Magyar Hírmondó 12. (1797. július-december, 1-51. szám)
1797-11-21 / 41. szám
659 kori Kalantzáúl választott a’ maga tselekedeteinek.“ ., ivánban új akadályokat gondoltak ki ellenben Azok , a’ kik Fr. Ország’ Elöljáróit orroknál fogva vezettek meg eddig, és a’ kik, a’ Békesség’ közönséges kívánásának magok se’ mertek nyilvánít ellene mondani, bírtak mindazáltal annyi hatalommal , hogy haszoktalanná tették önnön Tartom írunok’ kívánságát; ellene dolgoztak az Ő Felsége’ jótakaró szándékának, ’s a’ két Nemzetek’ boldogságára egy oly szükséges következést meg gátoltak. Igyekeztek nehézségeket tsinálni a’ külsőségre (formalitásra nézve, ’s oly alkudozás módját sürgettek, meg egyátaljábann ellenkezett az e minden máskori magok viselésével így bántak minden dologgal; és a’ midőn egy felöl, minden fundamentom nélkül, rágalmazásokat ’s szemrehányásokat halmoztak egymásra, más feöl ők magok k°fzakartva el távoztak a’ mai Európában régtől fogva felvtt szokásoktól ’s rendtartásoktól, még a’ légegyügyűbb teremóniákban is, melyeket tartoztak volna ők megtartani magok részéröl, az alkudozásokhoz való újra kezdskor. Hová céloztak légyen az ilyes cselekedetek ? jó latta . Felsége, és ámbár meg vagyon az elánt győzettetve, hogy szükségesek az efféle tzeremóniák, midőn nagy és egymástól, és 9