Magyar Ifjúság, 1966. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-02 / 26. szám
Holdfény prémium Szabolcs megyétől a Balaton partjáig 450 kilométer hosszú vonatot vezet Egy első éjszakán át tartott, míg elfogyott ez a távolság,de az a 315 nyírségi lány, aki erre az útra vállalkozott minden zokszó nélkül kibírta. Zakatolt alattuk a kerék, de ők csak énekeltek, a fáradtságra oda se figyeltek. Legtöbben most először juthattak el a Balatonhoz, legtöbben először indultak KISZ-táborba, érthető volt az érdeklődés, az izgalom. Partfoglalás Amikor a pasztell színeikben pompázó újhelyi motelek előtt végre lerakhatták bőröndjeiket, sokan még tapsoltak is örömükben. Sátrak helyett ilyen pompás épületek! A négyágyas szobák látványa ha lehet, még fokozta jókedvüket. Frissen húzott ágynemű és frissen vágott rózsa illata mindenütt. A gazdaság főagronóriusa talán nem is gondolt arra, hogy figyelmessége milyen nagy hatást vált ki. Alvásról a lányok közül senki nem akart hallani az első tábori vasárnapon. A ruhák villámgyorsain a szekrényekbe, a kabala mackók a párnákra kerültek és már fel is kerekedtek és lesétáltak a több száz méterre levő vízpartra a messziről jött, fáradt szárnyú fecskék. Ültek és itták magukba a nagy látványt. Néha csiviteltek, de csak halkan, hogy a Balatonnal való első találkozásuk emléke minél szebb maradjon bennük. A partfoglaló szabolcsi lányokat egytől egyig megigézte a Balaton. Hétfőn reggel vége szakadt az álmodozásnak, hajnali fél ötkor kíméletlenül megszólalt a hangszóró. De negyedóra sem telt bele, már teljes tábori felszerelésben reggelizett a társaság. A kertekbe, gyümölcsösökbe olyan sietősen vonultak ki, mint akiket kergetnek. őszibarack-táblák, málnabokrok buja zöldje, végtelenbe nyúló veteménysorok között vezetett az út, s ők alig bírták ki az eligazítás rövid perceit, már siettek dolgozni. " — Te írod a teljesítményt, rajta legyen a szemed a ládákon ... Te híreket szerzel, hogy áll a többi brigád ... Rajta, elsők leszünk lányok! így kezdődött Balatonújhelyen az első munkanap. Vigasztalhatatlan utolsók A nyíregyházi Kölcsey gimnázium III/A-s brigádja a hat óra leteltével szomorúan számolt. * — Nem szedtük meg a normát... Ezt a szégyent! Kifogott rajtunk az őszibarack.. . És valóban, akárhogy számolták, 220 láda helyett csak 196 volt tele. Tóth János körletvezető alig győzte őket vigasztaló szóval! — Majd holnap jobban megy, kislányok! Itt háror nappal ezelőtt szedtünk, nem találhattak több érettet. Demeter Jolán a brigádírnok majd sírva fakadt, és jött a táborparancsinok is könnyeket törölni. — Ne búsuljatok, tegnap ügyeletesek voltatok, kicsit fáradtabb a társaság, holnap majd behozzátok. ■— Behozhatjuk? Lehetünkl meg elsők! A Szabolcsból jött 80 lánybrigád mind első akar lenni. Kinek jutott kapanyél? Az első reggelen a kisvárdai lányoknak jutott a kapanyél. Nem sóhajtoztak a málnás után, beálltak a kapálni való babtáblába, pedig nem látszott a sor vége, olyan hoszszúra méretezték. Jött a főagronómus, nézte, hogyan gyürkőznek a munkához a gimnazisták. Besétált egy darabon, szemlélődött, majd közölte: — Lányok, a normát módosítom, a terület nehéz, egy sorért nem nyolc, hanem tizenkét forintot számolunk el. — Hurrá! — hangzott az újhelyi határban a kisvárdai kiáltás, és gyors számolás közvette. Pokol Irénke, az egyik brigádtag betegszobás, fogat húzatott szegény még otthon, s itt dagadt meg tőle a