Magyar Hírlap, 2010. június (43. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-28 / 148. szám

■ ■ ■■ 6 MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLD 2010. JÚNIUS 28., HÉTFŐ Nincs egyezség a kulturális autonómiáról A hatásköri viták miatt nem jött létre a hét végén az erdélyi Kulturális Auto­nómiatanács (KÁT). A Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyeztető fóruma Marosvá­sárhelyen ülésezett, s elvi nézetelté­rések is felmerültek. „Az RMDSZ azt szeretné, hogy a KÁT a párt intézmé­nyeként működjön, amelyben a Tőkés László által vezetett EMNT 25 százalé­kos arányban részesülne a helyekből” - mondta a kolozsvári Szabadság na­pilapnak Demeter Szilárd, az EMNT sajtóreferense. Tőkés szerint azon­ban ez az intézmény az egész romá­niai magyarságé kell legyen, és nem csak az RMDSZ-é. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a megbeszéléseket követően csak any­­nyit közölt, hogy egyelőre nem sike­rült megállapodniuk az autonómiata­nácsról, de a tárgyalásokat júliusban folytatják Tusnádfürdőn. Már korábban, akár heteken be­lül előrelépés történhet a verespataki aranybánya sorsát illetően. Mint is­meretes, a bányát tervező beruházó­nak a környezetvédelmi engedélyt és az úgynevezett régészeti mentesítési bizonylatokat is meg kell még szerez­nie a projekt kivitelezéséhez. Mind a környezetvédelmi, mind a kulturális tárcát RMDSZ-es politikus irányít­ja. A zöldtárcát vezető Borbély Lász­lót a román kormány fő erejét alko­tó Demokrata Liberális Párt már jó ideje „erőteljesen gyomrozza”, hogy engedélyezze a korábban környe­zetszennyezőnek bizonyuló bánya megnyitását. Sajtóhírek szerint Bor­bély igent mond, ha a megfelelő en­gedélyek meglesznek. A kulturális minisztériumot vezető Kelemen Hu­nor helyzete egyszerűbb, úgy tudjuk, hogy a régészeti mentesítési bizony­latok beszerzését a zöldtárca engedé­lye előtt nem is kezdi el az orosz, illet­ve kanadai - román vegyes vállalat. KL MÁTÉT, GYULA (POZSONY) Ma estére lehet új kormánya Szlová­kiának, a Most-Híd három helyet kap, köztük a felvidéki szempontból különösen fontos földművelésügyi miniszterit. A nemzeti kisebbségekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettest is a Híd adja, s a posztot várhatóan a szlovák Rudolf Chmel töltheti be. A két magyar párt véleménye meg­oszlik a kormányzati alkukról: a Híd szerint ez a realitás, a parlamentből kiszorult MKP viszont kevesli az elért eredményeket. „Díszhelyen a díszmagyar párt dísz­szlovákja” - értékelte a kormányala­kítás magyar vonatkozású hírét egy pozsonyi vendéglős. A parlament közelsége miatt magát „politikailag bennfentesnek” tartó úriember lep­lezetlen pikírtsége ellenére találóan tapintott rá a Radicová-kormánnyal kapcsolatos magyar félelmekre. A csütörtök éjszaka hétfőre halasztott - a rossz nyelvek szerint az olaszok el­leni vb diadal kimerítette a tárgyaló feleket - kormányalakítási tárgyalá­sokról annyi már biztos, hogy a Most Híd három embert delegálhat a kor­mányba. Legfelülre, ha úgy tetszik, a díszhelyre várhatóan Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete, Rudolf Chmel kerül. A szlovák nemzetisé­gű politikus kormányfőhelyettesként felel majd a kisebbségi, így elsősorban magyar ügyekért. Alkalmas-e erre a Híd „díszszlovákja” ? Bugár Béla párt­elnök meggyőződése szerint Chmel már többször is bizonyította, hogy elkötelezett a kisebbségek jogai iránt. Pozsonyi forrásaink szerint ezúttal nem is a miniszterelnök-helyettes nemzetisége az igazán érdekes, ha­nem az, hogy milyen jogokkal jár ez a díszhely. Eddig ugyanis ez a funkció sokkal inkább formális volt, szélesebb jogkörök nélkül. Bugár szerint azon­ban ez most változik. „A kollégák­nak megmondtam: ha a kormány­fő­helyettesi posztot jogkörök nélkül akarják nekünk adni, akkor nem ké­rünk belőle. ” A Sme című lapnak nyi­latkozva a Híd elnöke konkrétumokat is elárult: „A kulturális tárcától meg kellene kapnia a regionális