Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
www.magyaridok.hu OLVASÓLÁMPA Likvidálva A kommunista diktatúra boszorkánykonyhája Tóth Ida ♦ ♦ Összeesküvés-elméletek kedvelői, figyelem! Szekér Nóra, a jó tollú, fiatal történész Titkos társaság című kötetében felgöngyölíti a Magyar Testvéri Közösség tevékenységét. Vagyis korabeli dokumentumok alapján lépésről lépésre nyomon követi a kommunista párt válogatott módszereit, amelyek az egypártrendszerhez vezettek. „[...] azt a falrészt, mely határos Szent-Miklósy István vezérkari őrnagy dolgozószobájával, megfúrtuk. Az így nyert kis alagútnak egy kötőtűvel átszúrt résen a Szent-Miklósy lakásán történt eseményekről lehallgatás eszközölhető.” A békeszerződés aláírásának előestéjén, 1947 elején vagyunk. Az egyezmény hivatalosan a szovjet katonai megszállás végét jelenti, legalábbis, ha a demokratikus viszonyokból indulunk ki. Ebben a helyzetben vajon milyen politikai taktikát választ az a kommunista párt, amelyik csak a szovjet hadsereggel a hátában tud érvényesülni? A demokratikus rendszer megszüntetésére készül... Akár a kommunista párt véletlen szerencséjének is tekinthetnénk, hogy a legjobb pillanatban adódott egy „ügy”, amely megteremtette a politikai fordulathoz szükséges feltéteket. Gyanítható azonban, hogy a véletlen mögött akarat állt. A lehallgatások segítségével leleplezett Magyar Testvéri Közösség ugyanis óriási fogást jelentett a kommunisták számára: az „összeesküvés” mint ürügy alkalmat teremtett arra, hogy épp a demokrácia védelmének jelszavával likvidálják a nemkívánatos politikai csoportokat. És mivel a legerősebb demokratikus tényező akkoriban a Kisgazdapárt volt, ezért az összeesküvés megszervezésével Kovács Bélát, a párt főtitkárát és Nagy Ferenc miniszterelnököt vádolták meg koncepciós perben. De nem is kizárólag az FKGP bomlasztása volt a cél, sokkal inkább az 1945 után megszülető rendszer demokratikus jellegének megszüntetése. Mi tudható a Magyar Testvéri Közösségről? A titkos társaság az 1920-as évektől működött Magyarországon, és a magyar érdekek hathatósabb érvényesítését tűzte ki célul. Kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett a pártokban, társadalmi szervezetekben és intézményekben. Leleplezése tehát láthatóvá tett egy nemzetvédelmi összefogás jegyében szerveződő kapcsolatrendszert. A Jaffa Kiadó Modern magyar történelem sorozatában megjelent kötet ugyanakkor ennél többről szól: egy titokzatos és sokféleképpen értelmezett társaságról és koncepciós perek sorozatáról, melyek során Donáth Györgyöt és Pünkösti Lászlót kivégezték, két hónap alatt kétszázhatvanan kerültek börtönbe, és 2450 fővel bővült az államvédelem nyilvántartása. A perkoncepció formálódásába a kommunista párt vezetői is bekapcsolódtak, állandó tanácsadóként jelen voltak a szovjet szakértők és a szovjet hatóságok is. A nyomozás kapcsán kirajzolódó kép végső soron nem is a közösségről szól, sokkal inkább a kommunista diktatúra boszorkánykonyhájába enged betekintést. A perekben a Magyar Testvéri Közösség hatalmukat vesztett, dühös és korlátolt emberek gyülekezeteként körvonalazódik, akiknek a realitást nélkülöző összeesküvése az amatőrizmus minden vonását magán viselte. Ez a kép már a koncepció eredménye. S mivel egy titkos társaság önmagában is kellően kompromittáló, tevékenységéről ráadásul bármit el lehet mondani, hiszen működésének lényege, hogy azt nem dokumentálja, az érintettek körét lényegében csak az szabta meg, amit az aktuális politikai helyzet és a taktika megkövetelt. Ma már vitán felül áll, hogy a közösség tevékenysége kapcsán kreált perek koncepciósak voltak, és hatalmi célt szolgáltak. A rendszerváltozás utáni szakirodalom egyhangúlag felmenti a Kisgazdapártot, Kovács Bélát és Nagy Ferencet a demokrácia megdöntésére irányuló vádak alól, és kimondja, hogy a bűncselekményt valójában a kommunista párt követte el: aktuális politikai céljainak eléréséért összeesküvést koholt, amelynek