Magyar Ifjúság, 1966. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-24 / 51. szám

I­I Mindenütt, ahol cselekedni kell Különös bizonyítványt ű­zünk most az asztalra. Hétszázezer KISZ-tag teljesítményét, törekvéseit, ez évi ered­ményeit tüntetjük fel az egyik ol­dalon, osztályzatot pedig mindenki ad­hat, aki érzékeny a fiatal nemzedék cselekedeteire. Hadd ne kísérje részle­tes kommentár e beszámolót, hiszen az alábbi adatok, tényeit önmagukért be­szélnek. A KISZ Központi Bizottsága legutób­bi ülésén, melyen e bizonyítványt kiál­lították, így foglalhatták össze 1966 ifjú­sági mérlegét: eredményekben gazdag év van mögöttük, az alapszervezetek, KISZ-tagok többsége becsülettel eleget tett vállalásának, ami által gyarapodott hazánk, tekintélyünk. Abban a hevült társadalmi légkörben, amely a párt kongresszusát kísérte, és minden eddi­ginél erősebben reagált a konfliktusok­tól terhes világ eseményeire, a KISZ- szervezetek a­ „könnyű lovasság” ener­giájával mindenben hasznosnak, felelős­séget vállalóknak mutatkoztak. Talán éppen ebben az évben derült ki pontosabban, hogy az ifjúság nagy­korú lett. Nagykorú lett, mert kezét rá­helyezte a világ és belső életünk pul­zusára. Hogyan? Hatszázezer fiatal vett részt vietnami műszakban, 2 millió alá­írást küldtek tiltakozásul a vietnami agresszió ellen és már megérkezett a 10,5 millió forint értékű szállítmány a megtámadott, hősi harcot vívó ország­nak. Csak a határőr fiatalok, az egye­temi hallgatók külön ezer-ezer liter vért gyűjtöttek... S éppen most hozott határozatot az ifjúsági szövetség újabb 11 millió forintos segítségnyújtásról. Tegyük hozzá, hogy az elnyomott né­pekkel való szolidaritás is kevesebb ki­fejezést kapott a szokottnál, a nemzet­közi diákszemináriumunkat diplomáciai tényként ismerte el a nemzetközi ifjú­sági mozgalom. Fordítsuk a figyelmet a fiatalok belső hasznosságára. A párt IX. kongresszu­sának előkészületei az ifjúság minden irányú tevékenységét felfokozták. A SZOT és a KISZ közös munkaverseny felhívására 600 ezer fiatal felelt. Az if­júsági brigádok 80 százaléka külön fel­ajánlást tett és emberi növésről tudósít csak az az egy tény is, hogy például a budapesti hajógyárban éppen a kong­resszusi verseny során 17 ifjúsági bri­gád lett a szocialista cím birtokosa. Az üzemi fiatalok intelligenciájának foko­zódásáról meg éppen az a tény ad ér­dekes képet, hogy az idén 242 szak­­pályázat mérkőzik az országos verseny­ben, melyek egyenként 4—5 millió fo­rintot „érnek” — megvalósításuk eny­­nyi népgazdasági hasznot ígér. A vegy­ipar fejlesztésében a fiatalok védnök­­ségi bélyegzője pedig 28 millióra be­csülhető — ezt az összeget a fiatalok újításokkal, határidő rövidítésekkel ta­karították meg. A mezőgazdaságban továbbra is a fia­talok voltak a versenyszellem motorjai. 120 ezren versenyeztek, 10 ezren mun­kálkodtak azon, hogy brigádjuk elérje a szocialista címet, a komform­os ver­senyben 3 ezer ifjú vett részt, közülük heten végeztek az első húsz között. Ne-­­­gyedmillió kataszteri hold legelőt tisz­títottak meg, a tavasszal. A diákok is bizonyítottak: 42 táborban több mint 28 ezren 100 ezer köbméter földet moz­gattak meg, 382 vagon gyümölcsöt szü­reteltek, és, az idén először, őszi tábor­ba is mentek több mint hatezren. A kispajtások serénykedésének ered­ménye: 17 tonna vas, 5 tonna papír, 250 tonna gyógynövény, és 1 millió (!) elül­tetett facsemete. íme, az adatok, a friss számítások összege, amit így ebből a bizonyítvány­ból tudhatunk csak meg. A többit már láthattuk az eseménnyel egy időben. Negyvenezer KISZ-fiatal ünnepélyes eskütételét, a kegyelet megható pilla­natait, amikor a fiatalok megkoszorúz­ták a Tanácsköztársaság mártírjainak, a szovjet felszabadító