Magyar Ifjúság, 1959. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-03 / 1. szám
Dobi István elvtársat, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét 60. születésnapján kiváló érdemei elismeréséül a párt központi bizottsága és a minisztertanács javaslatára az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. Tizennégy évvel ezelőtt a német fasiszták Vecsés határában orvul meggyilkolták Steinmetz I Miklós magyar származású szovjet parlamentert. Emlékművét 1956-ban az ellenforradalmárok lerombolták, amelyet most újjáépítettek. A jégszínház társulata új jégrevüjének bemutatójára készül. Képünkön jégbalett-jelenet. Kovács Marietta és Kuharovitz Miklós elő- 1959 JAN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!9 49 A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA SZÁM 1959. JANUÁR 3. 111. ÉVFOLYAM Az ifjú kommunisták mai nemzedéke DÍSZÜNNEPSÉG A KIMSZ MEGALAKULÁSÁNAK 40. ÉVFORDULÓJÁN szívében érzi a negyven év küzdelmeinek dicső emlékeit . Idős és fiatal kommunisták gyülekeztek december 29-én este a MÉMOSZ székházában. A kommunista ifjúsági mozgatlom megalakulásának negyvenedik évfordulóján hívta őket ünnepi gyűlésre a KISZ Központi Bizottsága és Budapesti Bisszottsága. Idős férfiak és asszonyok, akik negyven esztendővel ezelőtt ott voltak az első harcokban; akik jól emlékeznek még az Eötvös utcai házra, ahol az ifjúmunkás szövetség a párthoz csatlakozott; akik részvevői voltak a KIMSZ első kongresszusának, vagy éppen az illegalitás nehéz esztendeiben vettek részt a küzdelemben. A múlt történetei elevenednek meg a várakozás perceiben, a rég nem látott régi harcostársak szorították örömmel kezet, s az ott lévő fiatalok figyelemmel hallgatták a szavakat a széksorokban, a régi harcosok szavait, akiknek az élete ma már — maga a történelem, a magyar kommunista, ifjúkommunista mozgalom története. Majd felcsendültek a magyar Himnusz akkordjai, s Nezvál Ferenc elvtárs, a KIMSZ régi harcosa megnyitotta az ünnepi gyűlést, majd átadta a szót Komócsin Zoltán elvtársnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának. A magyar kommunista ifjúsági mozgalom úttörőinek, alapítóinak forradalmi tetteire, 40 év nehéz, de mindenképpen felemelő, dicsőséges harcaira emlékezünk. Négy évtized távlatából kommunista megbecsüléssel és tisztelettel gondolunk azokra az elvtársainkra, akik az elsők voltak. Az ifjú kommunisták mai és ezután következő nemzedékeinek a szívében tovább él azoknak az emléke, akik 40 év küzdelmeiben életüket áldozták, mártírhalált haltak eszméinkért, céljainkért. Forró elvtársi szeretettel üdvözöljük — azokat, a ma már veterán harcosokat — akik 40 évvel ezelőtt részt vettek a kommunista ifjúsági mozgalom életrehívásában, akik a Horthy-fasizmus negyedszázada alatt illegalitásban küzdöttek, majd a felszabadulás utáni években a helytállás példamutatóiként szolgálták, ügyünket. — kezdte beszédét Komócsin Zoltán elvtárs, majd így folytatta: — A kommnunista párt életre hívása után, a magyar munkásmozgalom ifjúsági osztagának forradalmár harcosai (Folytatás a 2. oldalon.) Ünnepi ülést rendezett a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és Budapesti Bizottsága a Rózsa Ferenc művelődési otthonban a KIMSZ megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Képünkön az ünnepség elnöksége és a részvevők egy csoportja. Kevesebb aránytalanság, állandósult bérezési rendszerek, sokkal kisebb munkaerő-hullámzás A bérezés 1958-as eredményei a KGM-ben Közérdekű kérdéssel kerestük fel a Kohó- és Gépipari Minisztérium munkaügyi főosztályát: mi a helyzet az új év kezdetén a bérezésben? Íme a kérdések és a válaszok: Mit hozott az elmúlt esztendő ebben a sokat vitatott kérdésben? — Talán bevezetésül egy adatot: a gépipari vállalatoknál 1958-ban a keresetek a terv szerinti mértékben emelkedtek. A harmadik negyedévben 2,6 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év hasonló időszakában. Természetesen az emelkedés sem volt egyenletes; az üzemek felhasználták az emelést a kereseti arányok javítására. Ahol a fizetések emelkedtek, azok a területek általában az elmúlt esztendőkben elmaradtak az általános emelkedés mellett. Ez persze nem jelenti azt, hogy ma már nincsenek aránytalanságok. A korábbi évekhez viszonyítva azonban nem olyan kirívóak. Bizonyítéka ennek az is, hogy