Magyar Ifjúság, 1971. szeptember-december (15. évfolyam, 36-53. szám)
1971-09-03 / 36. szám
BECSENGETTEK KÖRKÉP IS VAN! NINCS? SZÁMOKRÓL A, általános és középiskolák után az egyetemi és főiskolai évnyitókra is sor kerül néhány nap múlva , mozgásba jön oktatásügyünk egész gépezete. Most, a start napjaiban érdemes kissé közelebbről szemügyre venni, hogy tulajdonképpen milyen is ez a gépezet, mit is jelent a számok, adatok nyelvén, hogy megkezdődött az 1971 72-es tanév. A LAKOSSÁG EGYTIZEDE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN Bizony, ennyire „ifjú” ország vagyunk! A népesség egytizede, sőt, ha pontosak akarunk lenni, annál is nagyobb része a kisdiákok táborába tartozik. A becsengetés 1 millió 82 ezer általános iskolás lánynak és fiúnak szólt az idén, s a legutóbbi demográfiai adatok szerint hazánk lakóinak száma megközelítően 10 millió 400 ezer. A tanévkezdés krónikájához tartozik, hogy 126 ezer apróság — hivatalosan — most lépte át először az iskola küszöbét, most kóstol bele először a diákélet örömeibe és gondjaiba. Az általános iskolák száma öt és fél ezer, a tantermeké pedig — a tavaly óta elkészült új osztály- és műhelytermekkel együtt — :31 520. A tanévnyitó ünnepség sok helyütt egyszersmind iskolaavató is volt (szeptember elsején az országban összesen 600 új tanterem fogadta a tanulókat, a frissen elkészült osztálytermek többségét az általános iskolai hálózat kapta). Persze itt-ott akadtak problémák a határidőkkel... A főváros 40 nagytatarozásra „ítélt” iskolája közül jónéhányban nem fejeződött be az első tanítási napra a felújítás, s vidéken is számos oktatási beruházás csak a tervezettnél néhány hónappal később „lép be”. ELŐRETÖR A SZAKKÖZÉPISKOLA A középfokú oktatás berkeiben az idei tanévben is folytatódik az „átrendeződés”, azaz a szakközépiskolák térhódítása. A gimnáziumok ugyan még őrzik első helyüket a tanulók létszámát illetően, de a „szakosok” már csak orrhoszszal vannak rögöttük. Az országos adatok szerint ugyanis 1971/72-ben 228 ezren tanulnak a középiskolák nappali tagozatán — közülük 116 ezren gimnáziumban, s 112 ezren szakközépiskolában. Sőt, a fővárosban már meg is fordult az arány: a 62 600 középfokú diák közül 33 200 jár szakközépiskolába, s csak 29 400 „gimibe”. (Emlékeztetőül: éppen egy évtizeddel ezelőtt rajtolt a szakközépiskolai oktatási forma, nem egészen 3 ezer diákkal. A fejlődés ütemét jól érzékelteti, hogy 1964—65-ben harmincezer, 1966—67-ben ötvenezer, tavaly pedig 96 ezer fiatalt „hódított” el a gimnáziumoktól.) Hozzátartozik a képhez, hogy a különböző típusú középiskolák első osztályaiba beiratkozott „újoncok” száma 55 800, s részükre öszszesen mintegy 1600 osztály indult. (Már itt is fordult a kocka: a szakközépiskolákban 830, a gimnáziumokban csak körülbelül 800 első osztály rajtolt). Csaknem 53 ezren viszont végzősök, akiknek tehát lényegében az egész idei tanév az érettségi jegyében zajlik majd. Igazán nem ünneprontásként, csak figyelmeztető adatként idézzük, hogy most nyáron 2245 diáknak kellett az érettségi „megújrázására” készülnie, 125-en pedig az egész év megismétlésére kényszerülnek. A szociális juttatásokról előzetesként annyit, hogy középiskolásaink közül körülbelül 40 ezren kapnak helyet diákotthonokban, illetve kollégiumokban, s a tanulószobások száma is megközelíti a 40 ezret. A tanácsok — s most már egyre inkább a vállalatok, üzemek, gyárak is — nagy erőfeszítéseket tesznek a kollégiumi hálózat bővítésére. Nyíregyházán például 216 személyes modern diákotthon kerül rövidesen tető alá, Hajdúböszörményben pedig a tanévkezdésre megnyitotta kapuit a társadalmi összefogással létrehozott, berendezett munkásparaszt kollégium. ÚJDONSÁGOK A FELSŐOKTATÁSBAN Hetvennégy felsőfokú tanintézet (18 egyetem, 18 főiskola, 13 képző, 24 felsőfokú technikum és 1 felsőfokú szakiskola) várja az évadnyitást. (A számok néha csalókák: négy-öt évvel ezelőtt még 90-nél több intézményt emlegettünk — a számszerű csökkenést az összevonások, átszervezések magyarázzák). A felvételi vizsgákon mintegy 15 ezren jutottak túl sikerrel, így a következő napokban nappali tagozaton öszszesen 54 ezer leendő