Magyar Hírlap, 2010. augusztus (43. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-02 / 178. szám
www.magyarhirlap.hu Szocialista partizánakció Hatvanban MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Még most is lopják az egészségügyet az MSZP és az SZDSZ vezette önkormányzatokban, jelenleg újra a hatvani kórházat akarják megszerezni az intézmény korábbi tulajdonosához, a Hospinvesthez tartozó üzleti körök - mondta szombati sajtótájékoztatóján Pesti Imre fideszes képviselő. Emlékeztetett: a Hospinvest ágyakat vitt el, a cég ténykedése nyomán sok orvos távozott, csökkentek a kapacitások, és a kórház működése lényegesen alacsonyabb szintre került. Az előző kormányzat alatt mintegy háromszázmiliárd forintot vontak ki az egészségügyből, ezért is felháborító az a fajta partizánakció, amelynek előkészületeit látjuk Hatvanban - hangsúlyozta a politikus. Az ügy részleteiről frakciótársa, Szabó Zsolt elmondta: a hatvani kórházban csaknem kétmilliárd forintos beruházást terveznek kötvénykibocsátással. A politikus úgy tudja, jelenleg is folyik egy húszmillió forintos informatikai szerződés előkészítése, amelyet a kórház vezetője, aki egyben a régió Hospinvest - vezetője is, egy volt hospinvestes vezetőtársával fog aláírni. Folyik a baleseti sebészet átprivatizálása is. Információi szerint Hatvanban úgy szerelnek le és visznek el komoly értékű gépeket Gyöngyösre, hogy a szocialista vezetésű önkormányzat a saját vagyonáról határozatot nem hozott, erről döntés nem született. Úgy néz ki, hogy kapkodó, átgondolatlan, nem a gyógyítást segítő gazdálkodás folyik Hatvanban - hangsúlyozta Szabó Zsolt. Pesti Imre bejelentette: a kormány napirendjén szerepel egy új országos pszichiátriai intézmény kialakítása a korábban megszüntetett Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyett.* Pesti (jobbra) szerint kapkodás folyik a hatvani kórházban FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Mesterházy neje is jócskán kapott támogatást folytatás az 1. oldalról Korábban lapunk már beszámolt a közalapítvány busás állami támogatásáról. Januárban megírtuk, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára azzal bízta meg a közalapítványt, hogy koordinálja és végezze el „a magyar államhatáron túli magyar kisebbségeket megcélzó támogatási rendszerének hatékonyabbá tételét elősegítő kutatást”. A levélben Gémesi arra kérte az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány kuratóriumának elnökét, Törzsök Erikát, hogy a szerződés megkötése ügyében vegye fel a kapcsolatot a nemzetpolitikai ügyek főosztályával. A kilencvenes években az SZDSZ- szel szoros kapcsolatokat ápoló, szociológus végzettségű Törzsök egyébként sem szenvedett hiányt a szocialista kabinet által kiosztott stallumokból: 2004-2005-ben a külügyminiszter kisebbségpolitikai főtanácsadója, 2006-ban kisebbségpolitikai főtanácsadó a Miniszterelnöki Hivatalban, majd 2007 januárjától a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Az interneten elérhető alapító okirat szerint Fábián Péter, Kaltenbach Jenő és Rostoványi Zsolt mellett a kuratórium tagja Inotai András, aki 2008 márciusában nyitt levélben tett hűségnyilatkozatot Gyurcsány Ferenc reformjai mellett, de kurátor a szocialisták doyenje, Vitányi Iván is. A dokumentum tanúsága szerint a közalapítványt a Medgyessy-kormány alapította 2002-ben. Célja „a Magyar Köztársaság kisebbségpolitikájának tudományos megalapozása, a kisebbségi politika szakmai képviselete nemzetközi emberi jogi és kisebbségvédelmi fórumokon, a kisebbségpolitika stratégiai céljainak megvalósítása érdekében projektek kidolgozása és megfogalmazása”. A