Magyar Hírlap, 2010. június (43. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-28 / 148. szám
■ ■ ■■ 6 MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLD 2010. JÚNIUS 28., HÉTFŐ Nincs egyezség a kulturális autonómiáról A hatásköri viták miatt nem jött létre a hét végén az erdélyi Kulturális Autonómiatanács (KÁT). A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyeztető fóruma Marosvásárhelyen ülésezett, s elvi nézeteltérések is felmerültek. „Az RMDSZ azt szeretné, hogy a KÁT a párt intézményeként működjön, amelyben a Tőkés László által vezetett EMNT 25 százalékos arányban részesülne a helyekből” - mondta a kolozsvári Szabadság napilapnak Demeter Szilárd, az EMNT sajtóreferense. Tőkés szerint azonban ez az intézmény az egész romániai magyarságé kell legyen, és nem csak az RMDSZ-é. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a megbeszéléseket követően csak anynyit közölt, hogy egyelőre nem sikerült megállapodniuk az autonómiatanácsról, de a tárgyalásokat júliusban folytatják Tusnádfürdőn. Már korábban, akár heteken belül előrelépés történhet a verespataki aranybánya sorsát illetően. Mint ismeretes, a bányát tervező beruházónak a környezetvédelmi engedélyt és az úgynevezett régészeti mentesítési bizonylatokat is meg kell még szereznie a projekt kivitelezéséhez. Mind a környezetvédelmi, mind a kulturális tárcát RMDSZ-es politikus irányítja. A zöldtárcát vezető Borbély Lászlót a román kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt már jó ideje „erőteljesen gyomrozza”, hogy engedélyezze a korábban környezetszennyezőnek bizonyuló bánya megnyitását. Sajtóhírek szerint Borbély igent mond, ha a megfelelő engedélyek meglesznek. A kulturális minisztériumot vezető Kelemen Hunor helyzete egyszerűbb, úgy tudjuk, hogy a régészeti mentesítési bizonylatok beszerzését a zöldtárca engedélye előtt nem is kezdi el az orosz, illetve kanadai - román vegyes vállalat. KL MÁTÉT, GYULA (POZSONY) Ma estére lehet új kormánya Szlovákiának, a Most-Híd három helyet kap, köztük a felvidéki szempontból különösen fontos földművelésügyi miniszterit. A nemzeti kisebbségekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettest is a Híd adja, s a posztot várhatóan a szlovák Rudolf Chmel töltheti be. A két magyar párt véleménye megoszlik a kormányzati alkukról: a Híd szerint ez a realitás, a parlamentből kiszorult MKP viszont kevesli az elért eredményeket. „Díszhelyen a díszmagyar párt díszszlovákja” - értékelte a kormányalakítás magyar vonatkozású hírét egy pozsonyi vendéglős. A parlament közelsége miatt magát „politikailag bennfentesnek” tartó úriember leplezetlen pikírtsége ellenére találóan tapintott rá a Radicová-kormánnyal kapcsolatos magyar félelmekre. A csütörtök éjszaka hétfőre halasztott - a rossz nyelvek szerint az olaszok elleni vb diadal kimerítette a tárgyaló feleket - kormányalakítási tárgyalásokról annyi már biztos, hogy a Most Híd három embert delegálhat a kormányba. Legfelülre, ha úgy tetszik, a díszhelyre várhatóan Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete, Rudolf Chmel kerül. A szlovák nemzetiségű politikus kormányfőhelyettesként felel majd a kisebbségi, így elsősorban magyar ügyekért. Alkalmas-e erre a Híd „díszszlovákja” ? Bugár Béla pártelnök meggyőződése szerint Chmel már többször is bizonyította, hogy elkötelezett a kisebbségek jogai iránt. Pozsonyi forrásaink szerint ezúttal nem is a miniszterelnök-helyettes nemzetisége az igazán érdekes, hanem az, hogy milyen jogokkal jár ez a díszhely. Eddig ugyanis ez a funkció sokkal inkább formális volt, szélesebb jogkörök nélkül. Bugár szerint azonban ez most változik. „A kollégáknak megmondtam: ha a kormányfőhelyettesi posztot jogkörök nélkül akarják nekünk adni, akkor nem kérünk belőle. ” A Sme című lapnak nyilatkozva a Híd elnöke konkrétumokat is elárult: „A kulturális tárcától meg kellene kapnia a