Magyar Ifjúság, 1966. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)
1966-12-24 / 51. szám
II Mindenütt, ahol cselekedni kell Különös bizonyítványt űzünk most az asztalra. Hétszázezer KISZ-tag teljesítményét, törekvéseit, ez évi eredményeit tüntetjük fel az egyik oldalon, osztályzatot pedig mindenki adhat, aki érzékeny a fiatal nemzedék cselekedeteire. Hadd ne kísérje részletes kommentár e beszámolót, hiszen az alábbi adatok, tényeit önmagukért beszélnek. A KISZ Központi Bizottsága legutóbbi ülésén, melyen e bizonyítványt kiállították, így foglalhatták össze 1966 ifjúsági mérlegét: eredményekben gazdag év van mögöttük, az alapszervezetek, KISZ-tagok többsége becsülettel eleget tett vállalásának, ami által gyarapodott hazánk, tekintélyünk. Abban a hevült társadalmi légkörben, amely a párt kongresszusát kísérte, és minden eddiginél erősebben reagált a konfliktusoktól terhes világ eseményeire, a KISZ- szervezetek a „könnyű lovasság” energiájával mindenben hasznosnak, felelősséget vállalóknak mutatkoztak. Talán éppen ebben az évben derült ki pontosabban, hogy az ifjúság nagykorú lett. Nagykorú lett, mert kezét ráhelyezte a világ és belső életünk pulzusára. Hogyan? Hatszázezer fiatal vett részt vietnami műszakban, 2 millió aláírást küldtek tiltakozásul a vietnami agresszió ellen és már megérkezett a 10,5 millió forint értékű szállítmány a megtámadott, hősi harcot vívó országnak. Csak a határőr fiatalok, az egyetemi hallgatók külön ezer-ezer liter vért gyűjtöttek... S éppen most hozott határozatot az ifjúsági szövetség újabb 11 millió forintos segítségnyújtásról. Tegyük hozzá, hogy az elnyomott népekkel való szolidaritás is kevesebb kifejezést kapott a szokottnál, a nemzetközi diákszemináriumunkat diplomáciai tényként ismerte el a nemzetközi ifjúsági mozgalom. Fordítsuk a figyelmet a fiatalok belső hasznosságára. A párt IX. kongresszusának előkészületei az ifjúság minden irányú tevékenységét felfokozták. A SZOT és a KISZ közös munkaverseny felhívására 600 ezer fiatal felelt. Az ifjúsági brigádok 80 százaléka külön felajánlást tett és emberi növésről tudósít csak az az egy tény is, hogy például a budapesti hajógyárban éppen a kongresszusi verseny során 17 ifjúsági brigád lett a szocialista cím birtokosa. Az üzemi fiatalok intelligenciájának fokozódásáról meg éppen az a tény ad érdekes képet, hogy az idén 242 szakpályázat mérkőzik az országos versenyben, melyek egyenként 4—5 millió forintot „érnek” — megvalósításuk enynyi népgazdasági hasznot ígér. A vegyipar fejlesztésében a fiatalok védnökségi bélyegzője pedig 28 millióra becsülhető — ezt az összeget a fiatalok újításokkal, határidő rövidítésekkel takarították meg. A mezőgazdaságban továbbra is a fiatalok voltak a versenyszellem motorjai. 120 ezren versenyeztek, 10 ezren munkálkodtak azon, hogy brigádjuk elérje a szocialista címet, a komformos versenyben 3 ezer ifjú vett részt, közülük heten végeztek az első húsz között. Ne-gyedmillió kataszteri hold legelőt tisztítottak meg, a tavasszal. A diákok is bizonyítottak: 42 táborban több mint 28 ezren 100 ezer köbméter földet mozgattak meg, 382 vagon gyümölcsöt szüreteltek, és, az idén először, őszi táborba is mentek több mint hatezren. A kispajtások serénykedésének eredménye: 17 tonna vas, 5 tonna papír, 250 tonna gyógynövény, és 1 millió (!) elültetett facsemete. íme, az adatok, a friss számítások összege, amit így ebből a bizonyítványból tudhatunk csak meg. A többit már láthattuk az eseménnyel egy időben. Negyvenezer KISZ-fiatal ünnepélyes eskütételét, a kegyelet megható pillanatait, amikor a fiatalok megkoszorúzták a Tanácsköztársaság mártírjainak, a szovjet felszabadító