Magyar Hírlap, 2021. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2021-01-01 / 1. szám

Belföld Kormányzati videóüzenet Találkozásokban gazdagabb évet kívánt a kormány képviseletében Dömötör Csaba „A 2021-es év jelentős részét a koronavírus-járvány elleni küzdelem teszi ki, az emberéleteket és a munkahelyeket meg kell védeni” - jelentette ki Dömötör Csa­ba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára videóüzenetében. Ki­emelte, hogy ebben az évben jelentősen bővülnek a család- és otthonteremtési támogatások. Öt százalékra csökken a lakásépítés áfája, elindul a lakásfelújítá­si program, amelynek az a lényege, hogy az állam átvállalja a lakásfelújítási kiadások felét három­millió forintig - emlékeztetett. Hozzátette: a kormány meghosszabbítja a hitelmoratóriumot. Dö­mötör arról is beszélt, tovább csökkennek az adók, a kis- és közepes vállalkozások iparűzési adója január elsejétől megfeleződik, folytatódik a bajbajutott ágazatokban a bértámogatási program. A kormány fontos vállalásának nevezte, hogy visszaépítik a baloldal által korábban elvett tizenhar­madik havi nyugdíjat, és elindul az elmúlt évtizedek legnagyobb orvosi béremelési programja. Úgy fogalmazott: „Legyen 2021 járványtól kevésbé sújtott, de találkozásokban gazdagabb év!” (LNZs) 3 2021. január 2., hétvége 2020 tanulságai A család összetartó ereje, az idős emberek iránti felelősség a tavalyi év öröksége is Az elmúlt év is bizonyítja, ha baj van, mi magyarok összefogunk - mondta az újév első napján a kormány Facebook-oldalán videójában a kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra. Arról is beszélt, az emberek az új év elején mindig vissza­tekintenek az előző esztendőre, összegezik örömeiket, bánataikat, 2020 azon­ban más volt, mert a járvány átírta terveinket. Felhívta a figyelmet, hogy a tavalyi év több örökséget is hagyott ránk, amelyeket érdemes tovább vinni. Ezek: az egymásról való gon­doskodás fontossága, a család összetartó ereje, az idős emberek iránti felelősség, továbbá hogy az egészségünk mindennél fontosabb. A kormányszóvivő kiemelte: „Most minden okunk megvan ar­ra, hogy reménnyel tekintsünk a 2021-es évre, ugyanis megtörténtek a koronavírus elleni első oltá­sok, és az év első felében tömegessé is válhatnak.” Kitért arra, több most életbe lépő kormányzati intézkedés miatt is van ok bizakodásra. Szentkirályi felhívta a figyelmet, egyszer összefogással már megbirkóztunk a járvány nehézségeivel, együtt újra sikerülni fog - jelentette ki. (SNZI) Áder János: Legyünk hálásak jó szóval, köszönettel, fegyelmezettséggel, odafigyeléssel, szabálykövetéssel „Legyen­­több a bizalom Kis Hálára szólított föl újévi beszédé­ben a köztársasági elnök az egész­ségügyi dolgozókkal, tudósok­kal, pedagógusokkal szemben, de hozzátette,„legyünk hálásak a föl­deken és a gyárakban dolgozóknak, az eladóknak, a szállítóknak, a rend őrzőinek, mert miattuk működött és működik az ország”. A hagyományos újévi fogadko­zások helyett most tegyünk egyet­len komoly elhatározást: azt, hogy 2021-ben hálásak leszünk az éle­tekért, amiket megmenthettünk és az egymást segítő megható pil­lanatokért - mondta Áder János köztársasági elnök újévi köszöntő beszédében. Hangsúlyozta, a koro­navírus-járvány miatt ez az évfor­duló nem olyan, mint a többi. „Ha­gyományainkhoz képest más volt a húsvétunk, az adventünk, a kará­csonyunk, és most más a szilvesz­terünk” - folytatta, felidézve, hogy tavaly ilyenkor még önfeledten kí­vánhattunk boldog új évet egymás­nak, majd alig telt el néhány hét, és az újévi bizakodást félelem és bi­zonytalanság váltotta fel. Ma már alig van közöttünk, akit ne érintett volna közelről a járvány, mindannyian vágyunk vissza vírus nélküli életünkbe, amelynek ado­mányait, lehetőségeit, szabadságát korábban oly természetesnek vet­tük - fogalmazott az államfő. Hoz­záfűzte, „szeretnénk feloldani a korlátokat, szeretnénk már vissza­kapni azt az életet, amelyben keve­sebb a fájdalmas lemondás. Kórhá­zainkban ezekben a pillanatokban is heroikus küzdelem zajlik, orvo­sok, ápolók, asszisztensek, mentő­sök hoznak életmentő döntéseket most is, az új év első óráiban. Meg­hálálhatjuk ezt valaha is nekik? Meghálálható-e a végeláthatatlan műszak?”