feje. Úgy döntöttek, elvégzik ők kilencen a tizedikre eső munkát is, az összesen húsz sort. — Lányok, húsz sort kell megkapálnunk! Értitek? Húsz sort! Napközben csak annyit kérdeztek egymástól: hány soruk van? És ez volt a válasz: hárommal több, mint a szomszéd brigádnak. Az elszámolásnál az első munkanapon 36 sor mintaszerűen megkapált babot jegyzett fel az agronómus a kisvárdaiak javára. A IV/A búcsúzni jött A nyíregyházi közgazdasági technikum már érettségizett negyedikeseiből jött egy brigád Balatonújhelyre, hogy tagjai itt búcsúzzanak el végképpen egymástól s a boldog diákévektől is. Hazamenve már mindegyiküket várja az első munkahely, de ennyi haladékot még adtak maguknak. Ők kaptak helyet a málnásban, ötven láda a norma, 56 ládát szedett meg a tíz lány, s amit megettek, váljék egészségükre ! Romantikus séta Balatonújhelyen egy turnus tíz vagon őszibarackot, öt vagon kajszit, 300 mázsa zöldbabot, 150 mázsa málnát, 300 mázsa uborkát szed le. A teherautók hajnalonként hét külország piacára indulnak a dús rakománnyal. S mi a lányok jutalma? Az első hét brigád pénzjutalmat kap, a legjobb iskola pedig hazaviheti a Nyírségbe a KISZ Központi Bizottság kitüntető zászlaját. De a táborparancsnokság megtoldotta mindezt a „holdfény-prémiummal”. Hogy mi ez? Este, mikor az öreg éjszakai „házigazda” megjelenik a víz felett, a táborvezetőséggel együtt végigsétálhatnak a holdfényruhába burkolódzó Balaton-parton. K. É. A héten 32 zászló szökkent a magasba, 6200 diák kezdte meg önkéntes építőtáborozását. Riportjaink a startról készültek... Edzőtábor mérnököknek Az első munkanap mérlege Pétfürdőn négy darab törött csákánynyél, két darab kettéhasadt ásónyél, több feltört tenyér, és többszáz köbméter köves-kavicsos, makacsul ellenálló, azért mégis kitermelt föld. A Budapesti Műszaki Egyetem itt táborozó általános mérnök- és építészmérnök hallgatói kubikos munkát végeznek. A napi hat órai nehéz fizikai munka tanulmányaikat egészíti ki. Csakhogy itt a tankörök tagjai új oldalukról mutatkozhatnak be. A lányoknak bizony nehéz a csákány, s ebben a „műfajban” eddig nem sok gyakorlatra tettek szert. De a hatórás munkaidő hamar elszalad, s a délután sokféle örömet tartogat. Hárman még Pesten megbeszélték, feladják a vonatra kerékpárjukat és szabadidejükben hosszú túrákat tesznek. Fiala István, Bártfai Miklós és Fejérdi Tamás az első az ebédlőben, s elsőnek hagyja el a tábort is, hogy felfedezze a vidéket. A többség strandra indul, de megtelik a futballpálya is, ahol szintén helyet kapnak a lányok, de, persze, csak a kapukban. Az első tábori napon jártunk Pétfürdőn. Kétszázan érkeztek ide Budapestről. Mind a kétszázan hozzáfogtak a Péti Nitrogénművek fontos távvezeték, út és garázs építéséhez. A leendő mérnökök, edzőtábora ez, ahol a tantárgy, a vizsgatétel így szól: Mit tud ön, mérnök úr, a fizikai munkáról? . (Fotó: Csuzi Zsuzsa) Izgalmas délelőtt a 224-esben Kint is izgalom, bent is izgalom. Csak persze nem egyforma hőfokú és előjelű. Senkinek sem mindegy, mi történik majd ezen a délelőttön?... Az ajtókon ártatlanul fityeg a „Felvételi vizsga” tábla, s komollyá, ünnepélyessé teszi a máskor jelentéktelen szobát. Foglaljon helyet!” A bent ülők: a vizsgabizottság. A tanár arcokra kirajzolódik a várakozás izgalma. Milyen lesz a mai anyag? Sikerül-e a beszélgetés során — legalább részben — megbizonyosodni a szorongva válaszolók