Magyar Idők, 2017. május (3. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-22 / 117. szám
8 KÜLFÖLD LAPSZEMLE BREITBART A demokrata pártiak, a fősodorbeli média és a szövetségi bürokrácia egyes elemeinek folyamatos törekvése, hogy megbuktassák Donald Trump elnököt, riadót fúj alkotmányos demokráciánk biztonságával kapcsolatban. Ha sikerrel járnak, gyakorlatilag vége az amerikai demokráciának. Akik pedig fontolóra vették, hogy Trump helyébe Mike Pence alelnök léphet, abból indulnak ki, Pence éppen olyan könnyen félreállítható - írja kommentárjában a Trump-párti, konzervatív hírportál két Trump-ellenes kommentátor Twitter-üzenetekben közölt forgatókönyvét idézve. Sally Kohné ez: impeachment Trump és Pence ellen, alkotmányos válság, rendkívüli választások, Paul Ryan házelnök indul Hillary Clinton ellen, Clinton az elnök, Bill Kristolé ez: Joe Lieberman kerül az FBI élére, Mueller különleges ügyész és Lieberman megbuktatják Trumpot, Pence alelnöknek nevezi ki Liebermant, Pence-t impeachment buktatja meg, így Lieberman az elnök. NEW YORK POST Trump csodát hajtott végre, amikor a történelem egyik legnagyobb politikai földindulását okozva bejutott a Fehér Házba. Most újabb csodára van szüksége, hogy véghezvigye azt, amit elkezdett - írja az amerikai konzervatív lap publicistája. A demokraták ugyanis csatát nyertek, hiszen a Trump orosz kapcsolatairól szóló vad elméleteiknek - bár nem nyertek bizonyítást - az lett a foganatjuk, hogy hivatalos vizsgálat indul az ügyben. A demokraták most arra fognak törekedni, hogy ezzel a washingtoni cirkusszal a 2018-as kongreszszusi választásokig uralják a közbeszédet és akadályozzák Trumpot a kormányzásban. Az elnök elmozdítását célzó erőfeszítéseiket a kormányzat ellenséges elemei is segíteni fogják bizalmas iratok kiszivárogtatásával, miközben a média is mindent megtesz az általa gyűlölt elnök tönkretételéért. Az elnök csak úgy élheti túl a frontális támadást, ha változtat stílusán, szoros kapcsolatot alakít ki a kongresszus republikánus politikusaival, s elkerüli az újabb botrányokat, illetve az instabilitást okozó lépéseket. Moszkvában komolytalannak tartják a hisztériát Az orosz kapcsolat: veszélyes badarság Ez akkora badarság, hogy még kommentárra sem érdemes - jegyezte meg a minap az orosz elnöki szóvivő, amikor arról kérdezték: valóban átadott-e titkos információkat az amerikai elnök az orosz külügyminiszternek. Ez a badarság azonban kezd veszélyessé válni nemcsak a Fehér Ház lakójára, hanem az egész világra nézve is. 10 il MI I a IfcBb ■"** t ,JTM «■ Szalontay Mihály A hivatalos moszkvai álláspont a Donald Trump orosz kapcsolatai körül kirobbant és egyre dagadó botrányt a fantazmagóriák kategóriájába sorolja. Az orosz elnök a minap viccesen megjegyezte: felelősségre kellene vonnia a külügyminiszterét, mert nem osztotta meg vele azokat a titkokat, amelyeket megtudott az amerikai elnöktől. Az orosz diplomácia vezetője pedig, amikor nekiszegezték a kérdést, hogy tényleg beavatkoztak-e az amerikai elnökválasztásokba, megjegyezte: ennek bizonyítására eddig még egyetlen tényt sem sikerült csatasorba állítani. „Gyerekek, ez így komolytalan” - mondta az amerikai riportereknek Szergej Lavrov. A moszkvai külügyminiszter egyúttal azt is közölte, hogy a Trumppal folytatott tárgyalásokon erről a botrányról nem ejtettek szót, mivel voltak ennél sokkal fajsúlyosabb, konkrét ügyek is, amelyeket meg kellett vitatniuk. A Kreml tehát minden szinten határozottan cáfolta, hogy beavatkozott volna az amerikai belügyekbe, sőt még ennek a szándékát is. Az orosz vezetés többször is megfogalmazta: ez az amerikai hisztéria csak árthat a két ország kapcsolatainak. E badarság ragozása helyett tehát az orosz kormányzat arra helyezi a hangsúlyt: a két ország meg tud és meg is kell hogy egyezzen számos, a világ fejlődése és békéje szempontjából kulcsfontosságú kérdésben. Ami azt jelzi, hogy ha az orosz vezetésben van is némi csalódottság Trumppal kapcsolatban, akitől a viszony gyorsabb javulását remélték, még nem mondtak le róla, és még mindig látnak lehetőséget egy új egyezség megkötésére az új amerikai elnökkel. Ahhoz képest azonban, hogy mekkora badarságról van szó, a moszkvai sajtó az utóbbi hetekben igen részletesen tálalta az orosz kapcsolathoz köthető botrányhullámnak nemcsak a fősodrát, de még a pikáns mellékszálait is. Beleértve a Fox News amerikai tv-csatorna bemondónőjét is, aki váratlanul oroszul kezdett el beszélni, hogy megmutassa „az új gazdáknak”, mennyire jól beszéli a nyelvüket. Ennél azonban jóval komolyabb elemzések is megjelentek arról, hogy bizony komolyan kell venni az orosz kapcsolat kivizsgálására kinevezett