Magyar Hírlap, 2009. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-02 / 27. szám

www.magyarhirlap.hu Szakemberhiány, leépítések a pszichiátriákon A genetikától a szociálpszichológia témaköréig 285 előadás hangzott el, a résztvevők száma meghalad­ta a kétezret a Magyar Pszichiátriai Társaság debreceni vándorgyűlésén. Degrell István professzor a tudo­mányág helyzetéről elmondta: a szakemberhiány, az aránytalan és a lakossági igényekhez nem igazodó ágyszámelosztás és az ágyszámleépítés a legkomolyabb gond. Az ágyszámot bármikor lehet korrigálni, ám az elvándorolt szakemberek pótlása évtizedekbe telhet. Közben csaknem százan tüntettek a konferenci­ának helyet adó Kölcsey központ előtt. A hazai pszichiátria szétverésében aktív Szcientológiai Egyházhoz köthető Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány szervezett demonstrációt. (MH) A kormánypárt sem áll a miniszterelnök mögött, nincs valódi válságkezelés Gyurcsány magának ötletei LÁNCZI RICHARD A soron kívüli kormányülés után Gyurcsány Ferenc kisebb parlament­ről és országos szinten kevesebb ön­kormányzati képviselőről beszélt. A Fidesz szerint semmitmondóak és hiteltelenek a kormány javaslatai. Az SZDSZ szerint ez csak egy kommu­nikációs elem, Gyurcsány Ferenc és kormánya mögött nem áll teljes mell­szélességgel a kormánypárt. A kormány azt javasolja, hogy 386 helyett 199 tagú legyen a parlament, a képviselők tiszteletdíját rögzítsék a mindenkori átlagbér háromszoro­sában, szűnjön meg a számla nélkü­li költségtérítés, csökkenjen a felére az önkormányzati képviselők száma. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a vasárnapi, soron kívüli kormány­ülés után tartott sajtótájékoztatón el­mondta: javaslatuk szerint a 199 par­lamenti képviselőből 176 politikust listán, egy fordulóban, megyénként választanának meg, huszonhármat pedig a mandátumot nem eredmé­nyező megyei szavazatok alapján. A miniszterelnök szerint a válasz­tást egy fordulóban bonyolítanák le, ami a jelenlegi nyolcmilliárd forintos költséget felére csökkentené. A kor­mányzat mindemellett megtarta­ná a pártok parlamentbe jutásához szükséges ötszázalékos választási és a voksolás érvényességéhez kapcso­lódó ötvenszázalékos érvényességi küszöböt. A kormány javasolja, hogy a parlamenti képviselők tiszteletdt­ja a mindenkori átlagbér háromszo­rosa legyen, továbbá kezdeménye­zi, hogy szűnjön meg a számla nélküli költségtérítés. Gyurcsány Ferenc ki­jelentette: indítványozzák a csaknem huszonhatezres önkormányzati kép­viselői létszám felére csökkentését. Bérük ma huszonötmilliárd forintos tétel a költségvetésben. „Az alkotmá­nyos intézményrendszer megújítá­sa ciklusonként százmilliárd forintos megtakarítást eredményez” - mond­ta a kormányfő. „Az, hogy Gyurcsány Ferencnek a válság kellős közepén is csak hitelte­len közjogi javaslatokra futotta, vég­érvényesen bebizonyította alkalmat­lanságát” - mondta Szijjártó Péter a kormányülés után elhangzottak­ra reagálva. A Fidesznek déjá vu ér­zése van, mert Medgyessy Péter tel­jes kudarca is akkor vált véglegessé, amikor elkezdett hasonló kommu­nikációt folytatni. Szijjártó kijelen­tette: a kormány korábban hatvan­hétszer szavazta le a Fidesz hasonló, költségcsökkentésre vonatkozó ja­vaslatait. Az ország egyre mélyebb válságban van, nyolc és fél százalékos a munkanélküliség, háromszáz forint felé közelít az euró árfolyama, a kor­mány ezeket a súlyos gondokat még­sem orvosolja Horn Gábor, az SZDSZ képviselője szerint is csak kommunikációs elem a kormányülés utáni bejelentés. „Mi­vel kétharmados törvényről beszé­lünk, 2014-ig is elhúzódhat a beve­zetése. A kormányfőtől továbbra is várjuk az írásos garanciát korábbi kö­telezettségvállalásaira” - mondta