Magyar Hírlap, 2018. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-01 / 27. szám
Belföld Modern város Látványos fejlesztések Győrben és környékén A Modern Városok Program keretében meghirdetett győri fejlesztések forrásigénye meghaladja a százharmincmilliárd forintot - mondta tegnap Simon Róbert Balázs, a Miniszterelnökség megyei jogú városok fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkára a győri városházán. Közölte, a tavaly aláírt megállapodásban összesen tizennyolc fejlesztés szerepel 2022-ig. Megkezdődött a Xantus János Állatkert fejlesztése, megújul a strandfürdő és a Győri Nemzeti Színház, halad az észak-nyugati útgyűrű és az új, kétszer kétsávos Duna-híd előkészítése, fejlesztik az autóbuszpályaudvart és a vasútállomást. Tízmilliárd forintos beruházás lesz a belső elkerülő út új Duna-híddal való összekötése, 1,8 milliárd forintból új mentőállomást, kétmilliárd forintból új parkolót alakítanak ki a kórháznál. Sporthotel és rehabilitációs központ, valamint Győr és Pannonhalma között kerékpárút is épül. (PDF) 2 Átfogó OECD-elemzés „Gyurcsányék indították el a lejtőn az egészségügyet” Jóval a fejlett országok átlaga felett nőttek az egészségügyi ráfordítások Magyarországon, amiben döntő szerepe van az egészségügyi béremeléseknek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2017-es átfogó egészségügyi felmérése szerint - tájékoztatta Rétvári Bence a távirati irodát. A humántárca parlamenti államtitkára kifejtette, a 2010 előtti hétéves időszakban, tehát Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök és a szocialisták kormányzása alatt csak hazánkban csökkentek az egészségügyi ráfordítások, minden más országban valamilyen formában nőttek ezek a központi kiadások. Az OECD adataiból is látható-folytatta Rétvári -, hogy sehol nem került olyan mértékű „lejtőre” az egészségügy pár év alatt, mint Magyarországon a balliberális kormányzás idején, amikor a forráskivonások „a nemzetközi egészségügyi mérések legvégére taszították hazánkat”. (JZs) belpol@magyarhirlap.hu Kétmilliárdos program Babacsomag hátrányos helyzetű édesanyáknak Elindult a több mint kétmilliárd forint összértékű, elsősorban a hátrányos helyzetű édesanyákat és családjukat segítő babacsomagprogram - jelentette be Czibere Károly, szociális államtitkár tegnap Ófehértón. A háromévesnél fiatalabb gyerekeket, szüleiket és a várandós édesanyákat segítő babacsomagprogram tavaly júniusban kezdődött, tizennyolcmilliárd forint összértékű élelmiszerosztási akcióhoz kapcsolódva indult. A babacsomagot mintegy huszonhatezer hátrányos helyzetben élő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, gyermeket nevelő édesanya kapja meg 2020-ig évente egyszer. A távirati iroda beszámolója szerint Czibere Károly kiemelte: a kormány számos intézkedéssel segítette a nehéz helyzetű családokat, így bevezette a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, és folyamatosan fejlesztette az ingyenes étkeztetés rendszerét. (VT) Igazságügyi orvos és pszichológus szakértő kirendeléséről döntött tegnap a bíróság Sokáig készült tettére a Teréz körúti robbantó Baranya Róbert Visszavonta tegnap a bíróság előtt korábbi, beismerő vallomását a Teréz körúti robbantó. A vádlott nem akart vallomást tenni, és láthatóan nem érdekelte a bírósági eljárás. A Fővárosi Törvényszéken tegnap megkezdődött a 2016. szeptember 24-ei Teréz körúti robbantás kapcsán indult büntetőper, amelyben az ügyészség egy fiatal férfit vádol a merénylet elkövetésével. A tegnapi tárgyaláson az ügyész a vádirat ismertetése során elmondta: P. László 2016-ban határozta el, hogy elektronikai és műszaki ismereteit felhasználva robbanószerkezeteket készít. A homokkomáromi lakhelyéhez közeli erdőben próbarobbantásokat végzett, majd összeállított egy olyan szerkezetet, amely emberélet kioltására is alkalmas. Később úgy döntött, hogy rendőrök ellen fog elkövetni merényletet, hogy megszerezze azok fegyvereit. A robbantás előtt felmérte a terepet, és tanulmányozta a járőrök mozgását. Többször is elhelyezte a helyszínen a robbanószerkezetet, de nem hozta működésbe, mert nem volt „kedvező az alkalom”. Végül szeptember 24-én késő este, mikor a két járőr a szerkezetet rejtő táska közelébe ért, körülbelül öt méter távolságból távirányítással felrobbantotta a bombát. A járőrség két tagja súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, életüket csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A vádlott a robbantás után a sérült rendőrökhöz lépett, de végül nem vett el fegyvereiket, hanem elmenekült. A merénylet után úgy döntött, hogy a robbanóanyagok révén anyagi előnyre tesz szert, ezért egy végül el nem küldött levelet írt a Belügyminisztériumnak, amelyben egymillió eurót követelt további robbantásokkal fenyegetőzve. Az ügyészség az elkövetőt előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, robbanóanyaggal és robbantószerrel való visszaéléssel, valamint terrorcselekmény előkészületével vádolja. A tárgyaláson megjelent, a merényletben megsérült rendőrök közölték, nem vagyoni kártérítésként húsz- illetve harmincmillió forint kártérítésért indítanak polgári pert. A huszonöt éves P. Lászlót