Magyar Horgász, 2000 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2000. május / 5. szám
HORGÁSZVIZEINK KÉT TÓ - KÉT VÍZIVILÁG Az egykori tőzegkitermelő gödröket kitisztították, vízutánpótlásukat a Kelléricsatorna elágaztatásával, zsilipek és túlfolyórendszer építésével oldották meg. Az 1. számú tó valódi versenypálya, partkialakítása, medre, telepített állománya a kényelmes horgászat híveinek és versenyek rendezésének kedvez. A 4 hektáros tó közel téglalap alakú, átlagmélysége 2,5 méter, medre akadómentes. Tájba illő horgászórlások szegélyezik a partot, amelyek kényelmesen, akár autóval is megközelíthetők. A tó nyugati oldalán botanikus kert húzódik, amelybe a környék jellegzetes fáit, cserjéit ültették az egyesület tagjai. Fák övezik a partot is, amelyek nem csak szép látványt, de árnyékot is nyújtanak a nyári melegben. A telepített állomány zömét a ponty teszi ki, de a versenyeken értékes pontok szerezhetők a kárászokkal is, amelyekből - a kicsitől a nagyig - minden méretből sok van. Kevés viszont a keszeg, amit jó tudnia az ide látogató horgásznak, versenyzőnek az etetőanyag kiválasztásakor. A békés halak legvadabbikából, az amurból is szép példányok foghatók. A rendszeres telepítésnek köszönhetően a süllőkből évről-évre egyre több, nagyobb példány akad horogra. A tavat tápláló Kelléri-csatorna mellékága mellett elsétálva teljesen más kép tárul elénk. Az egykori láptalaj emlékét őrző II. számú tó a vadvizek hangulatát idézi. Partjának rendezésénél, a meder kotrásánál gondosan ügyeltek arra, hogy megőrizzék az egykori vadvíz természetes hangulatát. A vízre boruló fák és bokrok között épített állások alig emlékeztetnek emberi kéz munkájára, a kotrásból kialakított zsombékszigetek nem csak jó tartózkodási és táplálkozási területei a halaknak, de ívásra is igen alkalmasak. Az öt évvel ezelőtti tórekonstrukciónál arra is ügyeltek, hogy megőrizzék a tőzegkitermelés következtében kialakult mederegyenetlenségeket, így a vízmélység változó, 1-3 méter között mozog. A vízben álló bokorcsoportok az itt egymással jól megférő csukák és süllők rejtekei. A tó halállománya is őrzi az egykori vadvíz emlékét, a csuka mellett megtalálható a már-már ritkaságnak számító aranykárász és compó. A két főragadozó mellett tekintélyes méretű angolnák, valamint sügerek teszik még gazdagabbá a tó halállományát. Az angolna már a kezdeti időben is lakta a tavat, valószínű a Kelleri-csatornán, valamint a Duna-Tisza közét behálózó csatornarendszeren a Tiszából jutott el idáig. Több évvel ezelőtt egy hideg télen, amikor a tavak majdnem fenékig befagytak, és sok mázsa hal elpusztult, az elhullottak között találtak karvastagságú angolnákat is. A tó keleti oldalán vezető út mellett valódi lápos, mocsaras terület húzódik, amit érintetlenül hagytak. A háborítatlanságot meg is hálálja a természet, a hajnalonta horgászok gyakran látnak a mocsár szélén játszadozó rókafiakat, kióvakodó őzeket, vaddisznókat. Az évi 27 mázsás telepítésnek, valamint a II. számú tó kiváló ívóterületeinek és jó halnevelő képességének köszönhetően a tagok évi átlagfogása 32 kiló körül mozog. A napijegyes horgászok sem panaszkodhatnak, a 14 kilós tórekord pontyot is vendéghorgász fogta, aki azóta már kérte felvételét az egyesületbe. Minden évben több tíz kiló feletti ponty és amur, 8 kiló körüli csuka kerül horogra. Az egyesület és az alapítvány által felajánlott versenyzési és napijegyes horgászati lehetőséget nemcsak a gazdag halállomány biztosítja, hanem a kapcsolódó szolgáltatások is. A tó partján az egykori romos épületekből kialakított egyesületi tanyán 11 férőhelyes szállás, hideg-meleg víz, főzési lehetőség várja a több napra érkezőket. A nem horgászó családtagok az épületek mögötti két védett, óriási feketenyár tövében található füves sportpályán labdajátékokkal tölthetik az időt. Ezen a gyönyörű füves réten évente többször is tartanak lovasbemutatókat, fogathajtóversenyeket. A tanya szálláskapacitását bővíti az alapítvány pár kilométerre fekvő Kézműves tanyája, ahol szállást kaphatunk, de megismerkedhetünk a népi kézművesség (fafaragás, szövés, fonás, korongozás, stb.) oktatásával is. Nyaranta táborokat is szerveznek, ahol a mesterfogások elsajátítása mellett a gyerekek a horgászattal is megbarátkozhatnak a három kis tó partján. Az alapítvány konyháján akár 300 ember számára is készítenek többfogásos ebédet. A tiszaiaknak nyújtott önzetlen segítséghez a megyei szövetség is csatlakozott. A Jászszentlászlói tavakat a falu központjából a Kecskemét felé vezető úton lehet megközelíteni, a Bugac-Szalk elágazásnál jobbra kanyarodva jó minőségű földút vezet a horgásztanyához. Mindkét tó körbeautózható, mégis azt javasoljuk, hogy a járműveket inkább hagyják a parkolóban, ezzel is őrizzük a táj békéjét. A tavakon 04-től 23 óráig lehet horgászni, egyébként az országos horgászrend szabályai érvényesek, kivételt képez a compó, melyet 20 cm-es méretkorlátozás véd. Fordítsunk figyelmet a part tisztaságára, a növényzet védelmére, ahogy ezt a helyiek is teszik. Napijegy a község benzinkútjánál (éjjel-nappal), a Tourinform-irodában, a kocsmában, illetve a kiskunmajsai horgászboltban váltható. A megrendezendő versenyekkel, táborok szervezésével, szállásfoglalással kapcsolatban információkat Markolt Endrétől, a 06 (77) 492-091-es telefonszámon kaphatunk. A tiszai horgászok nevében is köszönjük a Jászszentlászlói Sporthorgász Egyesület és a Jóléti Szolgálat Móricgát Alapítvány segítőkészségét, egyben szívesen ajánljuk a két tőzegtavat a vándorhorgászok figyelmébe. BALÁZS PIRI-BOTÁR GÁBOR Fotó: Botár Gábor és Markolt Endre Az I. számú tó partja ideális versenypálya 34 Magyar Horgász 2000/5