Magyar Ifjúság, 1966. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-20 / 33. szám

NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁSSAL A RÁK ELLEN VÁDIRAT A GYILKOS ELLEN Századunk ötvenes éveinek ele­jén az Egészség­­ügyi Világ­­szervezet ki­___________________ mutatása szerint évente 2 175 000 ember halt meg rákban. Az évtized végére 2 630 000 személyre növekedett ez a szám és az újabb fél évtized alatt pedig megköze­lítette a 3 000 000 áldozatot. Hazánkban évente mintegy húszezren pusztulnak el az alattomosan támadó gyilkos kór­tól.Egy nemzetközi orvoskongresszus az emberiség egészsége első számú közel­lenségének nyilvánította a rákot. A vádirathoz magyar adatokat is csatol­hatunk. Ha hét évtized távlatából vizs­gáljuk e gyilkos kórt, hazánkban — 10 000 emberre számítva — az alábbi számok jelzik az évenkénti rákhalálo­zást: 1897 1921—1995 1996—1917 1926 1925 1928 Az emberiség egészségére törő alat­ti más gyilkosról ősidők óta tudnak. Az egyik legrégibb orvostörténeti emlék,­­agyiptomiak életével foglalkozó Shers-papirusz is megemlíti a rák tisztítását és mi tagadás, három- és él évezred alatt alig változott meg róla az orvostudomány álláspontja. Két­­száz esztendővel ezelőtt is még csak ezt állapíthatta meg róla egy francia orvosi tankönyv, hogy a rákbetegsé­get kifejlődése előtt éppen olyan re­­ménytelen megállapítani, mint meg­gyógyítani ... Sokáig nagy gondot oko­zott, és ma is a gyógyí­tás leglénye­gesebb alap­­feltétele, a ráknak ide­jekorán történő felismerése. A múltban gyakran nem tudtak arról, hogy a halált tulajdonképpen rákos megbetegedés okozta. Az elrettentő módon emelke­dő statisztikai adatokat azért is kriti­kával kell fogadnunk, mert a múlt század végén a halottkémlelést az ese­tek többségében nem orvosok végez­ték.­­ Később, amikor még inkább orvosi feladat lett a halál okának megálla­pítása, a pontosabb szakvélemények­kel, emelkedett a rákos elhalálozások száma és különösen magasra szökött, amióta az orvosok mind biztosabban is­merik fel a pusztító kórt. Az adatok értékelésénél jelentős té­nyező az, is, hogy az orvostudomány haladásával, nagyhatású gyógyszerek, felfedezésével a­ századeleji átlagos életkor, mely jóval az ötven esztendő alatt volt, napjainkban már a hetve­nedik év közelébe emelkedett. Ehhez az is hozzájárul, hogy a rákos megbe­tegedések többnyire az idősebbeket tá­madják meg. Hazánk 1964. évi rákos halottjainak 90 százaléka az ötven éven felüliek közül került ki és ezek­ ,­nek is a fele elmúlt hetven eszten­dős. Ha ezeket a módosító adatokat fi­gyelembe vesszük, majdhogy azt mondhatjuk, a daganatos , betegek szá­ma, kivéve a rohamosan emelkedő tü­­dőrákosokat,­­ » -századt­ elejéhez - • nyitva alig emelkedett.