Magyar Ifjúság, 1968. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-29 / 48. szám

ZALA m­egyében Írta: Kocsis Éva LÁTOGATÁS H­asznos együtt­m­űködés Kérdésünk a KISZ Zala megyei bi­zottságának első titkárához, Lendvai Miklóshoz csupán egy területre vonat­kozik: az ifjúság társadalmi megítélésé­ben, elismertetésében és támogatásában hol tartanak ma a megyében? — Az csak természetes, hogy mi ma­gunk — hivatásunknak megfelelően — megszállottan ifjúságpártiak vagyunk. A társadalmi szervezetek úgy is tekintik a KISZ-t megyénkben, mint amelynek az a feladata, hogy megfogalmazza a mun­kás, a paraszt, az értelmiségi és a tanuló­­ifjúság igényeit és utat, módot találjon azok érvényesítésére. Ilyen körülmények között, ilyen elvi alapon jutottunk egy nevezőre mindazokkal, akik kapcsolat­ban vannak a fiatalokkal, akiknek dön­tései kihatnak az ifjúság életkörülmé­nyeire. A társadalom hozzájárulását ugyanis nem helyettesíthetjük, a mi fel­adatunk az, hogy egybegyűjtsük és tol­mácsoljuk illetékeseknek a fiatalok ké­réseit, javaslatait. A további teendő, hogy a lehetőségekhez képest realizálód­janak a javaslatok.­­ A teljesen egyértelmű és világos válasz után a napi munka, az adódó problémák tükrében szeretnénk megis­merni az együttműködés részleteit.­­ Az 1016-os kormányrendelet meg­jelenése után tanácsi szerveink nem ke­rülték meg a KISZ-t, meghallgattak bennünket, javaslatainkra konkrét in­tézkedések is születnek. A végrehajtó bizottságok ülésein a megelőző években alig szerepelt ifjúsági téma, most fél­évenként hét-nyolc ilyen napirend is van. A megyei tanács — többek között — a szakmunkásképzés helyzetét, a fi­zikai dolgozó szülők gyermekeinek kö­zépiskolai és egyetemi továbbtanulását, az iskolai testnevelés körülményeit, s a „népművelés a fiatalokért” című témát tűzte ebben a félévben napirendre. Ez az érdeklődés és segíteni akarás egészen községeinkig gyűrűzött tovább. A lete­­nyei járásban határozat született, hogy a községfejlesztési alap 2—3 százaléká­nak biztosításával klubfelszereléseket, berendezési tárgyakat és sportfelszerelé­seket juttatnak a KISZ-szervezeteknek és úttörőcsapatoknak. Köztudott, hogy megyénk ötvenhét községében nincs mű­velődési otthon, a legrosszabb az ellátott­ságunk az országban. Ma ott tartunk, hogy társadalmi üggyé vált Zalában a szórakozás, a művelődés helyzetének ja­vítása. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa szintén igényt tart arra, hogy a munkás­ifjúságot érintő kérdésekkel jelentkez­zünk. Együttműködésünk hasznos és fe­lelősségteljes, hiszen mi nem kérünk megkülönböztetett jogokat, amikor, a fia­talok termelési és egyéb érdekvédelmét hangsúlyozzuk. A részesedési alap fel­osztásánál a szakszervezetek támogatják a KISZ-t az ifjúság sportolási és kul­turális igényeinek kielégítésében. Ugyan­ez mondható el a lakáskérdésről; a szak­szervezetek és a KISZ közös javaslatára egyre több vállalatunk gondol lakásfej­lesztési alap létrehozására. Zala megyében a termelőszövetkeze­teknek két területi szövetsége működik. Ezek a KISZ termelési mozgalmait sokra becsülik, a szövetkezetek megerősítésé­ben nagyban számítanak ránk, fiatalok­ra. A szövetségek elnökei és vezetői részt vettek parasztifjúsági parlamentjeinken, volt ahol kérésünkre ők tartottak vita­indító előadásokat, de mindenütt bátorí­tották hozzászólóinkat, egy sor kérdés­ben pedig intézkedtek is. így kezdődött meg a törődés megyénk négyszázötven fiatal agrárszakemberével, így kap tá­mogatást a közös gazdaságoktól a falusi KISZ-lakásépítkezés is. Igaz, ebben a megyei tanács olyan példát adott, ame­lyet megyeszerte emlegetnek. Zalaeger­szegi 216 lakásos lakótelepünk közműve­sítésével lakásonként huszonötezer fo­rinttal csökkentette az építkezők költsé­geit. De elmondhatjuk a MESZÖV-ről is, hogy nyolcvan mezőgazdasági úttörő­szakkörünk vezetőjét képezi ki saját költségén. A nagykanizsai úttörőház nyolcmillió forint költséggel épült, s ennek felét helyi erők adták, s zalaeger­szegi ifjúsági házunk tízmilliós beruhá­zásából hétmilliót megyénk társadalmi szervezetei biztosítanak. S hogy az ifjú­ság megértésében és támogatásában mi­lyen szemléleti változás történt, azt a művelődési programok is tükrözik. Szin­te mindenütt törekszenek a fiatalok szó­rakozási igényeinek kielégítésére. Ha bi­zonyos, vállalati és üzemi szinteken még akadnak is gondjaink