Magyar Hírlap, 2018. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-01 / 27. szám

Belföld Modern város Látványos fejlesztések Győrben és környékén A Modern Városok Program keretében meghirdetett győri fej­lesztések forrásigénye meghaladja a százharmincmilliárd forintot - mondta tegnap Simon Róbert Balázs, a Miniszterelnökség me­gyei jogú városok fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtit­kára a győri városházán. Közölte, a tavaly aláírt megállapodásban összesen tizennyolc fejlesztés szerepel 2022-ig. Megkezdődött a Xantus János Állatkert fejlesztése, megújul a strandfürdő és a Győri Nemzeti Színház, halad az észak-nyugati útgyűrű és az új, kétszer kétsávos Duna-híd előkészítése, fejlesztik az autóbusz­pályaudvart és a vasútállomást. Tízmilliárd forintos beruházás lesz a belső elkerülő út új Duna-híddal való összekötése, 1,8 mil­liárd forintból új mentőállomást, kétmilliárd forintból új parkolót alakítanak ki a kórháznál. Sporthotel és rehabilitációs központ, valamint Győr és Pannonhalma között kerékpárút is épül. (PDF) 2 Átfogó OECD-elemzés „Gyurcsányék indították el a lejtőn az egészségügyet” Jóval a fejlett országok átlaga felett nőttek az egészségügyi ráfordítások Magyarországon, amiben döntő szerepe van az egészségügyi béremeléseknek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2017-es átfogó egészségügyi fel­mérése szerint - tájékoztatta Rétvári Bence a távirati irodát. A humántárca parlamenti államtitkára kifejtette, a 2010 előtti hét­éves időszakban, tehát Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök és a szocialisták kormányzása alatt csak hazánkban csökkentek az egészségügyi ráfordítások, minden más országban valamilyen formában nőttek ezek a központi kiadások. Az OECD adataiból is látható-folytatta Rétvári -, hogy sehol nem került olyan mértékű „lejtőre” az egészségügy pár év alatt, mint Magyarországon a balli­berális kormányzás idején, amikor a forráskivonások „a nemzet­közi egészségügyi mérések legvégére taszították hazánkat”. (JZs) belpol@magyarhirlap.hu Kétmilliárdos program Babacsomag hátrányos helyzetű édesanyáknak Elindult a több mint kétmilliárd forint összértékű, elsősorban a hátrányos helyzetű édesanyákat és családjukat segítő baba­­csomagprogram - jelentette be Czibere Károly, szociális állam­titkár tegnap Ófehértón. A háromévesnél fiatalabb gyerekeket, szüleiket és a várandós édesanyákat segítő babacsomagprogram tavaly júniusban kezdődött, tizennyolcmilliárd forint összértékű élelmiszerosztási akcióhoz kapcsolódva indult. A babacsoma­got mintegy huszonhatezer hátrányos helyzetben élő, rendsze­res gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, gyermeket nevelő édesanya kapja meg 2020-ig évente egyszer. A távirati iroda be­számolója szerint Czibere Károly kiemelte: a kormány számos in­tézkedéssel segítette a nehéz helyzetű családokat, így bevezette a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, és folyamatosan fej­lesztette az ingyenes étkeztetés rendszerét. (VT) Igazságügyi orvos­ és pszichológus szakértő kirendeléséről döntött tegnap a bíróság Sokáig készült tettére a Teréz körúti robbantó Baranya Róbert Visszavonta tegnap a bíróság előtt korábbi, beismerő vallomását a Te­réz körúti robbantó. A vádlott nem akart vallomást tenni, és láthatóan nem érdekelte a bírósági eljárás. A Fővárosi Törvényszéken tegnap megkezdődött a 2016. szeptember 24-ei Teréz körúti robbantás kap­csán indult büntetőper, amelyben az ügyészség egy fiatal férfit vádol a