­­ De ha a valóságos szám nem nö­vekedett volna, ez sem jelenti még azt, hogy a fenyegetés elmúlt. A rá­kos veszély súlyosságából mit sem von le, hogy régebben is ilyen mér­tékben létezett. Az orvosok, felismerve a kérdés jelentőségét, nemzetközi ösz­­szefogással próbálják felderíteni a rák titkát. A nyomozati jelentések könyv­tárnyi anyagot tesz ki, ezek közül ismertetünk néhány újabbat. A TETTES • SZEMÉLYLEÍRÁSA Amióta a mikrosz­kóp az or­vosi tevé­kenység minden­napos esz­köze lett, a szabad szemmel még nem látható, rá­­kos megbetegedés a feltételezések vi­lágából a valóság pontosan meghatá­­rozható környezetébe került. Amióta a kutatók megismerték az egészséges sejtek világát, nem maradt többé titok a rákosan elfajult sejtek szövettani ké­pe sem. A szervezet egészségére törő gyilkos sejtek gyorsabban osztódnak, magjaik aránytalanabbul nagyobbak, másképpen festődnek. A nyomozás so­rán a mikroszkóp tárgylemezére ke­rülve, lelepleződnek. De a tettesek fel­keresése az emberi szervezet egészsé­ges sejtjeinek milliárdjai közül gyak­ran reménytelennek tűnik. Olyan ez a feladat, mintha Földünk valamennyi lakója közül kellene néhány ezret elő­állítani, akikről csak annyit tudunk, hogy feltehetően gyilkos szándékuk van. Ez azonban nincs a képükre, ha­sonlatunkat folytatva, a szövettani met­szetükre írva, a kialakulás stádiumá­ban. A nyomozóknak jellegzetesebb, kö­rülhatároltabb adatokra van szüksé­gük. Olyanokra, melyek a gyilkosokat félreérthetetlenül elkülönítik az áldat­lanoktól. A gyilkossá váló sejtek életmódjá­nak felderítéséhez jelentett be a na­pokban komoly támogatást Otto War­burg, a Nobel-díjas orvoskutatók ez­­évi összejövetelén. A német tudós, aki harmincöt évvel ezelőtt az emberi sej­tek­­ energiaellátásának felderítéséért kapta meg magas kitüntetését, mun­katársaival azt bizonyítja, hogy az egészséges­­emberi sejtek az oxigénel­látás bizonyosfajta csökkentésével rá­kos sejtekké alakulnak át. Ha ez a feltételezés megfelel a va­lóságnak — Warburg professzor s szám­­talan kísérlettel támasztotta alá —, még akkor sem találták meg a rák gyógyszerét. Egy nagyon jelentős té­nyezőt azonban ssikerült felismerni, melynek segítségével talán meg lehet határozni a rák keletkezésének és ter­jedésének alapelvét. FIGYELMEZTETŐ GYANÚJELEK Évtizedek óta folyik a­­ vita az orvosok kö­zött is, hogy a rákos be­tegekkel szabad-e közölni szenvedésük okát, várható életkilátásaikat. A vitának alapvetően csak addig volt­ értelme, amíg a rákos megbetegedés egyet jelentett a halálos ítélettel­. Ma azonban más a helyzet. Az idejében felismert és megfelelően kezelt rák gyógyítható! De nem­­­ehet eleget hangsúlyozni, hogy a sikeres gyógyítás elsősorban a korai felisme­résen múlik. Ha­­a gyilkos szándékát idejében le­leplezik, megakadályozható a gyilkos­ság. Vonatkozik ez a rákos sejtek ál­tal történő támadásra is. De a gyil­kosság gyanúját csak akkor lehet fel­oszlatni, ha a gyanújeleket alaposan megvizsgálják. A rák ellen is csak úgy lehet véde­kezni, ha ismerik a gyanújeleket. Mai tudásunk szerint, a következőkre kell elsősorban felfigyelni:’ 1. Daganat vagy keményedés­­a mellen, vagy más testrészen. 2. Nem gyógyuló seb. 3. Rendellenes vérzés vagy folyás. 