katonák, elesett hősök emlékműveit, és azt a száz színű ünnepet, amelyen az ifjúság 21 éves szabadságunknak örvendezett. Egy 6V8 voltak, akik szkeptikusan fogadták az ifjúsági szövetség jelszavát: „Szót kér a KISZ-tag.” Mibe tud beleszólni a fiatal? — kérdezgették, és azóta kiderült, érdemes volt az ifjúságot „beleszólásra” felhívni. A falusi fiatalok, a parlament termében „kértek szót” és már meg is valósult a KISZ és a SZÖVOSZ együttműködési „alkotmánya”. A fiatalok véleményt mondtak az oktatási reformról, a középiskolai pályaválasztási munkáról, az egyetemi oktató- és nevelőmunka helyzeteiről, a felvételi eljárásról, az ösztöndíjrendszerről, a kollégiumi öntevékenység kiterjesztéséről. A KISZ elképzeléseit az országos szervek magukévá tették, a Központi Bizottság júliusi állásfoglalásának érdekvédelmi részét a kormány támogatólag helyeselte. A felmerülő nehézségek ellenére is sikerült 793 lakást építeni az ifjúsági lakásépítési akcióban, a KISZ közreműködésével hatezer fiatal mezőgazdasági szakmunkás állhatott képzettségének megfelelően munkába. A társadalom közfigyelmének példája: a tv adásainak 14 százaléka fiatalokhoz, vagy fiatalokról szól, új rádióműsorokat kapott az ifjúság, és 1966-ra az ifjúsági lapok példányszáma elérte a 37 milliót. Átfutva a fenti sorokat, jóleső kétség keríti hatalmába a krónikást: szólt-e mindenről? Aligha. És nem írtunk fogyatékosságainkról. Arról, hogy a fiatalok szocialista tudatának erősítéséért, az egyes fiatalok neveléséért még nem tett meg mindent a KISZ. Most, amikor a tekintetet 1967- re vettük, ezt is figyelembe kell venni. Ezekben a napokban az alapszervezetek levelet kapnak a Központi Bizottságtól. Felhívást 1967 tennivalóira. A Központi Bizottság három jelszóban határozta meg az ifjúsági szövetség törekvéseit, az elkövetkező új esztendőben. A „Tervezzünk és cselekedjünk együtt!” akció folytatásaként az alapszervezetek továbbra is együttesen tervezik meg feladataikat a pártszervezetek irányításával, és együtt hajtják végre a magukra vállalt kötelezettségeket. A legfontosabb feladat az lesz, hogy az ifjúság ismerkedjék meg a IX. pártkongresszus lelkesítő céljaival, vállaljon részt a kongresszusi program megvalósításában, a gazdasági, társadalmi és kulturális élet minden területén. A fiatalok működjenek közre a tavasszal sorra kerülő országgyűlési tanácsválasztások előkészítésében. Mozgalmas lesz 1967 tavasza. A Forradalmi Ifjúsági Napok akcióban március 15, március 21, április 4 méltó megünneplésére kerül sor. Ez a tavasz előkészíti az emberiség kiemelkedően nagy ünnepének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplését. Folytatódik a Vádoljuk az imperializmust akció, amelynek során a fiatalok megérezhetik a szocializmus és a haladás erőinek történelemformáló szerepét, nap mint nap leleplezhetik az imperializmust. És mindenekelőtt az amerikai imperializmust, a világbékét fenyegető barbár vietnami háborújáért, és az európai biztonságot veszélyeztető nyugatnémet revansizmust. A KISZ a magyar fiatalok nemzetközi kapcsolatainak szélesítését is tervezi. A jövő év nyarán szovjet—magyar barátsági tábort szervez, szélesíti a nemzetközi építőtábor-cserét és a francia KISZ-szel közösen a „szakmunkásképzés kérdéseiről” nemzetközi szemináriumot rendezünk. A Központi Bizottság levelében a SZOT-tal együtt új versenyfelhívással fordul a dolgozó fiatalokhoz: vigyük sikerre az 1967. évi népgazdasági tervet! Harcoljanak az ifjúsági brigádok továbbra is a technológiai fegyelem betartásáért, a minőség javításáért, a munkafegyelem megszilárdításáért. Mindenekelőtt, az import anyagokkal való takarékoskodás céljából fejlesszék a közkedvelt ,,Radar”-mozgalmat. 