Magyar Hírlap, 2009. november (42. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-23 / 274. szám

www.magyarhirup.hu Ágh Péter: Az MSZP minden idők legmocskosabb kampányára készül A szocialista párt minden idők legmocskosabb, legaljasabb kampányára készül, az MSZP nem válogat az eszközökben - véli Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője. Sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy Szombathelyen és Győrött számos fideszes és KDNP-s képviselő kapott telefonhívást egy szocialista politi­kustól, aki újságírónak adta ki magát, és információkat kért ellenzéki képviselőktől. A Fidesz győri önkor­mányzati képviselői feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, és a jövő héten a szombathelyi fideszesek is a rendőrséghez fordulnak. A képviselő elmondta, hogy Varga László, a Societas alapító elnöke elismerte, az MSZP ifjúsági szervezetének VII. kerületi vezetője folytatott ilyenfajta gyakorlatot. (MTI) FOTÓ: BURGER ZSOLT Szijjártó Péter: A kormány elveszi a jövőt KACSOR DÁNIEL Olyan kormány kell az országnak, amelyik a megszorítások helyett a növekedésre összpontosít. A jelenle­gi kabinet politikája ugyanis a fiata­loktól veheti el a jövőt - hangsúlyozta Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjá­nak vezetője. „A fiataloknak elemi érdekük, hogy visszakapják a jövőt, ehhez viszont alapvető politikai váltásra és válto­zásra van szükség” - jelentette ki Szijjártó Péter a Fidelitas veszprémi kibővített elnökségi ülése utáni saj­tótájékoztatón. A Fidesz elnöki stáb­jának vezetője elmondta, olyan kor­mány kell az országnak, amely nem a megszorításokra, hanem a növeke­désre összpontosít. Ugyanis a Gyurcsány-Bajnai­­korszak elveheti a jövőt a fiataloktól. A kormányzat által előterjesztett jö­vő évi költségvetés és a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelszerződés „az utolsó tíz és húszezer forinto­kat sajtolja ki az emberekből”, az el­múlt évek politikája nemcsak rövid, de hosszú távon is súlyos veszélyeket jelent az országnak, különösen a fia­talokat érintően. A megszorítások a fogyasztás visz­­szaeséséhez vezetnek, a vállalkozá­sok nehéz helyzetbe jutnak, s ezál­tal dolgozók kerülnek utcára, vagyis nő a munkanélküliség. Mindez hosz­­szú távon veszi el a gazdasági növeke­dés lehetőségét az országtól. Ráadásul újabb iskolák bezárása várható, ha az önkormányzatoknak és az oktatásnak jutó költségvetési összeg csökkentése átmegy a parlamenten. Az iskolatej­akcióra is már csak fele összeg szere­pel a büdzsében, mint a múlt évben - mondta Szijjártó Péter. Mihalovics Péter, a Fidelitas al­­elnöke bejelentette: Új nemzedék program címmel elkészült a vita­iratuk. A szervezet elképzeléseiben olyan Magyarország él, ahol minden fiatal biztonságban érezheti magát, mert a tudásával munkát kap, azzal pedig otthont teremthet magának. Az alelnök a programból kiemelte az Új nemzedék kártya tervét, amellyel állami támogatásokat, kedvezmé­nyeket vehet majd igénybe a fiatalság. A tavasszal elkészülhet a polgári ol­dal ifjúságpolitikai stratégiája, amely „minden magyar fiatal érdekeit kép­viseli majd”. ■ „A kormány az utolsó tízezer forintokat sajtolja ki az emberekből” FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT A kisajátítás nem erre való! - tudatták a tárcával A HM fegyvernemet tévesztett KOROMPAY CSILLA Másodszorra sem tudta kisajátítással megszerezni a kánya-hegyi terület tulajdonjogát a honvédelmi tárca, s a közigazgatási hivatal figyelmeztette a minisztériumot arra: a kisajátítás ki­vételes jogintézmény, amelynek ren­deltetése terület biztosítása egy jövő­beni beruházáshoz. Márpedig a HM előbb - 2002 és 2004 között - épített, s most, évekkel később legalizálná a törvénysértő helyzetet. Elutasította Szekeres Imre