diplomás kezdi meg a tanévet. Az esti és levelező tagozatokon 8 ezer, illetve 19 ezer a létszám, együttesen tehát az idén 81 ezren vesznek részt felsőfokú képzésben. A három tagozatot együttesen figyelembe véve a „gólya-statisztika” szerint 25 ezer fölött jár az első évfolyamosok száma. Ugyanakkor mintegy 18 ezren finiselnek, azaz az oktatási év végén enynyien vehetik át a friss diplomát — ha semmi „zavaró momentum” nem jön közbe. A tanév egyébként a képzés tartalmában és formájában egyaránt tartogat néhány újdonságot a hallgatóknak. Ízelítőül: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen minden hallgatót bevonnak a számítástechnikai alapképzésbe, függetlenül attól, hogy ki milyen szaktárgyat választott. Emellett megkezdik számítógépek specialistáinak képzését is. Székesfehérvárott, a Kandó Kálmán villamosipari műszaki főiskola kihelyezett számítástechnikai szakán — nappali és esti tagozaton — szintén megkezdődik a számítástechnikai szakemberek képzése. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen és a Szegedi József Attila Tudományegyetemen az alkalmazott matematikus szakon bevezetik az esti képzést. Pécsett, a Pollack Mihály műszaki főiskolán — nappalin — magas- és mélyépítési, továbbá műszaki tanárképző szak indul. Újdonság, hogy a Színház- és Filmművészeti főiskolán operett szakon megkezdődik az esti képzés, s változást jelent az is, hogy a bölcsészkarok nappali tagozatain úgynevezett A-szak lesz a könyvtáros és a népművelési, azaz valamelyik más szaktárggyal együtt főhivatásnak választható. A rendszeres állami támogatásban részesülők száma a tavalyihoz hasonlóan minden bizonnyal 45 ezer, a társadalmi tanulmányi ösztöndíjasoké pedig 4 5 ezer körül lesz. A diákotthoni ellátást immár a hallgatók mintegy 50 százalékának biztosítják, a kedvezményes étkeztetés pedig — a kollégistákkal együtt — a felsőfokú intézmények diákjainak körülbelül 70 százalékára terjed ki. És mi a helyzet az üzletekben? Erre kerestünk választ lapzárta előtti körsétánkon, Budapesten. Kossuth Lajos u. 2., a főváros egyik legnagyobb tanszerüzlete. Karsics Atilláné, a bolt vezetője : — Még ma is kevés a vásárlónk, úgy látszik, szeptember első napjaiban mindenki egyszerre fogja megvásárolni a taneszközöket. Nagy a raktárkészletünk, nem félünk attól, hogy bármi is hiányzik majd, de a tumultus kellemetlenségeitől nem tudjuk megmenteni a vásárlókat. Népköztársaság útja 3., tanszerbolt, Mohi Lászlóné boltvezető: — Három hiánycikkünk van. A kisiskolásoknak nem tudunk számolókorongot és betűtartót, a középiskolásoknak pedig féléves rajztáblát adni. Hogy ezen kívül mi hiányzik még, az majd az igazi csúcsforgalom idején, szeptember első napjaiban derül ki. A tanárok ugyanis akkor kérik majd sok speciális taneszköz beszerzését. Tornacipő? Van. Persze — legalábbis a Lottó Áruházban — nem minden nagyságban és minőségben. A 95 forintos fehér magasszárú tornacipő minden méretben kapható, de az olcsóbb, 37 forintos torna-félcipőből 39-es a legnagyobb méret. Hogy mit csináljon az, akinek 40-es, vagy még annál is nagyobb a lába? Hordjon kisebb lábat! Ha ez esetleg nem sikerülne, járja végig a többi cipőboltot. A Lenin körúton ne fáradjon, mert ott benéztünk néhány tornacipőket árusító boltba, és mindenütt hasonló volt a kérdésünkre adott válasz. KÉSIK! Budán, a Mártírok útja 29- ben viszont pontosan fordított a helyzet. Magasszárú tornacipőt nem árulnak, de félcipő minden színben, méretben és mennyiségben kapható. Hogy miért nincs ez is, az is, itt is , ott is? Talán, mert nem akarják, hogy elkényelmesedjék a vásárló. A kereskedelem is támogatja a kocogó mozgalmat. A Lottó Áruház gyermekruha osztályán az iskolaköpenyeket árusító pultnál Széringer Éva eladó kínálgatja a portékát. Van iskolaköpeny praktilonból 240 forintért és vászonból 75 forintért. Ezen belül két variáció létezik: gallérral vagy anélkül. A lányok részére forgalomba hoztak néhány fajta — pettyes gallérral vagy különféle mintákkal — díszített köpenyt, amelyek azonban nem a legjobban sikerültek. A Lottó Áruház eladói szerint szinte egyáltalán nincs vásárlójuk. Gond még, hogy 17—18-as méretnél