Magyar Hírlap, 2011. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-18 / 115. szám
www.magyarhirlap.hu 2011. MÁJUS 18., SZERDA KULTÚRA MAGYAR HÍRLAP SZENT ISTVÁN KÖNYVHÉT ÁTADTÁK A STEPHANUS-DÍJAKAT HARMINCEGY KIADÓ KÖNYVKÍNÁLATA A TÉREN A keresztény kiadók ünnepe KASSAI ZSIGMOND Átadták tegnap a Stephanus-díjakat, és ezzel megnyílt a XIX. Szent István Könyvhét. Az elismerést az idén Reinhard Marx bíboros, München és Freising metropolitája és Hárs Ernő költő vehette át. A könyves seregszemlén harmincegy kiadó várja az érdeklődőket szombat estig. A Stephanus-díjak átadásával nyitotta meg tegnap Erdő Péter esztergombudapesti érsek a XIX. Szent István Könyvhetet. A díjakat évente két kategóriában adományozza a Szent István Társulat. Teológiai munkásságáért az idén Reinhard Marx, München és Freising metropolitája, irodalmi kategóriában pedig Hárs Ernő költő, műfordító részesült az elismerésben. A Stephanus-díjat 1993 óta adják át olyan szerzőknek, akik teológiai, illetve irodalmi munkásságukkal az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik. A Stephanus-díjat mindeddig negyvenen nyerték el, közöttük olyan egyházi személyiségek, mint Erdő Péter vagy XVI. Benedek pápa. Irodalmi kategóriában a korábbi díjazottak között szerepel egyebek mellett Czigány György, Jókai Anna és Vasadi Péter is. Reinhard Marx tudományos és teológiai munkáiban leggyakrabban az egyház és politika, gazdaság és társadalmi felelősségvállalás kérdéskörével foglalkozik. Legújabb, magyarul olvasható kötete, A tőke is gazdasági és politikai kérdéseket tárgyal. Reinhard Marx bíboros a kötetében arra figyelmeztet, hogy az igazságosság, szolidaritás és emberiesség nélkül a kapitalizmusnak sem erkölcse, sem pedig jövője nem lehet. Csaba László közgazdász laudációjában kitért rá: a kötet Németországban élénk vitát váltott ki, idehaza azonban egyelőre csend van körülötte. Reinhard Marx kardinális köszöntőjében a pápa szavait idézve azt mondta: senki sem lehet felesleges, majd hozzátette, olyan társadalomra van szükség, amely szabadságra épül. A szabadságnak azonban együtt kell járnia a társadalmi felelősségvállalással. Hárs Ernő költő-műfordítót Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntötte. Költészetéről azt mondta: mindig a hit ösvényén maradt, és versei kivételes bölcsességet hordoznak. A jelen lévő költő egy személyes emléket idézett fel, mint mondta, 1938-ban a piaristáknál érettségi előtt új magyartanáruk érkezett, aki az utolsó dolgozatként azt a feladatot adta diákjainak, hogy Szent Istvánról írjanak. Hárs Ernő dolgozat gyanánt egy verset adott be, amelyet később a Moson Vármegye című folyóirat le is közölt. Hárs Ernő hozzátette: azért örül különösen a kitüntetésnek, mert a pályája Szent Istvánnal indul, és a Stephanus-díj átvétele után úgy tűnik, vele is fejeződik be. Erdő Péter bíboros Hárs Ernő szavaira utalva arról beszélt, hogy a katolikus oktatás megújítása korában szükség volna arra, hogy a Szent István Társulat - a háború előtti időkhöz hasonlóan - részt vállaljon a tankönyvkiadásban akár keresztény szellemiségű kiegészítő anyagokkal is. A Szent István könyvhét a keresztény könyvkiadók ünnepe. Az idén harmincegy kiadó csaknem hétezer kötettel van jelen az eseményen, a kötetek közül hetvenöt újdonság. A rendezvény a Ferenciek terén várja az érdeklődőket szombat estig. A Szent István könyvhét idei programjait negyvenöt szerző - író költő és teológus dedikálja majd a műveit. A rendezvények között író-olvasó találkozók és pódiumbeszélgetések is lesznek. ■ Hetvenöt új könyv jelent meg az eseményre FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA KULTPOL AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELÉ KERÜLT A VIÁGÖRÖKSÉGI TÖRVÉNY: PÁRATLAN EGYETÉRTÉS A PÁRTOK KÖZÖTT Példaértékű összefogás a Tisztelt Házban SZILLERY ÉVA A világörökségről szóló törvényjavaslat általános vitáját a vezérszónoki