Magyar Hírlap, 2012. április (45. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-02 / 78. szám

2 MAGYAR HÍRLAPBELFÖLD2012. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ A KÖZIGAZGATÁSI TÁRCA INDÍTVÁNYA SZÓL ARRÓL IS, HOGY A BÍRÓSÁG A KISKORÚ VÉDELMÉBEN IS KIZÁRHATJA A NYILVÁNOSSÁGOT A TÁRGYALÁSRÓL Középpontba állított gyermekjogok BARANYA RÓBERT Már az Országgyűlés asztalán van a gyermekbarát igazságszolgálta­tás megteremtését célzó törvény­­­módosítási javaslat, amely egyebek mellett szigorúbb elbírálás alá ven­né a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken be­nyújtotta a parlamentnek a gyermek­barát igazságszolgáltatás megvalósu­lásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztését. A szaktárca tájékoztatása szerint a rendelkezések még az idén, az elfo­gadásukat követő egy hónapon belül életbe is léphetnek. Az indítvány egyebek mellett mó­dosítja a Btk.-ban az emberkereske­delem, valamint a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében érvényes elévülési határidőt, ha azokat kisko­rúakkal vagy fiatalkorúakkal szem­ben követik el. Az elévülés csak az ál­dozatok tizennyolcadik életévének betöltése utáni ötödik évet követő­en kezdődne. Emberölés tetteseként felelne a bűneiért, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akarat­nyilvánításra képtelen személyt ön­­gyilkosságra bír rá. Emellett súlyo­sabban, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő az a felnőtt, aki nála fiatalabb személy öngyilkosságához segítséget nyújt. Ha a kiskorú nevelésére, felügyeleté­re, gondozására kijelölt személy kö­telességét súlyosan megszegve veszé­lyezteti a kiskorú testi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését, egytől öt évig ter­jedő szabadságvesztéssel lesz bün­tethető. A javaslat az erőszakos kö­zösülés, a szemérem elleni erőszak és a megrontás tényállását is kiegészíti: eszerint súlyosabb büntetést kap va­laki, ha ezeket a cselekményeket „a sértettel kapcsolatban álló hatalmi vagy befolyási viszonnyal való vissza­éléssel követi el”. Az indítvány módosítaná a bünte­tőeljárási törvényt is, többletgaran­ciákat bevezetve a gyermekek idézé­sére vonatkozó szabályok esetében, így a bíráknak fokozott tájékoztatá­si kötelezettséget ír elő a gyermekko­rú fél meghallgatásával kapcsolatban, közérthetően, a gyermek számára is felfogható nyelven kell majd fogal­mazniuk. A polgári perrendtartási törvényben módosulnának a zárt tár­gyalás elrendelésének feltételei: a bí­róság a kiskorú védelmében is kizár­hatja a nyilvánosságot a tárgyalás egy részéről vagy akár egészéről is. A javaslat értelmében az örökbefo­gadás felbontására, valamint az apa­ság és a származás megállapítására irányuló pert a kiskorú gyermek la­kóhelye vagy tartózkodási helye sze­rint illetékes bíróság előtt is meg lehet majd indítani. Tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút csak akkor le­hetne tanúként kihallgatni, ha a val­lomásától várható bizonyíték más­ként nem pótolható - így a módosító javaslat. Ahogy korábban már beszámol­tunk róla, a rendőrség is megtette a szükséges lépéseket, a kapitánysá­gokon megkezdte a gyermekbarát meghallgatószobák kialakítását. Ilyen szoba már az ORFK-n, két fővárosi kerületben, valamint Szombathelyen és Veszprémben is létezik. A szabá­lyozás részletes előírásokat tartalmaz a szoba berendezésére, meghatároz­va a belmagasságot, a falak színét, sőt a hőmérsékletet is. A minisztérium közleménye kitér arra, hogy a 2010-es bűnügyi statisz­tikák szerint Magyarországon a gyer­mek- és fiatalkorúak sérelmére több mint tizenötezer bűncselekményt követtek el, a tizennégy évnél fiata­labb sértetteket pedig több mint hat­ezer bűncselekmény érinti. „Ha az eljárás során nem vesszük figyelembe a gyermek szükségleteit, és nem tartjuk