Magyar Hírlap, 2012. április (45. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-02 / 78. szám
2 MAGYAR HÍRLAPBELFÖLD2012. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ A KÖZIGAZGATÁSI TÁRCA INDÍTVÁNYA SZÓL ARRÓL IS, HOGY A BÍRÓSÁG A KISKORÚ VÉDELMÉBEN IS KIZÁRHATJA A NYILVÁNOSSÁGOT A TÁRGYALÁSRÓL Középpontba állított gyermekjogok BARANYA RÓBERT Már az Országgyűlés asztalán van a gyermekbarát igazságszolgáltatás megteremtését célzó törvénymódosítási javaslat, amely egyebek mellett szigorúbb elbírálás alá venné a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken benyújtotta a parlamentnek a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztését. A szaktárca tájékoztatása szerint a rendelkezések még az idén, az elfogadásukat követő egy hónapon belül életbe is léphetnek. Az indítvány egyebek mellett módosítja a Btk.-ban az emberkereskedelem, valamint a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében érvényes elévülési határidőt, ha azokat kiskorúakkal vagy fiatalkorúakkal szemben követik el. Az elévülés csak az áldozatok tizennyolcadik életévének betöltése utáni ötödik évet követően kezdődne. Emberölés tetteseként felelne a bűneiért, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra bír rá. Emellett súlyosabban, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő az a felnőtt, aki nála fiatalabb személy öngyilkosságához segítséget nyújt. Ha a kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására kijelölt személy kötelességét súlyosan megszegve veszélyezteti a kiskorú testi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető. A javaslat az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak és a megrontás tényállását is kiegészíti: eszerint súlyosabb büntetést kap valaki, ha ezeket a cselekményeket „a sértettel kapcsolatban álló hatalmi vagy befolyási viszonnyal való visszaéléssel követi el”. Az indítvány módosítaná a büntetőeljárási törvényt is, többletgaranciákat bevezetve a gyermekek idézésére vonatkozó szabályok esetében, így a bíráknak fokozott tájékoztatási kötelezettséget ír elő a gyermekkorú fél meghallgatásával kapcsolatban, közérthetően, a gyermek számára is felfogható nyelven kell majd fogalmazniuk. A polgári perrendtartási törvényben módosulnának a zárt tárgyalás elrendelésének feltételei: a bíróság a kiskorú védelmében is kizárhatja a nyilvánosságot a tárgyalás egy részéről vagy akár egészéről is. A javaslat értelmében az örökbefogadás felbontására, valamint az apaság és a származás megállapítására irányuló pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet majd indítani. Tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút csak akkor lehetne tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható - így a módosító javaslat. Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a rendőrség is megtette a szükséges lépéseket, a kapitányságokon megkezdte a gyermekbarát meghallgatószobák kialakítását. Ilyen szoba már az ORFK-n, két fővárosi kerületben, valamint Szombathelyen és Veszprémben is létezik. A szabályozás részletes előírásokat tartalmaz a szoba berendezésére, meghatározva a belmagasságot, a falak színét, sőt a hőmérsékletet is. A minisztérium közleménye kitér arra, hogy a 2010-es bűnügyi statisztikák szerint Magyarországon a gyermek- és fiatalkorúak sérelmére több mint tizenötezer bűncselekményt követtek el, a tizennégy évnél fiatalabb sértetteket pedig több mint hatezer bűncselekmény érinti. „Ha az eljárás során nem vesszük figyelembe a gyermek szükségleteit, és nem tartjuk szem előtt jogait, akkor csak tovább fokozzuk az elszenvedett traumát, és növeljük annak az esélyét, hogy a gyermek ismét áldozattá váljon. A bűncselekmények gyermek áldozatai az eljárás során nem válhatnak még egyszer áldozatokká” - írja a szaktárca. Szigorúbb lehet a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények szankcionálása (képünk illusztráció) FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Április végéig tart még a Karrier Híd Program A nagy érdeklődésre tekintettel április végéig meghosszabbították a januári létszámcsökkentéskor felmentett közhivatalnokoknak indított Karrier Híd Programra való jelentkezés határidejét. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közlése szerint eddig csaknem ezernégyszázan regisztráltak a programra. A kezdeményezés célja, hogy az érintetteknek segítséget nyújtson az elhelyezkedéshez, elsősorban a verseny- és civil szférában. A piaci munkáltatónak egy éven át a minimálbér kétszereséig ötvenszázalékos járulékkedvezményt biztosítanak, és további kedvezményt a szociális hozzájárulási adóból. (MTI) Erősítik az adatvédelmi hatóság függetlenségét Az Országgyűlés ma kezdődő, kétnapos ülésén fogadhatja el azt a törvénymódosító javaslatot, amellyel a kormány az adatvédelmi hatóság függetlenségét erősítené az Európai Bizottság aggályaira reagálva. Elfogadhatják az új hungarikumtörvényt, szavazhatnak az információs önrendelkezési jogról, továbbá újabb jogszabályt fogadhatnak el a devizaeladósodás megakadályozása érdekében. Holnap a kulturális örökség védelméről és a nemzeti örökség védelméről szóló előterjesztéseket kezdheti tárgyalni a Ház. Ezen kívül ismét napirendre veszik a kormány új személyszállítási törvényjavaslatát is. (MTI) Jó állam: figyelembe veszik a felvetéseket Több mint háromezren mondták el véleményüket a Jó állam fórumon. A beérkezett, anonim módon kezelt felvetéseket a kormány figyelembe veszi majd a közigazgatásfejlesztésről szóló