Magyar Hírlap, 2011. december (44. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-23 / 300. szám

ROVATVEZETŐ: CSÁKÓ ATTILA, E-MAIL: CSAKO.ATTILA@MAGYARHIRLAP.HU forint volt az államháztartás hiánya az idei év január-novemberi időszakában, ez az éves előirányzat száznyolcvan százalékát, törvényi módosított előirányzatnak 82,3 • ., • i­­n ,....... . 1. ... százalékát jelenti. Az államháztartás központi alrendszerének november havi többle­te 79,9 milliárd forint, ehhez jelentős mértékben hozzájárult a Nyugdíjreform és Adós­ságcsökkentő Alapból érkezett 219,2 milliárd forintos bevétel. (MTI) Megállapodást siget apix SZÁJUZ CSABA Hazai szakértői vélekedések szerint az, hogy a Standard and Poor’s hitel­­minősítő a bóvli kategóriába rontot­ta le Magyarországot, a valutaalappal folytatott tárgyalások megszakadá­sának tulajdonítható, és annak is: a nemzetközi környezet ellenségessé vált. A kormány szerint a valós gaz­dasági folyamatok nem indokolják a leminősítést. A Standard and Poor’s (S & P) egy fo­kozattal, „BBB­”-ról „BB+”-ra mi­nősítette le szerda este Magyarország államadósságait, amelyek így a befek­tetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába kerültek. Eközben magyar banko­kat is felülvizsgálat alá vett a Fitch Ratings, amely várhatóan január­ban dönt a magyar adósságbesorolás osztályzatáról. „Első piaci reakcióként - az S & P lé­pésére - azonnal gyengült a forint az euróval szemben” - emelte ki Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elem­zője, aki szerint a lépés nem volt telje­sen meglepetés, a fő tényező pedig to­vábbra is az IMF-EU-megállapodás. „Abban az esetben, ha a tárgyalá­sok sikerrel zárulnak, az ország koc­kázati megítélése jelentősen javul­hat. Ez azt is jelenti, hogy az EU-t és az IMF-et alaposan bele kell vonnia a kormánynak a gazdaságpolitika ala­kításába, ami a szuverenitás bizonyos fokú csorbulását jelenti” - húzta alá a szakértő. „A leminősítés egyik legfőbb oka a Nemzetközi Valutaalap képvi­selőivel folytatott tárgyalások meg­szakadása, és az, hogy a befektetői környezet ellenségessé vált Magyar­­országgal szemben. Utóbbi tovább rontja a magyar gazdaság kilátásait, és a refinanszírozási kényszer ilyen kö­rülmények között nehezebben bizto­sítható” - hangsúlyozta Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője. A köz­gazdász szerint a forint gyengülésé­re és a kötvényhozamok emelkedésé­re lehet számítani. Hozzátette: ebben a helyzetben az IMF-megállapodás kötelező jellegű, enélkül nem biztos, hogy a magyar gazdaság megáll a saját lábán tavasszal. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye alapján az S & P döntése jól láthatóan nem a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer tényeinek érté­kelésén alapul, hanem a dollárövezet erősödésében és az eurózóna gyen­gítésében érdekelt piaci szereplők nyomásgyakorlása. Az Országgyű­lés költségvetési bizottságának tegna­pi ülése után Szijjártó Péter elmond­ta: a Standards Poor’s leminősítése nem hazánkról szól. „Magyarország csökkentette államadósságát, a költ­ségvetési hiány pedig három száza­lék alatt van” - fűzte hozzá a minisz­terelnöki szóvivő. Utalt továbbá arra is, hogy Orbán Viktor kormányfő már korábban felvetette annak a lehetősé­gét, hogy december közepe után újabb támadás érheti az országot a hitelmi­nősítők részéről. „Ezeknek a spekulá­ciós támadásoknak az az egyik sajátja, hogy általában hitelminősítői dön­tések környezetében szoktak előfor­dulni” - tette hozzá Szijjártó, aki úgy véli: előbb-utóbb a hitelminősítő in­tézetek kénytelenek lesznek felminő­síteni Magyarországot. „Le kell váltani Orbán Viktort ahhoz, hogy az ország elkerülje az államcsődöt” - mond­ta sajtótájékoztatóján Burány Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő. Sze­rinte a hitelminősítői lerontás egy el­fogadhatatlan gazdaságpolitika követ­kezménye. A tervek szerint januárban megkezdődnek a tárgyalások Magyar­­ország és az IMF, valamint az Európai Unió között. ■­ ­ A hitelminősítő a gyengülő gazdaságpolitikai kiszámíthatósággal indokolta bóvliját FOTÓ: REUTERS/BRENDAN MCDERMID A LERONTÁS FELERŐSÍTI A KABINETRE NEHEZEDŐ NYOMÁST Az alku menekülést jelenthet SZALONTAY MIHÁLY Az utóbbi idők magyarországi felfor­dulása valószínűleg azért nem került a nemzetközi figyelem homlokterébe, mert nem az eurózóna tagországáról van szó. Budapest és Brüsszel azonban egy olyan frontális ütközés felé halad, amelynek komoly következményei le­hetnek az egész térség gazdasági stabi­litására nézve - írta tegnapi blogjában a Financial Times. A világ egyik legte­kintélyesebb gazdasági szaklapjának brüsszeli irodavezetője, Peter Spiegel szerint a jelenlegi szembenállás tét­je az, hogy az EU és a