felszólalásokkal folytatta tegnap az Országgyűlés. A pártok egyetértettek a jogszabály fontosságával, a Jobbik több védendő területet írna elő, a Lehet Más a Politika pedig a civilszervezetek fontosságát hangsúlyozta. „Éppen tíz éve fogadták el a kulturális örökség védelméről szóló törvényt. Az elmúlt évtized bebizonyította, hogy ezek a szabályozások már nem elegendők a terület átfogó szabályozására” - jelentette ki felszólalásában L. Simon László, a kulturális bizottság fideszes elnöke. A képviselő hozzátette, hogy ezért már az előző kormány alatt elkezdődött a munka, a törvény tehát a Hiller Istvánék által lefektetett alapokon nyugszik. Példa nélkülinek nevezte, hogy a törvényjavaslatot mind a szakma, mind a világörökségi helyszínek képviselői támogatják. A vezérszónok fontosnak tartotta, hogy a jogszabály nemcsak a világörökségi minősítésű területekről rendelkezik, hanem azokról is, amelyek később ilyen területekké válhatnak, mert így ezek is védelmet kapnak. Mint mondta, jelenleg nincs olyan jogszabály, amely a kötelező kezelési tervről rendelkezne, a javaslat viszont egyértelművé teszi, hogy ezeket a terveket kormányrendeletben kell majd kihirdetni. L. Simon László, aki frakciója nevében támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben a kultúráért felelős miniszter világörökségi gondnokságokat nevez majd ki a világörökségi helyszínekre. Vezérszónoki felszólalásában Hiller István (MSZP) közölte, hogy a világörökségről szóló tervezet normaszövegének kidolgozása 2007 és 2010 között a szakma bevonásával és a pártok együttműködésében zajlott. Arra is rámutatott, hogy Európában mindössze Olaszország és Románia rendelkezik hasonló jogszabállyal, ezért a magyar törvény példaként szolgálhat más országok számára. Több védett helyszínt szeretne a Jobbik. Hegedűs Lorántné, a párt képviselője reményének adott hangot, amely szerint nem nyolc, hanem sokkal több lesz a magyarországi védett A kulturális örökség óvásában a civilszervezeteknek kiemelt szerepük van, világörökségi helyszínek száma. Szerinte a javaslat felépítése világos, jól áttekinthető és egyértelmű hierarchiát állít fel a tárgykörrel kapcsolatos döntésekben, s jól illeszkedik a jogrendbe. A megfogalmazást azonban néhol nehezen érthetőnek, magyartalannak nevezte. A Jobbik a törvénytől elvárná, hogy például Budapesten a közraktáraknál „ne lehessen megépíteni egy olyan épületet, mint a CET”, amelyet „bálnaformájú üvegizének” nevezett. Megjegyezte, hogy ugyanennek a területnek az összképébe rondított volna bele a Zeppelin-ház is. A nemzeti vagyon védelmében felállított mérföldkőnek nevezte Pálffy István (KDNP) a törvényjavaslatot. A politikus egyúttal köszönetet mondott Hiller István volt kulturális miniszternek az előkészítő munkájáért. A tervezetre szánt négyszázmillió forintot „roppant kevésnek”, „szinte minimálisnak” tartja. A képviselő kiemelte, hogy a munkába később be kell majd vonni a civileket is. A civilek szerepét hangsúlyozta az LMP is: Jávor Benedek frakcióvezetőhelyettes hangsúlyozta, hogy a kulturális örökség megóvásában a civilszervezeteknek eddig is kiemelt szerepük volt. Szerinte azért van szükség a törvény vitájára és megalkotására, mert az elmúlt években visszatérően szembesülhettünk azokkal a folyamatokkal, amelyek a meglévő helyszínek pusztulásához vezettek. Jávor úgy véli, hogy a négyszázmillió forint önmagában nem elegendő a védelemre, de támogatandónak tartja, hogy a jogalkotó a törvényben rendezni kívánja a finanszírozás kérdéseit. A képviselő azt kérte, hogy a gondnokságok munkájába is vonják be a civilszervezeteket. Mint korábban megírtuk, az előző kormány évekkel ezelőtt megkezdte a vonatkozó hazai jogszabály előkészítését, a dokumentumot 2009 decemberében szándékozott tárgyalni az Országgyűlés, az azonban eddig nem került a parlament elé. A korábbi javaslatot két főbb ponton módosította az új kulturális kormányzat, ide