Magyar Horgász, 1986 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1986. március / 3. szám

ÁPRILIS A NAP A HOLD Napok kelte nyugta kelte nyugta Budapesten, közép-európai időben °C 1K 05.24 18.13 01.34 09.06 8,7 2Szó 05.22 18.14 02.33 10.14 8,7 3Cs 05.20 18.15 03.17 11.30 8,7 4P 05.18 18.17 03.49 12.49 9,1 5Szó 05.16 18.18 04.13 14.05 9,5 6V 05.14 18.20 04.32 15.19 9,6 7H 05.12 18.21 04.48 16.30 9,6 8h 05.10 18.22 05.03 17.38 9,3 9Sze 05.08 18.24 05.18 18.47 9,1 10Cs 05.06 18.25 05.33 19.56 9,2 11P 05.05 18.27 05.51 21.05 9,4 12Sze 05.03 18.28 06.12 22.14 9,8 13V 05.01 18.29 06.38 23.20 10,2 14H 04.59 18.31 07.12­ 10,4 15K 04.57 18.32 07.55 00.21 10.8 16Sze 04.55 18.34 08.49 01.14 11,1 17Cs 04.53 18.35 09.52 01.58 10,9 18P 04.51 18.36 11.03 02.31 10,8 19Sze 04.49 18.38 12.17 02.59 10,9 20V 04.48 18.39 13.34 03.20 11,1 21H 04.46 18.41 14.52 03.39 11,4 22K 04.44 18.42 16.12 03.57 11,3 23Sze 04.42 18.43 17.34 04.14 11,5 24Cs 04.40 18.45 19.00 04.33 11,9 25P 04.39 18.46 20.30 04.55 12,3 26Szó 04.37 18.48 21.59 05.24 12,3 27V 04.35 18.49 23.20 06.03 12,4 28H 04.33 18.50­ 06.55 12,5 29K 04.32 18.52 00.27 08.01 12,7 30Szó 04.30 18.53 01.17 09.18 13,1A Hold fény változásai: Utolsó negyed 1-én 20 óra 31 perckor Újhold Első negyed Holdtölte 9-én 07 óra 09 perckor 17-én 11 óra 35 perckor 24-én 13 óra 18 perckor AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI INTÉZET JELENTI Az áprilist hazánban szeszélyes időjárás jellemzi. A budapesti mé­rések alapján az utóbbi 100 évben a havi középhőmérséklet jóval az átlag alatt maradt. A fagymentes időszak (napi minimum hőmérsék­let 0 C-fok) a hónap közepén kez­dődik. A napsütéses órák számának napi átlagértéke 5—6 óra. (A csillagásza­tilag lehetséges napfénytartam: 13 óra 30 perc.) AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT JELENTI Az átlagostól lényegesen nem kü­lönböző időjárásra számítva fo­lyóink vízjárását valószínűleg csak kisebb vízszintemelkedések élénkí­tik. Az Alpokban felhalmozódott hő­mennyiség olvadása nyomán április hónap elején nagyobb árhullám is kialakulhat. A Duna magyarországi szakaszán közepes és magas me­­derteltségek lesznek. Budapest víz­mércéjén 500 cm feletti vízállásér­tékek is előfordulhatnak. A Tiszán és mellékfolyóin való­színűleg csak kisebb árhullámok vo­nulnak le, de a Szamoson, Krasz­­nán és a Bodrogon nagyobb meder­­teltségek is létrejöhetnek, a Felső- Tisza is meglepetést okozhat. A Ti­sza középső folyását közepes és alacsony vízállások fogják jellemez­ni, de esetleg 500 cm-es szolnoki vízállást meghaladó tetőzések is ki­alakulhatnak. A Dráván és a Murán is számít­hatunk vízszintemelkedésekre. A Rá­bán és a Dunántúl kisebb folyóin is várhatók kisebb árhullámok. A Balaton természetes vízkészlete április során még növekszik. Természetes vizeink hőmérséklete az időnként hűvösre forduló időjá­rás mellett is emelkedik. A hónap elején várható 9—10 fok körüli ér­tékek után fokozatosan 17—18 fok fölé emelkednek álló- és folyóvi­zeinkben mért hőmérsékletértékek. 10 felszerelés kezdőknek I. Kedves barátaim, kiket már vala­milyen úton-módon megéri­n­tett a horgászat testet-lel­ket gyönyörköd­tető szenvedélye, de még nem me­részkedtetek horgászbottal a kézben a vízpartra (vagy csak az első pró­bálkozásokon estetek túl), hozzátok szól induló cikksorozatunk! Több mint harminc év távlatából is élénken él bennem a kép: a pesti Duna-part egyik „lépcsőházában” sneiderező jól megtermett férfi, ki a nyári zöldár magas, opálos színű vizéből egyre-másra emelte ki az ezüstösen csillogó küszöböt. A kis­fiú, aki­ tisztes távolból figyelte a horgászt, s a világ minden kincséért sem mozdult volna el a színhelyről, míg horgászunk abba nem hagyta a snecipusztítást, én voltam, önérzetes kis fickó lévén nem kérdeztem sem­mit, a horgász felszerelését, mozdu­latait azonban annál­­élénkebben fi­gyeltem. Nem sokkal ezután már kopogtattam a Nagybudapesti Hor­gász Egyesület irodájának ajtaján a Váci utcában, hogy kisvártatva, mint horgászengedéllyel rendelkező, „komoly” horgász