Magyary-program idei kiadásában - tájékoztatott a KIM. Észrevételeket harminc témában, így például a család- és ifjúságpolitika, a helyi önkormányzatok, a foglalkoztatás vagy a klímapolitika kérdésében lehetett tenni, többek között az interneten keresztül. A beérkezett javaslatokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóinak és hallgatóinak segítségével dolgozzák majd fel, ezt követően továbbítják azokat a szaktárcákhoz. (MTI) Hálaadó misét mutattak be Mindszenty Józsefért Mindszenty József hercegprímás születésének százhuszadik évfordulója alkalmából mutatott be hálaadó szentmisét szombaton Erdő Péter bíboros, prímás, esztergombudapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A szertartáson koncelebránsként részt vett Alberto Bottari de Castello pápai nuncius is. Az istentiszteleten, amelyen a hívek zsúfolásig megtöltötték a szombathelyi székesegyházat, Mindszenty József mielőbbi boldoggá avatásáért is imádkoztak. Erdő Péter szentbeszédében a hercegprímás megingathatatlan hitét, hazája és népe iránti olthatatlan szeretetét állította példaként hallgatósága elé. A bíboros úgy fogalmazott, Mindszenty személye és tanításai ma is időszerűek. (MTI) ROVATVEZETŐ: PETŐN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU ÚJABB TÁRGYALÁSOK KEZDŐDHETNEK MEG AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMTITKÁRSÁGGAL Háziorvosok „sztrájkkészültségben” NICZKY EMŐKE Egyetértenek a házi gyermekorvosok azzal, hogy a kormány béremelést ad az alkalmazott - jellemzően kórházi - orvosoknak, de hétvégi vezetőségi ülésükön úgy döntöttek, fenntartják korábbi álláspontjukat, miszerint valamennyi orvos jövedelmi helyzete javításra szorul. Ismert, a kormány nemrég jelentette be, hogy az orvosi kar alkalmazotti körében átlagosan bruttó hatvanhatezer forinttal emelkednek a bérek. A zömmel vállalkozóként dolgozó háziorvosok, házi gyermekorvosok és alapellátó fogorvosok most kimaradtak ebből. Nemsokára azonban tárgyalások kezdődnek az egészségügyi államtitkárság és háziorvosok legnagyobb szervezete, a FAKOOSZ között, amely megerősítette, fenntartják a „sztrájkkészültséget”. A Házi Gyermekorvosok Egyesülete egyelőre nem döntött arról, ők is indítsanak-e akciót - tájékoztatta lapunkat Huszár András elnök. A következő napok történései alapján határoznak majd arról, milyen módszert válasszanak, ugyanakkor szintén tárgyalni akarnak az államtitkársággal. Huszár András szerint az egészségügynek végre prioritást kellene kapnia, mielőtt még „összeomlana”, ma már ugyanis a gyermekellátásban alig találni specialistát. Hozzátette, ebből még nem sokat éreznek a szülők, mert a házi gyermekorvosok egyelőre igénybe tudják venni egyéni szakmai kapcsolataikat, de ez egyre nehezebb. Szerinte a gyermekgyógyászatnak stabilizálásra van szüksége, ám a szakma nem vonzó a fiataloknak, így a körülbelül másfél ezer házi gyermekorvos átlagéletkora lassan közelít a hatvan évhez. Az elnök csúsztatásnak nevezte, hogy a házi gyermekorvosok több pénzhez jutnának a minőségi munkát mérő úgynevezett indikátorok körének bővítése miatt. Közben a területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosok Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől kérnek segítséget. Az erről szóló petíciót szombati országos konferenciájukon Beneda Attilának, az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnökének adták át. Kérésük, hogy töröljék el azt a rendelkezést, amely szerint 2015 végével megszüntetik a területi ellátási kötelezettség nélkül dolgozó orvosok praxisműködtetési jogát. A kabinetfőnök azt javasolta, gondolják át, hogy mely praxisokat érdemes a határidő lejárta után is tovább működtetni. Mint mondta, az államtitkárság kész tárgyalni a javaslatokról. ■ TOVÁBBRA SINCS DÖNTÉS, PARLAMENTI KÉPVISELŐ LEHET-E JÁRÁSKÖZPONT-VEZETŐ Közel száz törvényt módosítanának PINDROCH TAMÁS Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken benyújtotta a parlamentnek a járások kialakításával összefüggő törvényjavaslat-csomagot, amely csaknem száz jogszabály módosítását tartalmazza. A járások és járási hivatalok a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként, lényegében kirendeltségeiként jönnek létre 2013. január 1-jén. Legfontosabb feladatuk a megyeinél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Mint azt elsőként megírtuk, a járási hivatalok létrehozásával kettéosztják a polgármesteri hivatalokat. A benyújtott tervezet részletezi a hatásköröket. A korábbi törvényjavaslatban meghatározott 147 hatáskörből 81 a járási, 66 a polgármesteri hivatalokhoz tartozik majd. A járási hivatalok szervezete magában foglalja majd a jelenlegi szakigazgatási szerveket, így például a körzeti földhivatalokat, a kistérségi népegészségügyi intézeteket, a munkaügyi kirendeltségeket, a kerületi főállatorvosokat, a járásszékhely polgármesteri hivatalának államigazgatási feladatokat ellátó részét és az okmányirodákat is. A nem a járási székhelyen működő okmányirodák és a hivatali, államigazgatásért felelős ügyintézők is ide integrálódnak. A cél alapvetően az egyablakos ügyintézés megvalósítása. A helyi viszonyok ismerete miatt a települési jegyzőnél maradnának a birtokvédelmi, helyi adó-végrehajtási, hagyatéki vagy az azonnali helyi reagálást - például katasztrófahelyzet - igénylő hatáskörök. Arról egyelőre nem született döntés, hogy 2014-ig parlamenti képviselők is lehessenek-e járásközpontvezetők. A járások székhelyeit és illetékességi területeit kormányrendelet fogja meghatározni. ■