la­punknak Horn Gábor. A képviselő szerint a legutóbbi rendőrvezetői le­váltást övező ellenállás is bizonyítot­ta, nem áll Gyurcsány Ferenc és kor­mánya mögött teljes mellszélességgel a kormánypárt. „A kormány jelenleg sem állt elő olyan érdemi javaslattal, ami a válság miatt bajba jutott embereket segí­tené, a gazdaságot pedig érezhetően dinamizálná. A csökkentést támo­gatjuk, ám az előbb említett helyzet megoldása most sokkal fontosabb” - mondta a Magyar Hírlapnak Gulyás József, az SZDSZ frakcióvezető-he­lyettese. ■ Gyurcsány sietett az ájult Budai Bernadett segítségére FOTÓ: BÉLI BALÁZS Válságmegelőző központot hoznak létre A hét elején megalakul a kormányzati válságmegelőző és válságkezelő központ. Első ülését a hét elején tartja a testület, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezet majd, tagjai pedig Kiss Péter kancelláriaminiszter, Bajnai Gordon nemzeti fejleszté­si és gazdasági miniszter, Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, Veres János pénzügyminiszter, illetve Tukacs István, a gazdasági válságövezetek kezeléséért fe­lelős kormánybiztos lesznek. A központ a tervek szerint kéthetente ülésezik, feladata lesz a válságkezelésben fontos szabályozási döntések előkészítése. (MH) A családi pótlék védelmében BARANYA RÓBERT „Ha megvonják a családi pótlékot a leggazdagabbaktól, nő majd a gyűlö­let a romákkal szemben” - jelentette ki nemrég a Roma Sajtóközpontnak nyilatkozva Ferge Zsuzsa szociológus, aki korábban a gyermekszegénység ellen készített stratégiai programot a jelenlegi kormánynak. A szociológus kifejtette: a romák közt több a szegény, mint a nem ro­mák közt, így többen lesznek jogo­sultak a családi pótlékra, és ez még egy okot szolgáltat majd arra, hogy gyűlölni lehessen őket. Zsigó Jenő, a Magyarországi Roma Parlament el­nöke úgy látja: a cigányok a pénzügyi válsághoz kötődő kormányzati intéz­kedések eddigi és további célcsoport­jai is egyben. Zsigó arra figyelmeztet, hogy a ci­gányok ellen újabb és újabb szigorítá­­si és szankcionálási hullámok indul­nak el az országban, s a kormány nem nyújt kellő védelmet nekik. Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke ennél nagyobb veszélyt lát. Szerinte alap­vetően nemcsak a roma társadalmat kell félteni ebből a szempontból, ha­nem azt a hárommillió szegényt, akik közé a cigányok is tartoznak. A javas­­­lattal új konfliktusforrást teremt a kormány, mert szembefordítja a sze­gényeket a tehetősebbekkel. „Érthetetlen a családi pótlék rend­szerének a megváltoztatása, hiszen ezt a pénzt a gyerekektől vennék el” - szögezte le Farkas Flórián. Teljesen egyetért ezzel a véleménnyel Soltész Miklós, a KDNP politikusa, amikor hangsúlyozta: a szocialisták politikai érdeke az ilyenfajta feszültségterem­tés. „Az aktívaktól így elvett pénz pe­dig nem más, mint burkolt adóeme­lés” - hangsúlyozta Soltész. ■ Polgármestert választottak Tahitótfaluban Ma Sajtos Sándor Imrét választot­ták polgármesterré a Pest megyei Tahitótfaluban tartott időközi pol­gármester-választáson. Tóth János jegyző lapunknak elmondta, 4327 szavazópolgárból 1815 adta le voksát, ami 42 százalékos részvételi aránnyal egyenlő. Mint megtudtuk, 1808-an szavaztak érvényesen, Lajtos Sándor alpolgármester 1141, míg kollégánk, Pörzse Sándor, az Echo Tv szerkesz­tő-műsorvezetője 667 szavazatot ka­pott. A két független jelölt között ez­zel a szavazatok 62-38 százalékban oszlottak meg. Az időközi választást az eddigi polgármester betegsége mi­att tartották, aki tavaly októberben lemondott posztjáról. ■ 2009. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Cigányútra ment álláspont Beleverem gyerekeim fejébe, bele ám, nincs többé cigánykerék. Tótágast (amíg Gusztos Péter rasszizmusészlelő nem tiltakozik) még állhat a büdös kölyke, sőt, tőlem cigánykereket is hányhat, de a dolgot nevén nem nevezheti soha többé. Mondja akár, hogy romakerék, bár ez is félremagyarázható, maradjunk inkább az etnikai gimnasztikánál. És ne nevezze ezután a cigányzenekart cigányzenekarnak, csak roma mulattató művészegyüttesnek. Persze, a hétvége tanulsága, hogy ennél átfogóbb intézkedé­sek kellenek. A piacokról azonnali hatállyal tiltsák ki a cigány­almát és a cigánymeggyet! A könyvekből töröljenek minden frazeologizmust, amelyben a cigány szó van. És ne álljunk meg félúton! Gusztos rasszistavadász sürgősen terjesszen elő tör­vényjavaslatot a szakszavak és közmondások kötelező átírására és az ez ellen vétők szigorú megbüntetésére. Ha valaki eztán az „egy cigány, egy király” vagy a „nem úgy verik a cigányt” szó­lást alkalmazza, a legkevesebb, hogy elmozdítsák állásából (vö.: miskolci rendőrkapitány). Ez a logikátlan szókapcsolat: „még ha cigánygyerekek potyognak is az égből” örökre likvidáltassék az irodalomból és a közbeszédből. (Annál is inkább, mert tu­dományosan sosem bizonyították, hogy bolygónk történeté­ben akár egyszer is előfordult ilyen különös jelenség.) Legyen kötelező a vándorcigány kifejezést ezzel helyettesíteni: gyak­ran utazó kisebbségi. A cigánykaraván szó örökre töröltessék, mert, mint tudott, a romák már rég nem vándorolnak csapa­tostul szekéren, a sötétített üvegű luxuskocsik közúton való vé­letlen összeállása pedig nem köthető etnikumokhoz. De bontsuk le a regulát a különféle mesterségekre! A kuta­tót, aki a pázsitfűfélékhez tartozó gyomnövényt, a Hordeum hystrixet akár a hétköznapi szóhasználatban is cigánybúzának meri nevezni, fosszák meg tudományos fokozatától. A séfet, aki a sertésropogóst cigánypecsenyének nevezi, minősítsék visz­­sza konyhasegédnek. A halász compó helyett sose mondjon ci­gányhalat, ha nem akar örökre hálófoltozó lenni. Az ács is fe­lejtse el a cigányszeget, a földműves meg a cigányzabot. És most akkor fordítsuk komolyra! Az egyik tévébemondó száját ez hagyta el pénteken: a miskolci rendőrkapitányt azért menesztették, mert „cigányozott”. Ez a hazug leegyszerűsítés nagyon hatásos lehet. Már ha bőszíteni akarjuk az embereket. Ha az amúgy is meglévő feszültséget a robbanáspontig akarjuk növelni. Szó se róla, a balliberális erőknek jól jön az ilyen, mert elfedi a lényeget. Mint ahogy jól jött nekik Pásztor Albert rend­őrkapitány tárgyszerű megállapítása is. Bele lehetett kapasz­kodni. Nem a cáfolhatatlanba - hogy az utóbbi idők utcai rab­lásait kivétel nélkül cigányok követték el Miskolcon -, hanem hogy a kapitány ki merte ezt mondani. Aztán amilyen gyorsan elmeszelték, olyan gyorsan vissza is helyezték. A hatalom hirtelen meghátrált. Mert beijedt. A kor­mányerők elszámították magukat. Föl se tételeztek ilyen ere­jű felháborodást, ellenállást. Nem tudni, ha nem intik le idő­ben a hiperaktív minisztert, ha nem vonatják vissza Draskovics hebehurgya határozatát, mi lett volna. Nem tudni, hogyan lett volna képes kezelni a rendőrség a képtelen szituációt - hogy tüntető és tüntetéselhárító lényegében azonos platformon áll. Az elmúlt hetvenkét óra megmutatta, hogy a hatalom nagy mellénye mögött kicsi bátorság lakozik. Még ki se ment az ut­cára a tömeg, máris behúzták fülüket-farkukat. És nincs ak­kora fantáziájuk, hogy elképzeljék, hányan vonulnak ki, ha ők nem retirálnak. Akkor persze végigverették volna a tüntető tö­meget. De hiszem, nagyon sok rendőr nem engedelmeskedett volna. Azok, akik a többséggel vallják, nem álságos presztízsvé­delem kell a cigányoknak. Hanem munkahely. A bűnözőiknek meg börtön. VÁRKONYI BALÁZS varkonyi. balazs @ magyarhirlap. hu

Next