próbálhassam ki ellesett tudományomat. MEG KELL TANULNI! E kis nosztalgikus bevezető után el is érkeztünk első teendőnkhöz: ha horgászni szeretnénk, (14 éven felül) be kell lépnünk valamelyik horgászegyesületbe, s horgászjegyet kell váltanunk. (14 éven alul gyer­mekjegy szükséges) Ennek viszont előfeltétele, hogy tisztában, legyünk a legfontosabb tudnivalóikkal, erről egy bizottság előtt beszámoljunk. Az anyag egy kis füzetben található, amit az egyesületben árusítanak. A sikeres „vizsga” után már valóban nincs akadálya a horgászásnak. Fel­merül azonban a kérdések özöne: milyen halfajra horgásszunk, mi­lyen felszerelést szerezzünk be, mi­lyen csalikkal próbálkozzunk, stb., stb. Véleményem szerint a kisiskolá­soknak, a kezdőknek elsősorban a szélhajtó küszöb, kisebb keszegek — valamivel később ezek nagyobb faj­testvérei horgászatával kell foglal­kozniuk. E szerényebb méretű, de sűrűn jelentkező halak horgászata közben ismerik meg a felszerelés helyes kezelését. Sajnos — bár a leg­több gyakorlott horgász óvja kezdő ismerőseit, barátait a „mohóság bű­nétől” —, sokan mégis a nagy tü­relmet, tapasztalatot helyismeretet igénylő pontyozáshoz fognak elő­ször, hogy aztán néhány sikertelen kísérlet után végleg kiábrándulja­nak szép sportunkból. A küszöb, ke­szegek űzéséhez szükséges felszere­lés jóval olcsóbb is, nem kell ma­gunkat mindjárt jelentős kiadásba vennünk. SEMMI LUXUS! Szerencsés helyzetben van, akinek régi horgász-hozzátartozója, ismerő­se, barátja van. A legszükségesebb felszerelési tárgyak beszerzésénél feltétlenül támaszkodjon szakértő tanácsukra. Aki maga kénytelen vá­lasztani, ne essen egyik végletbe sem: ne vásároljon méregdrága, a piacon csak nemrég megjelent bot- és orsócsodákat, de ne tévesszék meg az ezeknek tized­áráért kap­ható „bóvlik” sem. Annak ellenére, hogy a régi szakírók a kezdőket ha­tározottan lebeszélték az orsós bo­tok használatáról, s a botvégre erő­sített zsinórral való horgászatot ajánlották, e megoldást hagyjuk ki­zárólag a küszöbnek —­ vagy később a csalihalnak szolgáló kis keszegek — fogására, ő­k még vizeink haj­dani halbőségének tudatában mer­ték ajánlani a 2,5—3 m-es bambusz­­botokat, ma, sajnos, legtöbb vizün­kön e bothosszúsághoz tartozó, orsó nélküli szerelékkel csak elvétve hor­gászhatnánk sikeresen keszegfélékre. Keszegezésre legalkalmasabbak a könnyű, hajlékony, vékony csúcs­résszel (a horgász köztudatban ,,spicc”-cel) bíró, 3,5—4 m-es hor­gászbotok. Biztosan megfelel a bot, ha a 4 m-es hossz mellett nem ne­hezebb 300 g-nál, azaz harminc de­kánál. Jobbak a kevesebb részből álló botok, hiszen azonos hossz mel­lett jónéhány dekával könnyebbek, mint a több tagból álló divatos, ún. „mini” botok. A csavaros orsótar­tóknál könnyebbek, jobb fogásúak a „békazáras” (patent) orsótartók, melyekbe az orsót egy mozdulattal erősíthetjük be. Fiatalabbaknak egyértelműen, de még a nagyobb kezű felnőtteknek is jobban esik kézre a nem túl vastag nyélrészű horgászbot, legyünk erre is figye­lemmel. Ha módunkban áll, lehető­leg ne fémből készült vezetőgyűrűk­­kel szerelt botot vásároljunk, hanem kerámiabetéteseket, ezt nem kezdi ki a vékony műanyagzsinór. FINOM ZSINÓR! Mivel kiszemelt áldozataink súlya csak nagyon szerencsés esetekben haladja meg az 1 kg-ot, bőven ele­gendő a 0,15—0,18-as horgászzsinór használata. A vékony zsinór jelen­tősége elsősorban abban áll, hogy a hal gyanúját finomsága, lágysága miatt jóval kevésbé kelti fel, több kapásra számíthatunk. Előnyeit sok­szor csak sorozatos, kellemetlen ku­darcok után hajlandók elismerni azok, akik mindenáron „biztonság­ra” törekedve vastagabb zsinórok­kal keszegeznek. A véletlenül meg­akasztott nagyobb pontyot, márnát türelemmel legalább olyan biztonsá­gosan megszákolha­tjuk a fent emlí­tet zsinórméretekkel, és a fárasztás is jóval izgalmasabb, mint a való­ban pontynak való zsinóron. Ide­ kívánkozik rögtön a jótanács: sohase siessünk a megakasztott hal kiemelésével! Ha horgunk jól akadt, úgysem kell tartani annak leszaba­­dulásától, ha viszont nem, minél is-

Next