Magyar Ifjúság, 1971. május-augusztus (15. évfolyam, 19-35. szám)
1971-08-06 / 32. szám
[ GYULAI FERENCftl [ mST- .vr ■ H ' i x, -Jf -M -jSi§ ItirflS W * hinHÚjváros . 1 /“ sSSS JBrIbSe mRE IH Bh jkeot 181 fSges Bm cglglg&l SBsm figfll H B HaH S/BSm ^H flH M Wi pH I ^B I Fedőneve 0-23 ELŐZMÉNYEK: Mészáros főhadnagy érdekes újságcikket kapott főnökétől, Hámori alezredestől. A tudósítás arról számolt be, hogy egy Kocsis nevű férfit öt pisztolylövéssel megöltek. Az osztrák újság arról is beszámolt, hogy a tetteseket menekülés közben sikerült elfogni, de hamarosan megszöktek az őrizetbevételből. A megölt személy kétségkívül azonos egy Kocsis nevű horthysta tiszttel, egyike volt azoknak a kiképzőknek, akik ügynököket küldtek át Magyarországra. Az egyik gyilkos az O—23-as fedőnevű ügynök, aki nem más mint Olajos Miklós. Legújabb értesülés szerint Olajos hivatalosan beutazott az országba, s titkos rádióüzenetet is kapott már. Fényképek alapján megtörtént az azonosítás, s Mészárosnak sikerült felfednie Olajos élettörténetét. A nyomozás során eljutott unokatestvéréig, aki mindent tagadott, mondván, hogy a disszidálás óta nem tud semmit Olajos Miklósról. Ugyanakkor a kiküldött figyelők jelentették, hogy az O—23-as felkereste unokatestvérét. A második rádióüzenet megfejtése után a főhadnagy újból felkereste az unokatestvért, s a jelzett „Tigris” néven mutatkozott be, találkozót adva az O—23-asnak. Ugyanakkor megpróbálta kideríteni, hogy valójában ki rejtőzik a „Tigris” név mögött. Mészáros elment a megbeszélt találkozóra, de nem járt eredménnyel. A szigeten sikerült rábukkannia egy társaságra, amelynek egyetlen nő tagja egy különös éjszakai tűzeset környékén volt. A gyári tűzeset kivizsgálása gyorsan megtörtént. Nagyon gondos, alapos munkát végeztek a szakértők. Szerencsére a kár nem volt túlságosan jelentős, s ez lehetővé tette, hogy a részleg munkája nagyobb zökkenő nélkül folytatódjon. Az éjszakai műszakban levők meghallgatása után egyértelmű volt a következtetés: túlságosan is jól megszervezett, öngyulladásnak álcázott tűz történt. Hámori alezredes irodájában öten ültek. A tanácskozás témája a gyárban történt tűz volt. A szakértői és nyomozati álláspontok ismertetése után az alezredes megköszönte a részvevők jelenlétét, csak Mészáros főhadnagynak intett, hogy maradjon még. Mészáros tudta, hogy nem véletlen ez, szüntelenül forogtak fejében a gondolatok, hogy túlságosan könnyelmű volt azon az éjszakán, amikor hagyta, hogy a nő egyedül tegye meg az út további részét. Az utóbbi hetekben egyébként is többet foglalkozott önmagával, mint korábban. Nem tudta megmagyarázni magának, de olyan érzés hatalmasodott el benne, mintha pech-sorozat üldözné. Nem olyan jelentős dolgok voltak ezek, hogy alapvetően befolyásolták volna a rábízott ügyek menetét, mégis lehetetlen volt nem látni egy-egy apróság mögött a balkezességet, az ügyetlenkedést. Saját magának legalábbis ezt magyarázta, de felkészült arra is, hogy érvekkel védje álláspontját, ha mástól kapná a bírálatot. Ezek között elsőként szerepelt, hogy fáradt, nagyon sokat vállalt magára az utóbbi időben, s a „nagy hajtás” törvényszerűen megbosszulja magát; részletekre, finomságokra nem figyel fel az ember. Márpedig ebben a szakmában ez olyan alapkérdés, mint az esztergályosnál a gépbeállítás pontossága. Aztán arra is gondolt, hogy át kellene ruccannia más területre, az azonos lefolyású ügyek talán sablonossá tették gondolkodásmódját, túlságosan is egy kaptafára épül fel