különleges ügyészt, aki az FBI egykori vezetőjeként a demokratáknál és a republikánusoknál is egyaránt nagy tiszteletnek örvend. Azonban az orosz szakértők sem tartják valószínűnek, hogy az amerikai elnök ellen vádat fognak emelni, hacsak rá nem tudják bizonyítani a titkos információk átadását Moszkvának vagy az igazságszolgáltatás akadályoztatását. A moszkvai sajtó közben azt találgatja, milyen elterelő hadműveletekre késztetheti ez a badarság Donald Trumpot a mélyponton lévő népszerűsége feltornázása érdekében. A legvalószínűbbnek egy Észak-Korea elleni megelőző csapást tartanak. Hiába távozott Washingtonból Lavrov külügyminiszter, látogatása utólag vált igazán érdekessé Fotó Reuters 2017. május 22., hétfő A szenátus elé áll a leváltott FBI-igazgató Magyar Idők Beleegyezett James Comey, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt igazgatója (képünkön), hogy meghallgassák az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának nyílt ülésén annak a vizsgálatnak a keretében, amelyet a tavalyi elnökválasztásra gyakorolt esetleges orosz befolyás ügyében folytatnak. A meghallgatásra május 29-e után kerülhet sor. Arra vonatkozóan azonban ellentmondásos nyilatkozatok születtek, hogy Donald Trump amerikai elnök beszélt-e Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek Comey leváltásáról. Lavrov a hét végén kijelentette: amerikai tárgyalásai során ezt nem vitatta meg az elnökkel. - Egyáltalán nem érintettük a kérdést - idézte az Interfax hírügynökség Lavrovot. A The New York Times értesülése szerint viszont Trump a múlt héten azt mondta Lavrovnak és Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövetnek: Comey leváltása enyhítette azt a „hatalmas nyomást”, amelyet az amerikai elnökválasztásba történő állítólagos orosz beavatkozás vizsgálata miatt kell elviselnie. A liberális lap közölt egy jegyzőkönyvet is, amely szerint Trump elmondta: „Éppen most mentettem fel az FBI igazgatóját. Bolond volt, teljesen ütődött.” Lavrov kijelentése után ugyanakkor Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó és Rex Tillerson külügyminiszter arról beszélt tévéadásokban: Trump azért hozta szóba Lavrovnak Comey leváltását, hogy megmagyarázza, miért nem tudta eddig megtalálni az együttműködés lehetőségeit Moszkvával. Kivégezhették vagy őrizetbe vehették az Egyesült Államok több helyi informátorát Peking ellehetetlenítette a CIA-t az országában Kottász Zoltán A kínai kormány módszeresen felszámolta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) az ázsiai országban végzett kémkedési tevékenységét 2010 és 2012 között, amikor is a hivatal mintegy húsz informátorát végezték ki vagy vették őrizetbe - írta szombati számában a The New York Times. A lapnak nyilatkozó jelenlegi és egykori amerikai tisztviselők szerint mindez egy biztonsági rés következménye volt, amelyre évtizedek óta nem volt példa. Egyes amerikai hírszerzési és nemzetbiztonsági szolgálatok akkoriban úgy vélték, hogy Pekingnek beépített embere lehetett a CIA-ban, de mások azon a véleményen voltak, hogy a hídi ügynökei közötti kommunikációra használt rendszert, így leplezték le a CIA Kínában tevékenykedő embereit. A The New York Times értesülése szerint a mai napig nem tudni, mi vezetett az Amerika számára komoly károkkal járó lelepleződéshez. A napilap úgy tudja, a kínaiak legalább tucatnyi CIA-ügynököt öltek meg, egyiküket a kollégái szeme láttára lőtték le a pekingi kormány egyik épületének udvarán. Másokat bebörtönöztek. A CIA-nál kiemelt fontosságúnak tekintik a Kínában végzett kémkedési tevékenységet - írja a lap de az ázsiai ország erős és szerteágazó biztonsági apparátusa megnehezíti a nyugati hatalmak számára a hírszerzési munkát és a helyiek „toborzását”. 2010-ig azonban a CIA a pekingi állami bürokrácia legmélyebb bugyraiba is betekintést nyert forrásai révén. Az ügynökök némelyike olyan kínai állampolgár volt, akik csalódtak a kínai kormányban a korrupciós ügyeik miatt. A kémek azonban 2011-től kezdtek eltűnni Washington látóköréből, a CIA és az FBI ezért közös munkacsoportot hozott létre a történtek kivizsgálására. A gyanú a CIA egykori műveleti tisztjére terelődött, aki a Kínával foglalkozó ügyosztályon dolgozott, de nem találtak elég bizonyítékot ahhoz, hogy felelősségre vonhassák. Egyes FBI-ügynökök azonban elvetették a „téglaelméletet”, és úgy gondolták, a CIA-tartótisztek hibákat követtek el, mivel mindig ugyanazon az útvonalon utaztak Pekingbe és ugyanazokban az éttermekben találkoztak informátoraikkal, ezért Kína könnyen leleplezte őket. Haiak feltörték a hivatal és a külföld Biztonsági rés miatt lepleződhettek le a beépített emberek Fotó: Reuters