hangzatos elképzelések megvalósulásáról, a szervezet eredményeiről nem ejt szót a Kiss Péter-féle iromány. ■ Rétvári: Felelősséget kell vállalni a határon túliakért A külpolitikának meghatározója a nemzetpolitika, a határon túli magyarokért felelősséget kell vállalniuk a fiataloknak és az idősebbeknek is - jelentette ki Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára Miskolcon, az IKSZ rendezvényén, amelyen több mint hétszázan vettek részt. Rétvári emlékeztetett: a Magyar Közlönyben eddig példa nélküli módon több nyelven - így románul, szlovákul, angolul, németül és franciául - jelent meg a trianoni emléktörvény. Fontos, hogy látszódjék mindenki számára: a jövőt a szomszédokkal történő békés együttélésben képzeli el a kormány, határozott magyar érdekképviselet mellett - hangsúlyozta. (MTI) FOTÓ: BURGER ZSOLT BALOG: ITT ÉLNEK ŐK, AKIKHEK SZÜKSÉGÜK VAN RÁNK Imaóra a roma áldozatokért A cigány holokauszt, azaz a porrajmos hatvanhatodik évfordulója kapcsán ökumenikus imaórát tartott tegnap este a Saint’Egidio Közösség a fővárosi Assisi Szent Ferenc-főplébániatemplomban. A szertartást Székely János esztergom-budapesti segédpüspök vezette, Balog Zoltán lelkész, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, valamint Szebik Imre evangélikus püspök igét hirdetett. A megemlékezés egyik fő eleme az áldozatokért való könyörgés volt, „és azért, hogy Európa, s benne Magyarország, rátaláljon a kölcsönös megbecsülés és befogadás útjára”. Azt az embert tekinthetjük a testvérünknek, akinek a legnagyobb szüksége van ránk - mondta Balog Zoltán államtitkár a szertartáson, amelyet a kislétai gyilkosság első és a roma holokauszt hatvanhatodik évfordulója alkalmából tartottak, az államtitkár a romákra utalva közölte: „Itt élnek ők, néha sötétben, akiknek szükségük van ránk. Ha tudjuk, hogy kik vagyunk, nincs megsemmisítő félelem a másiktól, és akkor nincs szükségünk a gyűlöletre. Akkor nem kell félteni a saját jövőnket, identitásunkat a másiktól. ” MH Ha tudjuk, kik vagyunk, akkor nincs szükség gyűlöletre FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐTEL MAGYAR HÍRLAP Baltámasz ÁLLÁSPONT A rendszerváltás idején azzal ámítottak bennünket - főleg az újdonsült politikusokat -, hogy nincs jobboldali média, mert az újságíró születésétől fogva liberális. S ez Nyugaton is igaz, mondták, miért lenne ez máshogyan az éppen rabláncait levető kelet -közép-európai országok esetében. E hamis állítás akkor kezdett gyanús lenni, amikor a baloldalról szervezett taxissztrájkkal meg akarták dönteni az első szabadon választott kormányt. Az úgymond független, balliberális újságírók mindezt védték. Közben eszeveszetten támadták a parlament azon törvényeit, amelyek erősítették volna a nemzeti identitástudatot, a kisemberek hazai, gazdasági felemelkedését, s urambocsá, a múltban elkövetett bűnökért az igazságtétel megvalósítását. A kommunista emlőkön nevelkedett, a titkosszolgálatba beépült, besúgást is vállaló, a Kádár-rendszerből igen nagy hasznot húzó neves újságírók jelentős része összezárt és különböző orgánumokban (Népszabadság, Kurír, az akkori Magyar Hírlap, 168 óra, Hócipő, Népszava, a Magyar Televízió Egyenleg című műsora, a Magyar Rádió Krónikája és politikai műsorai) egymásnak adva a labdát járatták le mindazt, ami magyar, ami nemzeti, ami a történelmi hagyomány része, ami demokratikus és parlamentáris, ami morális érték, keresztényi és emberi. Az újságírók közül kevesen, akik szintén a Kádár-rendszerben szocializálódtunk, de tisztességesen éltünk, s másként gondolkodtunk a világról, mint balos kollégáink, nos, mi más fórumokon (a Magyar Televízió Híradója, A