katonák, elesett hősök emlékműveit, és azt a száz színű ünnepet, amelyen az ifjúság 21 éves szabadságunknak örvendezett. Egy 6V8 voltak, akik szkeptikusan fogadták az ifjúsági szövetség jelszavát: „Szót kér a KISZ-tag.” Mibe tud bele­szólni a fiatal? — kérdezgették, és az­óta kiderült, érdemes volt az ifjúságot „beleszólásra” felhívni. A falusi fiata­lok, a parlament termében „kértek szót” és már meg is valósult a KISZ és a SZÖVOSZ együttműködési „alkotmá­nya”. A fiatalok véleményt mondtak az oktatási reformról, a középiskolai pálya­­választási munkáról, az egyetemi okta­tó- és nevelőmunka helyzeteiről, a fel­vételi eljárásról, az ösztöndíj­rendszer­ről, a kollégiumi öntevékenység kiter­jesztéséről. A KISZ elképzeléseit az or­szágos szervek magukévá tették, a Köz­ponti Bizottság júliusi állásfoglalásá­nak érdekvédelmi részét a kormány támogatólag helyeselte. A felmerülő nehézségek ellenére is sikerült 793 la­kást építeni az ifjúsági lakásépítési ak­cióban, a KISZ közreműködésével hat­ezer fiatal mezőgazdasági szakmunkás állhatott képzettségének megfelelően munkába. A társadalom közfigyelmének példá­ja: a tv adásainak 14 százaléka fiata­lokhoz, vagy fiatalokról szól, új rádió­műsorokat kapott az ifjúság, és 1966-ra az ifjúsági lapok példányszáma elérte a 37 milliót. Átfutva a fenti sorokat, jóleső két­ség keríti hatalmába a krónikást: szólt-e mindenről? Aligha. És nem írtunk fogyatékosságainkról. Arról, hogy a fiatalok szocialista tuda­tának erősítéséért, az egyes fiatalok ne­veléséért még nem tett meg mindent a KISZ. Most, amikor a tekintetet 1967- re vettük, ezt is figyelembe kell venni. Ezekben a napokban az alapszerveze­­tek levelet kapnak a Központi Bizott­ságtól. Felhívást 1967 tennivalóira. A Központi Bizottság három jelszó­ban határozta meg az ifjúsági szövet­ség törekvéseit, az elkövetkező új esz­tendőben. A „Tervezzünk és cselekedjünk együtt!” akció folytatásaként az alap­szervezetek továbbra is együttesen ter­vezik meg feladataikat a pártszerveze­tek irányításával, és együtt hajtják vég­re a magukra vállalt kötelezettségeket. A legfontosabb feladat az lesz, hogy az ifjúság ismerkedjék meg a IX. párt­­kongresszus lelkesítő céljaival, vállaljon részt a kongresszusi program megvaló­sításában, a gazdasági, társadalmi és kulturális élet minden területén. A fiatalok működjenek közre a ta­vasszal sorra kerülő országgyűlési ta­nácsválasztások előkészítésében. Moz­galmas lesz 1967 tavasza. A Forradalmi Ifjúsági Napok akcióban március 15, március 21, április 4 méltó megünnep­lésére kerül sor. Ez a tavasz előkészíti az emberiség kiemelkedően nagy ün­nepének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megün­neplését. Folytatódik a Vádoljuk az im­perializmust akció, amelynek során a fiatalok megérezhetik a szocializmus és a haladás erőinek történelemformáló szerepét, nap mint nap leleplezhetik az imperializmust. És mindenekelőtt az amerikai imperializmust, a világbékét fenyegető barbár vietnami háborújáért, és az európai biztonságot veszélyeztető nyugatnémet revansizmust. A KISZ a magyar fiatalok nemzet­közi kapcsolatainak szélesítését is ter­vezi. A jövő év nyarán szovjet—magyar barátsági tábort szervez, szélesíti a nemzetközi építőtábor-cserét és a fran­cia KISZ-szel közösen a „szakmunkás­­képzés kérdéseiről” nemzetközi szemi­náriumot rendezünk. A Központi Bizottság levelében a SZOT-tal együtt új versenyfelhívással fordul a dolgozó fiatalokhoz: vigyük si­kerre az 1967. évi népgazdasági tervet! Harcoljanak az ifjúsági brigádok to­vábbra is a technológiai fegyelem betar­tásáért, a minőség javításáért, a mun­kafegyelem megszilárdításáért. Minde­nekelőtt, az import anyagokkal való takarékoskodás céljából fejlesszék a közkedvelt ,,Radar”-mozgalmat. 