1967- ben a KISZ továbbra is védnökséget vállal a Dunai Hőerőmű, a Gyöngyösvisontai Erőmű, a Borsodi Ércelőkészítő, a Budapesti és a Miskolci Házgyár, a Záhonyi Átrakó-körzet, a Dunai Szalmacellulóze és Papírgyár építésében. Jövőre is feladat, hogy minél több fiatal válassza életcéljának, s hivatásának a mezőgazdasági munkát. Eközben 300 ezer hold rét- és legelő tisztítását és 10 ezer hold erdősítését vállalják a KISZ-tagok. Továbbra is hatezer mezőgazdasági tanuló szerződtetését biztosítjuk. A diákfiatalok feladatai közül az oktatási reformtörvény megvalósítását, a jobb pályaválasztást, a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását emeli ki a Központi Bizottság. Jövőre 30 ezer diákfiatal vesz részt nyári építőtábor-ban. A „Ne tűrd a közömbösséget, szóval és tettel küzdj a közösség érdekeiért” a jelszó megvalósítása sokirányú feladatot jelent majd az ifjú- sági szövetségnek. Nemcsak arról van szó, hogy több fórumot kell biztosítani a fiatalok aktivitásának kibontakoztatásához, hanem azt is tervezi a KISZ, hogy az illetékes állami és társadalmi szervekkel együtt a Miniszter- tanács elé terjeszti a fiatalok élet-, munka- és tanulási körülményeit javító javvaslatait. Konkrét javaslatokkal és kérésekkel hozzájárul ahhoz, hogy a szakszervezetek, a termelőszövetkezetek, a SZÖVOSZ és az MTI sorra kerülő kongresszusán nagyobb figyelmet fordítsanak az ifjúság nevelésére, jogos igényei kielégítésére, a KISZ-szervezetek tevékenységének támogatására. A televízió, a sajtó, a rádió segítségével a mainál több fórumhoz juthatnak majd a fiatalok, hogy bátran és felelős-ségteljesen hangot adjanak javaslataiknak és véleményüknek. Fontos feladataink lesznek a KISZ- szervezetek erősítésében is. A KISZ- tagság aktív közreműködésével a helyi igények és sajátosságok figyelembevé- telével, minden alapszervezet elkészíti a saját, jövő évi akcióprogramját. A KISZ-vezetőségeknek nagyobb gondot kell fordítaniuk vonzó, érdekes, ifjúsá 3 gi program kialakítására, a mainál több ■ ifjúsági klubot kell rendezni, hatéko-nyabban népszerűsíteni a fiatalok körében a turisztikát, a táborozást, a sportköri tevékenységet. 1967. április 5 és május 5 között beszámoló vezetőségválasztó taggyűlések lesznek. A KISZ- szervezetek tisztújítása lehetőség arra, hogy rátermettebb, a tagság bizalmát élvező fiatalok közül kerüljenek ki az új vezetőségi tagok. Elsősorban falun, üzemekben és különösen a 20 éven felüli korosztályt illetően tudatosan arra kell törekedni, hogy az ifjúsági akciók- ban részt vevő fiatalok a KISZ tagjaivá váljanak. Furcsán hangzik, de a tv-nézőkről is gondoskodik az ifjúsági szövetség. A televízióban egész sor ifjúsági vetélkedőt szervez a KISZ. „Hazám, hazám, te mindenem” címmel televíziós bemutatósorozatot láthatunk majd, továbbá „Ki miben tudós” vetélkedőt, és „Ki mit tud a Szovjetunióról” címmel műsoros fejtörő versenyt rendeznek a televíziós stú-dióikban. Nem egy kiállítási termet fognak megtölteni a fiatalok érdekes munkái. Az Októberi Forradalom 50. évfordulójá- á nak tiszteletére megrendezik a középiskolások és szakmunkástanulók országos kiállítását. Sok érdekes dolgozat várható a „Forradalom és ifjúság" című pályázatra, amelyet tudományos diákköri ülésszakok egészítenek ki. A sokirányú munkát egységes keretbe foglalja a készülődés szövetségünk VII. kongresszusára, melyet azért hívott most össze a Központi Bizottság, hogy a KISZ megfeleljen a párt IX. kongresszusa által támasztott követelményeknek, hogy felelősséggel meghatározzuk a KISZ továbbfejlődésének irányát Nagy munka vár ránk, a feladatokat egyszeriben nehéz is megjegyezni. A fő gondolat, a