Magyar Hírlap, 2013. július (46. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-01 / 151. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. JÚLIUS 1., HÉTFŐ EGY TANULMÁNY SZERINT HAZÁNKBAN LEGINKÁBB BUDAPESTEN ÉRHETŐ TETTEN AZ EGYÉBKÉNT PÉLDÁTLANUL FELGYORSULÓ SZEKULARIZÁCIÓ Egyre többen titkolják a vallásukat KACSÓH DÁNIEL A 2011-et megelőző tíz év során a fővárosban a pesti belváros vált a szekularizáció első számú színterévé, a vallástalanodás a „cityben” volt a legintenzívebb - állapította meg egy nemrég közölt kutatás. Készítője, Harrach Gábor történész hipotézise szerint a két évvel ezelőtti népszámlálásnál a vallásra vonatkozó kérdésre adandó válasz megtagadása egyfajta ellenzéki önkifejezésként is értelmezhető. Az elmúlt tíz évben példátlanul felgyorsultak a hazai szekularizációs folyamatok: 2001-ben még a lakosság háromnegyede, ma már alig több mint fele vallja magát a nagy történelmi keresztény egyházak hívének - állapítja meg Harrach Gábor történész A magyarországi szekularizáció egyes statisztikai összefüggései című, a történelmi keresztény egyházak helyzetét a 2011-es hazai népszámlálás tükrében elemző tanulmányában. A nemrég publikált írásban a szakértő emlékeztet, a cenzus - lapunk által korábban ismertetett - végleges eredményei a három nagy történelmi keresztény, így a katolikus, a református és az evangélikus egyház jelentős térvesztését s ezzel párhuzamosan a felekezet nélküliek, vagyis a vallástalanok, valamint a rejtőzködők arányának növekedését mutatják. A három nagy egyház híveinek összesített aránya egy évtized alatt hetvenháromról ötvenhárom százalékra csökkent. Eközben a vallástalanok aránya tizenötről tizennyolc, a rejtőzködőké tizenegyről huszonhét százalékra nőtt. A tanulmány a KSH adatait elemezve rámutat, a szekularizáció Budapesten volt a legerősebb: 2011 -re a három nagy egyház híveinek lakossági rátája negyven százalékra apadt. A keresztény lakosság aránya a 2001-es cenzus idején is Buda polgári kerületeiben volt a legmagasabb. Harrach Gábor szerint azonban míg a millennium idején még a négy hagyományos munkáskerület (Kőbánya, Csepel, Újpest és Angyalföld) képezte a fő gócpontokat, tíz évvel később már a Nagykörúton belüli, pesti belváros vált a szekularizáció első számú színterévé. A vallástalanodás a „cityben” volt a legintenzívebb: 2001-ben az V. kerület lakosságának még hatvanöt, 2011-ben már csak harminchat százaléka kötődött a három nagy keresztény egyház valamelyikéhez. A vallástalanok mindkét népszámlálás során az említett munkásövezetekben mutatták a legmagasabb arányt. Ezzel szemben a rejtőzködők területi eloszlása 2001-ben semmilyen rendezettséget nem mutatott, 2011- ben pedig már kifejezetten a belső kerületekre összpontosult. A mennyiségi változások mellett a folyamat belső struktúrája is megváltozott - hasonlóan az ország legtöbb megyéjéhez. Harrach elemzése megerősítette: továbbra is magasabb a vallásosság a falvakban élők, az idősebbek és az iskolázatlanabbak körében, az egyes földrajzi és társadalmi szegmensekben az elvallástalanodás mobilitási csatornái és szabályai jelentősen eltérőek. A szekularizáció szintjét a gazdasági fejlettséggel összevetve viszont látható, az alacsony vásárlóerő Észak Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a vallásosság viszonylag magas, míg a Délkelet-Alföldön alacsony szintjével jár együtt. Ugyanakkor a magas vásárlóerő a fővárosban és tágabb környezetében gyenge, Nyugat-Magyarországon erős vallásossággal társul. A kutatás a politikai kötődések tekintetében is megállapításokat tesz. Ezek szerint a felekezeti kötődések és a jobboldali szavazatok megyei arányszámai között pozitív a korreláció, a radikális jobboldali szavazók esetében viszont nem