4. Szemölcs vagy anyajegy bármi­, i­lyen megváltozása. 5. Tartós emésztési panaszok, vagy nyelési nehézségek. 6. A normális bélműködés huzamos megváltozása. 7. Tartós rekedtség, vagy köhögés. MIÉRT VÁLIK ÁMOKFUTÓVÁ? A gyanú az esetek túlnyomó többsé­gében természetesen nem j­elenti a fel­tételezés igazolását. Akire ráillik egy bűnöző személyleírásának néhány ada­ta, még nem azonos a tettessel, de a gyanú esetén nem árt figyelemmel kí­sérni. A rákos gyanújelek elbírálása azonban nem tartozik a gyanúsítottak­ra. Ez kizárólag szakorvosi feladat. Bízzunk az orvosban, aki meghatároz­za a további tennivalókat. Az esetek túlnyomó többségében semmilyen to­vábbi eljárásra nincs szükség. Hosz­­szasan lehetne sorolni azok neveit, akik semmibe véve a gyanújeleket, le­mondtak a gyógyítás lehetőségéről és a szörnyű kór áldozatai lettek. A kutató or­vosok kí­sérleti álla­tok tízez­rein vizs­gálják a nagy kér- ., dést, foly­tatják a nyomozást, hogy az egészsé­ges sejtek mikor, milyen hatásra ala­kulnak át ráksejtekké. Warburg pro­fesszor elméleti alapot adott, amihez jó néhány mechanikus bizonyíték­kal rendelkezünk. Kísérleti körülmé­nyek között különböző ingeranyagok, úgynevezett kancerogének felhaszná­lásával rákot lehet előidézni. Több száz kancerogén ismeretes és érdekes módon ezeknek a többsége az úgy­nevezett civilizált életben található meg. Különös alapossággal vizsgálták meg az utóbbi esztendőkben a cigaretta kancerogén hatását. Tagadhatatlan, hogy a tüdőrák emelkedése és a do­hányzás között összefüggés áll fenn. Ha nem is kap minden dohányos tü­dőrákot, de a tüdőrákosok állandóan emelkedő száma szinte kivétel nélkül a dohányzók közül kerül ki. Amióta a cigarettázás szenvedélye a­ fiatalok között is elharapódzik, ezzel párhuza­mosan a fiatalkorúak tüdőrákja is már meg­te­g­ezik a halálozási statiszti­kákban. Feltehető, hogy a kancerogén anya­gok egymást kiegészítve támadnak, ha elérnek egy bizonyos koncentrációt s lehet, hogy az oxigénellátás zavarát idézik elő, vagy más élettani mecha­nizmus útján vadítják meg a sejteket, melyek ámokfutóvá válnak s a szerve­zet egészének érdekével mit sen­ tö­rődve végzik pusztításukat. Kisajátít­ják az életet jelentő táplálékot, a be­teg állandóan fogy, a rákos daganat pedig egy bizonyos határon túl már megállíthatatlanul növekszik. Amíg vi­lágszerte folyik a nyomozás a betegség mechaniz­musának felderíté­séért, az áldozatok életének megmentéséért is hasonló nemzetközi méretekben­ megnyilvá­nuló munkát végeznek. Igen eredmé­nyes az idejekorán elvégzett sebészeti műtét, a sugárkezelés, mely a szerve­zetben elsősorban a kóros gyorsaság­gal osztódó ráksejteket pusztítja el. Különösen azóta érnek el kiváló ered­ményeket, amióta a két eljárást meg­felelően vegyítik. Magyar kutatók nemzetközi sikere­ket értek el bizonyos rákféleségek gyógyszeres kezelésével. De bármilyen­­ nagy a haladás és biztatóak az ered­­­mények, a rákbetegség eddig ismert lényege alapján