merénylet elkövetésével. A tegna­pi tárgyaláson az ügyész a vádirat is­mertetése során elmondta: P. László 2016-ban határozta el, hogy elektro­nikai és műszaki ismereteit felhasz­nálva robbanószerkezeteket készít. A homokkomáromi lakhelyéhez kö­zeli erdőben próbarobbantásokat végzett, majd összeállított egy olyan szerkezetet, amely emberélet kioltá­sára is alkalmas. Később úgy döntött, hogy rendőrök ellen fog elkövetni merényletet, hogy megszerezze azok fegyvereit. A robbantás előtt felmér­te a terepet, és tanulmányozta a jár­őrök mozgását. Többször is elhelyezte a hely­színen a robbanószerkezetet, de nem hozta működésbe, mert nem volt „kedvező az alkalom”. Végül szeptember 24-én késő este, mikor a két járőr a szerkezetet rejtő tás­ka közelébe ért, körülbelül öt mé­ter távolságból távirányítással fel­robbantotta a bombát. A járőrség két tagja súlyos, életveszélyes sé­rüléseket szenvedett, életüket csak a gyors orvosi beavatkozás mentet­te meg. A vádlott a robbantás után a sérült rendőrökhöz lépett, de vé­gül nem vett el fegyvereiket, hanem elmenekült. A merénylet után úgy döntött, hogy a robbanóanyagok ré­vén anyagi előnyre tesz szert, ezért egy végül el nem küldött levelet írt a Belügyminisztériumnak, amely­ben egymillió eurót követelt további robbantásokkal fenyegetőzve. Az ügyészség az elkövetőt elő­re kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérel­mére, több ember életét veszé­lyeztetve elkövetett emberölés kí­sérletével, robbanóanyaggal és robbantószerrel való visszaélés­sel, valamint terrorcselekmény elő­készületével vádolja. A tárgyaláson megjelent, a merényletben meg­sérült rendőrök közölték, nem va­gyoni kártérítésként húsz- illetve harmincmillió forint kártérítésért indítanak polgári pert. A huszonöt éves P. Lászlót álar­cos kommandósok kísérték a tár­gyalóterembe, a fiatal férfi először kicsit megszeppenve viselkedett, majd hanyagul válaszolgatott a bíró kérdéseire, közölve, hogy nem tesz vallomást, sőt, korábbi, nyomoza­ti vallomását is visszavonja. Ezt a bí­ró olvasta fel, amit a vádlott unat­kozva, hol magában nevetgélve, hol sapkájával babrálva hallgatott. Eb­ben a vallomásában elismerte, hogy ő követte el a robbantást. Kitért há­nyattatott gyerekkorára, és hogy már korábban is érdeklődött a rob­banószerkezetek iránt. Érdeklődé­se akkor vált komollyá, amikor úgy érezte, hogy követik, figyelik. Sze­rinte emögött apja állt, akivel sok konfliktusa volt. Apám megfigyel­tetett engem rendőrökkel és civi­lekkel, hogy rám kenjenek valamit” - mondta nyomozati vallomásában. Úgy gondolta, hogy véget kell en­nek vetnie, ezért döntött a robban­tás mellett. Többször is a fővárosba utazott, hogy megfelelő helyszínt találjon, végül a Teréz körút mellett dön­tött. Bár többször is elhelyezte ott a robbanószerkezetet, végül csak szeptember 24-én látta elérkezett­nek az időt. Nem akartam ölni, bár végül is mindegy volt. Fegyvereket akartam szerezni - mondta vallo­másában. P. László a tárgyaláson a bíró megismételt kérdésére sem kí­vánt nyilatkozni, csak annyit mon­dott, hogy különböző technikák­kal kínozzák a börtönben. A bíró a tárgyalás végén ügyészi indítvány­ra igazságügyi orvos­ és pszicholó­gus szakértő kirendeléséről döntött. A per február 5-én folytatódik. Húszezer munkahelyet sodort veszélybe a cég fizetésképtelensége I­rá­n has­onatkozva hallgatta a vádli Kártalanít­ást Kezd­e­méényezték­ a Szeviép-ügy áldozatai Bán Károly Száznégy cég működésének to­vábbélését segítheti elő az az állami kártalanítási