Magyar Hírlap, 2015. július (48. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-01 / 152. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. JÚLIUS 1., SZERDA ELLEN KELL ÁLLNI A BEVÁNDORLÁSI NYOMÁSNAK, EZÉRT VISSZATÉRHETNÉNK A 2012 ELŐTTI, BRÜSSZEL MIATT MEGVÁLTOZTATOTT SZABÁLYOZÁSHOZ Zárttá tennék a menekültek táborait a fideszesek BÁN KÁROLY Akár lakatot is tenne a Fidesz a debreceni befogadóállomásra, a táborokat azonban mindenképpen zárttá tennék. Ehhez azonban szükség van az unió jóváhagyására. Tűrhetetlen és felháborító a debreceni migráció tábor mellett történt garázdaság - jelentette ki tegnap Pósán László. A város fideszes országgyűlési képviselője hozzátette, álláspontjuk szerint zárttá kell tenni a hazai befogadóállomásokat, vissza kell térni a 2012 előtti idegenrendészeti szabályokhoz, amelyeket uniós nyomásra kellett módosítani. Az MTI közlése szerint felidézte, 2012 előtt a befogadóállomások nem voltak „átjáróházak”. Megírtuk, hétfőn a tábor száz lakója a 471-es számú úton garázdálkodott, botokkal ütötte és kővel dobálta a leálló autókat, autóbuszokat, felgyújtotta az út menti kukákat. Pósán szerint látszik, hogy az olyan nagyságrendű illegális migráció, mint a jelenlegi, már közvetlenül is fenyegetheti az emberek élet- és vagyonbiztonságát, ezért megálljt kell parancsolni a „népvándorlásnak”. A képviselő hangsúlyozta, az EU javaslataitól függetlenül zárttá kellene tenni a táborokat, ennek kivitelezése a kormányra tartozik. Amúgy reményét fejezte ki, hogy a debreceni tábor előbb-utóbb meg is szűnik. Ezzel kapcsolatosan Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető helyettese azt mondta, ha a kormány nem akar uniós normát szegni, akkor nem tud változtatni a hatályos szabályokon, de kezdeményezheti a módosítást az EU-ban. Miután a migráció szinte az egész európai közösségnek súlyos kérdés, „azt várjuk, hogy az EU is lép ezen a területen”. Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn előterjesztett javaslataival kapcsolatban Gulyás megismételte pártja álláspontját: ezek az intézkedések elősegíthetik, hogy Magyarország ellenállhasson annak a példátlan migrációs nyomásnak, amely az EU-n belül ma a legfenyegetettebb országgá teszi Magyarországot. A déli határzár ügyében feltett kérdésre úgy reagált, hogy az nem feltétlenül ellentétes a szerb érdekekkel sem, mert nagymértékben csökkentheti a Szerbiára háruló nyomást is. ■ Pósán László (jobbra) és Gulyás Gergely a tájékoztatón. Felháborodtak azon, ami Debrecenben történt FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Kivizsgálják Gyurcsányék megbízását B Az Országgyűlés - 120 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett - elfogadta a bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről szóló határozati javaslatot, amelyet fideszes képviselők terjesztettek az Országgyűlés elé, hogy megvizsgáltassák a kormánnyal: felfüggeszthető-e a Demokratikus Koalíció állami támogatása. Az indítvány alapján az Országgyűlés kimondta, „elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió intézményei a pénzügyi ellenőrzési feladatokat gazdasági társaságokra ruházzák át. Az pedig még inkább megdöbbentő, hogy a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő társaság, az Altus Zrt. vezette konzorcium lássa el ezeket a feladatokat”. Mivel Gyurcsány Ferenc az Altusból származó jövedelmét pártjának támogatására is fordítja, az Európai Bizottság intézményének döntése felveti a közvetett pártfinanszírozás lehetőségét - fogalmaz az indítvány. Az elfogadott határozat szerint az Országgyűlés felkéri a kormányt a képviselőkre és a pártok finanszírozására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megvizsgálására, továbbá annak feltárására, hogy a hatályos uniós és magyar jogszabályokkal, azok módosításával biztosítható-e az ilyen jellegű összeférhetetlenségek megelőzése, szankcionálása. ■ Balog Zoltán elégedett a csapatával KD Nem tervez változást, továbbra is a jelenlegi államtitkárokkal kíván dolgozni Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki erre egy tegnapi háttérbeszélgetésen utalt. Kifejtette, elégedett a munkájukkal, ám még a nyár folyamán valamennyiükkel leül az adott terület jövőbeni kérdései kapcsán. Kitért arra is, hogy a július 21-i kormányülésen kerülhet sor az egyes minisztériumok értékelésére, amit korábban Orbán Viktor miniszterelnök is előrevetített. A jövő évi, az Emmi számára minden téren bővülő forrásokat hozó költségvetést taglaló háttérbeszélgetésen elhangzott egyebek mellett, hogy szeptembertől nem fordulhat elő Magyarországon, hogy egy gyereknek anyagi okok miatt nem biztosítják a napi háromszori étkezést. Egy év alatt huszonöt százalékkal nőtt a gyermekétkeztetésre adott költségvetési forrás, jövőre már 72 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Kiderült továbbá, 2010 óta összesen 1100 milliárddal több marad a családoknál. Rétvári Bence államtitkár a Kocsis Máté józsefvárosi polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatón erősítette meg, hogy mintegy 144 ezer gyerek kap a mostani nyári szünet