Nemzetközi Va­lutaalap pénzügyi támogatást nyújt-e Magyarországnak egy olyan időszak­ban, amikor a forintárfolyam szabad­esésbe ment át, miközben az állam­papírok hozama meghaladta a kilenc százalékot, vagyis túlment azon a szinten, amikor a görögök, az írek és a portugálok már mentőövre kény­szerültek. A Standards Poor’s a le­minősítés egyik okaként azokat a ma­gyar alkotmánymódosításokat jelölte meg, amelyek aláássák a jegybank és más intézmények függetlenségét - írja kommentárjában a BBC. A leminősítés hatására jelentős drágulással ismét 600 bázispont fö­lé emelkedett csütörtökön a magyar államadósság törlesztéskockázatá­ra kínált biztosítási tranzakciók ára­­zása a londoni piacon. Ezt azt jelenti, hogy a magyar államkötvények be­­dőlésére köthető határidős biztosítá­si csereügyletek (CDS) középárfolya­ma 612 bázispont környékén mozgott. A szakemberek szerint az S&P osz­tályzatrontása felerősíti a kormányra nehezedő piaci nyomást a gazdaság­­politika módosítása érdekében. Ennek megfelelően a londoni felzárkózó pia­ci elemzők úgy vélik: bár a leminősítés hatásai negatívak lesznek, nem vár­nak drámai következményeket. ■ Költségsokkok A jegybank jelentése szerint az infláci­ós folyamatokat 2012-ben elsősorban a kormányzati intézkedések és a költség­sokkok befolyásolják. Ismertették: a fo­gyasztói árindex jövőre 5 százalék körül alakulhat, de 2013 első felében elérhető a 3 százalékos infláció. Az MNB kiszámí­totta: az államnak 324, a bankszektor­nak pedig 44 milliárd forintos költséggel járhat a devizahiteles csomag. (MH) Külső finanszírozás Piacról és rugalmasan kívánja finanszí­rozni magát az állam jövőre - derül ki az Államadósság-kezelő Központ finanszí­rozási tervéből. Négymilliárd euró devi­zaforrást kíván bevonni jövőre az állam a piacról, vagyis csak a megújítást szol­gálja majd a devizahitel-felvétel. A de­vizaszükséglet nagyobb részt az első fél évben szeretné megszerezni az Állam­adósság-kezelő Központ. (MH) Az új tervezet sem tetszik az EKB-nak Aggodalmának adott hangot az Európai Központi Bank (EKB) az új jegybanktörvény­nyel kapcsolatban - dacára annak, hogy módosítások történtek ahhoz a tervezethez képest, amiről korábban véleményt alkottak Frankfurtban. Az EKB szakértői szerint az új alelnökök és a monetáris tanács tagjainak kinevezése felveti a befolyásolás kér­dését. A pénzügyi felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összevonásának javas­lata kapcsán az EKB hangsúlyozza, hogy a kormány újra megszegte az EKB-val való konzultációs kötelezettségét, és egy új elnök kinevezése az alapokmányba ütközne. Mindeközben több kiegészítő ajánlást fogadott el tegnap az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága az MNB-ről szóló törvényjavaslathoz a kormány és a kor­mánypárti képviselők támogatásával. Elfogadták például Rogán Antal bizottsági el­nök módosító javaslatát, amely biztosítja az MNB elnökének a Költségvetési Tanács tagjaként viselt jogainak szabad gyakorlását. Szintén igent mondtak arra a javaslat­ra, amely szerint a monetáris tanács tagjait az Országgyűlés választja meg és nem a köztársasági elnök nevez ki. (SZDS) MAGYAR HÍRLAP, 2011. DECEMBER 23., PÉNTEK S Orbán nemet mondott Udvarias hangvételű, de elutasító vá­laszt küldött Orbán Viktor miniszterelnök José Manuel Barroso levelére, amelyben az Európai Bizottság elnöke arra kérte, hogy vonjon vissza két törvényjavasla­tot. „Mind a stabilitási, mind a jegybank­­törvény megfelel az európai jogrendnek, s azok fontos építőkövei a január 1-jétől hatályos új alkotmányos rendnek. Nincs mód a halasztásra a két indítvánnyal kapcsolatban. Tudattam José Manuel Barrosóval, hogy ezek a törvények nem tartalmaznak semmi olyat, amit ne­ki jogában, módjában állna kifogásol­ni” - nyilatkozott Orbán Viktor, a Hír Tv Rájátszás című műsorában. Hangsú­lyozta: nincs olyan előterjesztés, amely bármely más intézménnyel összevon­ná a jegybankot. Az IMF-fel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban kiemel­te: az eurózóna van bajban, így más or­szágok bajainak a ránk gyakorolt hatása miatt szükséges a biztonsági hitelkeret. „Nem akarunk hitelt felvenni, nem pénz­re van szükségünk. Olyan megállapodás­ra van szükségünk, hogy ha a nemzetkö­zi pénzpiacok megbénulnak, akkor hozzá tudjunk jutni egy hitelvonalhoz, egy elő­vigyázatossági hitelkerethez" - szögez­te le Orbán Viktor, aki a következő év leg­fontosabb feladatának egy növekedési terv tető alá hozását tartja. (SZSZ) Ausztriában! " ~ .5 i. jfízmL -A nap vendége'ma 'infert ilifrfc a Gazd*as^ Rádióban Prof. Dr. Bagdy Emőke I 4“ v , j|, A pszichológus FAAKER SEE WBűEEBm@3eI Megvásárolható üdülőapartmanok! -------——' www.alpe-adria-apartman.com __ www.gazdasagiradio.hu

Next