sokkal kisebb a munkaerőhullámzás, és például a fiatalok is sokkal inkább megmaradnak eredeti szakmájuk mellett. Az 1958-as évben dolgozták ki a vállalatok először a bérezési szabályzatokat Megszűnt a bérezési bizonytalanság, s a bérezési rendszerek túl sűrű változtatása. Tovább fejlődtek azok a rendszerek, s egyre több helyen vezetjük be azokat a formákat, amelyek ösztönzően hatnak a munkásokra, jutalmazzák az átlagon felüli teljesítményt. Itt mondanám el, hogy nagymértékben csökkent a bérezési viták száma. Ma már arról adhatunk számot, hogy ebben a kérdésben viszonylag nyugodt állapot uralkodik. Minden bizonnyal jelentkeztek hibák is, melyek ezek? — Voltak, nem kis számmal. Nem szabályozták például azt, hogy az egyes szakmákban hogyan sorolják be a munkásokat. Gyakori jelenség volt ez, különösen az új munkások felvételénél. Előfordult, hogy betaanított szakmunkást 9 forintos órabérrel vettek fel, s amikor látták, hogy nem tud ennek megfelelően dolgozni, levettek a fizetéséből. Ezek az intézkedések különböző vitákra adtak okot. Hiba az is, hogy a bérezési rendszerek nincsenek világosan, minden dolgozó számára érthetően leírva. Hiba volt, hogy egyes bérszabályzatokban nem biztosították a szakszervezet közreműködését, másokban pedig olyan jogot adtak a szakszervezeti bizalmiaknak, amely gátolta az egyszemélyi vezetést.• Fentiekből adódnak feladataink. Az új szabályzatok április 1-én lépnek életbe. A kiadandó rendeletek kötelezik a vállalatokat, hogy a munkások besorolását részletesen szabályozzák. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy teljesítménybérben foglalkoztassanak olyan dolgozókat is, akiket az eddigi szabályok szerint ebben nem foglalkoztathattak. Számos olyan panasz volt, hogy a vállalatok túl nagy tartalékokat gyűjtenek. A munkások jogosan tiltakoztak, hogy ez elvonja jogos bérüket. Ebben is történnek változások. Mi várható az új esztendőben? — 1959-ben a munkások bére tovább emelkedik. Nem egyenletesen, de összességében 1,72 százalékkal. Egyes vállalatoknak a béremelés lehetőségét függővé tesszük attól, hogy milyen létszámmal dolgoznak. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy egyes vállalatok előnybe kerültek azáltal, hogy többségben alacsony bérkategóriájú munkásokat alkalmaztak. Olyan rendszert vezetünk be, hogy a tervezett létszámon felül dolgozik az üzem, akkor viszonylag kisebb és ha a tervezett létszám alatt, akkor nagyobb lesz a béremelés lehetősége. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy a vállalatok nagyon meggondolják a felesleges létszámemelést. Már működik a zuglói áramszolgáltató alállomás. Az alállomás építését 1956-ban kezdték meg, rendeltetése, hogy a borsodi és tiszapalkonyai erőműben termelt villamosenergiát Budapestre és a Dunántúlra eljuttassa. A 150 millió forint költséggel épült alállomás az ország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Arabok a Duna partján (2. oldal) Az „A“-épület 3 lakója (3. oldal) gyMÉip Ifin TONNÁS ,UU PRÉS Nem kisebb dologról van szó, mint az élüzem cím elnyeréséről. Ennek előfeltétele a DIMAVAG-ban, hogy határidőre elkészüljön ez az óriási, 100 tonnás körhagyó sajtológép, amelynek befejezésén ifjúsági KISZ-brigád dolgozik. BÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL: Az Egyesült Államokból négyszáz, Ausztráliából 30 fiatal utazik a ViI. VIf-re Hetvenöt országban készülnek a fiatalok a VII. Világifjúsági Találkozóra. Irakból az eddigi legnépesebb küldöttség utazik a bécsi fesztiválra. Szenegálban, Dahomeyben, Francia-Szudánban és más afrikai országokban már javában folynak a gyűjtések a VIT-küldöttek utazásának fedezésére. Ausztrália —ma Bécstől legtávolabbi kontinens — sem akar lemaradni. Már megkezdték a VII. VIT népszerűsítését és az ausztráliai küldöttek útiköltségeire való gyűjtést, amely legalább 30 ausztráliai fiatal részvételét teszi majd lehetővé a bécsi fesztiválon. Az Egyesült Államokban is nagy léptekkel haladnak az előkészületek. Több száz előkészítő bizottság alakult, így például New Yorkban, Chicagóban, Detroitban, Los Angelesben, továbbá a chicagói, antiochi, indianai, portlandi és más egyetemeken. Az előkészítő bizottságok képviselői nemrég New Yorkban találkoztak, s gyűlésükön részt vettek a quakerek és néhány diákszervezet képviselői is. Elhatározták, hogy legalább 