az együttműködés ilyen értelmű felfogásában, megyénk ve­zető testületeivel ma már teljes az ösz­­szefogás. És ez ösztönöz, s egyre több re­ményre jogosít fel bennünket. Fotó: Csuzi Zsuzsa Az olaj, a földgáz, Zala megye értékes kincse, még évtizedekig biztosítja a fog­lalkoztatottságot. Az újonnan belépett a szegedi olajmezők mellett, ma is Zala megye adja az ország olajtermelésének felét, évi 1 millió tonna olajat. Nem lefutott prog­ram tehát az olaj és a gáz kitermelése, kisebb új mezők feltárása mellett eredmé­nyesen folynak a mélyművelések. Elnézést a címben sze­replő futball hasonlatért,­­­de témánkhoz ez talál legjobban. Zala megyét járva visszatérően hall­gattuk a panaszt ifjúsá­gi vezetőktől arról, hogy az üzemi négyszög ná­luk nehezen alakul ki, csak háromszögként működik, a KISZ-szer­­vezetek képviselői na­gyon sok üzemben nem kapnak helyet a jogok és kötelességek asztalá­nál. (Hogy hány helyen van ez így, annak felso­rolásától helyszűke miatt tekintünk el.) Ha egy KISZ-titkár szóvá teszi, hogy miért csak „labdaszedőként” futkoshatnak a fiatalok a pálya szélén, amikor a termelés segítésében pél­dául bent a csapatban Lesből gólt lőni? serénykedve talán kapu­ra is tudnának lőni, akad Zala megyében igazgató, aki így utasítja rendre: — Ne avatkozz válla­lati kérdésekbe, suszter maradjon a kaptafá­nál ... Ezek a „suszterek” azonban egy és mást már Zalában is bizonyítot­tak. Jogokat eddig sem nyitott tenyérrel kértek az ifjúsági szervezetek, nem tesz a KISZ-veze­­tőknek személy szerint szívességet sem vállala­ti igazgató, sem szak­­szervezeti vezető, ha az ifjúság képviselőjeként tájékoztatja, s bevonja a döntésekbe. Ezt a jogot a KISZ országos szinten megkapta, rendelet rög­zíti és az ifjúság bizal­mát élvezve kötelessé­gének tartja gyakorolni. Béremeléseknél és la­kásügyekben, a kollek­tív szerződések összeállí­tásánál és a fiatalokat érintő minden kérdés­ben a KISZ meghallga­tását ma már majd min­denütt önérdekből is megteszik. S ennek nem más az oka, minthogy eredményességre törek­szenek, és ismerik a sza­bályt: „sem a pálya szé­léről, sem lesből nem le­het gólt lőni...”. Új tantárgy A tanterv megérkezett, de csak címszavak­ban tartalmazta egy új tantárgy, a honvédel­mi ismeretek bevezetésének mikéntjét, ho­gyanját. A nagykanizsai Mező Ferenc általános gimnázium és szakközépiskolában segítettek magukon. Az osztályok KISZ-szervezetei kap­csolatot kerestek honvédségi alakulatokkal, így kapnak óráik megtartásához segédeszközö­ket és személyes segítséget is. A KISZ-esek taggyűlésen beszéltek arról, miért van szükség rá, milyen hiányt pótol az új tantárgy, a pe­dagógusok irodalmi szemelvények után kutat­tak, óravázlatokat állítottak össze. Ilyen össze­fogással lett máris hasznosságán túl kedvelt tárgy ebben az iskolában a honvédelmi isme­retek. NÉGYEZER ÚJ MUNKAHELY Az elmúlt két esztendőben négyezerrel nőtt az iparban foglalkoztatottak száma Zalában.­­ Mindezt nem nagy beruházások révén, hanem főként a tanácsi és szövetkezeti ipar fejlesz­tésével érték el. Lehetőségeik azonban ezzel még nem merültek ki, az ipartelepítés a me­gyében még csak ezután érezteti hatását. Nagykanizsán az Egyesült Izzó építi Fénycső­gyárát, ez a 30 milliós beruházás idén már 700 új munkahelyet jelent, és a következő évek­ben is évente 300—400 nő elhelyezkedését biz­tosítja. A Kozmetikai és Háztartás vegyipari Vállalat is új gyáregységet épít Zalaegersze­gen. A 100 milliós beruházás 1970-re készül el, itt 400 lány, fiatalasszony talál majd munka­­alkalmat. A Ganz-MÁVAG Hídszerkezeti Gyáregysége vasas szakmákban kínál elhe­lyezkedési lehetőséget ma és az elkövetkezen­dő években. Brigád védjegy Szokatlan bélyegzőt rendelt tavasszal Varga György, a Nagykanizsai Bútor­gyár KISZ-titkára. A KISZ-jelvény kö­ré szép betűkből ezt a feliratot kérte: „Ifjúsági szocialista brigád gyártmánya”. Ez a bélyegző azóta sem fekszik vala­hol az íróasztal mélyén, hanem talán a legtöbbet használják a gyárban. Három ifjúsági brigád 35 tagja lesz, óránként, félóránként kézbe a kárpitosműhelyben, s amint kész egy fotel, egy szép garnitú­ra, bútoruk hátlapjára ráütik védjegyü­ket. De története van ennek is, mint min­den újnak... — Amit­ a brigádunk ezután termel, azért vállaljuk együtt az erkölcsi és az anyagi felelősséget! Ha reklamáció, pa­nasz érkezik, fizessünk! — hangzott el a

Next