1967- ben a KISZ továbbra is védnökséget­­ vállal a Dunai Hőerőmű, a Gyöngyös­­visontai Erőmű, a Borsodi Ércelőkészítő, a Budapesti és a Miskolci Házgyár, a Záhonyi Átrakó-körzet, a Dunai Szal­­macellulóze és Papírgyár építésében. Jövőre is feladat, hogy minél több fiatal válassza életcéljának, s hivatásá­nak a mezőgazdasági munkát. E­közben 300 ezer hold rét- és legelő tisztítását és 10 ezer hold erdősítését vállalják a KISZ-tagok. Továbbra is hatezer mező­­gazdasági tanuló szerződtetését bizto­sítjuk. A diákfiatalok feladatai közül az ok­tatási reformtörvény megvalósítását, a jobb pályaválasztást, a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását emeli ki a Központi Bizottság. Jövőre 30 ezer diákfiatal vesz részt nyári építőtábor-­­­ban. A „Ne tűrd a közömbösséget, szó­val és tettel küzdj a közösség érde­keiért” a jelszó megvalósítása sok­irányú feladatot jelent majd az ifjú-­­ sági szövetségnek. Nemcsak arról­­ van szó, hogy több fórumot kell biz­­­­tosítani a fiatalok aktivitásának kibon­takoztatásához, hanem azt is tervezi a KISZ, hogy az illetékes állami és tár­sadalmi szervekkel együtt a Miniszter-­­ tanács elé terjeszti a fiatalok élet-, mun­ka- és tanulási körülményeit javító jav­­­vaslatait. Konkrét javaslatokkal és kérésekkel hozzájárul ahhoz, hogy a szakszervezetek, a termelőszövetkeze­tek, a SZÖVOSZ és az MTI sorra ke­rülő kongresszusán nagyobb figyelmet fordítsanak az ifjúság nevelésére, jo­­gos igényei kielégítésére, a KISZ-szer­­vezetek tevékenységének támogatására. A televízió, a sajtó, a rádió segítségé­vel a mainál több fórumhoz juthatnak majd a fiatalok, hogy bátran és felelős-­­­ségteljesen hangot adjanak javaslataik­nak és véleményüknek. Fontos feladataink lesznek a KISZ- szervezetek erősítésében is. A KISZ-­­ tagság aktív közreműködésével a helyi­­ igények és sajátosságok figyelembevé-­­ telével, minden alapszervezet elkészíti a saját, jövő évi akcióprogramját. A KISZ-vezetőségeknek nagyobb gondot kell fordítaniuk vonzó, érdekes, ifjúsá­ 3 gi program kialakítására, a mainál több ■ ifjúsági klubot kell rendezni, hatéko-­­­nyabban népszerűsíteni a fiatalok köré­ben a turisztikát, a táborozást, a sport­köri tevékenységet. 1967. április 5 és május 5 között beszámoló vezetőség­választó taggyűlések lesznek. A KISZ- szervezetek tisztújítása lehetőség arra, hogy rátermettebb, a tagság bizalmát élvező fiatalok közül kerüljenek ki az új vezetőségi tagok. Elsősorban falun,­­ üzemekben és különösen a 20 éven fe­lüli korosztályt illetően tudatosan arra kell törekedni, hogy az ifjúsági akciók-­­ ban részt vevő fiatalok a KISZ tagjaivá­­ váljanak. Furcsán hangzik, de a tv-nézőkről is gondoskodik az ifjúsági szövetség. A te­levízióban egész sor ifjúsági vetélkedőt szervez a KISZ. „Hazám, hazám, te min­denem” címmel televíziós bemutató­sorozatot láthatunk majd, továbbá „Ki miben tudós” vetélkedőt, és „Ki mit tud a Szovjetunióról” címmel műsoros fej­törő versenyt rendeznek a televíziós stú-­­­dióikban. Nem egy kiállítási termet fognak meg­tölteni a fiatalok érdekes munkái. Az Októberi Forradalom 50. évfordulójá- á nak tiszteletére megrendezik a középis­kolások és szakmunkástanulók országos kiállítását. Sok érdekes dolgozat várha­­­­tó a „Forradalom és ifjúság" című pá­lyázatra, amelyet tudományos diákköri ülésszakok egészítenek ki. A sokirányú munkát egységes keretbe foglalja a készülődés szövetségünk VII. kongresszusára, melyet azért hívott most össze a Központi Bizottság, hogy a KISZ megfeleljen a párt IX. kongresszusa ál­tal támasztott követelményeknek, hogy felelősséggel meghatározzuk a KISZ to­vábbfejlődésének irányát Nagy munka vár ránk, a feladatokat egyszeriben