400 képviselőt küldenek a bécsi VIT-re és 23 ezer dollárral járulnak hozzá a nemzetközi fesztiválalaphoz, amely a gyarmati és távoli országok fiataljai számára könnyíti meg a részvételt a fesztiválon. O. M. H. cAz „kin izríl“ mAhMi... yy Amikor Velay falu parasztaszszonyai négyszáz évvel ezelőtt fapálcikákra erősített fonalat forgattak egy keményre tömött párnán, így kiáltott fel az akkori spanyol király hitvese: „Ó, az édes szál!” Ettől a naptól fogva valóságos zarándok helyett a kis francia falucska és a kor asszonyai egyre-másra rendelték az „édes szálat”, amely később „derítettecsipke” név alatt a nők rajongásának tárgya lett. A történelmi képeken gyakran találkozunk a híres csipkékből vert Medici-gallérral, a különös szépségű szövedékekkel, melyek legyezők, kesztyűk ékességét szolgálva drága ékszerként gazdagították a hölgyek kelléktárát. A magyar kézimunka is valóságos kincsesládája az ötleteknek és a szépségeknek. A buzsáki, a sárközi hímzés, a halasi fekete-fehér csipke, s a mezőkövesdi matyó kézimunka- motívumok üde bája ősrégi rajzokat örökítenek meg. Dédanyákról unokákra szállt ezeknek a hímzéseknek és házi szőtteseknek pillangós képe. A dédanyák késői unokái most neonfények alatt alakítják ki a pompás „édes szájú” térítőket, függönyöket, gallérokat, kendőket, a fürge ujjak hímezte párnákat és falvédőket. A fonal művészetének rajongói a nemrég alakult Kézimunka Kedvelők Klubjában az Üllői út 31. számú házban, az első emeleten ismerkednek egymás alkotásaival. Itt találkozunk az országos hírű Lórik nénivel is, aki Szegedről ruccant fel, hogy legsikerültebb kézimunkáit bemutassa a fiataloknak. Az asztalokon hazai és külföldi szaklapokat böngészgetnek az érdeklődők. Csere-berére is sor kerül, hisz minden egyes munkát, mint értékes alkotást tartanak nyilván és a Jó csere bizony gazdag ajándéka a szép otthonnak. F. 3. Tibetben keresik a havasi embert A legújabb érdekességek a titokzatos lényről B. F. Pozsnyev professzor nyilatkozata a Magyar Ifjúságnak A szovjet tudósok már kilenc hónapja dolgoznak az úgynevezett „havasi ember” titkának megfejtésén. Közöttük igen neves tudósokat találunk, mint Obrucsev tanárt, Pozsnyev professzort. Felkerestük Moszkvában B. F. Pozsnyevet, aki a következőkben számolt be a „havasi ember”-ügy legújabb fejleményeiről. — A titokzatos lény megfejtése előrehaladott állapotban van. Kutatóink a Pamir, a Tien San-vidékén követik a „havasi ember” nyomát. Nyugati tudósok is fáradoznak ezen a munkán a Himalája völgyeiben. Az adatok azt bizonyítják, hogy valóban létezik ez a különös lény főleg Kína észak-nyugati és nyugati részében. Ezért a kínai tudósok is teljes erővel belekapcsolódtak ebbe a munkába és kimutatták hogy a „havasi ember” leggyakoribb előfordulási helye nem a Himalája déli része, ahogy ezt eddig feltételeztük, hanem Tibet pusztaságai és a Sindin—Ujgur autonóm terület vidéke. A Ge Lan tudós a tibeti vadászok között járt és leírta, hogy itt láttak „mi ge”-ket, ahogy itt a „havasi embert” nevezik. Mint állatot tartják számon ezt a félig majom, félig emberfejű lényt, amely hosszú hajat visel és két lábon jár. Találtak „mi ge” ételmaradványt ,a cseréptárgyak pedig tibeti kolostorokban őrzik. Ezek a cserépedények egyébként egyházi szertartások elengedhetetlen eszközei. — Cin Pen professzor arról ad hírt hogy 1947-ben Csao Nyi Can falu lakossága élve elfogott egy „misét”, amely azonban hamarosan meghalt. Bőrét lenyúzták és a helyi templomban őrzik. — Burchan professzor megírta, hogy 1957-ben a Lobnertó mellett egy helyi vadász lelőtte a vadembert. Szintén lenyúzták a bőrét, amelyet most a kurtszki terület vezetője őriz otthonában. — A Mongol Népköztársaságban külön expedíció kutat a „migék” után. A lakosság sok értékes felvilágosítást nyújt a tudósoknak. — Nepálban, a Himalája déli lejtőjén egy múzeumban őrzik a „havasi ember” csuklóját. Éppen most várjuk a csuklóról készített felvételeket. Itt nemrég találtak két lehúzott fejbőrt. A skalpolást valószínű maguk a vademberek hajtották végre. — A szovjet tudósok folytatják a kutatómunkát, egyáltalán nem vadász-sport céllal, hanem fontos biológiai célzattal. K. F. Emlékmű-kompozíciónak megfelelne ez a szovjet űrhajótervezet, amelyet a szovjet mesterséges holdaknak szentelt prágai kiállításon mutattak be a szovjet konstruktőrök.