Magyar Ifjúság, 1972. május-augusztus (16. évfolyam, 18-34. szám)

1972-06-23 / 25. szám

KÖZELEBB AZ ESEIHEZ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 14—15-i ülésén jelentést fogadott el, és határozatot hozott az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének fel­adatairól. Oktatási rendszerünk felülvizsgálata és ezzel kapcsolat­ban a vélemények és ellenérvek vitája hosszú folyamat, s végül megfogalmazódott az elvi és gyakorlati tenni­valókban, amelyre a mostani tanácskozás tett pontot. Il­letve nem is lehet azt mondani, hogy végleges, befejezést nyert ez a folyamat, hiszen rendelkezés lát majd napvi­lágot a következő időszakban, ami az állami oktatás kor­szerűsítésével, a mindennapi élethez való igazításával kap­csolatban feltétlenül szükséges. Azt sem lehet persze állí­tani — éppen az előbb említett tények alapján —, hogy a munka, az állami,­ társadalmi oktatási intézményeket magába foglaló tevékenység most kezdődött, hiszen na­gyon sok javaslat, figyelemreméltó felmérés, hasznos ta­nács és nemzetközi összevetés szolgálta a jelenlegi állás­­foglalás kialakítását. Miről is van tulajdonképpen szó? Mindenekelőtt arról — s ez lapunkat sajátosan érinti —, hogy az állami oktatás helyzetének és fejlesztésének fe­lülvizsgálata, rendszerének megváltoztatása mindenekelőtt ifjúsági ügy. Még akkor is, ha a társadalom különböző rétegeiben tanácsi tisztségviselők, pedagógusok, választott tömegszervezeti vezetők, szülők, szociológusok, a tudo­mány sok-sok ágának képviselői munkálkodtak ennek a határozatnak a megformálásában. Bőséges tapasztalatu­kat, a mai korhoz való igazodásukat tételekbe, javasla­tokba, később megvalósítandó tanügyi rendelkezésfor­mákba öntötték. Ezzel együtt ki kell jelenteni: a korsze­rűbb oktatás, nevelés sajátosan ifjúsági ügy, akkor is, ha ez az óvodai neveléssel, a középiskolai tanítással, az egye­temi és főiskolai képzéssel, a tudományos munkások után­pótlásának biztosításával jár együtt. Hiszen az állami ok­tatásban részt vevők tömegei nagyrészt fiatalok, s mond­hatjuk, hogy a tanítást, nevelést végző pedagógusok, tu­dományos munkatársak jelentős része is az ifjúsághoz tar­tozik. Mindezek figyelembevételével örvendetes az, hogy ok­tatási rendszerünk felülvizsgálatára­­­ az MSZMP X. kongresszusának határozata alapján — úgy került sor, hogy a másfél évig tartó előkészítésben sok száz pedagógus, oktatási szakember, tudós, pártmunkás és közéleti ember vett részt. Ez a biztosíték arra, hogy a Központi Bizottság határozata messzemenően figyelembe veszi a szakmai, a társadalmi tapasztalatokat, észrevételeket és törekvéseket, természetesen az ifjúság vonatkozásában is. Ha valaki arra gondol, hogy ezzel a határozattal alap­vetően és gyökeresen meg kell változtatni hazánkban az állami oktatás kialakult rendszerét, az téved. Hiszen az elmúlt több mint húsz esztendő során évszázados mulasz­tásokat vétló, történelmi jelentőségű eredményeket értünk el, amelyekhez­­hozzájárul az 1961. évi iskolareform is. Nincs szükség tehát arra, hogy gyökeresen változtatnunk kell, újat kell kezdenünk akár az alsó-, akár a közép- vagy felsőfokú oktatásban. Egyet lehet érteni azzal a megállapí­tással: „A reform alapelvei — az oktatás korszerűsítése, a gyakorlattal való kapcsolatának erősítése, a szocialista ne­velőmunka javítása — helyesek és továbbra is érvénye­sek.” Ugyanakkor