nehéz is megjegyezni. A fő gondolat, a tevékenység iránya azonban, egy mondatban is megfogalmazható: ott lenni mindenütt, ahol hazánkért cse­lekedni, tenni kell. 1966: Védnökségből 28 millió, tisztább földek, szállítmány Vietnamnak 1967: Forradalmi Ifjúsági­­ Napok, erőművek,­­ házgyárak, parlamentek, kongresszus P­ S­H HHB ft „Ke tűrd a közömbösséget, szóval és tettel küzdj a közösség érdekeiért!” A KISZ Központi Bizottság ülésén, Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára, beszámolójában foglalkozott az MSZMP IX. kongresszusának jelentő­ségével, értékelte a KISZ idei tevékeny­ségét és beszélt az ifjúsági szövetség jövő évi fő feladatairól. Az MSZMP IX. kongresszusáról szól­va felvetette a kérdést: mit jelent a pártkongresszus az ifjúságnak, hogyan ismertessük határozatait? — A kongresszus munkája a hazai és nemzetközi közvélemény nyilvános­sága előtt zajlott le. Most a pártszer­vezetekkel együtt, hozzá kell kezdenünk a mélyebb összefüggések megértését szolgáló propagandához, melynek alap­vető tartalmát az alábbi két kérdés tar­talmazza. Az egyik: mi jellemezte a­ kongresszus munkáját, a másik pedig: mit értünk azon, hogy a kongresszus határozatai megfelelnek az ifjúság alap­vető érdekeinek? A párt IX. kongresszusát mindenek­előtt mértéktartás, realitás jellemezte, a szigorú hűség a valósághoz. Pártunk­tól idegen mindenféle hivalkodás az el­ért eredményekkel, de a szerénységgel együtt jogos büszkeség tölthet el vala­mennyiünket, a kongresszuson ismerte­tett gazdag eredmények láttán. Fejlődé­sünk tényei igazolják a kongresszus optimizmusát és magabiztosságát, amely a szocializmus erejéből, a párt és a nép összeforrottságából táplálkozik. Népünk és ifjúságunk eddig is érezte, de most a kongresszus idején ismét meggyőződött arról, hogy pártunk min­den lépését a dolgozó nép érdekeinek ismerete és nemzeti céljaink szolgálata vezérli. Bármelyik határozatot nézzük, akár a város és a falu közötti különbsé­gek csökkentését, akár a munkaidő rö­vidítését, vagy a dolgozó nők helyze­tének javítását szolgáló intézkedé­seket, mindegyikből kitűnik, hogy pártunk minden reális lehetőséget fel­használ az életszínvonal emelésére, dol­gozó népünk, a nemzet érdekeinek szol­gálatára. A kongresszus munkáját mélységesen áthatotta az internacionalizmus, a béke ügyéért érzett felelősség, a szocializ­musért, a haladásért, a nemzeti függet­lenségért harcoló munkástestvéreinkkel őszinte szolidaritás. A magyar nép óhajától vezérelve, külön határozatot fogadott el a vietnami helyzetről, elítél­te az Egyesült Államok agresszióját, s támogatásáról biztosította a hős vietna­mi német. Pártunk internacionalizmusa és felelősségérzete nyilvánult meg a nemzetközi kommunista mozgalom idő­szerű kérdéseivel kapcsolatos állásfog­lalásában is. Mindenekelőtt azt a meg­győződését hangsúlyozta, hogy azonnali hatékony akcióegységet kíván Vietnam megsegítésében, a közös ellenség, az imperializmus elleni harcban. Az ifjúság érdeke is Mint ahogy korábban az irányelvek­ről, a pártkongresszusi felszólalásunk­ban a határozati javaslatról, most a kongresszus határozatairól mondjuk el, hogy azok megfelelnek az ifjúság alap­vető érdekeinek is. A pártkongresszus határozatait mindenekelőtt ebből a szempontból kell feldolgozni az ifjúsági mozgalomban. Törekvésünk csak akkor lehet eredményes, ha világosan meg tud­juk mutatni az ifjúságnak, hogy alap­vető személyes érdekei azonosak a tár­sadalom érdekeivel, a párt politikájával. Konkrét bizonyítás céljából leghelye­sebb, ha ismét feltesszük magunknak a kérdést: mi volt a párt IX. kongresszu­sának alapvető feladata? Mint ismeretes, a kongresszus arra vállalkozott, hogy mérlegelje a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtá­sában