Magyar Horgász, 1971 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1971. augusztus / 8. szám

utóbbi kifejezés azért helyesebb, mert ugyanazon mozdulat folytatá­sával mindjárt a partra, vagy a csónakba kell rántani a halat. Meg­felelő ügyességgel (rongy felhasz­nálásával) meg lehet kézzel is ra­gadni a harcsa alsó állkapcsát, ügyes mozdulattal kifordítva nem sérti meg a fogazat kezünket. Talán felesleges mondanom, hogy csak tökéletesen kifáradt, lehetőleg már felfordultan fekvő nagy harcsa zsákmányul ejtésére számíthatunk teljes biztonsággal. ...Sikerült!... Ott tátog a pom­pás állat a füvön, de még további körültekintő gondosság szükséges ahhoz, hogy a konyhába is eljus­son, méghozzá megtartva húsának kifogástalan minőségét. Általában nem indul a horgász a hallal nyom­ban haza. Addig még jó néhány óra, esetleg egy-két nap is eltelik. Hogyan tartjuk, kezeljük tovább a halat? Ha nem töltünk már sok időt a vízen és nincs nagy meleg, legcél­szerűbb a koponyára mért erős üté­sekkel rögtön megölni a halat. (Vi­gyázzunk, kisebb ütéstől csak elká­bul a hal és egy idő múlva elugrál, esetleg vissza a vízbe!) Élve tartá­sára több mód van. Legjobb a spe­ciális haltartó bárka. (Barkácsoló horgásztársak! Várunk egyszerű, ügyes „nyaraló” bárka készítésére leírást, vázrajzzal, fényképpel! ( Szerk.) Legáltalánosabban a haltar­­tó-szák használatos. (Nem elég csak összehúzni a zárózsinórral, mert pl. a ponty felfelé is törekszik kitörni, tehát le is kell fölül kötni!) Jobb ennél a karikákkal merevített tar­tószák, mert inkább élve maradnak benne a kényesebb halak is (keszeg­félék, süllő, balin). A ragadozókat ki is lehet ponyvázni alsó állkap­csuknál fogva, a kisebbek ugyanott az ún. halszálbilincsre fűzhetők. (Nagy csukánál a kikötést azonban nem ajánlom, mert úszkálása köz­ben a zsinór a szájába kerülhet és akkor fogazatával menthetetlenül elfűrészeli!) Egyesek a ponyvázást úgy végzik, hogy a hal egyik ko­­poltyúnyílásán (legfölül) bevezetik a zsinórt, a másikon kivezetik és felül, kívül megkötik. Ez különösen nagy halaknál szokásos, megbízható módszer. Végül a ponty kiköthető bognártüskéjénél fogva is, de ezt csak csónakból javasolom, nagy ka­rabiner beiktatásával. Horog okozta sérülés és sok egyéb ok folytán, a legjobb igyekezet mel­lett is előfodul, hogy halunk elpusz­tul, elfogyasztani nem akarjuk, vi­szont hazaindulásunkig még napok vannak hátra. Mit kell tennünk, hogy a halhús addigra ne romol­jon meg? Emlékeztetnem kell arra, hogy a halhús nagy víztartalma miatt romlandó annyira. Tehát a hal megölésétől vagy kimúlásától kezdve húsát a lehető leszárazab­­ban kell kezelnünk. Tisztítsuk meg (kopoltyúszilványait is távolítsuk el), majd mosás nélkül töröljük ronggyal tisztára, szárazra. Sózni ekkor tilos! Ha hűtőszekrénybe, vagy jégverembe tehetjük, nincs vele további gondunk. Ha erre nincs módunk, szárítsuk ki a hal­húst. Ehhez árnyékos, széljárta he­lyen akasszuk fel kiálló ághegyre, bevert szögre, fák között kifeszített zsinórra. A hasüreget fadarabbal, gallyal peckeljük ki. Kedvező idő­járás esetén a halhús 1—2 nap alatt „kopogósra” szárad, és 2—3 napig is tovább tárolható. Nagy veszélyt je­lentenek azonban a húslegyek, ame­lyek előszeretettel tojják petéiket a halhúsba. Minél gondosabb a tisz­títás, a belső részek és kopoltyúk eltávolítása, annál kevesebb bajunk lesz ezzel. Elengedhetetlen az ellen­őrzés és a peték, eltávolítása. Mire e sorok Olvasóim elé kerül­nek, már benne leszünk a horgász­idény javában, őszintén kívánom, hogy az előbbi problémákkal minél gyakrabban találkozzanak! Páskándy János (Csatári János felvételei) st­hleri pillanatok Verseny a budai Dunaparton 1971. szeptember 5-én ifjú­sági halfogó versenyt rendez a Nagybudapesti Horgász Egyesület. A küzdelem szín­helye az Erzsébet- és Sza­­badság-híd közötti budai Du­­na-part. A „Budapest Bajno­ka" címért indított vetélkedé­sen az ország valamennyi egyesületének ifjúsági tagjai részt vehetnek, amennyiben állami jeggyel és a Duna IV. szakaszára érvényes területi engedéllyel rendelkeznek, utóbbi az egyesület hivatalos helyiségében, Budapest V., Váci u. 46. szám alatt szerez­hető be. Nevezés a verseny napján 6 óra 30 perc és 7 óra 30 perc között Budán, a Duna­parti Várkert Kioszkban. A nevezés díjtalan. Elhelyezke­dés az érkezés sorrendjében történik. Horgászni egy bot­tal, úsztatva vagy fenekezve, tetszés szerinti csalival sza­bad. Méreten aluli halak nem értékelhetők. Értékelés és díj­kiosztás a Várkert Kioszkban. Az egyesület hagyományos felnőtt versenyén, szeptember 12-én kizárólag az NHK tag­jai vehetnek részt. Az indulók a Várkert Kioszk előtti rak­parti lejáró és a Petőfi-híd között horgászhatnak. Neve­zés a verseny napján 6 óra és fél 8 között a Várkert Kioszkban, érvényes állami és területi jegy felmutatása mel­lett. A versenyzés egyéb fel­tételei megegyeznek az ifjú­sági felhívásban közzétett kö­vetelményekkel. 127

Next