Hét, Panoráma, a Magyar Rádió Napközben című műsora, Pesti Hírlap és Új Magyarország) álltunk ellen a balliberális hazugságáradatnak. Tettük mindezt érvekkel, elemzésekkel, hiteles dokumentumok megjelenítésével. Az ő céljuk nem volt más, mint a gulyáskommunizmus nosztalgiájának visszaidézése, a 3,60-as kenyér, az olcsó sör, az ingyenvirsli felemlegetése, valamint Rákosi, Gerő, Kádár, egyáltalán, az ÁVH és az egész gyilkos, elnyomó kommunista gépezet embertelenségének elleplezése, fehérre mosása. (A 90-es éveknek ezt a korszakát médiaháborúnak is nevezték. ) A balosok tehát újságírói munkálkodásukkal szolgálták a kommunista múltat, a kapitalista, nagytőkés és bankár köntösbe bújt volt gazdikat, és igazolták írásaikkal a másoktól - magánszemélyektől és az államtól - ellopott javak elidegeníthetetlenségének örök igazságát. Most nem a tankokat védték, hanem a bankokat, a kozmopolita pénzvilágot - hirdetésekkel, reklámokkal. Jól pénzelt médiaarzenáljukat népük, hazájuk ellen fordították, s fordítják továbbra is ellenünk. Húsz éve folyik a harc külföldön és itthon is, igen, itt is, ahol élnek, ahol a magyar kenyeret, a mi kenyerünket kapják és pusztítják. Ma már viszont nem lehet hazudozni, hogy nincs jobboldali, nemzetének elkötelezett újságírás. Nem lehet azt hazudni, hogy csak baloldalon vannak szakújságírók, a jobboldalon ilyet nem lehet találni. Hogyan is lehet ilyet állítani, amikor számos rangos, polgári beállítottságú médium van a piacon, ezek igencsak népszerűek, hatásuk határon túl is érvényesül. A Fidesz-KDNP-pártszövetség kétharmados győzelmében nem kis szerepe volt a jobboldali sajtónak, abban legalábbis, hogy az emberek szemét felnyissák, s rámutassanak az MSZP-SZDSZ nyolc évig tartó hazugságpolitikájára, amely hazánkat morálisan és gazdaságilag csődbe vezette. Mondjuk ki, a balliberális újságíróknak egyre kevésbé hisznek. Az idén már nem sikerült félrevezetniük a népet, a választókat, így tavasszal jöhetett a jobboldali fordulat. Nem sikerült Gyurcsány őszödi hazugságbeszédét igazságbeszédre fordítani. Nem sikerült elhitetni, hogy a 2006. október 23-i Gergényi-féle brutalitás rendőri fellépés rendzavarok és huligánok ellen irányult, mert tudjuk: valójában a békésen emlékező, Gyurcsányék ellen tüntető fiatalokat, időseket és családokat magába foglaló tömeget verték szét. Nem sikerült azt sem elhitetni a napokban, hogy az IMF Magyarország javát akarja, amikor további megszorításokat követel. Az az érvelésük is megbukott, hogy a bankok ne vegyenek részt a közös teherviselésben, és hogy jogos az MNB elnökének nyolcmillió forintos fizetése. Ezeket a meséket már nem hiszik el a magyarok. Egyértelmű, hogy nem megy most a régi elvtársurakat kiszolgáló újságírás, amelynek valójában semmi köze a valamikori szociálisan érzékeny baloldalhoz. Az emberek inkább vevők az igaz szóra. A balliberálisok újabban más módszerhez folyamodnak, éket verni a jobboldalba, bizonytalanságot gerjeszteni a polgári médiapiacon. Valótlanságokkal, hamis információkkal megpróbálják az Indexen, a Népszabadságban, a Népszavában, a 168 Órában lejáratni médiacsoportunkat, a Magyar Hírlapot és az Echo Televíziót, a mi független, nemzetileg elkötelezett, szókimondó orgánumainkat. Közeledik az önkormányzati választás, a volt kommunista médiaemberek emlékeznek a tavaszi választási kampányra, félnek a megméretés eredményétől. Régi bolsevista taktikájukat vették elő, a szalámizást, a lejáratást és a rémhírterjesztést. Régen ez bejött. De ma az emberek a kiszámíthatóságot, a biztonságot, az emberibb jövőt választják. Mi a jövő mellett állunk. Mert jobb, igazabb életet akarunk. STEFKA ISTVÁN