Magyar Ifjúság, 1970. január-április (14. évfolyam, 1-16. szám)
1970-04-17 / 15. szám
CSEPEL MOST IS ÉLEN A Csepel Vas- és Fémművekben vasárnap reggel hat órától délután 1 óráig 12 ezren dolgoztak. A KISZ-esek szovjet katonafiatalokat és úttörőket is meghívtak erre a napra. A munkakezdést mindenütt rövid megemlékezések vezették be, ahol felidézték a kommunista szombatok és vasárnapok múltját. A Csepel Művek emléklapot és emlékjelvényt adományozott a Lenin-centenárium alkalmából rendezett műszak részvevőinek, s részükre délután teltházakciót szerveztek a Thália Színházba, illetve a Csepel Munkásotthonba. A fiatalok több csoportja munka után a Hármashatár-hegyre és a Vidám Parkba kirándult. SZÁZEZREN A FŐVÁROSBAN A fővárosban csaknem százezren dolgoztak társaidalmi munkában április 12-én, a kommunista vasárnapon. Az üzemek többségében nemcsak a fiatalok vállalták a rendkívüli műszakot, hanem az idősebb dolgozók is kivették részüket a munkából. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál 1500 fiatal teljesített rendkívüli szolgálatot a villamosokon és autóbuszokon. A SZŐLŐT NYITOTTÁK Megyeszerte több ezren váltották át pihenőnapjukat munkanappá Bács-Kiskun megyében is. Izsákon a szőlőt nyitották, metszették, a mélykúti Béke- és Új élet Tsz-ben pedig fákat ültettek az ifjúsági brigádok. Baján a Filiomposztó Vállalatnál és a Ganz Villamossági Művek gyáregységében is munkával telt a vasárnap. ÉRDI LÁNYOK Az érdi Pentavölgye Termelőszövetkezet üvegházaiban a kommunista vasárnap délelőttjén leszedték az első zöldpaprikát a KISZ-esek, aki Lenin előtt tiszteleg ezekben a napokban az egész haladó világ. Lenint köszönti születésének 100. évfordulója alkalmából népünk, s ifjúságunk is. Lenint, a forradalmárt és tanítót, az első proletárállam alapítóját, a művében élő nagyszerű embert. Méltó módja az emlékezésnek, hogy a szocialista országok fiataljai, a Lenini Komszomol kezdeményezésére április 12-én nemzetközi kommunista vasárnapot tartottak. Hazánkban is fiatalok és idősebbek tízezrei vettek részt ezen. Az emlékezés mellett a kommunista vasárnap értékét növeli az is, hogy a KISZ-esek e rendkívüli szolidaritási nap jövedelmének 50 százalékát fizetik be a vietnami nép hősi harcának támogatására. BEHOZTÁK Lassú tavaszunk kibontakozását segítette Baranyában a földeken megtartott kommunista vasárnap. A márciusi,áprilisi kedvezőtlen időjárás hatvanezer holdnyi szántanivalót és százezer holdnyi vetnivalót hagyott meg. A termelőszövetkezetek ezen a vasárnapon a gépekkel jobban ellátott állami gazdaságok segítségét kérték. Traktorosaik, valamint dolgozótársaik vállalták az április 12-i kommunista műszakot. Ezen a vasárnapon Baranyában úgy határoztak, hogy áprilisban és májusban a következő öt munkaszüneti napon ugyancsak kommunista műszakot szerveznek, így pótolják a tavaszkezdés három-négyhetes késését. ÜNNEPA BVK-BAN Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinátban ezerhatszázan segédkeztek a PVC II-es üzem szerelésén, javításán. A BVK ifjúságának külön is emlékezetes lett 1970. április 12-ének napja. Kommunista műszakjuk záróakkordjaként ifjúsági nagygyűlésen vették át a vegyipari védnökség során végzett kiváló munkájuk elismeréseként a KISZ Érdemérem kitüntetést. JÁTSZÓTEREK VASBAN A parkokban virágokat ültettek, rendezték városuk kedvelt kirándulóhelyének, a csónakázó tónak környékét, a peremkerületekben járdát építettek, és