regionális és a nem- Ciprusi minta a megoldás Koszovóban? MTI/MH A nyugati országok, gyakorlatiasságukból fakadóan, idővel Koszovó felosztását javasolhatják - mondta egy vasárnap megjelent interjúban a szerb kormány Koszovó-ügyi minisztériumának államtitkára. Oliver Ivanovic elmondta, hogy David Lidingtonnak, az új brit kormány Európa-ügyi miniszterének e heti koszovói látogatásán szóba került a „ciprusi modell” is, vagyis az az elképzelés, hogy Szerbia „teljes területével”, vagyis Koszovóval együtt csatlakozna az Európai Unióhoz, de az EU-előírások nem lennének érvényesek az egykori tartományra. Koszovóban nagyjából 120 ezer szerb él, és a becslések szerint az összlakosság alig hat százalékát teszik ki. A szerb népesség nagyjából fele egy tömbben él Koszovó északi, Szerbiával határos csücskében, a kanyargó Ibar folyó bal partján. ■ Ma nevezik ki a cseh kormányfőt A cseh államfő bejelentette, hogy hétfőn kormányfővé nevezi ki Petr Necast, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnökét. Václav Klaus erről vasárnap a Prima televízióban beszélt. Necas az államfő megbízásából hármas jobboldali koalíció létrehozásáról tárgyal. „Azért teszem meg ezt a lépést, hogy bizonyos dolgok mozgásba lendüljenek” - fejtette ki Klaus. Az ODS, a TOP 09 és a Közügyek pártnak együttesen 118 mandátuma lenne a 200 tagú képviselőházban. „Ez a szám szinte hihetetlen” - jegyezte meg Klaus arra célozva, hogy a múltban mindig csak nagyon szerény többségük volt a koalícióknak. „Több okból is szükségünk van a kormányra. Itt van például a költségvetés” - tette hozzá az elnök. (MTI) FOTÓ: MTI/TASR/MARTIN BAUMANN KÖVES SLOMO: GYURCSÁNY BESZÉDE VÁLASZTÓVONAL Antiszemitizmus Őszöd után MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Megerősödött az antiszemitizmus Magyarországon a Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése óta eltelt időben - írta vasárnapi számában a bécsi Die Presse. Mindennapos, hogy szidalmazások érnek - idézte a lap riportja Köves Slomót, a Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbiját. A zsidók elleni nyílt ellenségeskedés csak 2006 óta érezhető, azelőtt tulajdonképpen minden a legnagyobb rendben volt. „Sok országban jártam, de nem láttam az integrációt jobban segítő országot annál, amilyen a 2006 előtti Magyarország volt. ” A választóvonalat Gyurcsány Ferenc elhíresült „hazugságbeszéde” jelentette, amely alapjaiban rázta meg az országot. Sokan arculcsapásként értelmezték a beszédet, sokan kétségbe vonták a Gyurcsány-kormány legitimitását. A társadalom széles köreinek renitens magatartása tüntetésekben és utcai zavargásokban csapódott le - írta a lap. A Die Presse megkérdezte Feldmájer Pétert, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökét is, aki rendkívül aggasztó folyamatokat lát érvényesülni. Arról, hogy miként lehetne megállítani az erős antiszemita áramlatot, Feldmájer úgy vélekedett, hogy egyrészt törvényekkel kell viszszaszorítani, másrészt „érzékennyé kell tenni” rá a gyerekeket az iskolában. Köves Slomó szerint a zsidóság legnagyobb ellensége a tudatlanság. A nyitottság a megoldás kulcsa, még jobban kell törekedni a zsidó kultúra megismertetésére - mondta a rabbi a lapnak. Kiemelten fontos a különböző vallású, kultúrájú közösségek közötti kapcsolatok bővítése - hangsúlyozta múlt heti sajtóközleményében az Európai Parlament magyar néppárti képviselőcsoportja, miután meghívásukra Köves Slomó vezetésével látogatást tettek Brüsszelben az EMIH képviselői. ■ ROVATVEZETŐ: MÁTÉ T. GYULA, E-MAIL: MATE.T.GYULA@MAGYARHIRLAP.HU Hajrában a tárcaalku RUDOLF CHMEL, A HÍD „DÍSZSZLOVÁKJA” FELELHET A NEMZETI KISEBBSÉGEKÉRT zetiségi kultúra osztályát, míg az oktatásügyi tárcától a nemzetiségi oktatásügy osztályát. Egy törvényalkotási osztálya is lesz.” Kérdés: mindez, illetve a másik két Híd-tárca - a földművelésügyi Simon Zsolté, a környezetvédelmi Sólymos Lászlóé lehet ellensúlyozza, hogy nem lesz átfogó kisebbségi törvény? Bugárék úgy gondolják, hogy pillanatnyilag ez a realitás, és napi politikai alkukkal többet lehet elérni, mint egy adott esetben végrehajthatatlan törvénnyel. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) már jóval szkeptikusabb, szerinte az eddig elért eredmények nem túl biztatóak, s csak a jövő dönti el, hogy a kormányzati pozíciókat milyen tartalommal lehet megtölteni. Igaz, a parlamentből kiesett magyar pártot jelenleg sokkal inkább a saját jövője foglalkoztatja. A párt eddigi vezetése lemondott, az új irány megszabására - külön vagy szoros együttműködésben a Híddal - többen is esélyesek, így a szervezet ideiglenes elnökségének élén álló Farkas Iván is. A politikus hivatalosan még nem vállalta a jelöltséget. Annál többen versenyeznek ellenben a szlovák parlament házelnöki posztjáért és a gazdasági tárca vezetésért. Ez utóbbi miniszteri poszt kulcsfontosságú a koalíciós tárgyalásokat illetően is. Csütörtökön ugyanis ebben nem tudott egyezségre jutni a négy jobbközép párt. Eredetileg a Szabadság és Szolidaritás (SaS) kapta volna a tárcát, Juraj Miskov lett volna a gazdasági miniszter. A kereszténydemokraták azonban szintén maguknak követelik a posztot. Ha az SaS lemond a neki szánt parlamenti elnökségről - Richard Sulik a jelölt -, alighanem megoldódik a konfliktus. Az alkudozás végére így akár már ma pont kerülhet, Iveta Radicová bejelentheti az új kormányt, amelyben párttársa, a korábbi miniszterelnök Mikulás Dzurinda irányíthatja a külpolitikát. ■ Bugár Béla Iveta Radicovával és Richard Sulikkal. Ma eldőlhet, ki mit kap FOTÓ: FOTÓ: MTI/TASR/MARTIN BAUMANN A nyolcadik magyar A Most-Híd hét magyar nemzetiségű képviselőjén kívül még egy honfitársunk bejutott a szlovák parlamentbe. Somogyi Szilárd a Szabadság és Szolidaritás színeiben szerepel, a Patria Rádiónak adott nyilatkozata szerint „feladatának tartja, hogy társai figyelmét is felhívja a magyarokat érintő specifikus problémákra. Ha nem is lehet a régiókat Pozsony szintjére hozni, törekedni kell arra, hogy ne csak a főváros és környéke legyen vonzó a vállalatoknak. Ez a legjobb módszer a munkanélküliség viszszaszorítására - jelentette ki a politikus. - A mi pártunknak is le kellett mondania két emblematikus célkitűzéséről. Nem volt könnyű döntés a részünkről, sokan azért adták ránk a szavazatukat, mert a tabukat le kellett dönteni” - vélekedett Somogyi arról, hogy az alakuló kormány célkitűzései közé nem került be a marihuánafogyasztás liberalizációja és az azonos neműek élettársi kapcsolatának törvényesítése sem. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy a párt népszerűsége a jövőben nő, mert a gazdasági témák és az esetleges siker a választók nagy részét megfogja. (Bumm.sk) Közös ima A szlovák-magyar megbékélésért imádkoztak a mátraverebély-szentkúti kegyhelyen szombaton, a térség egyházmegyéinek katolikus püspökei mindkét nemzetet Mária oltalmába ajánlják. Frantisek Tondra szepesi püspök kifejtette: a két ország katolikus egyházi vezetői 2006 nyarán írták alá a megbékélési nyilakozatot azzal a megjegyzéssel, hogy ezt a politikusoknak kellett volna megtenniük. Ellentétek nem államok, hanem politikai pártok között voltak, pártokat pedig nem lehet az állammal azonosítani - fogalmazott Tondra, aki reményének adott hangot, hogy a két országban történt kormányváltás után „jobb következik most”. Rudolf Baláz besztercebányai püspök szerint amikor politikusok ilyenolyan konfliktusról beszélnek, úgy érzi, mintha nem is ugyanabban az országban élnének. Beer Miklós váci püspök elmondta: az egyházmegyében összeírták, hol vannak szlovák hívek, és az ősszel közös találkozót tartanak, amelyen Baláz is részt vesz. A mátraverebély-szentkúti kegyhelyen a szombati, harmadik szlovák-magyar imanapon minden szertartás két nyelven hangzik el. (MTI)