nem lehet egyetlen, olyan orvosságot felfedezni, amely va­lamennyi rákos megbetegedést meg­gyógyítaná. A sokirányú gyógyító kísérlet közül rendkívül érdekes Manfred von Ar­denne kollektívájának munkássága, mely elvileg ellentétben áll az eddig használatos módszerekkel. A drezdai kutató kollektíva úgy kíván egyes, eddig gyógyíthatatlannak tartott rákos megbetegedéseket gyógyítani, hogy az emberi testet — a fej kivételével — 45 C-fokra melegítik fel. Nemrégiben közzétett beszámolóik szerint kísérle­teik igen sokat ígérőek, de még rend­kívül messze tartanak attól, hogy el­járásuk a gyakorlati gyógyászatba be­vezethető legyen. Egyes újságok gyakran közölnek a közvéleményt megtévesztő híreket a rák gyógyításáról. Ezek az esetek túl­nyomó többségben megalapozatlan hí­rek csak arra alkalmasak, hogy fél-­­revezessék az érdeklődőket, az érde­kelteket. A rák titkainak felderítésére nemzetközileg folyik a tudósvilág nyo­mozása és a várt eredmény bizonyára nem marad el. Addig is a rák leküz­désének alapvető feladata továbbra is , a korai felismerés és a szakorvosi ke­zelés marad. Dr. Veres Pál ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK Manfred von Ardenne kutatócsoportjának kísérlete. A rákos beteg különleges üveg fürdő­kádban fekszik. Feje jeges vízben, melynek a hőfoka 10 C. Külön jeges tömlő biztosítja állának a hűtését. A testét elborító víz hőmérséklete 45 C°. A daganatos testrészt a víz alatt sugározzák be rövidhullámokkal. Ezzel az eljárással a kutatók szerint a testhőmér­sékletet 45 C°-ra lehet emelni anélkül, hogy a vérkeringés, a légzés és más életfontosságú szervműködések mérhető módon károsodnának. A kutatók szerint az ilyen hőkezeléssel az operálhatatlan rákok felszívódnak anélkül, hogy az eltűnő daganat helyén szövet­szétesés keletkezne. Az érdekes kísérlet klinikai bevezetéséről egyelőre még szó sem lehet, mert hatékonyságáról az ellenőrzés széles körűen még nem történt meg. MENTŐAKCIÓK AZ ÁLDOZATOK ÉLETÉÉRT 2,76 3,48 3,9 . . 5,8 7,18 8,86 1938 1949 1955­­ 1969 1962 1964 13.1 16.2 17.7 18.8 Rákos beteg sugárkezelése kobaltágyúval CS. HORVÁTH TIBOR SEBŐK IMRE:­ ­ Erre a kirándulásra Péter NEM HOZTA MAGÁVAL NÍ­RAT. ZAVARNÁ A TÁRSASÁGA CSAK AZÉRT MÉRT. VISZOL­YOG A Amint visszatér, nyomban akcióba LÉP. TALÁLOMRA KIVÁLASZTJA AZ EGYIK METEOROLOGUST. ÉS MEGKÉRI, HOGY BIZALMAS KETTESB£N NÉHÁNY SZÓT VÁLTHASSANAK. ROBOTOK-LÁNYTÓL , NYUGOD­TAN AKAR GONDOLKOZNI. MEG KELL TALÁLNIA A MÓDJÁT, HOGYAN TEHETI ÁRTALMAT­LANNÁ­ NOORDENT. MIKÖZBEN A­ KIS LÉGPÁRNÁS JÁRMIÉI MÖ­GÖTT MESSZE ELMARAD A KUTA­­TÓÁLLOMÁ­S VÉDŐKUPOLÁJA,RI­PORTERÜNK LATOLGATJA A LE­HETŐSÉGEKET. VÉGRE ELHATÁ­­ROZÁSRA JUT... ROBOT0 LÜZgoff aZ »Astra « NÉHÁNY NAP , MÚLVA BEFUT. KÖZELEDIK A GYŐ­ZELEM NAPJA. NEKÜNK AZONBAN NEM SOK HASZNUNK LESZ BELŐLE. CSAK ESZKÖZ VAGYUNK a aa NooRDEN KEZÉBEN. ' ák KOCKÁZATOS DOLOG, MÉGIS MEG KELL PRÓBÁLNOM MÁS MEGOLDÁS NINCS. A HATÁS VÁRHATÓ VOLT. »Vajon cselgáncs fogásokat kellprogramoz­­TaK-E? «-TESZI FEL ÖNMAGÁNAK PETER AZ AG­GASZTÓ KÉRDÉST. NYOMBAN PRÓBÁT IS TESZ... ■Hogy mer ÍGY BESZÉLNI , EZ ÁRULÁS! Peter előveszi zsebkését, villan a penge, a ROBOTOK FEJSZISSZEN. AZTÁN BEVÜLTEN MERED. A KEZÉN TÁTONGÓ SEBBŐL FÉMESEN ELŐCSILLANÓ SZINTETIKUS INAKRA. .. N !, /uaiSf Mtáb.