szem előtt jogait, ak­kor csak tovább fokozzuk az elszen­vedett traumát, és növeljük annak az esélyét, hogy a gyermek ismét ál­dozattá váljon. A bűncselekmények gyermek áldozatai az eljárás során nem válhatnak még egyszer áldoza­tokká” - írja a szaktárca. Szigorúbb lehet a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények szankcionálása (képünk illusztráció) FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Április végéig tart még a Karrier Híd Program A nagy érdeklődésre tekintettel április végéig meghosszabbították a januári létszám­csökkentéskor felmentett közhivatalnokoknak indított Karrier Híd Programra va­ló jelentkezés határidejét. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közlése szerint eddig csaknem ezernégyszázan regisztráltak a programra. A kezdeményezés célja, hogy az érintetteknek segítséget nyújtson az elhelyezkedéshez, elsősorban a verseny- és civil szférában. A piaci munkáltatónak egy éven át a minimálbér kétsze­reséig ötvenszázalékos járulékkedvezményt biztosítanak, és további kedvezményt a szociális hozzájárulási adóból. (MTI) Erősítik az adatvédelmi hatóság függetlenségét Az Országgyűlés ma kezdődő, kétnapos ülésén fogadhatja el azt a törvénymódosító javaslatot, amellyel a kormány az adatvédelmi hatóság függetlenségét erősítené az Európai Bizottság aggályaira reagálva. Elfogadhatják az új hungarikumtörvényt, sza­vazhatnak az információs önrendelkezési jogról, továbbá újabb jogszabályt fogadhat­nak el a devizaeladósodás megakadályozása érdekében. Holnap a kulturális örökség védelméről és a nemzeti örökség védelméről szóló előterjesztéseket kezdheti tár­gyalni a Ház. Ezen kívül ismét napirendre veszik a kormány új személyszállítási tör­vényjavaslatát is. (MTI) Jó állam: figyelembe veszik a felvetéseket Több mint háromezren mondták el véleményüket a Jó állam fórumon. A beérkezett, anonim módon kezelt felvetéseket a kormány figyelembe veszi majd a közigazgatás­fejlesztésről szóló Magyary-program idei kiadásában - tájékoztatott a KIM. Észrevé­teleket harminc témában, így például a család- és ifjúságpolitika, a helyi önkormány­zatok, a foglalkoztatás vagy a klímapolitika kérdésében lehetett tenni, többek között az interneten keresztül. A beérkezett javaslatokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóinak és hallgatóinak segítségével dolgozzák majd fel, ezt követően továbbítják azokat a szaktárcákhoz. (MTI) Hálaadó misét mutattak be Mindszenty Józsefért Mindszenty József hercegprímás születésének százhuszadik évfordulója alkalmából mutatott be hálaadó szentmisét szombaton Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom­­budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A szertartáson koncelebránsként részt vett Alberto Bottari de Castello pápai nuncius is. Az isten­tiszteleten, amelyen a hívek zsúfolásig megtöltötték a szombathelyi székesegyházat, Mindszenty József mielőbbi boldoggá avatásáért is imádkoztak. Erdő Péter szentbe­szédében a hercegprímás megingathatatlan hitét, hazája és népe iránti olthatatlan szeretetét állította példaként hallgatósága elé. A bíboros úgy fogalmazott, Mindszenty személye és tanításai ma is időszerűek. (MTI) ROVATVEZETŐ: PETŐN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@­MAGYARHIRLAP.HU ÚJABB TÁRGYALÁSOK KEZDŐDHETNEK MEG AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMTITKÁRSÁGGAL Háziorvosok „sztrájkkészültségben” NICZKY EMŐKE Egyetértenek a házi gyermekorvosok azzal, hogy a kormány béremelést ad az alkalmazott - jellemzően kórházi - orvosoknak, de hétvégi vezetősé­gi ülésükön úgy döntöttek, fenntart­ják korábbi álláspontjukat, miszerint valamennyi orvos jövedelmi helyzete javításra szorul. Ismert, a kormány nemrég jelen­tette be, hogy az orvosi kar alkalma­zotti körében