Magyar Honvéd, 1996. január-június (7. évfolyam, 1-23. szám)

1996-02-16 / 7. szám

A Honvéd Együttes törté­nete címmel nemrég egy kétrészes videofilmet mutattak be a Magyar Honvéd­ség Művelődési Házában, a nyugállományúak klubjában. A film élénk visszhangot váltott ki a közönség körében, hiszen ez a kétórás filmkrónika a kato­nai hagyományápolás új lehe­tőségeit villantotta fel. A rend­hagyó videofilm alkotója - operatőre, rendezője - Szentir­mai István nyugállományú ez­redes, a Katonai Filmstúdió egykori vezetője, aki korábban - 1966-tól tíz éven át - a Ma­gyar Néphadsereg Művész­­együttesének parancsnokhe­lyettese volt. - Hogyan születetett meg az ötlet, hogy videofilm örö­kítse meg az Együttes törté­netét? - A Honvéd Együttes a múlt évben ünnepelte a 45. születés­napját, s miután tudtam, hogy a Hadtörténeti Múzeum filmar­chívumában számos régi film­tekercs van, amely a Művész­­együttes első éveit dokumen­tálja, javasoltam az együttes vezetőinek: készítsünk videó­­filmes visszaemlékezést. Az öteletet mindenki jónak találta, s a még fellelhető régi filmek, fényképek, újságcikkek felku­tatása után az együttes alapító tagjait - Szabó Iván szobrász­­művészt, Pödör Béla karmes­tert, Németh Erzsébet szólótán­cost, Soós Sándor és Mészáros Lajos énekeseket - kértem fel arra, hogy mondják el az egy­üttessel kapcsolatos személyes élményeiket. - Milyen fogadtatása volt az együttes első éveit felidéző videofilmnek? - A Honvéd Együttesnél rendezett bemutatón a nyugdí­jas művészek közül többen is nagyon meghatódtak, amikor a már megkopott képsorokon vi­szontlátták a 45 évvel ezelőtti önmagukat, az Erkel színházi bemutatkozást, vagy a fellépé­seket katonai táborokban azok színpadain. Az együttes fiatal művészei közül a bemutató után többen is elmondták: nem is hallottak arról, hogy az együttes alapítá­sában oly jelentős szerepe volt Szabó Iván szobrászművész­nek, mint ahogy arról is keve­set tudtak, hogy a kórus milyen kiemelkedő szerepet vállalt Kodály Zoltán énektanítási módszereinek meghonosításá­ban. - A film második része jól érzékelteti az együttes 1956. utáni hullámvölgyeit is. - Tudatosan törekedtem ar­ra, hogy minél hitelesebb kép alakuljon ki az együttes 1956. utáni életéről, karcsúsításáról és felfelé íveléséről. A fellelt dokumentumok és a visszaem­lékezések hű képet adnak az együttes méltán híres férfikará­nak átmeneti megszüntetéséről, a Köves Ernő vezette színész­csoport művészi próbálkozásai­ról, vagy a népi zenekar első nemzetközi sikereiről. Meggyőződésem, hogy ma is tanulságos az együttes művészi útkeresésének krónikája. - S mikor készülnek el a fimkrónika újabb részei? - Már dolgozom a Honvéd Együttes történetét felidéző vi­deofilm harmadik részén, amely 1984-ig mutatja be az együttes életét, s remélem elké­szül még ebben az évben a filmkrónika befejező, negyedik része is. A Magyar Honvédség Mű­velődési Házában rendezett filmbemutatón egyébként jelen volt a művelődési intézmény igazgatója is, aki a látottak után nyomban felkért: készítsem el ház múltját, életét bemutató vi­deofilmet. Meggyőződésem, hogy a katonai hagyományok ápolását valamennyi honvédsé­gi intézménynél rendkívül jól szolgálják a pergő képek, a vi­zuális élményt nyújtó filmkró­nikák. K. L. Fotó: Kiséri-Nagy Ferenc

Next