mindegyik ... Aztán ... Hát igen, ezt volt a legnehezebb bevallania önmagának, de meg kellett tennie, nagyon megnövekedett a sikerek láttán az önbizalma. Amit talán elősegített az is, hogy komolyabb „fejmosást” egyetlen esetben sem kapott a főnökétől, s feljebbvalóitól sem. Ha összehasonlította egy-egy korábban rábízott tiszt előkészítését egy mostanában lezajlottal, akkor bizony az önbizalom táplálta rutinmegoldások tömegét fedezte fel. És mindez egy éjszakai „baki” miatt vetődött fel. Biztosra vette, hogy Hámori most már nem hagyja szó nélkül a történteket. Csak a felvetés módja idegesítette. Amikor ketten maradtak az irodában, az alezredes felállt az íróasztaltól, s helyet mutatott a főhadnagynak a dohányzóasztal mellett. — Mi a véleményed? — kérdezte Mészárostól. — Miről? — Hát miről, az egész tűzesetről.. . — Sajnos, nem tudom cáfolni a szakértői megállapításokat — jelentette ki a főhadnagy, s látszott rajta, hogy nagyon is végiggondolta amit mond. — A tények őket igazolják. És ami a legfontosabb, a kár nem olyan nagy, hogy merészebben meszszire menjenek. — Ez igaz. — Persze nekünk az lenne a jó, ha találnánk valami olyan apróságot, ami másik vonalat is jelentene. — Egy eldobott gyufaszálra, vagy egy ottfelejtett öngyújtóra gondolsz? Vagy esetleg valamilyen fecnire, amire ráírta valaki, hogy mikor kell bekövetkeznie az öngyulladásnak? De lehet még sorolni az olyan apróságokat, amelyek azonnal megváltoztatnák a dolgokkal kapcsolatos ítéleteket. Legalábbis kétségbe vonnák. Hát aligha hiszem, hogy ilyesmit találni fogunk, bármennyire is reménykedsz. Mészáros jól tudta, hogy most következett el a pillanat. Ha ellentmond és azt próbálja bizonygatni, hogy legmerészebb gondolataiban sem szerepeltek ilyen elképzelések, akkor főnöke biztosan kemény, szigorú hangot használ majd. Ezért jobbnak tartotta, ha végighallgatja a fejtegetést, ami mint várható volt, ránézve nem hízelgő. Az aranyszabály értéke Hámori nem is kérette magát. Látszott, hogy jó előre felkészült a beszélgetésre. És Mészáros is jól számított, amikor az alezredes egy szusszanásnyi szünet után folytatta a hangos gondolkodást, sokkal nyugodtabb, türelmesebb volt a hangja. — Egyetértek azzal, hogy a szakértői vélemények megalapozottak, s azért is elismerés jár, mert gyorsan megtörtént a vizsgálat. Mégis felmerült bennem a kétkedés, mégpedig éppen a te nagyvonalúságod miatt. Amikor látta, hogy a főhadnagy hirtelen mozdulattal felveti a fejét, mintegy reagálásként az elhangzott megjegyzésre, tovább fűzte a gondolatsort: — Igen, jól értetted ... Pontosan erről van szó. Hogy ilyen helyzetbe kerültünk, annak egyik oka a te nagyvonalúságod. Elfelejted néha azt az aranyszabályt, hogy a mi szakmánkban nincsenek felesleges és véletlen dolgok. Éppen ezért nincsenek abszolút gáncstalan és mindig okos elhárítók, meg feltétlenül rossz megjelenésű, ostobán gondolkodó ügynökök. — De hiszen én éppen... — próbált közbevágni Mészáros. — Ne szólj bele, amíg nem mondtam el mindent. Ez az általad is ismert aranyszabály annyit ér, amennyit az elhárító „jegyez érte”. Vagyis — betartja, illetve nem. A túlzott nagyvonalúság megnyilvánulhat önkényes elhatározásokban, helytelen döntésekben, bizonyos tények figyelmen kívül hagyásában, s annak az érzésnek a táplálásában, hogy csalhatatlan vagyok ... Hangsúlyozom ezeket a jelenségeket, mert nem szeretném, ha fáradság, kedvtelenség, vagy nemtörődömség játszana közre. És meggyőződésem, hogy szó sincs erről. — Mármint az én