vízvezetéket fektettek le. Ez volt a szombathelyi kommunista vasárnap részvevőinek programja. Szentgotthárdon a Béke teret hozták rendbe, Kőszegen a Felszabadulási parkot. Celldömölkön az új községközpont kialakításában segédkeztek. A legtöbb községben játszóteret építettek a gyermekeknek, Körmenden egy száz személyes óvoda alapozását végezték el. SZABOLCSI HÚSZEZER Szabolcsban húszezren vettek részt az ünnepi műszakon. Kétszáz termelőszövetkezetben szántottak, vetettek, a vetőburgonyát válogatták és a gyümölcsösöket permetezték. Több községben a tsz-tagok a tárolóházak, a hajtatók és az állattenyésztő telepek építkezésénél dolgoztak. AZ ÁRADÓ TISZÁNÁL A Tisza áradásának ellenére több ezer Heves és Szolnok megyei fiatal dolgozott Kiskörén, a Tisza II. vízlépcső építésén. Kisújszállás, Törökszentmiklós Kunszentmárton, Tiszaföldvár, községek fiataljai kivonultak az öntözőcsatornákhoz, segítették az öntözőrendszer mielőbbi megépülését. A Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki tervező irodájának hatvan mérnöke, technikusa az öntözőfürtök terveit készítette. ÉVENTE NÉGYSZER Az Egyesült Izzóban kétezerötszázan végeztek termelő munkát április 12-én. Az ünnepi műszakon résztvevő fiatalok elhatározták, hogy ezután évente négy alkalommal kezdeményeznek kommunista vasárnapot. Képünkön Bálint Ilona, a fénycsőgyár ünnepi műszakjának egyik részvevője. AZ OLAJVÁROSBAN Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat 1100 fiatalja vett részt a kommunista vasárnapon. Ezen a napon kezdték meg a kétmillió tonnás desztillációs egység tavaszi nagyjavítását. A szereléshez nem értők közül százötven ifjúmunkás Százhalombatta lakótelepén, a most épülő újabb ezer lakás helyének rendezésén munkálkodott. ÜZENET A KOMSZOMOLNAK A XX. kerület szinte valamennyi üzemében dudaszó jelezte ezen a vasárnapon a KISZ-esek kommunista műszakjának kezdetét. A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárban hatszázan álltak a gépek mellé, s 50 ezer forintos munkadíjukat három célra ajánlották fel. Támogatják a vietnami nép harcát, hozzájárulnak a XX. kerületi gyerekek tatai, tó közelében most épülő ifjúsági és úttörőtáborának költségeihez és saját KISZ-rendezvényeik céljaira is tartalékolnak. A KISZ-szervezet emlékalbumot készített a Soroksári úti üzem kommunista vasárnapjáról, s azt minden részvevő aláírta. A képes album első oldalán orosz és magyar nyelven megfogalmazott levél kapott helyet, amelynek eredetijét elküldik a Komszomol Központi Bizottságának abból az alkalomból, hogy szovjet fiatalok kezdeményezték a kommunista szombatok felújítását. A Magyar Távirati Iroda tudósítói jelentik a Magyar Ifjúságnak a nemzetközi kommunista vasárnapról: MOSZKVA A Szovjetunióban tízmilliók tartottak kommunista szombatot. Az idei kommunista szombat külön érdekessége, hogy moszkvai rjazanyi vasút dolgozói Uljanovszkban, Lenin szülővárosában vettek részt az önkéntes munkában. Köztük volt Jakov Mihajlovics Kondratyev, aki több, mint fél évszázaddal ezelőtt az egyik kezdeményező volt. Moszkvában ebből az alkalomból megjelent a Kommunista Szombat című egynapos újság, amely a fél évszázaddal ezelőtti részvevők visszaemlékezéseit közölte. A szovjet fővárosban négymillióan vettek részt a kommunista szombaton, köztük több százezer komszomolista. A „vörös szombat” nyomán megszépült Moszkva. SZÓFIA Több millióan vettek részt Bulgáriában az elmúlt hetekben többször is megtartott