Magyar Horgász, 2000 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2000. május / 5. szám

HORGÁSZVIZEINK KÉT TÓ - KÉT VÍZIVILÁG Az egykori tő­zegkitermelő gödröket ki­tisztították, vízutánpótlásukat a Kelléri­­csatorna elágaztatásával, zsilipek és túlfo­­lyórendszer építésével oldották meg. Az 1. számú tó valódi versenypálya, partkialakí­tása, medre, telepített állománya a kényel­mes horgászat híveinek és versenyek ren­dezésének kedvez. A 4 hektáros tó közel téglalap alakú, átlagmélysége 2,5 méter, medre akadómentes. Tájba illő­ horgászór­­lások szegélyezik a partot, amelyek kényel­mesen, akár autóval is megközelíthetők. A tó nyugati oldalán botanikus kert húzódik, amelybe a környék jellegzetes fáit, cserjéit ültették az egyesület tagjai. Fák övezik a partot is, amelyek nem csak szép látványt, de árnyékot is nyújtanak a nyári meleg­ben. A telepített állomány zömét a ponty teszi ki, de a versenyeken értékes pontok szerezhetők a kárászokkal is, amelyekből - a kicsitől a nagyig - minden méretből sok van. Kevés viszont a keszeg, amit jó tudnia az ide látogató horgásznak, versenyzőnek az etetőanyag kiválasztásakor. A békés ha­lak legvadabbikából, az amurból is szép példányok foghatók. A rendszeres telepí­tésnek köszönhetően a süllőkből évről-év­­re egyre több, nagyobb példány akad ho­rogra. A tavat tápláló Kelléri-csatorna mel­lékága mellett elsétálva teljesen más kép tárul elénk. Az egykori láptalaj emlékét őrző II. számú tó a vadvizek hangulatát idézi. Partjának rendezésénél, a meder kot­rásánál gondosan ügyeltek arra, hogy meg­őrizzék az egykori vadvíz természetes han­gulatát. A vízre boruló fák és bokrok kö­zött épített állások alig emlékeztetnek em­beri kéz munkájára, a kotrásból kialakított zsombékszigetek nem csak jó tartózkodási és táplálkozási területei a halaknak, de ívásra is igen alkalmasak. Az öt évvel ez­­elő­tti tórekonstrukciónál arra is ügyeltek, hogy megőrizzék a tőzegkitermelés követ­keztében kialakult mederegyenetlensége­ket, így a vízmélység változó, 1-3 méter között mozog. A vízben álló bokorcsoportok az itt egy­mással jól megférő­ csukák és süllők rejte­­kei. A tó halállománya is őrzi az egykori vadvíz emlékét, a csuka mellett megtalál­ható a már-már ritkaságnak számító arany­kárász és compó. A két fő­ragadozó mellett tekintélyes méretű angolnák, valamint sü­­gerek teszik még gazdagabbá a tó halállo­mányát. Az angolna már a kezdeti időben is lak­ta a tavat, valószínű a Kelleri-csatornán, valamint a Duna-Tisza közét behálózó csatornarendszeren a Tiszából jutott el idáig. Több évvel ezelőtt egy hideg télen, amikor a tavak majdnem fenékig befagy­tak, és sok mázsa hal elpusztult, az elhul­lottak között találtak karvastagságú angol­nákat is. A tó keleti oldalán vezető út mellett valódi lápos, mocsaras terület húzódik, amit érintetlenül hagytak. A háborítatlan­ságot meg is hálálja a természet, a hajna­­lonta horgászok gyakran látnak a mocsár szélén játszadozó rókafiakat, kióvakodó őzeket, vaddisznókat. Az évi 27 mázsás telepítésnek, valamint a II. számú tó kiváló ívóterületeinek és jó halnevelő képességének köszönhetően a tagok évi átlagfogása 32 kiló körül mozog. A napijegyes horgászok sem panaszkod­hatnak, a 14 kilós tórekord pontyot is ven­déghorgász fogta, aki azóta már kérte fel­vételét az egyesületbe. Minden évben több tíz kiló feletti ponty és amur, 8 kiló körüli csuka kerül horogra. Az egyesület és az alapítvány által fela­jánlott versenyzési és napijegyes horgásza­ti lehetőséget nemcsak a gazdag halállo­mány biztosítja, hanem a kapcsolódó szol­gáltatások is. A tó partján az egykori ro­mos épületekből kialakított egyesületi ta­nyán 11 férőhelyes szállás, hideg-meleg víz, főzési lehetőség várja a több napra ér­kezőket. A nem horgászó családtagok az épületek mögötti két védett, óriási fekete­nyár tövében található füves sportpályán labdajátékokkal tölthetik az időt. Ezen a gyönyörű füves réten évente többször is tartanak lovasbemutatókat, fogathajtó­versenyeket. A tanya szálláskapacitását bővíti az alapítvány pár kilométerre fekvő­ Kézmű­ves tanyája, ahol szállást kaphatunk, de megismerkedhetünk a népi kézművesség (fafaragás, szövés, fonás, korongozás, stb.) oktatásával is. Nyaranta táborokat is szerveznek, ahol a mesterfogások elsajátí­tása mellett a gyerekek a horgászattal is megbarátkozhatnak a három kis tó part­ján. Az alapítvány konyháján akár 300 ember számára is készítenek többfogásos ebédet. A tiszaiaknak nyújtott önzetlen segít­séghez a megyei szövetség is csatlakozott. A Jászszentlászlói tavakat a falu köz­pontjából a Kecskemét felé vezető úton le­het megközelíteni, a Bugac-Szalk elága­zásnál jobbra kanyarodva jó minőségű földút vezet a horgásztanyához. Mindkét tó körbeautózható, mégis azt javasoljuk, hogy a járműveket inkább hagyják a par­kolóban, ezzel is őrizzük a táj békéjét. A tavakon 04-től 23 óráig lehet horgászni, egyébként az országos horgászrend szabá­lyai érvényesek, kivételt képez a compó, melyet 20 cm-es méretkorlátozás véd. For­dítsunk figyelmet a part tisztaságára, a nö­vényzet védelmére, ahogy ezt a helyiek is teszik. Napijegy a község benzinkútjánál (éjjel-nappal), a Tourinform-irodában, a kocsmában, illetve a kiskunmajsai hor­gászboltban váltható. A megrendezendő­ versenyekkel, tábo­rok szervezésével, szállásfoglalással kapcso­latban információkat Markolt Endrétől, a 06 (77) 492-091-es telefonszámon kapha­tunk. A tiszai horgászok nevében is köszönjük a Jászszentlászlói Sporthorgász Egyesület és a Jóléti Szolgálat Móricgát Alapítvány se­gítőkészségét, egyben szívesen ajánljuk a két tő­zegtavat a vándorhorgászok figyel­mébe. BALÁZS PIRI-BOTÁR GÁBOR Fotó: Botár Gábor és Markolt Endre Az I. számú tó partja ideális versenypálya 34 Magyar Horgász 2000/5

Next