Magyar Hírlap, 2019. július (52. évfolyam, 150-176. szám)
2019-07-01 / 150. szám
Gazdaság Minden nagyobb területre jelentős többletforrást szán a büdzsé Jelentős kulturális beruházások DV A Liget Budapest projekt megvalósítása, a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének rekonstrukciója, a Szolnoki Szigligeti Színház felújítása és még számos kulturális nagyberuházás is szerepel a jövő évi költségvetési tervezetben. A Liget Budapest projekt megvalósítása jövőre 29,9 milliárd forintos állami támogatással folytatódhat, a Pannon Park beruházásra pedig a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai között szerepel 3,1 milliárd forint támogatás. A Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására 4,9 milliárd, míg a Budapest Music Center Modern Opera beruházására egymilliárd forintot szán a törvényjavaslat. A Szolnoki Szigligeti Színház felújítása hárommilliárd, a kecskeméti Katona József Színház rekonstrukciója 120 millió, a Millenniumi Pavilon felújítása 1,2 milliárd forint kormányzati támogatásban részesül jövőre. A budai Vár rekonstrukcióját célzó Nemzeti Hauszmann Terv - a Miniszterelnökség fejezetében szereplő -11,2 milliárd forint, a Népi Építészeti Program ötszázmillió, a Nemzeti Kastélyprogram 1,1 milliárd, a Nemzeti Várprogram 461 millió forint támogatással folytatódhat 2020-ban. Petőfi Irodalmi Múzeum számára - 405 milliós tervezett működési bevétel mellett - 7,5 milliárd forintot rendel a javaslat. A közgyűjteményeknél az Emmi fejezetében 4,1 milliárd forint saját bevétellel számol a tervezet, ezt csaknem 19,5 milliárd forint költségvetési támogatás egészíti ki. A művészeti intézmények működési bevételekből 4,6 milliárd, a központi költségvetésből pedig mintegy tizenhatmilliárd forinthoz juthatnak jövőre. Filmszakmai támogatásokra az Emmi költségvetésében 143 millió forintot rendel a tervezet. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot 229 millió forinttal tervezi támogatni a kormány, míg a kiemelt és/vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok és események hétszázötvenmillió forint támogatásban részesülhetnek. Külön soron szerepel a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál, melyek megrendezését csaknem kétmilliárd forinttal támogatja jövőre az állam. Közművelődési szakmai feladatokra, kulturális szakemberek továbbképzésére, valamint a Csoóri Sándor Alap és az Nemzeti Művelődési Intézet támogatására összesen 5,7 milliárd forintot szán a javaslat. A Magyar Rádió Zenei együtteseinek támogatása háromszázmillió forint lesz, a 100 Tagú Cigányzenekar harmincmilliós támogatást kap, művészeti tevékenységek támogatására pedig 2,3 milliárd forint jut 2020- ban. Az előadóművészeti törvény végrehajtásából adódó feladatokra (működési és művészeti pályázatok) 1, 4 milliárd forintot rendel a tervezet, míg az előadóművészeti szervezetek többlettámogatása 37 milliárd forintot tesz ki. A művészeti nyugdíjsegélyek megtérítésére 1,4 milliárd, a nemzeti identitás erősítését célzó programokra pedig 7,1 milliárd forintot fordít jövőre az Emmi. A Magyar Írószövetség számára harmincmillió forint, egyéb kulturális társadalmi, civil és nonprofit szervezetek támogatására ötszázhetvenmillió forintot rendel a tervezet. A Müpa működtetéséhez csaknem 11, 3 milliárd forinttal járul hozzá jövőre a kormányzat. ■ Részmegoldások helyett teljes körű rekonstrukció vár az Állami Operaházra Fotó: MH Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök és az MSZP mégis metélnék azt az elhibázott gazdaságpolitikát, amivel egyszer már tönkretették az országot. A 2020-as költségvetéshez benyújtott ellenzéki módosító javaslatok súlyos felelőtlenségről és alkalmatlanságról tanúskodnak. Június 4-én mutatta be Varga Mihály pénzügyminiszter a 2020-as büdzsé tervezetét, amelyet a családok költségvetéseként jellemzett, hiszen minden eddiginél több jut családtámogatásokra. A tárcavezető központi elemként a családvédelmi akcióterv végrehajtását jelölte meg, így a büdzsé fő pillérei a családok támogatásának növelése, a gazdaságvédelmi akcióterv, a tovább csökkenő adók és a tovább bővülő biztonsági kiadások. A folyamat jelenleg ott tart, hogy a részletes vitát követően a költségvetési bizottság tárgyalja a beérkező módosító javaslatokat, azaz az ellenzéknek lehetősége nyílt saját módosító javaslatokat benyújtani. Az ellenzék ezúttal is alkalmatlanságáról tett tanúbizonyságot, ugyanis eddig benyújtott javaslataik túlnyomó része nem vehető komolyan. A beadványaik alapján a költségvetési tételek összeadása és kivonása sem stimmelt, illetve a hatályos törvényeket sem vették figyelembe. Az ellenzéki módosítók alapján ugyanis a kezdeményezők az államháztartási szabályokat fgyelmen kívül hagyva felelőtlenül költekeznének (terveik szerint a 2020-as költségvetésben szereplő biztonsági tartalékokat többszörösen elköltenék, tekintet