kisajátítási kérelmét a kánya-hegyi ingatlanra az Észak-alföldi Regionális Államigazga­tási Hivatal. (Először 2006-ban Juhász Ferenc akkori miniszter kérelmét uta­sította el a Heves Megyei Közigazgatá­si Hivatal.) A határozat indoklása sze­rint a kérelem nem volt megalapozott, a kisajátítás elrendelésének feltételei nincsenek meg. Az október 27-i kisa­játítási tárgyaláson a honvédelmi tár­cát több fontos dokumentum pótlásá­ra, illetve azok hiányának indoklására kérték fel, a HM képviselője pedig er­re 15 napos határidőt kért, azonban semmilyen nyilatkozatot nem ter­jesztett elő. A közigazgatási hivatal - egy alkot­mánybírósági döntést idézve - hang­súlyozza: „a kisajátítás elrendeléséhez nem elegendő, hogy a tulajdon elvo­nását törvényben szabályozott közér­dekű cél megvalósítása indokolja, az alkotmány közérdekűség fennállása esetén is csak kivételesen teszi lehető­vé a kisajátítást, (...) akkor, ha a köz­érdekű cél más módon, mint a tulaj­donjog sérelmével nem valósítható meg.” Az eljárás után a hivatal arra a megállapításra jutott, hogy ezen kri­tériumok hiányoznak, azok létét a HM nem igazolta, sőt kérelméből az derült ki, hogy a földtulajdont más polgá­ri jogi úton is megszerezheti az állam, például a ráépítés szabályai szerint. A tárca indoklását, amely szerint a rá­­építéses tulajdonszerzés hosszadal­mas és költséges, a közigazgatási hiva­tal nem fogadta el. Kiemelte viszont, hogy „a kisajátítás olyan kivételes jogintézmény, amelynek rendelteté­se nem tulajdonviszonyok rendezése, hanem hogy egy jövőbeni beruházás­hoz a földterületet biztosítsa”. Barbalics István, Perlaki Tamás er­dőtulajdonos jogi képviselője lapunk­nak azt mondta, elégedett a döntéssel, azzal, hogy érveiket - például, hogy a kisajátítás nem egy törvénysértő ál­lapot legalizálására szolgál - a hivatal elfogadta. Továbbra is úgy gondolja, ha a mi­nisztériumnak valóban szüksége van az objektumra, hosszú távú bérle­ti szerződést kellene kötnie a tulajdo­nosokkal, reális díj fizetése mellett. A HM -nek az erdőbirtokossági társu­lattal kötött szerződése ugyanis sem­mis, hiszen az EBT csupán az erdőgaz­dálkodásra szolgáló szervezet, nem pedig tulajdonos, ezért bérbe sem ad­hatja a területet. ■ Megelégelték a minisztérium hitegetését Demonstrációkra készül a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egye­sülete (SZESZE) a költségvetési ter­vezetben szereplő intézményi ellá­tást ellehetetlenítő elvonások miatt. A szervezet közleménye szerint a ki­esés enyhítésére másfél héttel ezelőtt a szociális minisztérium félmilliárd forintos alap létrehozására tett ígé­retet, ám az indítványnak egyelőre nyoma sincs az elfogadásra váró ter­vezet módosításában, és a novem­ber 30 -i zárószavazásig már remény sincs erre. A látszat fenntartására né­hány vidéki intézményben kértek ugyan be adatokat, de érdemi, inten­zív, az egész ágazatra kiterjedő, ered­ménnyel kecsegtető munka nem ta­pasztalható - tették hozzá. A SZESZE vezetői szerint az elvo­nás mértéke még akkor is brutális, ti­zenhárom és fél milliárd forint lenne, ha teljesítették volna az ötszázmil­lió visszapótlására tett ígéretüket. Ez az összeg csak a vegetáláshoz lenne elég, az ellátás színvonalának romlá­sát nem akadályozná meg. Úgy látják, igazolódni látszik aggo­dalmuk, miszerint a tárca sokat han­goztatott tárgyalási készsége politikai célokat szolgált. A szervezet nem haj­landó tovább várni a tárca válaszára, ezért november 25. után megszervezi és meg is tartja a korábban elhalasz­tott demonstrációkat. BR 2009. NOVEMBER 23., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Érdekváltás álláspont Izzadt vodkagőz, másnapra laza Unicum, az erősebbeknek ba­rackpálinkával vegyítve. Régi közös ivászatok és vadászatok adomái, közös munkák, közös