átlagosan bruttó hat­vanhatezer forinttal emelkednek a bérek. A zömmel vállalkozóként dol­gozó háziorvosok, házi gyermekor­vosok és alapellátó fogorvosok most kimaradtak ebből. Nemsokára azonban tárgyalá­sok kezdődnek az egészségügyi ál­lamtitkárság és háziorvosok legna­gyobb szervezete, a FAKOOSZ között, amely megerősítette, fenntartják a „sztrájkkészültséget”. A Házi Gyermekorvosok Egyesü­lete egyelőre nem döntött arról, ők is indítsanak-e akciót - tájékoztatta la­punkat Huszár András elnök. A kö­vetkező napok történései alapján ha­tároznak majd arról, milyen módszert válasszanak, ugyanakkor szintén tár­gyalni akarnak az államtitkársággal. Huszár András szerint az egészség­ügynek végre prioritást kellene kap­nia, mielőtt még „összeomlana”, ma már ugyanis a gyermekellátásban alig találni specialistát. Hozzátette, eb­ből még nem sokat éreznek a szülők, mert a házi gyermekorvosok egyelőre igénybe tudják venni egyéni szakmai kapcsolataikat, de ez egyre nehezebb. Szerinte a gyermekgyógyászatnak sta­bilizálásra van szüksége, ám a szakma nem vonzó a fiataloknak, így a körül­belül másfél ezer házi gyermekorvos átlagéletkora lassan közelít a hatvan évhez. Az elnök csúsztatásnak nevez­te, hogy a házi gyermekorvosok több pénzhez jutnának a minőségi munkát mérő úgynevezett indikátorok köré­nek bővítése miatt. Közben a területi ellátási kötele­zettség nélküli háziorvosok Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől kérnek segítséget. Az erről szóló petí­ciót szombati országos konferenciáju­kon Beneda Attilának, az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnökének ad­ták át. Kérésük, hogy töröljék el azt a rendelkezést, amely szerint 2015 vé­gével megszüntetik a területi ellátási kötelezettség nélkül dolgozó orvosok praxisműködtetési jogát. A kabinet­főnök azt javasolta, gondolják át, hogy mely praxisokat érdemes a határ­idő lejárta után is tovább működtetni. Mint mondta, az államtitkárság kész tárgyalni a javaslatokról. ■ TOVÁBBRA SINCS DÖNTÉS, PARLAMENTI KÉPVISELŐ LEHET-E JÁRÁSKÖZPONT-VEZETŐ Közel száz törvényt módosítanának PINDROCH TAMÁS Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken be­nyújtotta a parlamentnek a járások kialakításával összefüggő törvényja­vaslat-csomagot, amely csaknem száz jogszabály módosítását tartalmazza. A járások és járási hivatalok a fő­városi, illetve a megyei kormányhi­vatalok szervezeti egységeiként, lé­nyegében kirendeltségeiként jönnek létre 2013. január 1-jén. Legfontosabb feladatuk a megyeinél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Mint azt első­ként megírtuk, a járási hivatalok lét­rehozásával kettéosztják a polgármes­teri hivatalokat. A benyújtott tervezet részletezi a hatásköröket. A koráb­bi törvényjavaslatban meghatározott 147 hatáskörből 81 a járási, 66 a polgár­­mesteri hivatalokhoz tartozik majd. A járási hivatalok szervezete ma­gában foglalja majd a jelenlegi szak­­igazgatási szerveket, így például a körzeti földhivatalokat, a kistérségi népegészségügyi intézeteket, a mun­kaügyi kirendeltségeket, a kerüle­ti főállatorvosokat, a járásszékhely polgármesteri hivatalának állam­­igazgatási feladatokat ellátó részét és az okmányirodákat is. A nem a járá­si székhelyen működő okmányiro­dák és a hivatali, államigazgatásért felelős ügyintézők is ide integrálód­nak. A cél alapvetően az egyablakos ügyintézés megvalósítása. A helyi vi­szonyok ismerete miatt a települési jegyzőnél maradnának a birtokvédel­mi, helyi adó-végrehajtási, hagyaté­ki vagy az azonnali helyi reagálást - például katasztrófahelyzet - igénylő hatáskörök. Arról egyelőre nem született dön­tés, hogy 2014-ig parlamenti képvi­selők is lehessenek-e járásközpont­vezetők. A járások székhelyeit és illetékességi területeit kormányren­delet fogja meghatározni. ■

Next