nélkül a jogszabályokra), ráadásul a családtámogatások és a költségvetés stabilitása szempontjából megkérdőjelezhetetlen előirányzatokat szintúgy többszörösen elköltenék, csakúgy, mint a következő évek beruházásainak költségeit fedező alapokat is. Tehát tulajdonképpen folytatnák a balliberális kormányok idején már jól ismert adóemelő és megszorító politikát. Módosító javaslataikból az tűnik ki, hogy több mint fél tucat új adót vetnének ki, és még többet emelnének meg. Az új, általuk tervezett adónemek egy részét már korábban, 2009-ben is be akarták vezetni, az LMP által javasolt szén-dioxid-adó és a bányajáradék hosszabb távon a rezsidíjak növekedését eredményezné. A paksi bővítés, amelyet szintén elleneznek ugyanakkor pontosan a széndioxid-kibocsátás csökkenéséhez, ezáltal a klímavédelemhez járul hozzá. Ahogy Novák Katalin is megerősítette a Kossuth rádióban, Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök és a szocialisták ott folytatnák, ahol 2010-ben abbahagyták: megismételnék azt az elhibázott gazdaságpolitikát, amivel egyszer már tönkretették az országot. Ismert, a balliberális kormányok idején az államháztartási hiány minden évben toronymagas volt, az államadósság pedig folyton növekedett. A módosítókból az szűrődik le, hogy a DK-hoz hasonlóan a többi ellenzéki párt is a családok kárára vezetne be adóemeléseket és megszorító intézkedéseket, és megjelenik a balliberális kormányok idején már jól ismert felelőtlen költekezés. A Jobbik és az LMP például számos módosítót forrásmegjelölés nélkül nyújtott be. Előbbi párt egymaga több mint félezer (egész pontosan ötszázhatvanöt) módosítót nyújtott be, és csak egymaga hatszor költené el a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát. Az LMP pedig csaknem a háromszorosára emelné a társasági adót. Megírtuk, a társasági adó tizenkilenc százalékról mérséklődött a mostani kilenc százalékra. A Párbeszéd javaslataival nemcsak adókat emelne, hanem új, de teljesen megalapozatlan sarcok bevezetését is szorgalmazza. A szociális kiadásokat felelőtlenül alakítanák át, amivel a gyereket nevelő családok járnának rosszul. Nem lényegtelen eleme az ellenzéki módosítóknak, hogy azokkal nemcsak teljesen lenulláznák a 2020-as költségvetésben szereplő biztonsági tartalékokat, hanem többszörösen elköltenék azokat. Az Országvédelmi Alapot két és félszer, a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát összességében pedig mintegy tízszer költenék el az ellenzéki pártok, tekintet nélkül a hatályos államháztartási szabályokra. A beruházási tartalékot csak az MSZP másfélszer költené el. A költségvetés általános vitája június 19-én kezdődött, a részletes vitát 25-én tartották, jelenleg a költségvetési bizottság tárgyalja a módosító javaslatokat. Az összegző módosító vitája július 8-án, a zárószavazás július 12-én lesz. A módosító indítványok a megszorító politika folytatásának szándékáról árulkodnak, a benyújtott javaslatok a hatályos törvényeket sem vették figyelembe Az ellenzék a túlköltekezés útját járná MH-összeállítás Z. Kárpát Dániel, az átgondolatlan módosításokat benyújtó Jobbik alelnöke Fotó: Bodnár Patrícia 2019. július 1., hétfő Hirdetés A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének közleménye A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Elnöke a műsorterjesztésről és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 43/N. § (3) bekezdése alapján az alábbi közleményt teszi közzé. A TelePaks Nonprofit Kft. ideiglenes digitális műsorszórási jogosultsággal rendelkező földfelszíni terjesztésű audiovizuális médiaszolgáltató a Dtv. 43/N. § (1) bekezdése alapján kérelmet terjesztett elő digitális televízió műsorszóró adó üzemeltetésre vonatkozó hatósági szerződés megkötésére Paks vételkörzet tekintetében. E közlemény közzétételétől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül a Hatósághoz (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) igénybejelentés nyújtható be a jelen közleményben megjelölt vételkörzetben tervezhető üzemeltetési lehetőség pályáztatására. Az igénybejelentés benyújtására meghatározott határidő jogvesztő, amelynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Paks vételkörzetben tervezhető digitális műsorszóró adó műszaki és ellátottsági jellemzői, illetve a frekvenciahasználati jogosultság, a digitális televízió-műsorszóró adó üzemeltetési jogosultsága alapján végezhető elektronikus hírközlési tevékenység alapvető adatai: Vételkörzet Jaks 81000 fő helyi A vételkörzet elvi műszaki adatai Földrajzi koordináta (WGS84) 46° 38’42” N 18° 52’29” E Csatorna 33. Kisugározható maximális teljesítmény (ERPmJ 24,7 dB) Maximális effektív antenna magasság (heffma J 123 m Antennakarakterisztika ND Az antenna polarizációjaH Szabvány DVB-T Moduláció QPSK Kisugározható műsorok száma ldb A közlemény közzétételének időpontja: 2019. július 1.