elért eredményeket, számba­­­ vegye a fogyatékosságokat és állást fog­laljon abban a fontos kérdésben, meny­nyire bizonyult helyesnek a párt politi­kája a gyakorlatban. A Központi Bizott­ság beszámolója és a felszólaló küldöt­tek helyeselték a párt eddig végzett munkáját, síkra szálltak az elmúlt négy évben követett irányvonal folyta- Méhes Lajosnak, a KISZ KB első titkárának beszámolója az MSZMP IX. kongresszusáról, az ifjúsági szövetség idei tevékenységéről és a jövő évi feladatokról tása mellett és hangsúlyozták: a jövő­ben még következetesebben haladjunk azon az úton, amelyen — az élet minden területén —, jelentős eredményeket ér­tünk el az elmúlt években. Társadalmunk fejlődését, s egyúttal a párt politikájának helyességét meg­győzően mutatják a második ötéves terv teljesítésének adatai, melyek közül csak néhányat idézek. Az elmúlt öt évben az ipari termelés 40 százalékkal, az építőipar és a közle­kedés teljesítménye 35 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 10 százalékkal növekedett. A nemzeti jövedelem 25 százalékos növekedése mellett az élet­­színvonal emelkedését mutatja a kere­sők számának növekedése, a társada­lombiztosítás általánossá tétele, a tár­sadalmi juttatások nagymértékű növe­lése, a javuló lakáshelyzet és a négy­szeresére nőtt takarékbetét-állomány. Jelentősen gyarapodott népünk művelt­sége. Jelenleg minden 100 általános isko­lát végzett tanuló közül 42 középiskolá­ban, 41 pedig szakmunkástanuló-intézet­ben folytatja tanulmányait. Ma éven­ként másfélszer annyi szakembert bo­csátanak ki egyetemeink és főiskoláink, mint amennyi az összes egyetemi, fő­iskolai hallgatók száma volt 1937—38- ban. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a kongresszus határozatai megfelel­nek az ifjúság alapvető érdekeinek, először arra gondolunk, hogy a kongresszus ifjúságunk kívánsága szerint járt el, amikor a gazdag eredményekkel járó út töretlen to­vábbfolytatása mellett döntött. Életcélunk a szocializmus A kongresszus másik alapvető feladata további tennivalóink meghatározása volt. Az elért eredmények és a felme­rülő problémák figyelembevételével, konkrétabban kidolgozta a szocializmus teljes felépítéséhez vezető utat. Magát a szocializmus teljes felépítését, változat­lanul nem rövid időszakként fogta fel, de aláhúzta, hogy a felépült szocialista társadalom gyümölcseit már a mai nemzedékek is élvezni fogják. A fiata­lok­­ a mai tizen- és huszonegynéhány évesek a társadalomnak ahhoz a cso­portjához tartoznak, amelynek minden­képpen saját életcélja lehet a szocializ­mus teljes felépítése. A kongresszusi program megvalósítá­sának legfontosabb területe a jövőben is a gazdasági építőmunka. A közeljövő céljait harmadik ötéves tervünk tartal­mazza: öt esztendő alatt a nemzeti jö­vedelem 19—21 százalékkal, a bérből és fizetésből élők reáljövedelme 14—16 százalékkal, a parasztság reáfogyasztá­­sa pedig 18 százalékkal emelkedik. Ezt az eredményt úgy lehet elérni, hogy ha az ipar termelése 32—36, a mezőgazda­ság termelése 13—15 százalékkal növek­szik, s ha az ipari termelés emelkedésé­nek 80 százalékát a munkatermelékeny­ség növelésével biztosítjuk. A jövőben még fontosabb szerepet játszik majd a termékek korszerűsége és minősége, önköltsége és exportképessége, valamint az, hogy tényleges szükségletet elégít­senek ki. A szocializmus teljes felépítése új erők aktivizálását, a rejtett tartalé­kok felhasználását teszi szükségessé. Ezt a célt szolgálja a gazdaságirányí­tási rendszer reformja. Mind ez, mind pedig ötéves tervünk célkitűzései a fia­talok életprogramjának szerves része, mert végrehajtásuk az életviszonyok ja­vítását szolgálja. Az életszínvonal emelését szolgáló intézkedések