mutatható ki semmilyen összefüggés. A balliberális szavazók aránya pedig nem a vallástalanok, hanem a rejtőzködők jelenlétével mutat összefüggést - így Harrach. „Vonatkozó hipotézisünk szerint a válasz megtagadás egyfajta ellenzéki önkifejezésként is értelmezhető. Érdekes körülmény, hogy a vallásukat eltitkolók fele a nemzetiségi hovatartozásáról sem nyilatkozott” - veti fel a kutató. A 2011-es cenzus során deklarált egyházi kötődések tekintetében hazánk - a keresztények ötven százalék feletti lakosságarányával - közepesen vallásos országnak számít, nem sokkal az Egyesült Királyság, Németország és Belgium mögött, elszakadva viszont olyan posztkommunista országoktól, mint Lengyelország vagy Szlovákia. ■ A 2011-es népszámlálás alapján hazánk közepesen vallásos országnak számít FOTÓ:CSUDÁS SÁNDOR A TÖRTÉNÉSZ-POLITIKUS NYOLCVANEGY ÉVET ÉLT Elhunyt Katona Tamás PB Hosszú betegség után, nyolcvanegy éves korában elhunyt Katona Tamás történész, politikus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének nyugdíjas munkatársa, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc értő kutatója (képünkön). Katona Tamás a távirati iroda által ismertetett életrajza szerint az egyetem elvégzése után könyvtárosként dolgozott. Az 1960-as évektől a Magyar Helikon, majd az Európa Könyvkiadónál volt szerkesztő és műfordító. Az 1970-es évek elején az Európa s a Helikon jelentős részben az ő kezdeményezésére indította el a mintegy ötven kötetből álló Bibliotheca Historica sorozatot. Szintúgy az ő szerkesztésében indult el a Pro Memoria sorozat. Katona Tamás 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő volt, először az MDF, majd a Magyar Demokrata Néppárt színeiben. 1990 és 1992 között külügyminisztériumi, majd 1992-től 1994-ig miniszterelnökségi politikai államtitkár volt. 1994 és 1998 között az I. kerület polgármestereként is tevékenykedett, 2000-től 2002-ig Magyarország varsói nagykövete volt. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint az MTA Történettudományi Intézete Katona Tamást saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. -i SZEPTEMBERTŐL BÉRRENDEZÉSSEL LÉP ÉLETBE A PEDAGÓGUSI ÉLETPÁLYAMODELL Jelentősen emelik a tanári fizetéseket PINTÉR BALÁZS Bevezetik szeptembertől a pedagógus életpálya modellt, igaz, az érintettek egyelőre csak a felét kapnák meg a béremelésnek. A kormány erről szombati ülésén döntött. Lesz pedagógus-béremelés szeptember 1-jétől az életpályamodell bevezetésével együtt - közölte az emberi erőforrások minisztere a távirati irodával. Balog Zoltán a kormány szombati döntését a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vasárnapi kongreszszusán jelentette be az érintettek előtt, akik ezt - elmondása szerint - tapssal fogadták. A miniszter jelezte ugyanakkor, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium még számolja, az összes más intézkedéssel együtt a béremelést milyen ütemezésben tudják kivitelezni. Balog azt valószínűsítette, hogy a béremelés ötven százalékát kapnák meg a pedagógusok ősztől, a másik felét pedig jövőre. A fennmaradó rész folyósítására utalva a tárcavezető több lehetőséget vázolt fel. Elképzelhető, hogy jövő január 1-jével és jövő szeptember 1-jével, tehát két ütemben rendezik a fennmaradó részt, de az is lehet, hogy egyszerre, vagy 2014. január 1-jén, vagy 2014. szeptember 1-jén kapják meg a pedagógusok béremelésük fennmaradó ötven százalékát. Ezek számbavételével folynak a számítások, mert a kormány a közszolgálat más területein is rendezni akarja a béreket - tette hozzá Balog Zoltán. A béremelés mértéke attól függ, eddig hány évet töltött a pedagógus a pályán, valamint attól, hogy milyen a végzettsége. Balog Zoltán hangsúlyozta, a béremelés mindenkire vonatkozik: a pedagógiai szakmai és szakszolgálatokban dolgozókra, tehát mások mellett a logopédusokra, az iskolapszichológusokra, a pályaválasztási tanácsadókra és természetesen az óvónőkre, közülük pedig a középfokú végzettségűekre is. A miniszter példaként említette, hogy egy harminc éve dolgozó pedagógus esetében összesen mintegy 110 ezer forintos fizetés emelkedést jelent az életpályamodellel együtt járó béremelés ennek az öszszegnek a felét kapja meg most szeptember 1 -jétől az érintett. Balog Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárral közösen vett részt a PSZ kongresszusán, ahol mindketten válaszoltak a felvetődő kérdésekre. A miniszter szerint „annak van igaza, aki megállapodásra törekszik”, így ebben az esetben a PSZ-nek és a kormányzatnak, mert mindketten konszenzust szeretnének. A kongresszus elsöprő többséggel választotta újra elnöknek Galló Istvánnét. ■ TÖRVÉNYALKOTÁSI MÉRLEG Mennyiség és minőség Az elmúlt három évben nemcsak a mennyiségét tekintve, hanem minőségében is rengeteg jogszabályt fogadott el az Országgyűlés, amely újraalkotta az alaptörvényt, a sarkalatos jogszabályokat és a legjelentősebb szakpolitikai törvényeket - közölte Navracsics Tibor a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A közigazgatási miniszter az ötödik alkotmánymódosítás és az esetleges külföldi kifogások kapcsán jelezte, „nem lesz már újabb köre ennek”. (BR) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Klinghammer: Lesz pénz az ösztöndíjakra Meglesznek a szükséges források az ösztöndíjak kifizetéséhez, azokat még a nyáron átutalják az intézményeknek - mondta Klinghammer István az MTI-nek. A felsőoktatási államtitkár szerint szinten tartották az ágazatra szánt keretösszeget: a közvetlen, 123 milliárd forintos állami támogatás mellett 58 milliárd a korábban jelentkező problémák rendezését célozza, ami összesen 181 milliárd forintot tesz ki. Klinghammer István arra biztatja a Felsőoktatási Kerekasztalt, hogy szeptember közepére készüljön el a terv a profiltisztításról és a finanszírozási irányelvekről. Azokat a szakokat, amelyeken nincs megfelelő számú jelentkező, érdemes lenne kivezetni az adott intézmény képzési kínálatából - tette hozzá az államtitkár jelezve, a kerekasztal július 12-én ül újra össze. Klinghammer alacsonynak tartja a 240 pontos felvételi ponthatárt, azt jövőre mindenképpen emelni kell szakonkénti bontásban. Szerinte növelni kellene az érettségi elégséges szintjét is, legalább negyvenszázalékos teljesítményre. Az államtitkár szorgalmazná továbbá, ha az egyetemek úgy látják biztosítottnak a minőségi képzést, megtehessék, hogy egy adott képzésben osztatlan formában indítanak szakokat. (PB) RENDŐRTERROR 2006-BAN Fidesz: Ez a baloldal bűne A baloldal lelkén száradnak a 2006. őszi események - mondta a Fidesz szóvivője, hozzátéve: „Gyurcsányék, Bajnaiék, ha kellett, a rendőrterror eszközeihez nyúltak, vagy a maffiával ültek le egy asztalhoz egyeztetni a választások elcsalásáról”. Hoppál Péter ezzel az Európa Tanács döntésére reagált, amely a napokban leszavazta a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás javaslatát. Az Együtt-PM közölte, Bajnai Gordon kormánya soha nem nyúlt a rendőrterror eszközéhez. (PB) KULÁKÜLDÖZÉSEK Emléknapot tartottak A szocializmus idején kisemmizett, kitelepített vagy más módon üldözött középparasztokra emlékeztek országszerte a hét végén, szombati emléknapjuk alkalmából. Az Országgyűlés tavaly márciusban nyilvánította június 29-ét a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává. A határozat elítélte a kommunista diktatúra idején a magyar középparasztság kegyetlen üldözését és megkülönböztetését. Június 29. a hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja. (PB)