felkészültségéről, rátermettségéről, tehetségéről, emberi jelleméről, politikai érettségéről?Nagy a felelősség: sorsok felett kell dönteni. Rajtuk áll: kik lesznek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói, mennyi lesz majd a gond és az öröm; hány utóvizsga veti előre árnyékát, s hány vörös diploma sejlik fel... A kint ülők, a felvételizők. A bizottság előveszi az első borítékot, s az ajtó előtt felharsan az első név. — Tessék, foglaljon helyet! A 224-es terem bizottsága a nemzetközi ismeretek szakra felvételiztet. Valami külföldi munka... A nemzetközi ismeretek: újdonság. Még csak három éves képzési múltra tekint visszaj Itt politikai gazdaságtanból, a választott idegen nyelvből — s aki belevágott ebbe is —, matematikából kell vizsgázni. Ezen felül fokozottan fontos a politikai tisztánlátás, a nemzetközi események „naprakész” ismerete, a logikus következtetés képessége. A tét nagy, a lehetőség kicsi. Ezen a szakon tizenegyszeres a túljelentkezés! Vajon tudják-e az ide pályázók, hogy milyen hivatás vár rájuk? A válaszok?... A legtöbb jelentkezőnek fogalma sincs erről a szakról, s nem is ide való! Valamit hallottak „harangozni” diplomáciai kiküldetésről, idegen nyelvről, külföldről, tudósítói munkáról... De a nemzetközi kapcsolatok ezernyi más, fontos feladatát hírből sem ismerik! Egy debreceni kislány magabiztos: kilenc pontot hozott a technikumból. Az iskola róla írt véleményében ez áll: több éve készül a külkereskedelmi pályára... Talán ajtót tévesztett? Külkereskedelmi szakra másutt felvételiztetnek. De ő mosolyog és legyint. — Az igazgató úr azt mondta, hogy még sohasem hallott erről a szakról, s azért írt be mást. De én olvastam róla, s tudom, hogy ide nehéz bejutni, mert ez valami külföldi munka... Kedves kislány, jól sportol, konyít a KGST ügyeihez, kedvenc tantárgya volt a statisztika. Amíg édesapja — a MÁV géplakatosa — dolgozik, ő beteges édesanyjának segít... Igen ám, de — jeles érettségije ellenére — a felvételin csak közepes tudást mutat, s nem tehet róla, hogy nyelvérzéke gyenge. Nem erre a szakra való! Valakinek meg kellett volna magyaráznia ezt, hiszen másutt talán volnának esélyei! Esetleg az igazgató, vagy az osztályfőnök... Nem kellene gondosabban megelőzni a csalódást? Hallott már Dolores Ibarrumiról? Nyurga, szőke, tótkomlósi fiú lép be. Makón szerezte jeles technikumi érettségijét, s kollégista volt. Egész magatartásán, szerénységén, szimpatikus modorán átérződik a közösségben töltött idő jótékony hatása. Termelőszövetkezeti tag a papája, otthon dolgozik a mamája, ők csak hat elemiig jutottak el, s lám, a fiúk most milyen értelmesen beszél a gyengén fejlett országok előrehaladásának útjáról, a munkaerő áráról, az extra-profitról, a francia elnök moszkvai látogatásáról... Az egyik bizottsági tag arról kérdezi: hallott-e már Dolores Ibarruriról?... Persze, hogy hallott, s már mondja is La Passionaria küzdelmes életét. Aztán hozzáteszi: a kollégiumban — KISZ megbízatásként — rendszeresen előadást tartottak a kisebbeknek. Ő miről beszélt nekik? Például az ár- és bérkérdésekről, Vietnamról... Orosz írásbelije gyengébbre sikerült, de szóban szépen beszél. A matematika megy a leggyengébben. — Tetszik tudni, a technikumban elég keveset foglalkoztunk az alapoknál valamivel magasabb matematikával. Tetszik tudni... A bizottság tud és lát mindent. Egyöntetűen megállapítja: a tótkomlósi fiú gondolkodó titkos, értelmes, érdeklődő és