- tette fel a kérdést Áder János. Mindenkitől azt kérte, legyen hálás az egészségügyben és a szo­ciális intézményekben dolgozók hősies munkájáért, mert ők egyet­len percre sem adták fel. „Legyünk hálásak a tudósok­nak, mert kutatásaik segítenek egy­re jobban kiismerni a nemrég még ismeretlen ellenséget és biztonsá­gos védőoltáson, hatékony terápián dolgoznak!” - hangoztatta a köztár­sasági elnök. Hozzátette, hálásnak kell lenni a tanároknak, nevelők­nek, mert újra és újra alkalmaz­kodtak, és a megváltozott körül­mények között is szívvel-lélekkel folytatták munkájukat. „Legyünk hálásak a földeken és a gyárakban dolgozóknak, az eladóknak, a szál­lítóknak, a rend őrzőinek, mert miattuk működött és működik az ország” - sorolta Áder János. Arra buzdított, „legyünk hálásak jó szó­val, köszönettel, fegyelmezettség­gel, a másikra való odafigyeléssel, az igazság elfogadásával, a szabá­lyok betartásával, a saját igényeink és érdekeink háttérbe szorításával. Legyen most kevesebb a kérdés és több az elfogadás, kevesebb a kétely és több a bizalom!” - szólított föl az államfő. Végül Pál apostolt idézte: „Be­csüljétek meg azokat, akik fáradoz­nak közöttetek, éljetek egymással békességben, karoljátok fel az erőt­leneket, legyetek türelmesek min­denkihez, törekedjetek mindenkor a jóra egymás iránt, és mindenért adjatok hálát. Ehhez kívánok mind­­annyiuknak erőt, még türelmet, testi-lelki gyógyulást és egészséget az új esztendőre!” - zárta beszédét Áder János. A köztársasági elnök újévi kö­szöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordítot­ta jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára. Áder János szavait Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre Forrás: YouTube.com Álláspont A köztársaság és az alapértékek G. Fehér Péter lapszerkesztő • Botrányba fulladt a francia szépségkirálynő-válasz­­tás, a Miss France tavaly év végi gálája. Addig minden rendben ment, amíg be nem mutatták Miss Provence, vagyis April Benayoum - a versenyben a második lett, a szépségkirálynő első udvarhölgye - klipjét, amely­­­­ben a fiatal nő feltárta származását: anyám szerb-hor­­vát, apám izraeli-olasz. „Hitler papánk téged elfelejtett elpusztítani” - csak egy a közösségi oldalakat elárasztó mocskolódások közül. Amit ezután a francia politikusok és közéleti sze­mélyek műveltek, az is legalább ennyire undorító. Úgy tettek, mintha nekik eszükbe sem jutott volna, hogy a tömeges muszlim bevándorlás következtében Francia­­országban nem biztonságos Európa legnagyobb - kö­rülbelül félmillió ember - zsidó közösségének élete. A szitoközön elején a fősodratú sajtó az interneten meg akarta előzni azt az eléggé valószínűsített feltéte­lezést, hogy muszlimok zsidóztak, és természetesen, mint mindig, a neonácik nyakába akarta varrni az egész ügyet, nehogy egy rossz szó is érje az agyonajnározott migránsokat. Aztán megjelent a közösségi oldalakon a palesztin zászló, és ez egyértelművé, napnál világo­sabbá tette a dolgot. Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter er­re úgy nyilatkozott, hogy „tárcája tágra nyílt szemek­kel” figyeli az antiszemita üzenetek szerzőit, mintha nem tudná, hogy kik voltak az elkövetők. Megjegyzen­dő, hogy nincs új a nap alatt, mert a keresztényeket ért szélsőséges támadások - késelés, lefejezés - esetén is a francia hivatalos politika minden esetben meglepetésé­nek ad hangot, mintha ilyesmire nem is lehetett volna számítani. A francia állam összes felelős beosztottja úgy csinált, mintha nem látott volna még migránst életében, nem tudná, hogy Franciaországban 2018 ban legalább ötszáz antiszemita támadás érte a zsidó közösséget, ami az előző évhez képest 75 százalékos emelkedést mutat. Most nagy hirtelen azok, akik eddig mindent meg­tettek, hogy évente több százezer muszlim telepedjen le francia földön - ráadásul már az unió 34 millió migránst akar behozni Európába, lakással, anyagi támogatás­sal és társadalombiztosítással ellátva -, egyik pillanat­ról a másikra ráeszméltek, hogy az idegenek, saját szó­­használatuk szerint, nem asszimilálódnak, vagyis nem keverednek a helyi lakossággal, és etnikai, valamint fe­lekezeti alapon párhuzamos társadalmakat alakítanak ki. Emmanuel Macron persze minden verbális és fizikai erőszakot elítél, most éppen a szépségkirálynő-válasz­tás körüli botrányt. Az államfő folyamatosan a köztár­saság alapértékeire hivatkozik, a szabadságra, a testvé­riségre és az egyenlőségre. Ez utóbbival kapcsolatban talán érdemes lett volna elolvasni a George Orwell Ál­latfarm című munkáját, amiben leírja, hogy vannak egyenlők és egyenlőbbek. Éppen ezért a köztársasági alapelvek a mai politikai körülmények között éppúgy értelmezhetetlenek, mint a jogállamiság, amelynek állítólagos megszegésével Brüsszel folyamatosan támadja hazánkat, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a képmu­tatásnak nincs határa, Franciaországban biztos nincs. A francia köztársasági elnök mintha megfeledkezne ar­ról, hogy sajtófőnöke az a szenegáli Sibeth Ndiaye, akit a francia lapok nyílt antiszemitizmussal vádolnak. A legdurvább esetet a Le Canard enchainé írta meg 2017 nyarán, amikor elterjedt, hogy meghalt Simone Veil. A kilencvenéves hölgy az egyik legismertebb ho­lokauszttúlélő volt, konzervatív francia politikus és egyben 1979 és 1982 között az Európai Parlament első női elnöke. Sibeth Ndiaye-tól megkérdezte a lap, hogy igaz-e a hír. Mire ő: „Igen, az öreglány halott.”

Next