álarcos kommandósok kísérték a tárgyalóterembe, a fiatal férfi először kicsit megszeppenve viselkedett, majd hanyagul válaszolgatott a bíró kérdéseire, közölve, hogy nem tesz vallomást, sőt, korábbi, nyomozati vallomását is visszavonja. Ezt a bíró olvasta fel, amit a vádlott unatkozva, hol magában nevetgélve, hol sapkájával babrálva hallgatott. Ebben a vallomásában elismerte, hogy ő követte el a robbantást. Kitért hányattatott gyerekkorára, és hogy már korábban is érdeklődött a robbanószerkezetek iránt. Érdeklődése akkor vált komollyá, amikor úgy érezte, hogy követik, figyelik. Szerinte emögött apja állt, akivel sok konfliktusa volt. Apám megfigyeltetett engem rendőrökkel és civilekkel, hogy rám kenjenek valamit” - mondta nyomozati vallomásában. Úgy gondolta, hogy véget kell ennek vetnie, ezért döntött a robbantás mellett. Többször is a fővárosba utazott, hogy megfelelő helyszínt találjon, végül a Teréz körút mellett döntött. Bár többször is elhelyezte ott a robbanószerkezetet, végül csak szeptember 24-én látta elérkezettnek az időt. Nem akartam ölni, bár végül is mindegy volt. Fegyvereket akartam szerezni - mondta vallomásában. P. László a tárgyaláson a bíró megismételt kérdésére sem kívánt nyilatkozni, csak annyit mondott, hogy különböző technikákkal kínozzák a börtönben. A bíró a tárgyalás végén ügyészi indítványra igazságügyi orvos és pszichológus szakértő kirendeléséről döntött. A per február 5-én folytatódik. Húszezer munkahelyet sodort veszélybe a cég fizetésképtelensége Irán hasonatkozva hallgatta a vádli Kártalanítást Kezdeméényezték a Szeviép-ügy áldozatai Bán Károly Száznégy cég működésének továbbélését segítheti elő az az állami kártalanítási program, amit petíció formájában a Miniszterelnökséget vezető miniszternél kezdeményeztek a Szeviép-ügy károsultjai - jelentette be Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője Szegeden. Levélben fordultak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, a térség országgyűlési képviselőjéhez a Szeviép-ügy talpon maradt egykori alvállalkozói - közölte a károsultak érdekképviseletét ellátó Szabó Bálint jogász tegnapi tájékoztatóján. A Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője állami kártalanítási programot kezdeményezett a Szeviép-ügy még működő alvállalkozói számára. Azt kérik, a kormány fizesse ki azt a nagyjából egymilliárd forint tartozást, amellyel már több mint nyolc éve adósa a szegedi központú építőipari vállalkozás, a Szeviép Szerkezet és Vízépítő Zrt. annak a száznégy kis- és középvállalkozásnak, amely még egyáltalán talpon tudott maradni. Szabó Bálint úgy fogalmazott, a Szeviépügy Magyarország egyik legjelentősebb közéleti és gazdasági bűncselekménye. „Nyolc és félmilliárd forintot loptak el”, a pénz útja pedig egyértelműen nyomon követhető a közéleti és politikai szereplőkig - mondta az érdekvédő. A Szeviép Zrt. fizetésképtelensége húszezer munkahelyet sodort veszélybe, több mint háromszáz cég ment csődbe a kifizetetlen számlák miatt, és a többi érintett vállalkozás pénzügyi helyzete is megrendült - jegyezte meg Szabó annak kapcsán, hogy a cég három vezetőjével szemben csődbűncselekmény vádjával büntetőeljárás folyik, s rövidesen első fokú ítélet várható, ám ez - miután az ítélet nem lesz jogerős a fellebbezések folytán - nem jelenti azt, hogy a kárt szenvedett vállalkozások már az idén hozzájutnak a pénzükhöz. A Szeviép Zrt. 2009. április 18-án vált fizetésképtelenné, majd az eredménytelen csődeljárást követően a bíróság 2010. augusztus 13-án rendelte el a cég felszámolását. A rendelkezésre álló határidőn belül 490 hitelező 5,87 milliárd forint igényt jelentett be. Az LMP nemcsak a kerítést bontaná le, de a családok otthonteremtési kedvezményét (csok) is megszüntetné - közölte a Fidesz Szél Bernadett sajtótájékoztatójára reagálva. Az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje ugyanis azt mondta, a csok egy részét, a felújításra és bővítésre nyújtott támogatást megtartanák, új lakások építését azonban nem finanszíroznák. A Fidesz szerint az LMP bizonyára migránsok befogadására kívánja fordítani a pénzt a magyar családok lakásépítésének támogatása helyett. (PDF) • Karácsony igazi köpönyegforgató - reagált a kormánypárt az MSZPPárbeszéd kormányfőjelöltjének szavaira. Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján a Fidesz plakátkampányával kapcsolatban kijelentette, nem a határkerítést, hanem a „hazugságra épülő Orbán-rezsimet” akarja lebontani. A Fidesz rámutatott: miközben Karácsony tagadja, hogy le akarja bontani a kerítést, elvállalta annak a szocialista pártnak a miniszterelnök-jelöltségét, amely bejelentette, hogy ha hatalomra kerül, azon lesznek, mielőbb lebontsák a kerítést. (BK) • Továbbra is magasan vezet a Fidesz, a teljes népességen belül 37, a biztos szavazóknál 53 százalékon áll a Medián legfrissebb kutatása szerint. A Hvg-ben ma publikált eredmények alapján a Jobbik népszerűsége tizenhárom és tizennyolc, az MSZP-é nyolc és tizenegy, a DK-é hat és kilenc, az LMP-é öt és hat százalék a teljes népességet illetve a biztos szavazókat tekintve, a többi ellenzéki pártot egy százalék körül, illetve az alatt mérték. (KCI)