tájékozott. Bár pontszáma nem éri el a „tetőt”, a döntés: javasoljuk! Az idén bevezetett, módosított felvételi rendszer lehetővé teszi, hogy — ha eléri a „pontküszöböt” — rátermettsége folytán egyetemista legyen! Akit nem lehet vizsgáztatni! Ismét debreceni kislány ül le illedelmesen. Esete elgondolkoztató! Érettségi bizonyítványában így sorakoznak a tervek: Politikai gazdaságtan: 4-es... Matematika: 4-es... Német nyelv: 4-es ... — Sajnos, magát nem felvételiztethetjük, mivel politikai gazdaságtanból, matematikából és német nyelvből mindhárom írásbeli dolgozatára nulla pontot kapott — közli vele az elnök. A kislány arcán keserű mosoly. Nem mentegetőzik. Tény az tény! Csak halkan, szinte önmagához szólva, hozzáteszi : — Minden időmet, minden energiámat elvette az érettségi! Egy hét alatt nem tudtam felkészülni erre is ... Ez nem indok, hiszen ugyanabból írásbelizett sikertelenül, amiből az érettségin jó jegyet kapott! De vajon az érettségi eredmény a valóságot tükrözte? ... Kár ezt már firtatni, az azonban szintén tény: a diák tudásából és biztonságából sokat levon ez a két — egymásra torlódott — vizsga-izgalom. — Majd jövőre... — vigasztalják, bíztatják. Bólint. Hangosan szólni már nem tud. Kicsordul a könnye. Tudása tételes Mátraalmásról jött a következő fiú, ahol édesapja az erdőgazdaság szakmunkása. Nyári szünetekben, amikor vakációzni hazautazott Salgótarjánból, ő is munkába állt az erdőben. A vizsgán, a politikai gazdaságtan fő erőssége volt, ellentétben a matematikával és a nyelvvel, s ezért a bizottság úgy döntött: politikai gazdaságtan tanár szakra javasolja . 1. A másik fiú pesti gyerek, papája pedagógus. Kicsit nyegle, s az iskola véleménye szerint is néha túlzottan „elégedett” önmagával... Érdekli a zene, a rendezés, az angol, a lengyel, az eszperantó. Csellózik és amatőr tánczenész ... Vajon miért jött ide? Szavaiból felületesség érződik, tudása tételes, nem gondolkodó. A bizottság úgy dönt: nincs helye ezen az egyetemen! Önmaga előtt zárta be az ajtókat! Egyszerűségében elegáns terülén-kosztüm. Becsületes arc, nyílt tekintet, szépen formált beszéd. Ez a Győrött érettségizett kislány Dunakilitibe való, papája feje és állatgondozó. Három testvére közül az egyik ennek az egyetemnek másodéves levelezője. A kislány — úgy tapasztalható — politikai gazdaságtanból tehetséges. A német nyelvből is szépen felel. Az iskola és a KISZ véleménye is csupa jó: diáktanács-titkár volt a kollégiumban.. Már-már „igen!”-re bólint a bizottság, amikor az elnök néhány nagyon egyszerű kérdést tesz fel: a napi politikáról, az államfőkről, az egyes pártok nevéről... A lány tájékozatlansága keserűen meglepő! A bizottság nem tud segíteni rajta, mivel matematikából nem írásbelizett. Pedig akkor át lehetett volna irányítani az egyetem más szakára. — Miért nem indult matematika-írásbelin is? Tudta, hogy más szakokon szükséges ez a vizsga is? Miért zárt be önmaga előtt ennyi ajtót? — kérdezi óvatosan, ki nem mutatott kesergéssel a bizottság egyik tagja. — Féltem a matematikától! A technikum olyan keveset adott ebből a tárgyból. Pedig talán sikerült volna... Később — amikor a lány már kiment —, a bizottság egyik tagja felkiált: — Valahogyan tudtára kellett volna adni, hogy Győrött van kihelyezett előkészítő tanfolyam. Jelentkezzék ott, jöjjön jövőre, s vizsgázzék matematikából is! Kár volna elkallódnia ... Ha az a kislány olvassa ezt a cikket, tudja: ez neki szól! De okulhat belőle sok hozzá hasonló is ... S a diákokon kívül számos tanár is elgondolkozhat a fentiek felett: ne engedje meggondolatlanul határozó „gyerekeit” fejjel menni a fairnak! Az új felvételi rendszer nem a ténybeli tudás halmozásának akadályfutását tűzi a diákok elé, hanem elsősorban a tehetség, a rátermettség és a határozott politikai gondolkodás jegyeit kutatja. Nem koravén tudósokat, mechanikusan tételhadarókat várnak az egyetemek, hanem olyan nyersanyagot a leendő szakembergárdához, amelyet érdemes csiszolni, formálni, amelynek tehetsége találkozik a kor igényeivel! Ez volt ennek a délelőttnek legfőbb tapasztalata. Somos Ágnes A költöztetők Pécsett június 26-án megnyitották az első egyetemi építőtábort, melyet bízvást nevezhetnénk „költöztető” vagy akár „BELSPED” tábornak, ahová kizárólag markos legények kerestetnek. A négyszer kéthetes időtartammal szervezett tábor legfőbb feladata ugyanis az lesz, hogy az egyetem intézményeinek, klinikáinak jelentős részét átköltöztessék régi helyükről az új pécsi egyetemi városba, ahol már átadás alatt áll hazánk legkorszerűbb és egyik legszebb egészségügyi intézménye, az új 400 ágyas klinika. Egy-egy alkalommal 55 orvostanhallgató vesz majd részt a tábor munkájában. E tábor résztvevői segédkeznek majd az új egyetemi város elméleti tömbjének építkezésében is. A medikus lányok július 3-tól kezdve a Pécsváradi Állami Gazdaság gyümölcsösében dolgoznak. Táborozásuk időtartama kétszer két hét lesz, öszszesen 220 orvostanhallgatónő részvételével. A pécsi medikus lányok közül az idei nyáron is sokan utaznak Balatonaligára, ahol a „Martos Flóra” központi építőtáborban a helyi állami gazdaság földjein végeznek termelőmunkát és alkalmuk lesz arra is, hogy üdüljenek, fürödjeneka „magyar tenger” hűs habjaiban. Számos pécsi orvostanhallgató lesz a Tatán megnyíló nemzetközi ifjúsági építőtábor résztvevői között is. Tíz pécsi egyetemista utazik Csehszlovákiába, kettő Lengyelországba, egy Angliába, ahol a tataihoz hasonló nemzetközi ifjúsági táborban tölt néhány hetet. Szaktudásuk fejlesztésére is módjuk lesz a nyár folyamán a pécsi medikusoknak. Két csoportban összesen negyvenen utazhatnak Erfurtba, német testvéregyetemük klinikáján végzendő egyhónapos gyakorlati munkára. Cserébe viszont Pécsre várják a nyáron az erfurti orvostanhallgatók gyakorló csoportjait. Hasonló hallgatócserét bonyolítanak le a lipcsei és a brnói egyetemmel is. Végül, akiknek kedvük tartja, Keszthelyre is elmehetnek az idei nyáron. A Pécsi Orvostudományi Egyetem ugyanis üdülő sátortábort létesít Keszthelyen, a „Halászcsárda” szomszédságában levő ligetes parti területen. SUGÁR- teg ■ VISZELY? „A kazánkovács- és lakatosipari tanulók munkakörülményei és anyagellátása rossz...” »Ugyanott dolgoznak a radiológusok, ahol az ipari tanulók, őket védik a különféle intézkedések, az ipari tanulókat nem .. E két, felelőst kereső kijelentés a Budapesti KISZ- bizottság iparitanuló-érdekvédelmi konferenciáján hangzott el, április végén. Történt-e valami intézkedés a helyzet megváltoztatására? Miről tud a KISZ? — Olvastuk a cikket, amelyben megemlítették a Láng-gyári ipari tanulók kedvezőtlen helyzetét. Változásról nem tudunk, csakarról, hogy a radiológus csoport munkahelyét jelzőrendszer választja el a munkahelyektől. Ha röntgenvizsgálat folyik, piros lámpák jelzik a sugárveszélyt — mondja Erdei Ferenc, a KISZ-bizottság