tevékenység iránya azonban, egy mondatban is megfogalmazható: ott lenni mindenütt, ahol hazánkért cselekedni, tenni kell. 1966: Védnökségből 28 millió, tisztább földek, szállítmány Vietnamnak 1967: Forradalmi Ifjúsági Napok, erőművek, házgyárak, parlamentek, kongresszus P SH HHB ft „Ke tűrd a közömbösséget, szóval és tettel küzdj a közösség érdekeiért!” A KISZ Központi Bizottság ülésén, Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára, beszámolójában foglalkozott az MSZMP IX. kongresszusának jelentőségével, értékelte a KISZ idei tevékenységét és beszélt az ifjúsági szövetség jövő évi fő feladatairól. Az MSZMP IX. kongresszusáról szólva felvetette a kérdést: mit jelent a pártkongresszus az ifjúságnak, hogyan ismertessük határozatait? — A kongresszus munkája a hazai és nemzetközi közvélemény nyilvánossága előtt zajlott le. Most a pártszervezetekkel együtt, hozzá kell kezdenünk a mélyebb összefüggések megértését szolgáló propagandához, melynek alapvető tartalmát az alábbi két kérdés tartalmazza. Az egyik: mi jellemezte a kongresszus munkáját, a másik pedig: mit értünk azon, hogy a kongresszus határozatai megfelelnek az ifjúság alapvető érdekeinek? A párt IX. kongresszusát mindenekelőtt mértéktartás, realitás jellemezte, a szigorú hűség a valósághoz. Pártunktól idegen mindenféle hivalkodás az elért eredményekkel, de a szerénységgel együtt jogos büszkeség tölthet el valamennyiünket, a kongresszuson ismertetett gazdag eredmények láttán. Fejlődésünk tényei igazolják a kongresszus optimizmusát és magabiztosságát, amely a szocializmus erejéből, a párt és a nép összeforrottságából táplálkozik. Népünk és ifjúságunk eddig is érezte, de most a kongresszus idején ismét meggyőződött arról, hogy pártunk minden lépését a dolgozó nép érdekeinek ismerete és nemzeti céljaink szolgálata vezérli. Bármelyik határozatot nézzük, akár a város és a falu közötti különbségek csökkentését, akár a munkaidő rövidítését, vagy a dolgozó nők helyzetének javítását szolgáló intézkedéseket, mindegyikből kitűnik, hogy pártunk minden reális lehetőséget felhasznál az életszínvonal emelésére, dolgozó népünk, a nemzet érdekeinek szolgálatára. A kongresszus munkáját mélységesen áthatotta az internacionalizmus, a béke ügyéért érzett felelősség, a szocializmusért, a haladásért, a nemzeti függetlenségért harcoló munkástestvéreinkkel őszinte szolidaritás. A magyar nép óhajától vezérelve, külön határozatot fogadott el a vietnami helyzetről, elítélte az Egyesült Államok agresszióját, s támogatásáról biztosította a hős vietnami német. Pártunk internacionalizmusa és felelősségérzete nyilvánult meg a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseivel kapcsolatos állásfoglalásában is. Mindenekelőtt azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy azonnali hatékony akcióegységet kíván Vietnam megsegítésében, a közös ellenség, az imperializmus elleni harcban. Az ifjúság érdeke is Mint ahogy korábban az irányelvekről, a pártkongresszusi felszólalásunkban a határozati javaslatról, most a kongresszus határozatairól mondjuk el, hogy azok megfelelnek az ifjúság alapvető érdekeinek is. A pártkongresszus határozatait mindenekelőtt ebből a szempontból kell feldolgozni az ifjúsági mozgalomban. Törekvésünk csak akkor lehet eredményes, ha világosan meg tudjuk mutatni az ifjúságnak, hogy alapvető személyes érdekei azonosak a társadalom érdekeivel, a párt politikájával. Konkrét bizonyítás céljából leghelyesebb, ha ismét feltesszük magunknak a kérdést: mi volt a párt IX. kongresszusának alapvető feladata? Mint ismeretes, a kongresszus arra vállalkozott, hogy mérlegelje a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtásában elért eredményeket, számba vegye a fogyatékosságokat és állást foglaljon abban a fontos kérdésben, menynyire bizonyult helyesnek a párt politikája a gyakorlatban. A Központi Bizottság beszámolója és a felszólaló küldöttek helyeselték a párt eddig végzett munkáját, síkra szálltak az elmúlt négy évben követett irányvonal folyta- Méhes Lajosnak, a KISZ KB első titkárának beszámolója az MSZMP IX. kongresszusáról, az ifjúsági szövetség idei tevékenységéről és a jövő évi feladatokról tása mellett és hangsúlyozták: a jövőben még következetesebben haladjunk azon az úton, amelyen — az élet minden területén —, jelentős eredményeket értünk el az elmúlt években. Társadalmunk fejlődését, s egyúttal a párt politikájának helyességét meggyőzően mutatják a második ötéves terv teljesítésének adatai, melyek közül csak néhányat idézek. Az elmúlt öt évben az ipari termelés 40 százalékkal, az építőipar és a közlekedés teljesítménye 35 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 10 százalékkal növekedett. A nemzeti jövedelem 25 százalékos növekedése mellett az életszínvonal emelkedését mutatja a keresők számának növekedése, a társadalombiztosítás általánossá tétele, a társadalmi juttatások nagymértékű növelése, a javuló lakáshelyzet és a négyszeresére nőtt takarékbetét-állomány. Jelentősen gyarapodott népünk műveltsége. Jelenleg minden 100 általános iskolát végzett tanuló közül 42 középiskolában, 41 pedig szakmunkástanuló-intézetben folytatja tanulmányait. Ma évenként másfélszer annyi szakembert bocsátanak ki egyetemeink és főiskoláink, mint amennyi az összes egyetemi, főiskolai hallgatók száma volt 1937—38- ban. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a kongresszus határozatai megfelelnek az ifjúság alapvető érdekeinek, először arra gondolunk, hogy a kongresszus ifjúságunk kívánsága szerint járt el, amikor a gazdag eredményekkel járó út töretlen továbbfolytatása mellett döntött. Életcélunk a szocializmus A kongresszus másik alapvető feladata további tennivalóink meghatározása volt. Az elért eredmények és a felmerülő problémák figyelembevételével, konkrétabban kidolgozta a szocializmus teljes felépítéséhez vezető utat. Magát a szocializmus teljes felépítését, változatlanul nem rövid időszakként fogta fel, de aláhúzta, hogy a felépült szocialista társadalom gyümölcseit már a mai nemzedékek is élvezni fogják. A fiatalok a mai tizen- és huszonegynéhány évesek a társadalomnak ahhoz a csoportjához tartoznak, amelynek mindenképpen saját életcélja lehet a szocializmus teljes felépítése. A kongresszusi program megvalósításának legfontosabb területe a jövőben is a gazdasági építőmunka. A közeljövő céljait harmadik ötéves tervünk tartalmazza: öt esztendő alatt a nemzeti jövedelem 19—21 százalékkal, a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 14—16 százalékkal, a parasztság reáfogyasztása pedig 18 százalékkal emelkedik. Ezt az eredményt úgy lehet elérni, hogy ha az ipar termelése 32—36, a mezőgazdaság termelése 13—15 százalékkal növekszik, s ha az ipari termelés emelkedésének 80 százalékát a munkatermelékenység növelésével biztosítjuk. A jövőben még fontosabb szerepet játszik majd a termékek korszerűsége és minősége, önköltsége és exportképessége, valamint az, hogy tényleges szükségletet elégítsenek ki. A szocializmus teljes felépítése új erők aktivizálását, a rejtett tartalékok felhasználását teszi szükségessé. Ezt a célt szolgálja a gazdaságirányítási rendszer reformja. Mind ez, mind pedig ötéves tervünk célkitűzései a fiatalok életprogramjának szerves része, mert végrehajtásuk az életviszonyok javítását szolgálja. Az életszínvonal emelését szolgáló intézkedések