kommunista szombatokon és vasárnapokon. Április 12-én a nem egészen egymilliós Szófiában 220 ezren adóztak munkával Leninemlékének. A kremikovci kohászati kombinátban, az ott dolgozó szovjet szakemberekkel együtt, „Barátságfasort” ültettek. FÉLMILLIÓÉRT FÉMSZERELVÉNY Félmillió forint értékű fémszerelvény készült el Mosonmagyaróvárott a MOFÉM dolgozóinak önkéntes műszakján. Hétszázan jelentkeztek a KISZ- szervezet felhívására, s mind a hétszázan — egy teljes műszak — a gépeik mellett álltak reggel hat órakor. • Vlagyimir Iljics Uljanov, a szimbirszki gimnázium diákja A cári rendőrség ebbe a cellába zárta Lenint, a pétervári marxista körök szervezőjét. VARSÓ Közel másfél millió lengyel ifjú és lány vett részt az április 12-i önkéntes munkában a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Falusi Ifjúsági Szövetség rendezésében. A katowicei vajdaságban 120 ezren dolgoztak utak, parkok sportobjektumok és üdülőtelepek építésében. A szeszélyes, helyenként télies időjárás ellenére a fiatalok összesen 4 millió munkaórát teljesítettek. BERLIN Az NDK fővárosában, a Berlin—Prenzlauer-Berg-i 12. számú középiskola diákjai hófúvásban dolgoztak a nemzetközi kommunista vasárnapon. PRÁGA A csehszlovák fiatalok április 18-án tartanak országos kommunista műszakot, de több helyen már április 11-én megrendezték. Ostravában három középiskola diákjai a fő közlekedési utak tavaszi rendbehozásában segítettek. A Mlada Boleslav-i autógyárban, kétnapos brigádműszakban, népi milicisták és szovjet katonafiatalok takarították a szerelőcsarnokokat. HAVANNA Kubában tízmillió tonnás cukortermésért folyó országos mozgalom jegyében rendezték meg vasárnap a kommunista műszakokat a lenini évforduló előkészületeként. Mint a TASZSZ tudósítója hírt adott róla, az egyik ültetvényen Raul Roa külügyminiszterrel együtt aratták a cukornádat a szocialista országokból Kubában dolgozó fiatalok, köztük magyarok is. VILÁGOT TEREMTŐ ERŐ írta: Vass Henrik 100 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin. Barbusse, az ismert francia író mondja róla: „Lenin a legnagyobb és minden tekintetben a legtisztább a történelem alkotói közül, az az ember, akinél többet senki sem tett az emberekért.” A polgári történész, Szekfű Gyula pedig azt írta róla: „Lenin a proletár - forradalom előkészítője, végrehajtója és győztese volt. Forradalom előkészítése, végrehajtása és az új világ berendezése... egy ember erejét meghaladó hármas feladat. A nagy francia forradalomban ezt a hármas szerepet három nemzedéknek sok-sok tehetséges embere, sőt géniusza játszotta el, akik azonban feladatukat távolról sem tudták olyan eredménnyel megoldani, mint Lenin az ő titáni hármas munkáját.” Valóban, Marx és Engels mellett nincs más a történelemben, akinek életműve olyan gazdag, sokoldalú volna, akinek hatása a történelem menetére olyan kitörölhetetlen és átalakító lenne, mint Leniné. Lenin fellépése és életműve fordulópontot hozott az emberiség történetében, neve a kizsákmányolt, elnyomott néptömegek felszabadulásának jelképévé vált. Lenin mai követői számára a centenárium megünneplése nem kizárólag személyes nagyságának méltatására szolgál. Kiváló személyisége elválaszthatatlan a műtől, amelyet alkotott: azoktól az eszmei alapoktól, amelyeket megteremtett, attól a hatalmas eszmei és politikai örökségtől, amelyet hátrahagyott és amely lehetővé tette és teszi életművének folytatását halála után is. Lenin