és a nem- Ciprusi minta a megoldás Koszovóban? MTI/MH A nyugati országok, gyakorlatiassá­gukból fakadóan, idővel Koszovó fel­osztását javasolhatják - mondta egy vasárnap megjelent interjúban a szerb kormány Koszovó-ügyi minisztériu­mának államtitkára. Oliver Ivanovic elmondta, hogy David Lidingtonnak, az új brit kormány Európa-ügyi mi­niszterének e heti koszovói látogatá­sán szóba került a „ciprusi modell” is, vagyis az az elképzelés, hogy Szer­bia „teljes területével”, vagyis Ko­­szovóval együtt csatlakozna az Euró­pai Unióhoz, de az EU-előírások nem lennének érvényesek az egykori tartományra. Koszovóban nagyjából 120 ezer szerb él, és a becslések szerint az összlakosság alig hat százalékát teszik ki. A szerb népesség nagyjából fele egy tömbben él Koszovó északi, Szer­biával határos csücskében, a kanyar­gó Ibar folyó bal partján. ■ Ma nevezik ki a cseh kormányfőt A cseh államfő bejelentette, hogy hétfőn kormányfővé nevezi ki Petr Necast, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnökét. Václav Klaus erről vasárnap a Prima televízióban beszélt. Necas az államfő megbízásából hármas jobboldali koalíció létrehozásáról tárgyal. „Azért teszem meg ezt a lépést, hogy bizonyos dolgok mozgásba lendüljenek” - fejtette ki Klaus. Az ODS, a TOP 09 és a Közügyek pártnak együttesen 118 mandá­tuma lenne a 200 tagú képviselőházban. „Ez a szám szinte hihetetlen” - jegyezte meg Klaus arra célozva, hogy a múltban mindig csak nagyon szerény többségük volt a koalícióknak. „Több okból is szükségünk van a kormányra. Itt van például a költségvetés” - tette hozzá az elnök. (MTI) FOTÓ: MTI/TASR/MARTIN BAUMANN KÖVES SLOMO: GYURCSÁNY BESZÉDE VÁLASZTÓVONAL Antiszemitizmus Őszöd után MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Megerősödött az antiszemitizmus Magyarországon a Gyurcsány Fe­renc balatonőszödi beszédének nyil­vánosságra kerülése óta eltelt időben - írta vasárnapi számában a bécsi Die Presse. Mindennapos, hogy szidalmazá­sok érnek - idézte a lap riportja Köves Slomót, a Egységes Magyarországi Iz­raelita Hitközség (EMIH) vezető rab­biját. A zsidók elleni nyílt ellenséges­kedés csak 2006 óta érezhető, azelőtt tulajdonképpen minden a legna­gyobb rendben volt. „Sok országban jártam, de nem láttam az integrációt jobban segítő országot annál, ami­lyen a 2006 előtti Magyarország volt. ” A választóvonalat Gyurcsány Ferenc elhíresült „hazugságbeszéde” jelen­tette, amely alapjaiban rázta meg az országot. Sokan arculcsapásként ér­telmezték a beszédet, sokan kétségbe vonták a Gyurcsány-kormány legiti­mitását. A társadalom széles köreinek renitens magatartása tüntetésekben és utcai zavargásokban csapódott le - írta a lap. A Die Presse megkérdez­te Feldmájer Pétert, a Magyarorszá­gi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökét is, aki rendkívül aggasztó fo­lyamatokat lát érvényesülni. Arról, hogy miként lehetne meg­állítani az erős antiszemita áramla­tot, Feldmájer úgy vélekedett, hogy egyrészt törvényekkel kell visz­­szaszorítani, másrészt „érzékennyé kell tenni” rá a gyerekeket az iskolá­ban. Köves Slomó szerint a zsidóság legnagyobb ellensége a tudatlanság. A nyitottság a megoldás kulcsa, még jobban kell törekedni a zsidó kultú­ra megismertetésére - mondta a rab­bi a lapnak. Kiemelten fontos a különböző val­­lású, kultúrájú közösségek közötti kapcsolatok bővítése - hangsúlyoz­ta múlt heti sajtóközleményében az Európai Parlament magyar néppár­ti képviselőcsoportja, miután meghí­vásukra Köves Slomó vezetésével lá­togatást tettek Brüsszelben az EMIH képviselői. ■ ROVATVEZETŐ: MÁTÉ T. GYULA, E-MAIL: MATE.T.GYULA@MAGYARHIRLAP.HU Hajrában a tárcaalku RUDOLF CHMEL, A HÍD „DÍSZSZLOVÁKJA” FELELHET A NEMZETI KISEBBSÉGEKÉRT zetiségi kultúra osztályát, míg az ok­tatásügyi tárcától a nemzetiségi okta­tásügy osztályát. Egy törvényalkotási osztálya is lesz.” Kérdés: mindez, illetve a másik két Híd-tárca - a földművelésügyi Simon Zsolté, a