jó részének, elsősorban az ifjúság lesz a haszonélvezője, már csak azért is, mert a leghosszabb távon élvezi majd előnyeit. Vegyünk egy példát: mit jelent a ma és a holnap munkásifjúságának a heti 44 órás munkaidő bevezetése az ipar­ban? Mindenekelőtt több szabad időt, több pihenést. De a több szabad idő nagyobb lehetőséget teremt a mű­veltség gyarapításához, a kulturális és a sportigények kielégítéséhez, a­­ közös­ségi és a magánélethez egyaránt. Ta­pasztalataink szerint nem kétséges, hogy ifjúságunk a jövőben még inkább álta­lános és szakmai műveltségének fejlesz­tésére törekszik, amely visszahat élet­­körülményei, keresete és az érvénye­sülési lehetőség javulására. Kinek jelent legtöbbet a dolgozó kis­gyermekes anyák számára biztosított gyermekgondozási segély? Ha arra gon­dolunk, hogy a kisgyermekes anyák többsége — a dolgok természetes rendje szerint —, fiatal, kézenfekvő a válasz. Mindez jelentős hatást gyakorol majd a családok életére, a gyermek­­nevelés kezdeti problémáinak csökken­tésére. Mit jelent a falusi ifjúság számára a kongresszuson elfogadott program? A falusi és a városi életkörülmények köze­lítését szolgáló intézkedések, a termelő­szövetkezeti tagok szociális, egészség­­ügyi ellátásának és családi pótlékának a bérből és fizetésből élők színvonalának emelése, valamint a termelőszövetke­zeti földtulajdon megteremtésére vonat­kozó elvi állásfoglalás egyaránt a párt agrárpolitikájának töretlen folytatását mutatja. Az eddig megjelent, s a közel­jövőben nyilvánosságra kerülő intézke­dések mind a szövetkezeti gazdálko­dás megerősítését szolgálják. Ebből arra következtethetünk, hogy a falusi ifjúság a jövőben egyre jobban megtalálja szá­mítását és boldogulását a mezőgazda­ságban, növekszik a mezőgazdaság igénye a szakmai ismeret, általában a szakemberek iránt. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a kongresszus határozatai megfelelnek az ifjúság alapvető érdekeinek, másodszor azokra a társadalmi cé­lokra gondolunk, amelyek szorosan összefüggnek életkörülményeinek ja­vulásával. A kongresszusi program­ban kibontakozó feltételek minden vonatkozásban biztató távlatot ad­,­nak az ifjúságnak. Fiataloknak való feladatok tUtntőiMwtm :?*.*'."■*•*' "• 2 Az ifjúság azonban nemcsak az élet­színvonalat közvetlenül érintő feladatok végrehajtásában érdekelt. Igazi, nagy érdekeltsége azokban a feladatokban van, amit a szocializmus teljes felépí­tése jelent. Ezért utaltunk az ötéves terv célkitűzéseire, s a gazdaságirányí­tási rendszer reformjára. A gazdasághoz, korszerű, jó minőségű termékek előállí­tása, s a gazdaságirányítási rendszer re­formja, a következő tulajdonságokat követeli vezetőktől és dolgozóktól egy­aránt: szakmai hozzáértés és felkészült­ség, önállóság és bátorság a kezdemé­nyezésben, felelősségtudat. Az ifjúság életkoránál és a társada­lom által nyújtott lehetőségeinél fogva, a legjobb feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy ezeket a tulajdonságokat elsajátítsa. Vagyis: az ifjúság a legjobb feltételekkel rendelkezik, ahhoz, hogy az új technikai és közgazdasági gondo­latok megvalósításáért folytatott harc élvonalában haladjon. De nemcsak a feltételek jobbak. Az ifjúság sajátossága, hogy lelkesedik az újért, nagy tettek végrehajtására vá­gyik, mert minden más korosztálynál kevésbé húzzák vissza konzervatív szo­kások. Nagyszerű történelmi példáját adta ennek a tulajdonságának ifjúsá­gunk a felszabadulást követő időkben. Az új iránti lelkesedése, a társadalmi igazságtalanságokkal szemben érzett ellenszenve, találkozott a párt törekvé­sével, amely harcba hívott a burzsoá világ lerombolásáért és egy új világ fel­építéséért. Az ifjúság ma is mindenütt (Folytatás a 4. oldalon)

Next