nagyobb köpenyeket egyáltalán nem lehet kapni. Látom lelki szemeimmel: sok mama lesz kénytelen nekilátni a házi köpenyvarrásnak. Az előzetes híradásokból kiderül: négyezer tonna papírt használtak az idén tankönyvek céljára, összesen kétezerféle iskolakönyv és jegyzet jelent meg. Múzeum körút 3. Pedagógus könyvesbolt. Kékes Árpádné boltvezető helyettes: — Nem panaszkodhatunk, nálunk már huszonötödike körül elkezdődött a csúcsforgalom. A vásárlók nem várják szeptember elsejét. Sokkal kevesebb a hiánycikk, mint az előző években. A középiskolásoknak mégsem tudunk német W m . AZ ANYAGOKAT ÍRTÁK: BAJNOK ZSOLT, HEGEDŐS LÁSZLÓ, G. SZABÓ JUDIT, KEREKES GÁBOR FOTÓK: HEGEDŰS GYÖRGY, KOTROCZÓ ISTVÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DOSZTANYI IMRE 71/364MAGYAR IFJÚSÁG SZRJ-n A XVI. kerületi Szerb Antal Gimnázium és Kollégium igazgatója már hetekkel ezelőtt SOS jelzésekre kényszerült. A tanévnyitó iránt érdeklődő tanárokat, diákokat ugyanis szomorú kép fogadta: az osztálytermek kifestetlenek voltak, a szertárak szemléltető eszközei a padok között porosodtak. Négy terem teljesen hasznavehetetlen, aládúcolt, inkább hasonlít csatatérhez, mint tanteremhez. Illyés Gyula, a XVI. kerületi tanács építési vállalatának műszaki vezetője. — Valóban nem tudunk elkészülni a tanévkezdésre az osztálytermek egy részével — mondta. — Ennek az a fő oka, hogy egész nyáron alig tudtunk a hegesztéshez szükséges oxigént és dissousgázt szerezni. A tantermekben ugyanis födém megerősítést kell végrehajtanunk, és ehhez rengeteg vastartót kell szétvágnunk, illetve összehegesztenünk. A gázhiány országos probléma, a gázgyár nem volt hajlandó a szerződött mennyiségnél több palackot adni. Ennek ellenére amit tudtunk, megcsináltuk. Különben is, erre a munkára még szerződésünk sincs. Én május 15-én kerültem ide, az elődeim csak úgy baráti alapon, segítségképpen vállalták el a munkát. Kovács Dénest, az iskola igazgatóját a lakásán sikerült megtalálnunk. Nagyon elkeseredetten ismertette a helyzetet: — A nyáron másfél hónapra se szó, se beszéd, eltűntek az építők az iskolából. Mi mindent előkészítettünk, kipakoltunk az osztálytermekből, hogy dolgozhassanak. Amikor gázhiányról panaszkodtak, gondnokunk az iskola költségén, taxin hozott hegesztőgázt. Ennek ellenére semmit sem dolgoztak másfél hónapig. — Az építők műszaki vezetője azt mondta, hogy még szerződés sincs az iskola tatarozásáról. — Ez hihetetlen. A gimnázium nem magániskola, költségvetésünk van, amelynek alapján a tanács finanszírozza a felújítást, és természetesen már tavaly ősz óta van szerződésünk. Ráadásul május 28-án jegyzőkönyvet is készítettünk a tanácsnál, amelyben a festő részleg vállalta, hogy ha az építészeti munkákat augusztus 10-ig befejezik, akkor elkezdik a festést. Nem tartották be vállalásukat. Azokban a tantermekben is csak augusztus 23-án kezdtek festeni, amelyekben az építészetimunkák már befejeződtek. — Mi a megoldás? — Azt mi is szeretnénk tudni. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy talán szeptember közepére elkészülnek tantermeink. Szeptember 1-én az első és a negyedik évfolyamnak a jelenleg kifestetlenül álló, de azért használható termekben megkezdjük a tanítást. A másodikosok és a harmadikosok közben a Budapesti Konzervgyárban elvégzik az amúgy is kötelező munkát. A gimnázium és kollégium egy szürke, hétköznapi, befejezetlen építkezés látványát mutatta. A szépséghiba csak az volt, hogy mindez augusztus 26-án reggel 8 órakor történt. Fent az emeleten néhány tanárral és építőmunkással találkoztunk. Szabó József mérnök-tanár : — Fantasztikus összegeket költöttek már erre az iskolára. Kilenc évvel ezelőtt hatmillió forintért rekonstruálták, hét éve körülbelül hárommillióért újra tatarozni kellett, most pedig kiderült, hogy az 1964- es tatarozás során salak-beton födémeket építettek be, és mivel ezek tönkrementek, mindent kezdhetünk elölről. Gazsó József, az építők brigádvezetője , Szabó József mérnök-tanár: „Fantasztikus összegeket költöttek már erre az iskolára" Csak augusztus 23-án kezdtek festeni Szomorú kép fogadta a tanévnyitó iránt érdeklődő tanárokat, diákokat Hi Hhim