Magyar Idők, 2018. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
2018-06-02 / 126. szám
4 BELFÖLD VI Köszönet a Zsidó Világkongresszustól Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken az Országházban fogadta a Zsidó Világkongresszus Budapesten tartózkodó alelnökét és igazgatóját, Robert Singert - tájékoztatott Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Robert Singer köszönetet mondott a magyar kormány által az itt élő zsidó közösségnek nyújtott sokrétű támogatásért. (MTI) Jogsértés volt a tavalyi érettségin A tanulók alapvető jogait és a jogbiztonság elemi követelményeit sértette, hogy jelentős késedelemmel léptették életbe a 2017-es szakmai érettségi kötelező vizsgatárgyának követelményeit - állapította meg Székely László ombudsman az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteki közleménye szerint. Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszterét a kellő felkészülési idő érdemi biztosítására, valamint a tanulók alapvető jogainak tiszteletben tartására kérte fel. (MTI) Második alkalommal választották meg az Országház borait, a pályázaton nyertes nyolc tétel a Parlament fontosabb eseményein képviseli majd Magyarországot. A nyolc meghirdetett kategóriában idén már 160 tétel érkezett be, 17 történelmi magyar borvidék összesen 90 termelőjétől. A nyolc kategóriagyőztes borból kétszázkétszáz palackot vásárol az Országház, a termelők pedig a parlament épületét díszítő szőlészeti és borászati szobor kicsinyített mását kapták. (MTI) Távozik egy helyettes államtitkár Závogyán Magdolna mintegy három és fél éven át, a kormányzati ciklus végéig a kultúráért felelős államtitkárság helyettes államtitkári teendőit látta el. Kérésére helyettes államtitkári pozíciójából 2018. május 31-től felmentették. Június 1-jétől az állami közművelődési feladatokat ellátó NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként dolgozik tovább - áll az Emberi Erőforrás Minisztériuma felelős államtitkárságának tegnap kiadott közleményében. Závogyán Magdolna közművelődési szakembert, művelődésszervezőt, művelődési és felnőttképzési menedzsert 2015-ben nevezték ki a minisztériumba. (MI) Megvannak az Országház borai 2018. június 2., szombat Leírhatták a Népszavában, hogy a magyar nép ostoba és gyáva Ez van: megengedhetőnek tartják a magyargyalázást Nem marasztalja el a lapkiadók egyesülete a Népszavát, amely a választás után néhány nappal olyan írást közölt, amelynek egyes részeit amúgy nehéz nem magyargyalázásként értékelni. Az Alapjogokért Központ úgy látja: Európa-szerte jellemző, hogy a többségi nemzet és a kereszténység elleni uszítást nem szankcionálják. Magyar Idők Megalapozatlannak találta a Magyar Lapkiadók Egyesületének etikai bizottsága Lovas István publicista bejelentését. Lovas azt sérelmezte, hogy Dányi Tamás a választás után pár nappal azt írta a Népszavában: „Igaza volt Kertész Ákosnak, amikor azt mondta, hogy a magyar nép genetikusan alattvaló. Ezt én kiegészíteném azzal, hogy ostoba is. Vagy gyáva. Vagy mindkettő.” Az újságíró szerint e sorok alkalmasak a magyarság elleni gyűlöletkeltésre, s arról tanúskodnak, hogy a szerző mélyen lenézi a magyarokat, uszít ellenük, de azok ellen mindenképpen, akik Orbán Viktorra és a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavaztak. Az egyesület elutasító határozatának indokolásában hosszasan értekezik a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságáról, majd arra jut, hogy bár a Dányi által leírtak csakugyan lealacsonyítóak, nem érik el a „gyűlöletkeltés Médiatanács gyakorlatában kialakult magas mércéjét”. A döntés nem igazán lepte meg az Alapjogokért Központ vezetőjét. A klasszikus liberális jogfelfogás abból a tételből indul ki, hogy csak a kisebbségeknek van szükségük jogvédelemre, hiszen a többség így is, úgy is át tudja vinni politikai akaratát, érdekképzését, tehát nincs szükségük védelemre. Csakhogy mára a szélsőségesen liberális emberi jogi fundamentalista értelmezés túlzottan kileng a „kisebbségi irányba” - jegyezte meg a döntés kapcsán Szánthó Miklós. Felhívta a figyelmet arra a visszásságra, hogy „a szólásszabadság nevében például a hagyományosnak minősülő értékkánonokat parttalanul érheti kritika, a bevett tabukat meg szabad dönteni, a másik oldalról azonban a védett, jellemzően extrém kisebbségeket nem megengedett negatív színben feltüntetni, mert az sérti az érzékenységüket”. Összességében tehát azt lehet látni, hogy míg Európában