titkára. — Ami az ipari tanulók körülményeit illeti, valóban rosszak, mert a tanműhely gázos, korszerűtlen. De beszéljen erről egy illetékes. A szakoktató véleménye: — Kezdhetném azzal, hogy gondjaink orvoslását már legalább a tizedik fórumon sürgetjük — fakad ki Horváth Kálmán. — A lehetőségekhez mérten a gyár eddig mindent megtett. Az esztergályos tanműhelyben folyamatosan kicserélik a régi, korszerűtlen gépeket. A lakatostanulók rajzszekrényeket készítettek, de szerszámkészítés ugyanúgy szerepel a munkatervben. A kazánkovács szakoktatás címén például a harmadévesek a vegyigép-szerelésben dolgoznak. Nem a munkaellátottsággal, hanem inkább a környezettel van a baj. Az a csarnok, amelyben a tanműhely egy része kapott helyet, csaknem százéves. Megérett a lebontásra. Arról nem is szólva, hogy az üzem egészségvédelmi szempontból is alkalmatlan a tanulóképzésre. Egy új tanműhely megoldaná azt is, hogy az egyébként előírásosan elkülönített radiológus munkahely közeléből is elkerüljünk ... Az igazgató gondjai: 1265 ipari tanulónk van, 99 most teszi le a szakmunkásvizsgát Úgy érzem, mindent megteszünk azért, hogy a Lánggyár hagyományosan jó szakmunkásképzésének hírét, rangját megőrizzük. Már csak azért is, mert gyárunk — amely most 98 éves, megújul, s az ország legnagyobb vegyigép gyártó üzemévé fejlődik — tájékoztat Bárányos János igazgató.* De nézzünk szét a tanműhelyekben, mennyire fedik a valóságot a bejelentések? Terepszemlén Utunk a radiológus munkahelyen keresztül vezet. Jelzőlámpák, sárga, szembetűnő figyelmeztető feliratok intenek óvatosságra. Innen rácsos kapu vezet a csarnok egyik részében működő tanműhelybe. A földes, fagerendás műhelyben fiúk dolgoznak. Rajzszekrényeket készítenek az elsőéves lakatosok, fűrészidomot a másodévesek. A kazánkovácsok hatalmas ,gépalkatrész körül tevékenykednek. Munka tehát van. Kinyitjuk a szerszámfiókokat, bennük az előírásos szerszámkészlet. Az esztergályos tanműhelyben tizennyolc közül csak a legöregebb gép áll. Gyors számítás. A géppark kora húsz, huszonöt év. A kész munkadarabok a szereldében összeállított vegyi gépek alkatrészeiként várnak sorsukra. A fiúk szerszámszekrényeiben katonás rendben állnak a köszörült vidlák. Az anyag- és munkaellátás jó. Ebben nem volt igazuk a panaszkodóknak. Kint az udvaron öt éve (!) kijelölték a sokat kért és sürgetett tanműhely helyét. A munkavédelmi kabinet mögé (ilyen is csak kettő van az országban), vagy a lebontott csarnok helyére tervezik. A földszinten a lakatos és kazánkovács tanulók, az emeleten az esztergályosok kapnak helyet A harmadik emeleten oktatótermet és zuhanyozót, öltözőt szeretnének... ötéves kívánság, s ma már törvényszerű szükséglet ez. A fejlődő gyárnak szüksége van képzett szakemberekre, és a képzés korszerű körülményeire. Érthetetlen, hogy az évek óta ismételt, s a minisztériumhoz továbbított kérésüket eddig nem teljesítették. Az az ipari tanuló, aki szükségmegoldású tanműhelyben tanulja szakmáját, csak azt mondhatja el, hogy rosszak a körülményei. Csak azt látja, hogy a radiológus munkahely szomszédságában kell dolgoznia. A helyszínen bizonyosodott be, hogy szerencsére minden előírt intézkedést betartanak. Nem hanyagság szülte ezt a szomszédságot, hanem a kényszer. A Láng-gépgyár két év múlva ünnepli alapításának századik évfordulóját. Az lenne egyik legfényesebb pillanata ennek a jubileumnak, ha új tanműhelyt is avatnának. K. M.