Magyar Honvéd, 1995. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1995-09-15 / 37. szám

nyők gyártása. Hosszas kí­sérletezés után 1939-ben már sorozatban gyártották a 39 M ejtőernyőket, ame­lyek igen jól beváltak. A magyar ejtőernyős-zászló­alj legtragikusabb esemé­nyére 1941 tavaszán került sor, amikor Veszprém kö­zelében, Bertalan Árpád őrnagy vezetésével, 17 jól kiképzett magyar ejtőer­nyős katona vesztette éle­tét. Ezt a drámai eseményt évekkel ezelőtt Hajdú Mik­lós rendező a Vádindít­vány című filmjében dol­gozta fel, s miután én vol­tam ennek a filmnek a sza­kértője, igen alaposan el­mélyültem e rendkívüli esemény részleteiben. - Jelenleg milyen munkához gyűjtöd a le­véltári dokumentumo­kat? - Több téma is foglal­koztat. Elhatároztam, hogy egy hosszabb hadtörténeti tanulmányt írok a magyar katonai ejtőernyőzés 1945 utáni történetéről, és anya­got gyűjtök a légideszant­­háborúk történetéhez is. De a terveim között szere­pel az is, hogy, ha időm engedi, könyvet írok a he­likopterek históriájáról. Közben szeretném elkészí­teni a doktori disszertáció­mat az ejtőernyőzés fejlő­déséről és aktívan részt ve­szek a Magyar Repüléstör­téneti Társaság munkájá­ban is. Kacsó Lajos­Fotó: Tóth László A könyv megvásárolható a Zrínyi Kiadóban. Cím: Hampel Judith, Budapest, 1087, Kerepesi út 29/B. Telefon: 210-0099 DÍJAT NYERT PÁRIZSBAN Megújul a világhírű huszárkép? A Hadtörténeti Múzeum legértékesebb kincsei közé tartozik Vágó Pál festőművésznek az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert festménye, A huszárság története, amiért alkotója megkapta a Francia Becsületrendet. A 18x3,5 méteres festmény 1945-ig a Ludovika Akadémia dísztermében volt látható, de immár ötven éve a múzeum raktárában hever és egy része jelentős restau­rálásra szorul. A neves festőművész unokájának özvegye, Vágó Pálné, makacs eltökéltséggel három éve elhatározta, hogy A magyar huszárság 400 éve Alapítvány létrehozásával előteremti a restauráláshoz szükséges tízmillió forintot. A lelkes asszony szervezőmunkája nyomán eddig kétmillió gyűlt össze a kép megmentésére, s ez már alapot teremtett A huszárság története című kép tüzetesebb átvizsgálásához. A Hadtörténeti Múzeumban nemrégiben elővették a raktárból a világhírű festményt és szakértők felbecsülték a képen szükséges javításokat. Fotóriporterünk ebből az alkalomból számos felvételt készített A huszárság története című kép részleteiről s kiemelte azt a festményrészletet is, amelyen Napóleon alakja látható a magyar huszárok között. (Lapunk hátoldalán közöljük ezt a képet.) Lyka Károly írta erről a festményről: „Vágó Pál bő vérét, nagy ter­mészetét és lelkesedését vitte bele A huszárság története című képbe. Ezen a képen maga a huszárvirtus látható.” Már csak az a kérdés: honnan teremtődik elő a festmény megújulásához még szükséges milliók? Segít a huszárvirtus? K. L. Fotó: Galovtsik Gábor 37

Next