Magyar Hírlap, 2011. december (44. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-23 / 300. szám
ROVATVEZETŐ: CSÁKÓ ATTILA, E-MAIL: CSAKO.ATTILA@MAGYARHIRLAP.HU forint volt az államháztartás hiánya az idei év január-novemberi időszakában, ez az éves előirányzat száznyolcvan százalékát, törvényi módosított előirányzatnak 82,3 • ., • in ,....... . 1. ... százalékát jelenti. Az államháztartás központi alrendszerének november havi többlete 79,9 milliárd forint, ehhez jelentős mértékben hozzájárult a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból érkezett 219,2 milliárd forintos bevétel. (MTI) Megállapodást siget apix SZÁJUZ CSABA Hazai szakértői vélekedések szerint az, hogy a Standard and Poor’s hitelminősítő a bóvli kategóriába rontotta le Magyarországot, a valutaalappal folytatott tárgyalások megszakadásának tulajdonítható, és annak is: a nemzetközi környezet ellenségessé vált. A kormány szerint a valós gazdasági folyamatok nem indokolják a leminősítést. A Standard and Poor’s (S & P) egy fokozattal, „BBB”-ról „BB+”-ra minősítette le szerda este Magyarország államadósságait, amelyek így a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába kerültek. Eközben magyar bankokat is felülvizsgálat alá vett a Fitch Ratings, amely várhatóan januárban dönt a magyar adósságbesorolás osztályzatáról. „Első piaci reakcióként - az S & P lépésére - azonnal gyengült a forint az euróval szemben” - emelte ki Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint a lépés nem volt teljesen meglepetés, a fő tényező pedig továbbra is az IMF-EU-megállapodás. „Abban az esetben, ha a tárgyalások sikerrel zárulnak, az ország kockázati megítélése jelentősen javulhat. Ez azt is jelenti, hogy az EU-t és az IMF-et alaposan bele kell vonnia a kormánynak a gazdaságpolitika alakításába, ami a szuverenitás bizonyos fokú csorbulását jelenti” - húzta alá a szakértő. „A leminősítés egyik legfőbb oka a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel folytatott tárgyalások megszakadása, és az, hogy a befektetői környezet ellenségessé vált Magyarországgal szemben. Utóbbi tovább rontja a magyar gazdaság kilátásait, és a refinanszírozási kényszer ilyen körülmények között nehezebben biztosítható” - hangsúlyozta Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője. A közgazdász szerint a forint gyengülésére és a kötvényhozamok emelkedésére lehet számítani. Hozzátette: ebben a helyzetben az IMF-megállapodás kötelező jellegű, enélkül nem biztos, hogy a magyar gazdaság megáll a saját lábán tavasszal. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye alapján az S & P döntése jól láthatóan nem a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer tényeinek értékelésén alapul, hanem a dollárövezet erősödésében és az eurózóna gyengítésében érdekelt piaci szereplők nyomásgyakorlása. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának tegnapi ülése után Szijjártó Péter elmondta: a Standards Poor’s leminősítése nem hazánkról szól. „Magyarország csökkentette államadósságát, a költségvetési hiány pedig három százalék alatt van” - fűzte hozzá a miniszterelnöki szóvivő. Utalt továbbá arra is, hogy Orbán Viktor kormányfő már korábban felvetette annak a lehetőségét, hogy december közepe után újabb támadás érheti az országot a hitelminősítők részéről. „Ezeknek a spekulációs támadásoknak az az egyik sajátja, hogy általában hitelminősítői döntések környezetében szoktak előfordulni” - tette hozzá Szijjártó, aki úgy véli: előbb-utóbb a hitelminősítő intézetek kénytelenek lesznek felminősíteni Magyarországot. „Le kell váltani Orbán Viktort ahhoz, hogy az ország elkerülje az államcsődöt” - mondta sajtótájékoztatóján Burány Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő. Szerinte a hitelminősítői lerontás egy elfogadhatatlan gazdaságpolitika következménye. A tervek szerint januárban megkezdődnek a tárgyalások Magyarország és az IMF, valamint az Európai Unió között. ■ A hitelminősítő a gyengülő gazdaságpolitikai kiszámíthatósággal indokolta bóvliját FOTÓ: REUTERS/BRENDAN MCDERMID A LERONTÁS FELERŐSÍTI A KABINETRE NEHEZEDŐ NYOMÁST Az alku menekülést jelenthet SZALONTAY MIHÁLY Az utóbbi idők magyarországi felfordulása valószínűleg azért nem került a nemzetközi figyelem homlokterébe, mert nem az eurózóna tagországáról van szó. Budapest és Brüsszel azonban egy olyan frontális ütközés felé halad, amelynek komoly következményei lehetnek az egész térség gazdasági stabilitására nézve - írta tegnapi blogjában a Financial Times. A világ egyik legtekintélyesebb gazdasági szaklapjának brüsszeli irodavezetője, Peter Spiegel szerint a jelenlegi szembenállás tétje az, hogy az EU és