egyéniségének is az felel meg leginkább, ha születésének 100. évfordulóján a hangsúlyt nem személyére, hanem arra az ügyre helyezzük, amelyet képviselt, arra az alkotó módszerre, amellyel ezt az ügyet képviselte, amit röviden úgy nevezünk: leninizmus. A századik évfordulóról világszerte megemlékeznek és nemcsak a kommunisták, hanem a legkülönbözőbb pártállású és világnézetű emberek is. Kiki a maga politikai hovatartozása és világnézete szerint. Az igazi kérdés, amelyben Lenin különböző értékelői napjainkban is megütköznek, nem elvontan Lenin személyes nagyságának elismerése vagy tagadása, nem is az, hogy létezik-e ma a leninizmus, hanem az, hogy mi az értéke, jelentősége századunk történetében? Hogyan függ össze Lenin elméleti és gyakorlati tevékenységével mindaz, ami az utolsó fél évszázadban átrajzolta a világ politikai térképét? Az elméleti tanítások igazságát mindenkor az határozza meg, hogy a történelmi fejlődés gyakorlata ■ alátámasztja, vagy meghazudtolja-e őket, testet öltenek-e a valóságban, vagy csak azoknak a teoretikusoknak a fejében léteznek, akik megalkották őket. Nos, ha erre a kérdésre keressük a választ, nyugodtan elmondhatjuk, hogy Lenin tanításai szilárd valóságfedezetre tettek szert a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, az első szocialista társadalmi rendszer győzelmei nyomán kialakult szocialista világrendszerben. Lenin legfőbb műve, a szocialista társadalmi rend már 14 országban diadalmaskodott. A szocialista világrendszer felöleli földünk területének 26, lakosságának 34 százalékát, és ipari termelésének 38 százalékát adja. Felbomlott az imperializmus gyarmati rendszere, és a nemzeti felszabadító forradalmak eredményeként több mint 80 új, függetlenné vált állam keletkezett Földünkön. A tőkés országokban kiterebélyesedett és megizmosodott a munkásmozgalom, amelyeknek élén a Lenin tanításait követő kommunista pártok haladnak. Korunkban a világforradalom e háromágú folyamata — történelmi távlatokban vizsgálva — mind szűkebb és szűkebb térre szorítja vissza a fejlődésének utolsó szakaszába érkezett kapitalizmust, az imperializmust. E forradalmi folyamat vezető ereje a ma már 88 pártot, közel 50 millió embert magába foglaló nemzetközi kommunista mozgalom. íme, a tények ereje ad választ a feltett kérdésekre. Természetesen Lenin halála óta hatalmas változások mentek végbe a világban. A történelmi kor azonban, amelyben élünk, fő vonásaiban azonos azzal a korral, amelyben Lenin élt és tevékenykedett. Lenin úgy jellemezte ezt a kort, mint az imperializmus és a proletárforradalmak korszakát, a gyarmati rendszer összeomlásának és a nemzeti felszabadító háborúknak a korszakát, a szemben álló társadalmi rendszerek harcának és egymás mellett létezésének korszakát, a technika és a tudomány rohamos fejlődésének korszakát, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korát. A korszak lenini jellemzésének mélységét mutatja, hogy az azóta eltelt fél évszázad minden lényeges ponton igazolta Lenint. Természetesen Lenin nem bocsátkozott jóslásokba, nem látta előre a történelem valamennyi fordulatát. A fejlődés felfogásának sablonjait mindig elutasította és következetesen hangoztatta, hogy a történelem mindig ravaszabb minden elméletnél, az elmélet csak megközelíti a valóságot, a legszebb elmélet is szürkébb a valóságnál, s az elmélet azzal, hogy megvalósul, egyúttal szükségszerűen módosul is. MAGYAR IFJÚSÁG 370/15