esetemben? — kérdezett közbe a főhadnagy, mert nem tudta megállni tovább, hogy ne szakítsa félbe főnökét. — Igen. — Értem. — Én csak addig jutottam el, hogy szeretném, ha értenéd. Ehhez még el kell mondanom valamit... Legegyszerűbb módszerrel elintézni az egészet annyit jelent, hogy egy-egy helytelen, vagy helytelennek tartott intézkedés miatt a megfelelő fegyelmi felelősségrevonás megtörténjen. Nem vagyok ellene ennek, de sokkal többre tartom a meggyőzés általam sajátosan alkalmazott módszerét. Mészáros megint felvetette földre szegezett tekintetét, s kutatóan nézte az alezredes arcát. Kimondatlanul is arra számított, hogy most következik majd a feketeleves. Hámori közölni fogja, hogy a „gondolkodási idő” tartalmi haszna érdekében ilyen és ilyen más jellegű feladattal bízza meg, vagy egyszerűen „kivonja”. — Szabadna hallanom erről a módszerről bővebben? — kérdezte a főhadnagy. — Ha akartad, eddig is észrevehetted. Annyi az egész, hogy mindenkinek saját magának kell rádöbbennie arra, hogy hibázott, s ebből következtetéseket kell levonnia. Nem olyanokat, hogy balkezes vagyok, sutaságaim miatt ez meg ez történt... Sokkal inkább érdemes tűnődni azon, hogy a rutinmunka, a beképzeltség, a nagyvonalúság mit jelent. Megmondhatom: átmenetileg fordított helyzetet eredményez. Az előbb használt példánál maradva, az elhárító látszik ostobának és az ügynök okosnak. Ha a felismerés megtörtént — és szerintem a te esetedben alapos önmarcangolást okozott ez —, akkor már csak egy lépés van hátra a változtatásig. Hát éppen itt tartunk most. — Értem, alezredes elvtárs! — Én is ezt remélem. — Vársz tőlem valamilyen fogadkozást? — Nem. Ezzel a témát befejezettnek tekintem! — Köszönöm . .. Mészáros felállt. Gondolta, a beszélgetés befejeződött, s Hámori a téma lezárása után nem tartóztatja tovább. Nem ez történt. Sajátos iskolai módszerek — Ne siess — mondta az alezredes — Mutatok neked valamit. Hátha segít ... Négy oldal gépelt anyagot tett a főhadnagy elé. Mészáros azonnal tanulmányozni kezdte, összefoglalása volt annak a jelentéssorozatnak, amely rendelkezésre állt a Kocsis-féle iskola sajátos kiképzési módszereiről, oktatási anyagáról. Meglepően érdekes olvasmánynak bizonyult az összefoglaló, a legdrasztikusabb módszerek alkalmazásától kezdve a szabotázs-cselekményeken és zsaroláson keresztül egészen a hivatástudatra és az emberi hiúságra történő számításig minden szerepelt benne. Amikor ezeket a módszereket kiagyalták, még nagy reményű volt a kiképző, az a horthysta tiszt — jelentette ki Mészáros. — És éppen a saját módszereire fázott rá. — Nem az első eset ez. De nem is ez a fontos. Azért mutattam meg az összesítőt, mert mindenképpen érdekes, nagyon fontos lehet számunkra, hogy mit tudunk meg erről a társaságról, további módszerek, eljárások, s személyek vonatkozásában. Nem egyszerű, kisstílű ügynökökről van szó. Azért hangsúlyozom ezt újból... — Alezredes elvtárs, az előbbi beszélgetésből levontam aszükséges következtetéseket ebben a tekintetben is. Nem tagadom, harmad- vagy negyedrangú fontosságúnak tartottam korábban, hogy abban a Kocsis-féle társaságban odakint mi történik. De be kellett látnom ... — Az előbb sem kértem önkritikát. Most sem szeretném. Viszont megismétlem, nagyon fontos számunkra, hogy mit tudunk meg ebben a vonatkozásban. Esetleg néhány ember élete is függhet ettől! Nem öncélú fontoskodás tehát részemről ez, még kevésbé valamiféle belebeszélés. Szeretném, ha következtetésekre jutnál. — Részemről ez