múlt. Egymás közös múltjának pontos ismerete. Milliárdos gáz- és olajmutyi, zsíros üzletek. Az MSZP ide züllesztette a magyar-orosz viszonyt. Kezdjük az elején. A rendszerváltás után a volt párt és kormány pénzmentői úgy­ döntöttek, hogy a zsebprivatizációt érdemes kiterjeszteni a kül­­kapcsolatokra is. A Szovjetunió magát kínálta. Mivel a birodalom éppen omlófélben volt, hasonló idea felmerült a szovjet kommu­nista párt magyar részlegének dolgozóiban és szakminisztériu­mi kollégáikban is. Innen egyenes út vezetett a magyar-orosz vi­szony magánosításához. A legnagyobb falat: sikerült nyélbe ütni a szovjet államadósság „testvéries” lebontását. Moszkva tarto­zásából lazán kitelt volna egy új Paks, de a 4-es metró is már leg­alább egy évtizede futna. Az oroszok vállalták volna mindkettőt. Azonban, hölgyeim és uraim, úr elvtársaim: hol itt a haszon? A baráti szocialista vállalkozók 15-30 százalékon megvették a magyar államtól a szovjet államadósságot, amit aztán Moszkvá­ban már, egykori barátaiknak köszönhetően, teljes áron váltot­tak árura. Gázra, olajra, kitermelési engedélyre, kombájnra, te­herautóra, fegyverre, szívességre, bármire. Ezért kellett persze jattolni ide is meg oda is, de hát már ilyen a kelet-európai biz­nisz, a szoci kampányra is kell futnia valamiből. Ez az üzlet Horn Gyuláékkal kezdődött, Gyurcsány Ferencékkel végződött. Volt közben egy polgári kormány is? Természetesen, volt. Szándék is volt az ügyek felülvizsgálatára. Veszélybe került a közös üzlet. S ekkor Budapesten és Moszkvában is elkezdték mérgezni a magyar-orosz viszonyt. A Kremlben elhitették, hogy Orbánnal nem lehet üzletet kötni, a Fidesz oroszfóbiában szenved, min­denben az amerikaiak érdekeit követi. Mivel ezt Moszkvában olyanok mondták, akik évtizedekig Magyarországgal foglalkoz­tak, Putyinék eleinte el is hitték. A magyar fővárosban meg ar­ról beszéltek, hogy minden második orosz üzletember maffió­zó, eddig tankkal, most gyanús dollárral jönnek. Mivel ismerték azokat, akik utóbbival jöttek, nem volt nehéz élő példát is találni. Aljas módon rájátszottak az elmúlt évszázad tragédiáira is, em­berek történelmi, már-már génekbe ivódó félelmeire. A szov­jettől való iszonyt ugyanúgy kihasználták, mint később a fa­sisztaveszélyt, az antiszemitizmust vagy éppen mostanában a cigánykérdést. Mindezt csak azért, hogy ne bukjon az üzlet. A hatalomba való visszatérés után aztán minden folytatódott ott, ahol 1998-ban abbamaradt. Medgyessy Péter javára írható, hogy megpróbálta még elviselhető határok közé terelni az alig burkolt lopást. Medgyessy megbukott - nem ezért, de ezért is. Gyurcsányéknak nem voltak morális gátlásaik, ő és exkiszesei mindössze részt kértek a közös buliból. Aztán Fletó úgy látta, mi lenne, ha ezt a kétoldalú kapcsolatok minden részére kiterjesz­tené. Moszkva ekkor már állami ellenőrzés alá vonta a „bulit”, Putyinnak azonban nem volt kifogása az ellen, hogy a magyar vezetés sikkasszon a saját részéből, ha a nagyobb rész továbbra is orosz. Itt már nem államadósságról beszélünk, itt szó van gázve­zetékről, gazdasági együttműködésről, brüsszeli magyar lobbi­zásról - mindenről, amit Gyurcsányék pénzzé tudtak tenni. A jó szocialisták azonban Nyugaton Putyinék ellenében „hevertek”. Lebuktak. Az uniós választások után egyértelművé vált, hogy az MSZP Magyarországon is hiteltelen, nincs értelme velük be­szélni. Vlagyimir Putyin Oroszországa nem mennyország, nem az emberi álmok netovábbja, hanem gazdasági és politikai ha­talom, amellyel kereskedni és tárgyalni kell, de Magyarország és nem pedig néhány magánzó érdekei mentén. Orbán Viktor ennek az érdekében ment el szombaton Szent­pétervárra. Tárgyalni, s nem megalkudni Putyinnal. MÁTÉT­ GYULA mate­­t.gyulai magyar hírlap. hu

Next