jó részének, elsősorban az ifjúság lesz a haszonélvezője, már csak azért is, mert a leghosszabb távon élvezi majd előnyeit. Vegyünk egy példát: mit jelent a ma és a holnap munkásifjúságának a heti 44 órás munkaidő bevezetése az iparban? Mindenekelőtt több szabad időt, több pihenést. De a több szabad idő nagyobb lehetőséget teremt a műveltség gyarapításához, a kulturális és a sportigények kielégítéséhez, a közösségi és a magánélethez egyaránt. Tapasztalataink szerint nem kétséges, hogy ifjúságunk a jövőben még inkább általános és szakmai műveltségének fejlesztésére törekszik, amely visszahat életkörülményei, keresete és az érvényesülési lehetőség javulására. Kinek jelent legtöbbet a dolgozó kisgyermekes anyák számára biztosított gyermekgondozási segély? Ha arra gondolunk, hogy a kisgyermekes anyák többsége — a dolgok természetes rendje szerint —, fiatal, kézenfekvő a válasz. Mindez jelentős hatást gyakorol majd a családok életére, a gyermeknevelés kezdeti problémáinak csökkentésére. Mit jelent a falusi ifjúság számára a kongresszuson elfogadott program? A falusi és a városi életkörülmények közelítését szolgáló intézkedések, a termelőszövetkezeti tagok szociális, egészségügyi ellátásának és családi pótlékának a bérből és fizetésből élők színvonalának emelése, valamint a termelőszövetkezeti földtulajdon megteremtésére vonatkozó elvi állásfoglalás egyaránt a párt agrárpolitikájának töretlen folytatását mutatja. Az eddig megjelent, s a közeljövőben nyilvánosságra kerülő intézkedések mind a szövetkezeti gazdálkodás megerősítését szolgálják. Ebből arra következtethetünk, hogy a falusi ifjúság a jövőben egyre jobban megtalálja számítását és boldogulását a mezőgazdaságban, növekszik a mezőgazdaság igénye a szakmai ismeret, általában a szakemberek iránt. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a kongresszus határozatai megfelelnek az ifjúság alapvető érdekeinek, másodszor azokra a társadalmi célokra gondolunk, amelyek szorosan összefüggnek életkörülményeinek javulásával. A kongresszusi programban kibontakozó feltételek minden vonatkozásban biztató távlatot ad,nak az ifjúságnak. Fiataloknak való feladatok tUtntőiMwtm :?*.*'."■*•*' "• 2 Az ifjúság azonban nemcsak az életszínvonalat közvetlenül érintő feladatok végrehajtásában érdekelt. Igazi, nagy érdekeltsége azokban a feladatokban van, amit a szocializmus teljes felépítése jelent. Ezért utaltunk az ötéves terv célkitűzéseire, s a gazdaságirányítási rendszer reformjára. A gazdasághoz, korszerű, jó minőségű termékek előállítása, s a gazdaságirányítási rendszer reformja, a következő tulajdonságokat követeli vezetőktől és dolgozóktól egyaránt: szakmai hozzáértés és felkészültség, önállóság és bátorság a kezdeményezésben, felelősségtudat. Az ifjúság életkoránál és a társadalom által nyújtott lehetőségeinél fogva, a legjobb feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy ezeket a tulajdonságokat elsajátítsa. Vagyis: az ifjúság a legjobb feltételekkel rendelkezik, ahhoz, hogy az új technikai és közgazdasági gondolatok megvalósításáért folytatott harc élvonalában haladjon. De nemcsak a feltételek jobbak. Az ifjúság sajátossága, hogy lelkesedik az újért, nagy tettek végrehajtására vágyik, mert minden más korosztálynál kevésbé húzzák vissza konzervatív szokások. Nagyszerű történelmi példáját adta ennek a tulajdonságának ifjúságunk a felszabadulást követő időkben. Az új iránti lelkesedése, a társadalmi igazságtalanságokkal szemben érzett ellenszenve, találkozott a párt törekvésével, amely harcba hívott a burzsoá világ lerombolásáért és egy új világ felépítéséért. Az ifjúság ma is mindenütt (Folytatás a 4. oldalon)