­­ ÍMEÍ MAGA NEM EMBER ! GÉP! MINEK KELLENÉNEK NOORDENNEK GÉREK. HA MÁR ELÉRTE CÉLJÁT, HA GYŐZŐIT, MINDNYÁJUNKAT MEGSEMMISÍT. Peter a tudóstól ellesett módon ELTÜNTETI A SEBET. AZTÁN OTTHAGY­JA AZ ELKÉPEDT ÁL- METEOROLÓGUST. »LEGYET ÜLTETTEM A «CSAVAROS» AZ EREDMENY MEGNYUGTATÓ a tárgyalás menetét már ÚJRA Ő IRÁNYÍTHATJA.Ha egy percig NYUGTON MARAD, BIZONYÍTÉKKAL IS SZOLGÁLOK. AGYÁBA!«- GONDOLJA ELÉGEDETTEN, ÉS ELSIET, HOGY. A TÖBBI ROBOTORC­ES ELSIET, HOGY­ A TÖBBI ROBOTORC­KÁT IS FELLAZÍTSA ROMLOTT AGYÚ ALKOTÓJUK ELLEN. . ^ egyszerö. MEGÖLJÜK Noordent.­­ AKKOR SOHA SENKI SEM FOGJA MEG­TUDNI, HOGY NEM EMBEREK VAGYUNK. A LESZÁMOLÁSRA ÉN ADOM MEG A JELT. ADDIG EGY SZÓT SEM! SENKINEK!Hit TEGYÜNKi FOLYTATJUK VÍZSZINTES: (Kétbetűsek: SE, LE, SK, IH, GC, OR, IR, VE, SS, KY.) — 2. Sportág, Európa-bajnoka és világrekordere Zsivótzky Gyula. — 14. Hull. — 16. Ritkábbá vált. — 17. Kiválasztó páros szerv. — 19. A távol- és hármasugrás országos csúcstartója. — 21. A 3000 méteres akadályfutás világcsúcstartója. — 23. Angol sör. — 25. Sporteszköz. — 27. Műveltető képző. — 28. Poe amerikai költő egyik személyneve. — 30. A magyarokhoz csatlakozott kazár néptörzs. — 33. Becézett női név. — 34. Dán, norvég, svéd vál­tópénz. — 37. A lelkesedő közön­ség teszi a sportversenyeken. — 39. A maratoni futás olimpiai baj­noka, aki győzelmekor (1932) újság­kihordó volt és mindössze 20 éves. — 41. Névelővel: tartós, kemény, hajóépítésre alkalmas indonéziai fafajta. — 42. Szudán­ helység. — 43. Kötőszó. — 45. Női becenév. — 46. „c”. — 48. Levelet készí­teni. — 50. Műtétet végez. —­ 52. Város a Zagyva mindkét partján. — 54. A hegedő seben képződik. — 56. Jak — angolul. — 59. A fej ré­sze. — 61. A gerelyhajítás Európa­­bajnoka Belgrádban. — 63. A len­gyel súlylökő-rekorder. — 67. Zsír­párna az áll alatt. — 68. Áttesz-e fölötte? — 69. Kissé. — 71. Futár — idegen szóval. — 72. Az NSZK 21 esztendős kalapácsvetője. FÜGGŐLEGES: 1. Kis súly. — 2. A hideg „teszi”. — 3. Régi űrmér­ték. — 4. Angol labdarúgó-csapat. — 5. Kegyes — eszperantóul. — 6. Átmásol. — 7. Vége a baracknak! — 8. Zala megyei község. — 9. Vil­mos, páratlan betűi. — 10. A ma­gyar törzsek lakóhelye a honfog­lalás előtt. — 11. Lehár-operett. — 12. Város Jugoszláviában. —■ 13. Fővárosunk egyik fele. — 15. Ezt az égési terméket használják futó­pályák építésére. — 18. Terméket­len — eszperantóul. — 20. Ábránd, látszat jelzője. — 22. Lekaszáló. — 29. Egyesével egymás mögött el­helyezkedő emberek sora. — 31. Befed. — 32. ... Szilárd, az atlé­tikai Európa-bajnokság megterem­tője, az Európa-bizottság és a Ma­gyar Atlétikai Szövetség néhai nagy tekintélyű elnöke. — 36. Hány ország atlétái versengenek