a valósághoz volt a legkevesebb köze. Szekér Nóra szándéka, hogy írásában a kreált arculat mögé tekintve, hitelesen mutassa be a titkos társaságot és a Magyar Testvéri Közösség különböző korszakokban betöltött szerepét. A szerzőnek ráadásul megvan arra a képessége, hogy a legjobb bűnügyi történetekhez hasonlóan mindvégig fenntartsa az érdeklődést. S mert hihetetlenül izgalmasan tálalja a valóságot, ne lepődjenek meg, ha helyenként olyan érzésük támad, mintha nem is történelemkönyvet, hanem agyafúrt krimit olvasnának! (Szekér Nóra: Titkos társaság - A Magyar Testvéri Közösség Története. Jaffa Kiadó, Budapest, 2017, 297 oldal. Ára: 3490 forint) Május 1-jei felvonulás Győrben 1947-ben Fotó: Fortepan Párhuzamos sorsok Külvárosi töredékek Londonból Sárdi Nem könnyű olvasmány a kortárs angol irodalom színfoltjaként számon tartott, díjnyertes, félig jamaicai származású Zadie Smith NW című regénye. A magyar olvasó számára rejtélyesnek tűnő cím a történet helyszínére, London északnyugati (northwest) kerületére, Kilburn külvárosára utal annak irányítószáma (a brit főváros kerületeit az utcatáblákon, térképeken a nevük rövidítéséből kapott betű- és számpárok jelzik). Az eredeti nyelven 2012-ben megjelent könyv a posztmodern irodalom minden jellegzetességét magán viseli: töredékes, nem lineáris kronológia mentén halad, nincsenek benne konkrét jellemrajzok, hosszú leírások vagy komoly lélektani fejtegetések. Vannak viszont furcsa, hol hosszabb, hol rövidebb, helyenként szócikk méretű fejezetekbe tömörített emlékek, párbeszédek, narrációk, amelyekből fokozatosan (és nem is teljesen) bontakozik ki a regény két főszereplője, Natalie Blake és Leah Hanwell barátságának története. Hiába a nehezen olvashatóság, az első pár oldal után mégis sodor magával Smith lendületes stílusa, regénye talán éppen ettől válik nagyon szuggesztívvé. Jóllehet többször méltatlankodnánk hangosan, hogy bizonyos események, helyzetek, gondolatok, mondatok miért nincsenek jobban kifejtve, megmagyarázva - ezek megfejtését az írónő egyértelműen az olvasó fantáziájára bízta, az állandó elhallgatás is nagyban hozzájárul a könyv hatásosságához. A regény különlegessége és nehézsége még, hogy szinte teljesen időtlen. Bár apró jelzések vannak arra, hogy a szócikkszerű visszaemlékezések valamikor a hatvanas-hetvenes évek Londonjában játszódnak, a jelen idejű történések pedig valószínűleg a kétezres években, ám az idősíkok nem mindig különíthetők el. Ugyanakkor ez az időtlenség jól meghatározható célt szolgál: a könyv által nyújtott társadalmi látlelet ezáltal nem veszít érvényességéből. Márpedig a multikulturalizmusról és London (vagy ha már itt tartunk, Európa bármely nagyvárosa) külvárosainak mikrokozmoszáról erős képet ad Smith regénye, ami nem véletlen, hiszen ő maga is hasonló környéken nőtt fel. Zadie Smith nem első önéletrajzi ihletésű könyve az NW, szenzációnak számított húsz évvel ezelőtt, amikor az akkor még cambridge-i egyetemista 86 millió forintnak megfelelő ajánlatot kapott jelenlegi kiadójától debütáló regényére, a még be sem fejezett Fehér fogakra (White Teeth). Ebben szintén London északnyugati külvárosaiba kalauzol el minket Smith, ahogy teszi ezt legújabb regényében, a 2016 novemberében napvilágot látott Swing Time-ban. Ez utóbbi kötet két sztepptáncos hősnője azonban kiszabadul a betonrengetegből, és New Yorkban, valamint Nyugat-Afrikában próbál szerencsét. A Swing Time-ot idén júliusban beválasztották a legrangosabb angol irodalmi kitüntetés, a Man Booker Prize legjobb 13 jelöltje közé, az úgynevezett longlistre. (Zadie Smith, NW. Ford.: Pék Zoltán. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2017, 372 oldal, 3990 forint) LUGAS - a Magyar Idők hétvégi melléklete Szerkesztő: Fehér Béla • társszerkesztő: Margittai Gábor, Szényi Gábor • tervezőszerkesztő: Tóth Tibor • olvasószerkesztő: Major Anita, Nacsai Katalin LUGAS 15 PROGRAMOK Kós Károly élete. A Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár rendezésében Túri Attila építész megnyitja a Kós Károly élete című kiállítást, mely október 2-ig látogatható. Helyszín: Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár, Kávézó (Budakalász, Szentendrei út 9.). Időpont: szeptember 16., szombat 13.30. Nyitott templomok napja. A Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom előadásokkal, zenei koncertekkel és városi tematikus sétákkal - többek között a pálos könyvtárban tett látogatással - várja az érdeklődőket az Ars Sacra Fesztivál keretében rendezett nyitott templomok napján. Az altemplomban Fatima csodájáról, Csíksomlyó rejtelmeiről és a Cursillo lelkiségi közösségről tartanak előadást, a templomban fuvolakoncert, majd orgonakoncert is hallható a délután folyamán. A szent hely értékeivel tárlatvezető kíséretével lehet megismerkedni 20 órától, éjszaka pedig Csillag Éva és Csillag Péter - Molnár C. Pálnak, a főoltár alkotójának unokája - mesél a festőművész életéről. Helyszín: Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom (Budapest V., Március 15. tér 8.). Időpont: szeptember 16., szombat 14 óra. Esterházy János-emlékhely. Esterházy Jánosemlékhely épül a hatvan évvel ezelőtt elhunyt mártír politikus szülőföldjén, Zoboralján. Az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület és a Pázmáneum Polgári Társulás megemlékezik a vértanúról, aki megkülönböztetés nélkül segített minden embertársának, legyen az magyar, szlovák vagy zsidó. Életének legfőbb célja a felvidéki magyarság sorsának jobbítása volt, ezért határozottan kiállt „magyar családja” védelmében. A szülőföldön való boldogulás mindenekfelett álló, elvitathatatlan jogáért küzdött. Helyszín: Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna (Alsóbodok, Kálvária tér). Időpont: szeptember 16., szombat 15 óra. Égi és földi szerelem. Sebestyén Márta Kossuth-díjas népdalénekes és Andrejszki Judit barokk énekes, csembalóművész, orgonista koncertet ad Égi és földi szerelem címmel. Helyszín: Rákoscsabai Közösségi Ház (Budapest XVII., Péceli út 222.). Időpont: szeptember 17., vasárnap 17 óra. Arany János üzenetei. A Magyar Írószövetség kültéri tárlata a sokszor kétségek közt vergődő és sebzett Arany Jánost igyekszik megragadni, aki időnként szinte profetikus jövőbelátással érzékelte kora és a világ alakulását. A beigazolódott aggodalmakat villantja fel az Arany János üzenetei című kerítéskiállítás egy-egy idézet és az idézetek ihlette kortárs fotókompozíciók tükrében. A 2018. április 1-jéig látogatható tárlatot megnyitja Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, közreműködik: Szatmári Attila színművész. Helyszín: Magyar írószövetség (Budapest VII., Bajza utca 18.). Időpont: szeptember 18., hétfő 18 óra, A teljesség felé. A Magyar Művészeti Akadémia kétnapos Weöres Sándor-konferenciát rendez A teljesség felé címmel. A tanácskozás célja Weöres Sándor művészetének sokrétű megragadása, ugyanis nincs még egy magyar költő, akinek a hagyományba illesztése ekkora változatosságot mutatna. A konferencián többek között előadást tart Kabdebó Lóránt Fairy Spring - ima az anekdotában címmel, Papp Ágnes Klára pedig az álom és hang összefüggéséről beszél Weöres Sándor kései költészetében. Helyszín: Pesti Vigadó, Makovecz Terem (Budapest V., Vigadó tér 2.). Időpont: szeptember 18-19., hétfő-kedd egész nap. A stószi remete. A Rákóczi Klub rendezésében Batta György író előadást tart Fábry Zoltán felvidéki író, kritikus munkásságáról Százhúsz éve született a stószi remete címmel. Helyszín: Pesti Vármegyeháza (Budapest V., Városház utca 7.). Időpont: szeptember 20., szerda 17 óra. A prófétaság lelke. Az Erdélyi Magyarok Egyesülete rendezésében Tóth Tibor művelődéstörténész A prófétaság lelke címmel tart előadást. Helyszín: Erdélyi Magyarok Egyesülete (Buda pest V., Molnár utca 5.). Időpont: szeptember 21., csütörtök 16 óra. (Programajánlatok a programok@magyaridok.hu e-mail címre küldhetők.)