a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi támogatást nyújt-e Magyarországnak egy olyan időszakban, amikor a forintárfolyam szabadesésbe ment át, miközben az állampapírok hozama meghaladta a kilenc százalékot, vagyis túlment azon a szinten, amikor a görögök, az írek és a portugálok már mentőövre kényszerültek. A Standards Poor’s a leminősítés egyik okaként azokat a magyar alkotmánymódosításokat jelölte meg, amelyek aláássák a jegybank és más intézmények függetlenségét - írja kommentárjában a BBC. A leminősítés hatására jelentős drágulással ismét 600 bázispont fölé emelkedett csütörtökön a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása a londoni piacon. Ezt azt jelenti, hogy a magyar államkötvények bedőlésére köthető határidős biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama 612 bázispont környékén mozgott. A szakemberek szerint az S&P osztályzatrontása felerősíti a kormányra nehezedő piaci nyomást a gazdaságpolitika módosítása érdekében. Ennek megfelelően a londoni felzárkózó piaci elemzők úgy vélik: bár a leminősítés hatásai negatívak lesznek, nem várnak drámai következményeket. ■ Költségsokkok A jegybank jelentése szerint az inflációs folyamatokat 2012-ben elsősorban a kormányzati intézkedések és a költségsokkok befolyásolják. Ismertették: a fogyasztói árindex jövőre 5 százalék körül alakulhat, de 2013 első felében elérhető a 3 százalékos infláció. Az MNB kiszámította: az államnak 324, a bankszektornak pedig 44 milliárd forintos költséggel járhat a devizahiteles csomag. (MH) Külső finanszírozás Piacról és rugalmasan kívánja finanszírozni magát az állam jövőre - derül ki az Államadósság-kezelő Központ finanszírozási tervéből. Négymilliárd euró devizaforrást kíván bevonni jövőre az állam a piacról, vagyis csak a megújítást szolgálja majd a devizahitel-felvétel. A devizaszükséglet nagyobb részt az első fél évben szeretné megszerezni az Államadósság-kezelő Központ. (MH) Az új tervezet sem tetszik az EKB-nak Aggodalmának adott hangot az Európai Központi Bank (EKB) az új jegybanktörvénynyel kapcsolatban - dacára annak, hogy módosítások történtek ahhoz a tervezethez képest, amiről korábban véleményt alkottak Frankfurtban. Az EKB szakértői szerint az új alelnökök és a monetáris tanács tagjainak kinevezése felveti a befolyásolás kérdését. A pénzügyi felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összevonásának javaslata kapcsán az EKB hangsúlyozza, hogy a kormány újra megszegte az EKB-val való konzultációs kötelezettségét, és egy új elnök kinevezése az alapokmányba ütközne. Mindeközben több kiegészítő ajánlást fogadott el tegnap az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága az MNB-ről szóló törvényjavaslathoz a kormány és a kormánypárti képviselők támogatásával. Elfogadták például Rogán Antal bizottsági elnök módosító javaslatát, amely biztosítja az MNB elnökének a Költségvetési Tanács tagjaként viselt jogainak szabad gyakorlását. Szintén igent mondtak arra a javaslatra, amely szerint a monetáris tanács tagjait az Országgyűlés választja meg és nem a köztársasági elnök nevez ki. (SZDS) MAGYAR HÍRLAP, 2011. DECEMBER 23., PÉNTEK S Orbán nemet mondott Udvarias hangvételű, de elutasító választ küldött Orbán Viktor miniszterelnök José Manuel Barroso levelére, amelyben az Európai Bizottság elnöke arra kérte, hogy vonjon vissza két törvényjavaslatot. „Mind a stabilitási, mind a jegybanktörvény megfelel az európai jogrendnek, s azok fontos építőkövei a január 1-jétől hatályos új alkotmányos rendnek. Nincs mód a halasztásra a két indítvánnyal kapcsolatban. Tudattam José Manuel Barrosóval, hogy ezek a törvények nem tartalmaznak semmi olyat, amit neki jogában, módjában állna kifogásolni” - nyilatkozott Orbán Viktor, a Hír Tv Rájátszás című műsorában. Hangsúlyozta: nincs olyan előterjesztés, amely bármely más intézménnyel összevonná a jegybankot. Az IMF-fel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban kiemelte: az eurózóna van bajban, így más országok bajainak a ránk gyakorolt hatása miatt szükséges a biztonsági hitelkeret. „Nem akarunk hitelt felvenni, nem pénzre van szükségünk. Olyan megállapodásra van szükségünk, hogy ha a nemzetközi pénzpiacok megbénulnak, akkor hozzá tudjunk jutni egy hitelvonalhoz, egy elővigyázatossági hitelkerethez" - szögezte le Orbán Viktor, aki a következő év legfontosabb feladatának egy növekedési terv tető alá hozását tartja. (SZSZ) Ausztriában! " ~ .5 i. jfízmL -A nap vendége'ma 'infert ilifrfc a Gazd*as^ Rádióban Prof. Dr. Bagdy Emőke I 4“ v , j|, A pszichológus FAAKER SEE WBűEEBm@3eI Megvásárolható üdülőapartmanok! -------——' www.alpe-adria-apartman.com __ www.gazdasagiradio.hu