a Nép­stadionban az Európa-bajnoki cí­mért a VHI. atlétikai EB-n? — 38. Salgótarjáni kőműves, legkiválóbb hosszútávfutónk. — 40. Szándékoz­va. — 44. Az egyik legmegbízha­tóbb és legküzdőképesebb­­ atlétánk. — 45. Autonóm köztársaság Nyu­­gat-Afrikában. — 47. Mesterember. — 49. Északnorvég kikötőváros. — 51. A vörös csillag öt. . . — 53. Menyassszony. — 56. Az Északi­tengerbe ömlik. — 57. Vissza,­hát­véd a labdarúgásban. — 61. Nya­raló. — 62. Haiti része! — 64. Bo­leró része! — 65. Ritka — néme­tül. Bíró Zsolt Megfejtés után írjuk át a rejt­vényből a megjelölt számú szavak kezdőbetűit az alsó hálózat meg­felelő számú négyzeteibe. Csak a vastagbetűs meghatározá­sok megfejtését és az alsó háló­zatban előforduló „B” és „B” be­­tűk számát kérjük megírni. Cím: Magyar Ifjúság szerkesztő­sége, Budapest VII., Somogyi Béla utca 6. A postai levelezőlapra kérjük fel­tűnően ráírni: „KERESZTREJT­VÉNY”. A hibátlan megfejtést beküldők között könyvutalványokat és 5 db ifjúsági bérletet sorsolunk ki a bu­dapesti atlétikai EB-re. Az ifjúsági bérletre pályázók augusztus 25-ig küldjék be a rejt­vény megfejtését és a levelező­lapra ragasszák rá a rejtvény­ábrából kivágott VHI. atlétikai EB emblémáját. A könyvutalványokra pályázók­­ a lap megjelenésétől számított 12 napon belül küldhetik be a rejt­vény megfejtését. A keresztrejtvény és a „Döntő a hegytetőn” megfejtését külön-kü­­lön postai levelezőlapon kérjük beküldeni. A levelezőlapot a kapualjban le­vő ládába is be lehet dobni. Megfejtés a 31. számból:­­ Stockholm. — Morale. — Turova. — Tábori. — Irina. — Budapest. — Szécsényi. — Atlétika. — Zátopek. Könyvutalványt nyertek: Cserkuty Sándor, Csősz. — Deák Márton. Kunhegyes, Vízgépészeti Vállalat. — Frank Istvánná, Sze­ged, Sándor u. 46/B. — Kijatz Er­vin, Tata, Bartók Béla u. 4. — Ko­vács Rita, Bp.. XII., Agancs út 18. — Lévay Gyula, Kecskemét, Szé­chényi krt. 13. — Reiner László, Bp. Vili., Baross u­. 77. — Tassi Anna, Nyíregyháza, Nád u. 12. — Tihanyi Gellért, Tapolca, MN 1480/6. — Tóth Erzsébet, Bp. V., Királyi Pál u. 14. — Szenti­váll­yi László, Bp. XX., Jókai Mór u. 91/A. — Vályi Dezső, Pusztasza­­bolcs, Vöröshadsereg u. 20. — Var­­­ró Imréné, Bp. III., Nagyszombat u. 27. —■ Willing Margit, Dunakeszi, Bem u. 22. — Zemplényi Károly, Bp.­­, Hunfalvy u. 6. A jutalmakat postán küldjük el. Megrázó erejű, magyarul beszélő angol filmdráma. Csak 16 éven felüliek látogathatják. Budapesten augusztus 18-tól műsoron. ★ • tomm m HMSZAGY KORUL Színes, szélesvásznú. x zenés NDK filmvígjáték. ★ Beszéljünk a nőkről Magyarul beszélő olasz filmvígjáték. Csak 16 éven felüliek látogathatják. ★ Magyarul beszélő francia film víg­játék. Korhatár nélkül megtekinthető. Budapesten Vörösmarty kertmozi műsorán. !ÍÍÍÍÍÍÍÍiÍÍ!!ÍÍÍÍÍiÍÍiÍÍÍÍÍÍÍÍÍj!!ÍÍÍiÍÍÍÍÍÍ::ÍjÍÍÍÍÍjjn:;Í:HiÍ:ÍÍ:jÍ!ÍÍÍÍjÍÍi:ÍiÍÍiÍ::!Í!Íü:Í[ÍÍÍÍÍÍÍÍj:i hogy az állami­ KERESKEDELEMBEN VÁSÁROLT ÓRÁJÁT HOVÁ VIGYE garanciális javításra MERT m­mmmKEim DÍJMENTESEN JAVÍTJA

Next