már megtörtént! — Hogyhogy? — Abban kell előbbrelépni, hogy megtudjuk pontosan, ki rejtőzik a Tigris álnév mögött. — Egészen jó — mosolyodott el félig tréfásan, félig cinikusan Hámori. — Ha azt számítom, hogy szeretnéd a találkozót... — Most feltételezésekről van szó valóban, de nem alaptalanokról. A tűzeset tudom, hogy csábító lenne! — Most már szeretném, ha nem rébuszokban beszélnél... — Ez egyértelmű. Nem keletkezett olyan kár, amely indokolná, hogy nagyobb menynyiségű „poroltót" használjunk fel. Ugyanis, akik megszervezték az öngyulladást, éppen erre számítottak. Az iskola sajátos módszerei közé ez bőven belefér. Éppen a harmadik oldalon olvastam hasonló példát, ha jól emlékszem ... A főhadnagy lapozgatni kezdte az összefoglalót. Amikor megtalálta a keresett részt, rábökött az ujjával. — Egészen érdekes fejtegetés — mondta Hámori, s intett, hogy Mészáros folytassa tovább. — Ha tehát a tűzesettel elvonják a figyelmünket, akkor nyugodtan tevékenykedhetnek más, sokkal izgalmasabb és számukra fontosabb területen. Tehát a nő szerepe úgyszólván semmi. Ha utánavetjük magunkat, hamis nyomra terelődünk. — Különben is tudjuk róla, hogy kicsoda. — Így van. És feleslegesen töltenénk az időt. Azt persze nem mondom, hogy értelmetlen szemmel tartani őt, de szükségtelennek tartom a nagyobb figyelmet. — Helyes. Gyerünk tovább! — Következésképpen a Tigris név mögött levő személy lehet legfontosabb számunkra. Mindenképpen találkoznia kell az O—23-assal, hiszen neki nincs olyan helyzetismerete, hogy bármit is meg tudjon csinálni segédlet nélkül. Márpedig olyan apróságért nem küldték el, ami ne igényelne kisebb utánjárást. Kezdem értékelni a növekvő hangulatosságodat ... — Tárgyilagos vagyok. — Jól van. — Ha tehát abból indulok ki, hogy szerény személyemmel változatlanul helyettesíteni szeretném a Tigris fedőnevű ügynököt, akkor mindenképpen tisztáznom kell a személyét, tudnom kell, hogy mire számíthatok egyáltalán... — Ha most arról akarsz meggyőzni, hogy feltétlenül dicsérnem kell a körültekintésedet, az alaposságodat, akkor nagyon kérlek, ne fáradj, mert semmi értelme. — Nem erről van szó. Különben tényleg csináltam egyet-mást. Ki rejtőzik a név mögött? Mészáros engedélyt kért arra, hogy saját irodájába távozzon néhány pillanatra. Fényképfelvételeket teregetett az asztalra, amikor visszaérkezett. — Mi ez? — kérdezte az alezredes. — Annak a bizonyos szigeti estének a megörökítése. Gondoltam arra, hogy ne múljon el nyomtalanul minden, ezért a technikai csoport egyik beosztottját igénybe vettem. — Helyes. — Megörökítette azt az asztaltársaságot. Jól látni rajta mindenkit. Számunkra egyetlen érdekes ember van rajta. — Kicsoda? — Aki a Tigris álnév mögött rejtőzik. — Biztos hogy itt van? — Mérget merek venni rá. — Az még nem sok. — Bebizonyítom ... — Jó. Csak halljam, hogy ki az illető. — A hosszú főmérnök ... 71/32 03 MAGYAR IFJÚSÁG I MAGYAR IFJÚSÁG fórum Medence van „Örömmel olvastam az »Úszóoktatás a Balatonon« című írásukat. Nagyon időszerű kezdeményezésnek tartom. Cikkükben akadályokról írnak, amelyek hátráltatják a mozgalom kibontakozását. Elsősorban a létesítményhiányra panaszkodnak. Ezzel kapcsolatban nekem is lenne egy panaszom. A dévaványai strand évek óta hasznavehetetlen. A strandon van egy 33 méteres versenymedence, azonban a medencében a fiatalok fociznak, mivel nincs víz benne. Ez lehetetlen állapot, s bár a strand átadása után cikkek jelentek meg arról, hogy fürdő van, de víz nincs, ám változás azóta sem