sok esetben a nemzeti, keresztény vagy konzervatív értékek - mivel azok még a többséghez kötődnek - nem élveznek védelmet, sőt számos alkalommal azok puszta kommunikálása vagy láthatóvá tétele „diszkriminációt” valósít meg jogvédők szerint, addig bevándorló vagy szexuális kisebbségek identitáshoz való jogát szigorú védelem illeti, akár azon az áron is, ha ehhez a többségi kultúrát el kell tagadni vagy rejteni - tette hozzá arra a felvetésre, hogy vajon ugyanez a döntés született volna akkor is, ha nem a magyar nép genetikusan meghatározott(nak vélt) tulajdonságairól értekezik valaki egy országos napilapban. Szép dolog a szólásszabadság, főleg, ha mindenkinek egyformán jár Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc Kikerült az „Eladó” tábla Simicska veszteséges Hír Televíziójára is Csupán két napot várt az országgyűlési választások után Simicska Lajos, hogy bejelentse, megszünteti a nyolcvanéves fennállását ünnepelni készülő Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót. A Jobbik mögé beállt oligarcha ezzel bebizonyította, hogy a lapkészítők csak eszközök voltak a negyedik kormányzási ciklusára készülő miniszterelnökkel vívott háborújában. Minden bizonnyal a Hír TV-ben dolgozók is megtanulják majd ezt a leckét. Magyar Idők Mint arról tegnapi számunkban már beszámoltunk: óriási, 1,37 milliárdos veszteséggel zárta a 2017-es évet Simicska Lajos Hír TV-je. Ez közel 600 millióval nagyobb mínusz, mint amit az azt megelőző évben regisztrált a társaság. A televízió bevételei épp annyival csökkentek (2,6-ról 2,3 milliárdra), amenynyivel a személyi jellegű, bérekre és járulékokra fordított kiadások (1,9 milliárdról 2,2 milliárdra) megugrottak, így jött ki a közel 1,4 milliárdos összeg, ami felemésztette a cég majdnem teljes saját tőkéjét is. Simicska már egy ideje próbált megszabadulni a médiabirodalmától. A nagyvállalkozó még márciusban, azután kezdett vevőt keresni, hogy az általa támogatott Jobbik a Fideszt gyalázó plakátkampány ellenére sem erősödött, sokkal inkább gyengült. A tárgyalásokra akkor Budapesten, a Szabadság térhez és a Kossuth Lajos térhez közeli, egyébként divatos kávézóban került sor az amerikai közvetítő és a magyar milliárdos céges ügyvédje között. Az üzlet nyilván nem jött létre, és a trágár milliárdos más megoldást keresett a jelentős veszteséggel működő médiájára. Az áprilisi országgyűlési választás után két nappal megszüntette a nyolcvanéves fennállását ünnepelni készülő Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót. Elemzők szerint azért ilyen hamar, hogy minél nagyobb nemzetközi figyelem irányuljon a lap és a rádió megszűnésére. Ugyanakkor ezzel az is kiderült, hogy Simicska Lajos egy percig sem tekintett a Magyar Nemzetre független újságírói műhelyként, az újságírói csupán politikai eszközök voltak a háborújához. Bosszúja része volt a gyors bezárás, csak a Magyar Nemzetnél 160 dolgozó került az utcára. Bejelentette azt is, hogy a Heti Válasznak új kiadót kell keresnie. A Hír TV-t viszont megtartotta, aminek az az oka, hogy Simicska és köre koronagyémántként tekint a televízióra, amely költségesebb ugyan, mint a Magyar Nemzet vagy a rádió volt, de az üzletember megítélése szerint annyival hatékonyabban is működött az elmúlt években. A létszámleépítés azonban a csatornát sem kerülte el, amiről azt írták: „Az intézkedés a társaság több területét érinti, beleértve a menedzsmentet is.” Azt is hozzátették: a csatorna „a jelenlegi médiapiaci körülmények között", a „hoszszú távú, hatékony működésének fenntartása érdekében” döntött a csoportos létszámleépítésről, amely végül 30-40 embert érintett. A Hír TV-nél akkor névtelenül nyilatkozó dolgozók azt mondták, lassú agóniára számítanak, ami szerintük 2019- ig, a kábelszolgáltatói szerződés lejártáig tart majd. Meglehet, tévedtek, hiszen a piaci pletykákat összegyűjtő Figyelő e heti száma azt írta: a Hír TV-re is kikerült az „Eladó" tábla. A potenciális érdeklődők között van Yvonne Dederick, akit - mint a lap írja - „a médiapiac korábban a TV2 tulajdonosaként ismert meg, a szélesebb közönség pedig üzletasszonyként és luxusfeleségként egy reality show-ból”. A Simicska-média másik zászlóshajója, a Heti Válasz - ismét csak a Figyelő értesülése szerint - a Centrál Médiacsoportot birtokló Varga Zoltán tulajdonába kerülhet a Nők Lapja, a Meglepetés, a Story magazin és 24.hu mellé. Méltatlanul bánik az újságírókkal az oligarcha Fotó: MTI/H. Szabó Sándor