környezetvédelmi Sólymos Lászlóé lehet ellensúlyozza­­, hogy nem lesz átfogó kisebbségi törvény? Bugárék úgy gondolják, hogy pilla­natnyilag ez a realitás, és napi politi­kai alkukkal többet lehet elérni, mint egy adott esetben végrehajthatatlan törvénnyel. A Magyar Koalíció Párt­ja (MKP) már jóval szkeptikusabb, szerinte az eddig elért eredmények nem túl biztatóak, s csak a jövő dön­ti el, hogy a kormányzati pozíciókat milyen tartalommal lehet megtölte­ni. Igaz, a parlamentből kiesett ma­gyar pártot jelenleg sokkal inkább a saját jövője foglalkoztatja. A párt ed­digi vezetése lemondott, az új irány megszabására - külön vagy szoros együttműködésben a Híddal - többen is esélyesek, így a szervezet ideiglenes elnökségének élén álló Farkas Iván is. A politikus hivatalosan még nem vál­lalta a jelöltséget. Annál többen versenyeznek el­lenben a szlovák parlament házelnö­ki posztjáért és a gazdasági tárca ve­zetésért. Ez utóbbi miniszteri poszt kulcsfontosságú a koalíciós tárgyalá­­sokat illetően is. Csütörtökön ugyan­is ebben nem tudott egyezségre jut­ni a négy jobbközép párt. Eredetileg a Szabadság és Szolidaritás (SaS) kapta volna a tárcát, Juraj Miskov lett vol­na a gazdasági miniszter. A keresz­ténydemokraták azonban szintén maguknak követelik a posztot. Ha az SaS lemond a neki szánt parlamen­ti elnökségről - Richard Sulik a jelölt -, alighanem megoldódik a konflik­tus. Az alkudozás végére így akár már ma pont kerülhet, Iveta Radicová be­jelentheti az új kormányt, amelyben párttársa, a korábbi miniszterelnök Mikulás Dzurinda irányíthatja a kül­politikát. ■ Bugár Béla Iveta Radicovával és Richard Sulikkal. Ma eldőlhet, ki mit kap FOTÓ: FOTÓ: MTI/TASR/MARTIN BAUMANN A nyolcadik magyar A Most-Híd hét magyar nemzetiségű képviselőjén kívül még egy honfitársunk bejutott a szlovák parlamentbe. Somo­gyi Szilárd a Szabadság és Szolidaritás színeiben szerepel, a Patria Rádiónak adott nyilatkozata szerint „feladatának tartja, hogy társai figyelmét is felhív­ja a magyarokat érintő specifikus prob­lémákra. Ha nem is lehet a régiókat Po­zsony szintjére hozni, törekedni kell arra, hogy ne csak a főváros és környéke le­gyen vonzó a vállalatoknak. Ez a leg­jobb módszer a munkanélküliség visz­­szaszorítására - jelentette ki a politikus. - A mi pártunknak is le kellett mondania két emblematikus célkitűzéséről. Nem volt könnyű döntés a részünkről, sokan azért adták ránk a szavazatukat, mert a tabukat le kellett dönteni” - véleke­dett Somogyi arról, hogy az alakuló kor­mány célkitűzései közé nem került be a marihuánafogyasztás liberalizációja és az azonos neműek élettársi kapcsola­tának törvényesítése sem. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy a párt népszerűsége a jövőben nő, mert a gazdasági témák és az esetleges siker a választók nagy részét megfogja. (Bumm.sk) Közös ima A szlovák-magyar megbékélésért imád­koztak a mátraverebély-szentkúti kegy­helyen szombaton, a térség egyház­megyéinek katolikus püspökei mindkét nemzetet Mária oltalmába ajánlják. Frantisek Tondra szepesi püspök kifejtet­te: a két ország katolikus egyházi veze­tői 2006 nyarán írták alá a megbékélési nyilakozatot azzal a megjegyzéssel, hogy ezt a politikusoknak kellett volna meg­tenniük. Ellentétek nem államok, hanem politikai pártok között voltak, pártokat pedig nem lehet az állammal azonosíta­ni - fogalmazott Tondra, aki reményének adott hangot, hogy a két országban tör­tént kormányváltás után „jobb követke­zik most”. Rudolf Baláz besztercebányai püspök szerint amikor politikusok ilyen­olyan konfliktusról beszélnek, úgy érzi, mintha nem is ugyanabban az ország­ban élnének. Beer Miklós váci püspök el­mondta: az egyházmegyében összeírták, hol vannak szlovák hívek, és az ősszel közös találkozót tartanak, amelyen Baláz is részt vesz. A mátraverebély-szentkúti kegyhelyen a szombati, harmadik szlo­vák-magyar imanapon minden szertar­tás két nyelven hangzik el. (MTI)

Next