történt. Érdeklődtem a hivatalos szerveknél, hogy mikor élvezhetjük végre strandunkat, a válasz azonban lesújtó volt: nincs rá pénz, talán a következő ötéves tervben. Tizennégyezer ember él Dévaványán, jórészük fiatal, szeretnének a strandjukon fürödni is. Remélem, levelem elolvassák az illetékesek is és a sok fiatalt érintő problémát mielőbb megoldják.” Juhász Ferenc Dévaványa Kör utca 11. Kedves Olvasónk! Bízunk benne, hogy az illetékes fórumokon is felfigyelnek levelére, s gyors intézkedéssel véget vetnek az elképesztő helyzetnek. okumentumokat kérek! „Azzal a kéréssel fordulok a Fórum rovatához, hogy adjon segítséget »felderítő« munkámhoz. A MÁV építőgépjavító üzemében dolgozom. Gépíró és a »Steinmetz kapitány« szocialista brigád naplóvezetője vagyok. Névadónkról nagyon keveset tudok, sem fénykép, sem dokumentum nem áll rendelkezésemre, hogy a naplót színesebbé tegyem. Kérem Önöket, tegyék közzé levelemet azzal, hogy aki tud Steinmetz Miklós hozzátartozóiról, életének hiteles fordulatairól, kérem írjon címemre ” Ballagó Mária MÁV építőgépjavító üzem, Jászkisér Mentsük meg! Amint Önök is tudják, egyik nagysikerű filmünkhöz, az Egri csillagokhoz monumentális költséggel készíttetett monumentális díszletet a Magyar Filmgyártó Vállalat. A díszletvár, amelyre nagyon sokan felfigyeltek hazánkban, Pilisborosjenő házában áll, romosan, s méltatlanul elfelejtetten, mint annak idején a külvilágtól visszavonult Gárdonyi Géza. Többször feltettem önmagamnak és társaimnak a kérdést, hogyan lehetne megmenteni ezt a várat a fiataloknak, a népgazdaságnak. Tudomásunk szerint hárommillió forint, de egyesek szerint 25 millió forint értékű a díszlet. Sajnos bármennyit is gondolkodtam rajta, oda jutottam, hogy a négyéves várfalak megérettek a lebontásra. Nem kérdezem ki a felelős e drága díszlet pusztulásáért, talán a természet?! Hiszen a szabad ég alatt áll. A külső betonfalak még csak tűrhetőek, de a belső udvar, sajnos baleset- és életveszélyes, így aztán hiába utaztam 200 kilométert odavissza, hogy beljebb juthassak a vár hallgatag falai közé, mert mindenhol szögesdrótok akadályozták célom megvalósítását. Talán még haszna is lett volna az államnak a várból, mert — mint a faluban beszélik — külföldi filmesek is megnézték. De megállapították, hogy nagyon romos, s így nem használhatják. Próbáljuk megmenteni, ami még menthető, talán a fiatalok összefogása révén még tehetünk valamit. Társadalmi munkában esetleg helyrehozhatnánk. Én magam is szívesen dolgoznék a helyreállításon. Az összefogás már annyi nagy dolgot vitt végbe. S ez nem is olyan nagy feladat. A renovált várban művésztelepet, turistaszállót stb. lehetne létrehozni. Kár lenne lebontani azt, ami már egyszer felépült.” Viczkó Tibor Székesfehérvár Lenin utca 36. Szerkesztői Szenetek Simon Istvánné győri olvasónk érdeklődött: ha a szülési szabadság után munkába áll, akkor is jogosult-e a szoptatási időkedvezményre, ha gyermekét mesterségesen táplálja. A szoptatási időkedvezmény a gyermek etetésére, tisztántartására szolgál. Ebből következően a szoptatási időkedvezmény a gyermekét mesterségesen tápláló anyát, valamint az örökbefogadó szülőt is megilleti, és annak kiadását semmiféle orvosi vizsgálathoz, vagy orvosi bizonyítványhoz kötni nem szabad. Ez a kedvezmény csak annak az anyának nem jár, aki gyermekét állami gondozásba adja. Mester Róbertné budapesti levélírónk munkatársát helyettesíti. Ezért kérdezte, hogy megilleti-e a saját bére és munkatársa bére közti