idején napi háromszori étkezést a települési önkormányzatokon keresztül. E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU MEGSZÜLETETT A PARLAMENTI JÓVÁHAGYÁS, MÁR MA LISTÁT KÉSZÍTHET A KORMÁNY Rendelet a biztonságos államokról G. JUHÁSZ JUDIT Az Országgyűlés tegnap felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben jelölje meg azokat a biztonságos migrációs tranzitországokat, ahonnan az érkezők nem igényelhetnek politikai menedékjogot. A képviselők, fideszes képviselők javaslatára 140 igen szavazattal fogadták el a menedékjogi törvény ezt tartalmazó módosítását. Igennel a kormánypártiak és a jobbikosok voksoltak, az LMP-sek és a függetlenek nemet nyomtak, a szocialisták pedig tartózkodtak. Az előterjesztők nevében korábban Kósa Lajos azzal indokolta a biztonságos harmadik országok listájának létrehozását, hogy „aki valóban menekült, annak ott kell megállnia, ahol már nem fenyegetik az életét”. Magyarország nem lehet befogadója a világ összes illegális bevándorlójának. Szerinte ezt az áradatot le kell fékezni, az érkezők kevesebb mint egy százalékát jelentő politikai menekülteket viszont be kell engedni. „Lehet, hogy valaki Szíriában még veszélyben volt, de ha onnan eljön, áthalad Görögországon, végül megérkezik Szerbiába vagy egy másik balkáni államba, ott már nem fenyegeti veszély az életét. Aki tehát olyan helyről jön, ahol üldözik, az élete veszélyben van, annak menedéket kell nyújtani, de megélhetési bevándorlókat nem tud befogadni Magyarország” - így az indoklás. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tegnapi döntése alapján a kormány akár a mai ülésén kijelölheti a biztonságos országokat. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban az ilyen országok közé sorolta Szerbiát, ahonnan sem Magyarországnak, sem az EU-nak nem kell befogadnia a menedékjogot kérőket. A BŰNELKÖVETŐK NEGYVEN SZÁZALÉKA VOLT KOSZOVÓI Az ország belsejében leplezik le és fogják el a legtöbb csempészt G. JUHÁSZ JUDIT Az embercsempészek húsz százaléka magyar volt tavaly, és az ország belsejében többen buktak le, mint a szerb határon - értesült lapunk. A rendőrség megkeresésünkre ismertetette, tavaly az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények több mint 61 százaléka (37959) Csongrád megyében történt, ez csaknem duplája a 2013. évi 19 923 cselekménynek. Bár kevés szó esik róla, nem elhanyagolható a Bács-Kiskun megyei adatsor sem: 2013-ban itt „csak” 4585, míg tavaly már 12655 ilyen jogsértést regisztráltak, azaz minden ötödiket ebben a térségben követték el. Az elmúlt időszak tendenciáiról sokat elárul, hogy a migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményeket elkövetők negyven százaléka tavaly koszovói (24548 fő), tizenhét százaléka (10834 fő) afgán, tizenöt százaléka (9268 fő) pedig szír állampolgár volt. Ez az arány mostanra megváltozott, hiszen a koszovóiak áradata lényegesen csökkent, sokszorosára nőtt viszont az Afganisztánból és Szíriából érkezők száma. Az embercsempészek aktivitása is megerősödött 2014- re, a várakozással ellentétben azonban a legtöbb esetet, 39,29 százalékot nem a szerb határ közelében, hanem mélységi ellenőrzésekkel, az ország belsejében fedték fel a hatóságok. Valamennyivel kevesebbet, az esetek 39 százalékát a szerb és tizenkettőt a román határon leplezték le. Az embercsempészek többsége (37 százalék) egyébként szerb állampolgár volt, s húsz százalékkal a magyarok is jócskán kiveszik a részüket az „üzletből”. Tavaly emelkedett az úgynevezett túltartózkodók száma is, azoké, akik engedélyük lejárta után sem hagyták el az országot. Míg 2013-ban 3190, addig tavalyra már 4549 - ra nőtt a számuk, túlnyomó többségük szerb állampolgár volt. A statisztikák szerint elgondolkodtatóan alakult a Magyarországról kitoloncoltak száma is: 2013-ban és 2014 ben szinte ugyanannyi 3468, illetve 3433 külföldi állampolgárt utasítottak ki, miközben tavaly megtöbbszöröződött az illegálisan érkezők száma. Kényszerű megoldások születnek JZS Folyamatosan bővíteni kell a bevándorlókat befogadó intézmények kapacitását, mivel azok jelenleg kétszáz százalékon működnek - jelezte Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Rámutatott, a menedékkérelmek múlt heti, ötezer-ötszázat meghaladó száma előrevetíti, hogy havonta akár húsz-huszonötezer igénylőre számíthat Magyarország a következő időszakban. Nem változott az a gyakorlat, hogy sok ideérkező elhagyja az országot, ám még azelőtt hosszabb időt töltenek itt, mint korábban. A főigazgató szerint a befogadó helyek zsúfoltsága miatt újabb megoldásokat kell találni az elhelyezésre, így a sátrak és konténerek felállítása mellett már az is előfordult, hogy egy sportcsarnokot rendeztek be ágyakkal. Tavaly a kérelmezők nagy százaléka a biztonságosnak tekintett Koszovóből érkezett, ezért az igénylések csupán tíz százalékát fogadták el. Az idén azonban - folytatta Végh Zsuzsanna - már meghatározó azoknak az aránya, akik olyan válságövezetből érkeztek, mint például Szíria. Hozzáfűzte, így nyilvánvalóan több kérelmet fognak az érintettek számára pozitívan elbírálni.