program, amit petí­ció formájában a Miniszterelnöksé­get vezető miniszternél kezdemé­nyeztek a Szeviép-ügy károsultjai - jelentette be Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője Szegeden. Levélben fordultak Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisz­terhez, a térség országgyűlési kép­viselőjéhez a Szeviép-ügy talpon maradt egykori alvállalkozói - kö­zölte a károsultak érdekképvisele­tét ellátó Szabó Bálint jogász tegna­pi tájékoztatóján. A Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője állami kártalanítá­si programot kezdeményezett a Sze­viép-ügy még működő alvállalko­zói számára. Azt kérik, a kormány fizesse ki azt a nagyjából egymil­­liárd forint tartozást, amellyel már több mint nyolc éve adósa a szege­di központú építőipari vállalko­zás, a Szeviép Szerkezet és Vízépítő Zrt. annak a száznégy kis- és közép­­vállalkozásnak, amely még egyál­talán talpon tudott maradni. Szabó Bálint úgy fogalmazott, a Szeviép­­ügy Magyarország egyik legjelen­tősebb közéleti és gazdasági bűn­cselekménye. „Nyolc és félmilliárd forintot loptak el”, a pénz útja pe­dig egyértelműen nyomon követhe­tő a közéleti és politikai szereplőkig - mondta az érdekvédő. A Szeviép Zrt. fizetésképtelensége húszezer mun­kahelyet sodort veszélybe, több mint háromszáz cég ment csőd­be a kifizetetlen számlák miatt, és a többi érintett vállalkozás pénzügyi helyzete is megrendült - jegyez­te meg Szabó annak kapcsán, hogy a cég három vezetőjével szemben csődbűncselekmény vádjával bün­tetőeljárás folyik, s rövidesen első fokú ítélet várható, ám ez - miután az ítélet nem lesz jogerős a fellebbe­zések folytán - nem jelenti azt, hogy a kárt szenvedett vállalkozások már az idén hozzájutnak a pénzükhöz. A Szeviép Zrt. 2009. április 18-án vált fizetésképtelenné, majd az eredménytelen csődeljárást kö­vetően a bíróság 2010. augusztus 13-án rendelte el a cég felszámolását. A rendelkezésre álló határidőn be­lül 490 hitelező 5,87 milliárd forint igényt jelentett be. Az LMP nemcsak a kerítést bontaná le, de a családok otthonteremtési kedvezményét (csok) is megszüntetné - közölte a Fidesz Szél Bernadett sajtótájékoztatójára reagálva. Az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje ugyanis azt mondta, a csok egy részét, a felújításra és bővítésre nyújtott támo­gatást megtartanák, új lakások építését azonban nem finanszíroznák. A Fidesz szerint az LMP bizonyára migránsok befogadására kívánja fordítani a pénzt a magyar családok lakásépítésének támogatása helyett. (PDF) • Karácsony igazi köpönyegforgató - reagált a kormánypárt az MSZP­­Párbeszéd kormányfőjelöltjének szavaira. Karácsony Gergely sajtótájékoz­tatóján a Fidesz plakátkampányával kapcsolatban kijelentette, nem a határke­rítést, hanem a „hazugságra épülő Orbán-rezsimet” akarja lebontani. A Fidesz rámutatott: miközben Karácsony tagadja, hogy le akarja bontani a kerítést, el­vállalta annak a szocialista pártnak a miniszterelnök-jelöltségét, amely bejelen­tette, hogy ha hatalomra kerül, azon lesznek, mielőbb lebontsák a kerítést. (BK) • Továbbra is magasan vezet a Fidesz, a teljes népességen belül 37, a biz­tos szavazóknál 53 százalékon áll a Medián legfrissebb kutatása szerint. A Hvg-ben ma publikált eredmények alapján a Jobbik népszerűsége tizenhárom és tizennyolc, az MSZP-é nyolc és tizenegy, a DK-é hat és kilenc, az LMP-é öt és hat százalék a teljes­ népességet illetve a biztos szavazókat tekintve, a többi el­lenzéki pártot egy százalék körül, illetve az alatt mérték. (KCI)

Next