különbözet. Alapvető szabály, hogy ha a dolgozó átmenetileg mást helyettesít, az általa ténylegesen betöltött munkakörre előírtmunkabér illeti meg, ez azonban nem lehet kevesebb az eredeti munkakörében elért átlagkeresetnél. Havidíjas dolgozót magasabb munkakörű dolgozó helyettesítése esetén csak akkor illeti meg a magasabb munkakörnek megfelelő bér, ha 30 napnál tovább tart a helyettesítés. Ilyen esetben a ténylegesen ellátott munkakörre előírt bértétel legalább alsó határának megfelelő összegű személyi alapbért kell kapnia. A szabadság bérezésére kiváncsi Ijjas Károly nagykanizsai olvasónk. Most megy szabadságra, előre megkapta az erre járó bért, de csak az alapbérét fizették ki. A Munka Törvénykönyve szerint a szabadságidőre átlagkereset jár a dolgozónak. Az átlagkereset kiszámítására vonatkozó szabályok szerint, amennyiben 30 napnál nem hosszabb időt vesz igénybe, a bérköltség és a részesedési alap terhére a megelőző naptári negyedévben kifizetett díjazásokból kell az átlagkeresetet kiszámítani. Kovács Eszter Budapestről idegenvezető szeretne lenni. Kérte, ismertessük, milyen feltételek mellett lehet valaki idegenvezető. Idegenvezetéssel csak az e célra kijelölt vállalatok és intézmények foglalkozhatnak. Ezek a tanácsi idegenforgalmi hivatalok, az IBUSZ, az Express Ifjúsági Utazási Iroda, a Cooptourist és más hasonló vállalatok. Idegenvezetőket is ezek alkalmazhatnak. Idegenvezetői tevékenységet csak az fejthet ki, akinek az Országos Idegenforgalmi Tanács erre engedélyt adott és igazolvánnyal látta el. Idegenvezető általában az lehet, aki az e célra szervezett oktatásban részt vett. Az idegenvezetőket a már említett idegenforgalmi szerv munkaviszonyban megbízásos viszony keretében foglalkoztatja. Seres Tamás budapesti levélírónk kérdése: elérkezett a lakbérfizetés ideje, de a vállalat még nem folyósította a lakbér-hozzájárulást. Köteles-e a saját pénzéből fizetni? A lakbérről szóló rendelkezések szerint a lakbér-hozzájárulásra jogosult bérlő vagy második kereső a régi és az új lakbér közötti különbözetet július, augusztus és szeptember hóra csak akkor köteles megfizetni, ha a lakbér-hozzájárulást már megkapta. Ilyen esetben a kézhezvételt követően nyomban, legkésőbb szeptember 25-ig köteles befizetni a lakbérkülönbözetet. Berta Jánosné Budapestről, a lakásépítéssel kapcsolatos szociálpolitikai kedvezményekről érdeklődik. Szövetkezeti lakást vásároltak, ez év elején költöztek be, és azt szeretné tudni, hogy a gyermekek után járó szociálpolitikai kedvezményt ők is igénybe vehetik-e. A kedvezményre jogosultság és a kedvezmény mértékének megállapítását a kölcsönszerződés, illetve az adás-vételi szerződés aláírása előtt kell kérni az OTP-től. Mivel a kölcsönszerződést már rég aláírták, így nem kaphatják meg ezt a kedvezményt, mert a jogszabály csak július 1-én lépett hatályba. Békés Károly győri olvasónk most érettségizett, de ősszel már szakmunkástanuló lesz. Kérdi, kaphatnak-e szülei utána továbbra is családi pótlékot. A középiskolai tanulmányok címén folyósított családi pótlék a középiskolai tanulmányok befejezéséig, legfeljebb a gyermek 19. életévének betöltéséig jár. Ha tehát már leérettségizett és ezzel befejezte középiskolai tanulmányait, akkor a családi pótlékra tovább akkor sem jogosult, ha ősszel szakmunkástanulónak megy. Ifjúsági Érdekvédelmi Szolgálatunk hetenként csütörtökön 14—18 óra között a szerkesztőségben (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. III. emelet) tart fogadóórát.