tartozik, hogy a világörökségi helyszínek kezelési terveit kormányrendelet biztosítja, valamint komplex világörökségi hatásvizsgálatok szükségességét vezeti be. A Belső-Erzsébetváros épített örökségéért harcoló Nagydiófa utcaiak körének képviselője, Bakó Katalin lapunknak elmondta, kulcskérdés, hogy mit tartalmaz majd a kezelési terv. „Adott helyszínen a telkenkénti vagy házankénti értékvizsgálatnak kell a helyi szabályozás alapjának lennie. Csak úgy garantálható, hogy az adott városrész arculata nem vész el, ha az ingatlanonként megállapított precíz értékvizsgálatra épül a helyi szabályozás” - hangsúlyozta. ■ Vershelyzet: hol a költészet mostanában? ZSIGMOND NÓRA „Mi nagyon kevésbe kerülünk ma a magyar társadalomnak. Azt gondolják, hogy velünk nem kell foglalkozni, elvagyunk nulla pénzből. Alszunk az utcán, szerelmesek vagyunk, írjuk a verseinket, mert pont erről szólunk” - mondja Szálinger Balázs költő Sarlós Balázs a költészet napjára született, hiánypótló dokumentumfilmjében, amely a kortárs hazai irodalom jeles képviselőit megszólítva arra a kérdésre keresi a választ: hol a vers helye, és milyen lehetőségei vannak a mai Magyarországon. Hajdanán, nem is olyan régen egy-egy költemény születése jelentős kulturális, sőt társadalmi eseménynek számított, elég, ha Kölcsey Ferenc Himnuszára, Petőfi Sándor Nemzeti dalára vagy Ady Endre az induló Nyugatban publikált verseire gondolunk. De vajon hol a költészet ma? Nem lenne-e jobb, szebb az életünk, ha kétségbeejtően prózaivá lett hétköznapjainkba visszaengednénk a verseket? Ha a végtelen mennyiségben ránk zúduló információtömegek versben, dalban szólnának hozzánk? Ha az utcai tiltó táblák hexameteres sorokban adnák a tudtunkra, mit szabad és mit nem? Érdekel-e valakit a költészet manapság? Hol vannak azok, akik ma verset írnak és verset olvasnak? Egy lelkes fiatalokból álló csapat ezen kérdésekre keresve a választ tavaly április 11-én, a költészet napján izgalmas kísérletet tett: ismert színészeket kért fel, hogy három helyszínen - a hajnali metróban, nappal a sétálóutcán és éjszaka egy szórakozóhelyen - szavaljanak verseket az arra járóknak. Továbbgondolva az ötletet, és leszűrve a tapasztalatokat, az idei jeles napra nagyszabású dokumentumfilmmel álltak elő. A csapat három hónap alatt negyvennégy kortárs magyar költőt és dalszövegírót keresett fel. A filmet saját költségen készítették el, köszönhetően a médiumoktól és támogatótól való függetlenségüknek, sok olyan alkotót is sikerült megszólaltatniuk, akik évek óta nem nyilatkoznak. Az ötvenórányi felvett anyagból egy 44 perces film készült, amely április 11-én került fel az internetre, s már az első héten csaknem négyezren voltak kíváncsiak rá. (Jelenleg is megtekinthető a www.versmob.hu oldalon.) Azóta elkészült egy hosszabb, százperces verzió is, amelyre az alkotók reményei szerint hamarosan rátalál majd valamelyik televízió. A filmben megszólalók - mások mellett Bereményi Géza, Csukás István, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Karafiáth Orsolya, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Szálinger Balázs, Térey János, Tóth Krisztina, Varró Dániel - olyan kérdéseket jártak körül, mint hogy mi a költészet általában, hol a vers helye, és milyen lehetőségei vannak ma. Izgalmas véleményeket hallhatunk az ihletett állapotról, arról, miért kezd el valaki írni, hogyan születik egy vers, s miként lesz valakiből költő ma Magyarországon. De szó esik az alkotói folyamatról, formákról és műfajokról is. Az irodalmi élet visszajelzéseiről, a versek hatására kialakuló dialógusról, klikkekről, tendenciákról. Hogy miként lehet egy ennyire szubjektív műfajt objektíven kezelni, és hogyan dönthető el, ki a jó, ki bizonyul tehetségnek és miért. S egyáltalán: mire jó egy vers. Bajtai András úgy látja, a költészettel lehet a legjobban csajozni. S hogy mi mindent még? - nos a versmob 0411 című filmből kiderül. ■