jogos az a megállapítás, hogy néhány vonatkozásban — a középfokú oktatás általánossá tételé­ben, vagy a gimnáziumi és politechnikai oktatás megszer­vezésében — az intézkedések egy része nem bizonyult he­lyesnek, pontatlan volt, a jövőben tovább kell lépnünk ebben a tekintetben. Egészen bizonyos, hogy a sokat em­legetett tananyagcsökkentésben, a középiskolai és a fel­sőfokú oktatásban az úgynevezett tényleges tudás meg­szerzésére törekvésben nem értünk el átfogó, minden igényt kielégítő sikereket. Azt sem lehet vitatni, hogy az iskolai oktatás é­s itt bármilyen szintet is vizsgálunk — az utóbbi esztendőkben elért eredmények ellenére sem tartott lépést a korszerűséggel, a mindennapok követel­ményével, a tudományos technikai forradalom egyre nö­vekvő igényeivel, s főként a szocialista társadalom épí­tésének magasabb követelményeivel. Jogosan állapíthatja meg tehát a határozat: „A szocializmus magasabb szinten történő építése, a tudományos-technikai forradalom ha­zai kibontakoztatása ...” sürgetően igényli annak a rövi­­debb és hosszabb távú kettős feladatnak a megoldását, amely oktatási rendszerünk előtt áll. Ez pedig: „A közel­jövőben a jelenlegi szervezeti kereteken belül kell fejlesz­teni, korszerűsíteni az oktatást. Ugyanakkor a most meg­induló korszerűsítéssel összekapcsolva haladéktalanul el kell kezdeni és néhány év alatt ki kell dolgozni az iskola­­rendszer távlati fejlesztésének koncepcióit.” Tulajdonképpen a határozat ebben a „tömörítésben” kellő sorrendben tárgyalja a helyenként már-már bénító túlterhelési komplexumot, a mélyebb logikai, módszer­tani rendszerbe foglalás igényét, a szaktárgyak ismeret­­anyagának csoportosítását; az önálló gondolkodási kész­ség fejlesztését és az ismeretek aktív felhasználását, ami az eddigieknél sokkal fontosabb követelmény; valamint a tananyagok korszerűsítését. Érvényes ez az általános is­kola gyakorlatában — amelynek fejlesztése a legfontosabb feladat lesz a következő években­­, a gimnáziumi gya­korlatban, ahol fel kell készülni a fakultatív tárgyak rendszerének bevezetésére, s az egyetemi, főiskolai tanul­mányokra történő felkészítésre, valamint a termelési gya­korlatokra, az érettségi utáni munkába állásra. Hasonló a helyzet az egyik, a közvéleményben legtöbbet vitatott is­kolatípusban, a szakközépiskolában is. Határozottan ki kell jelenteni: nem reális az az igény, hogy a szakközép­­iskola minden elképzelhető irányban felkészülést adjon a továbbtanulásra. Egyértelművé kell tenni ezt a kérdést is: a szakközépiskola növendékeinek adjon lehetőséget arra, hogy a termelésben a legrövidebb idő alatt helyt­állhassanak, a tovább tanulóknak viszont a szakirány neak megfelelő felsőfokú oktatási intézményekben biztosítson versenyképességet a gimnáziumi érettségizőkkel. A határozat külön figyelmet fordít arra, hogy a fizikai dolgozók gyermekeit az oktatás középiskolai és felsőfokú szintjein megfelelő képzettséggel indítsák útnak. A felsőfokú oktatásban fontos követelmény lesz a jövő­ben a jobb és szilárdabb alapismeretek kialakítása, a kor­szerűsítés, a mindennapi valósághoz igazítása a tananya­goknak. Fontos és lényeges megállapítása a határozatnak, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az iskolákban, az intéz­ményekben a nevelőmunkára. Egyetértve azzal a meg­állapítással. ..Tanulóifjúságunk munkája és munkaerköl­cse ma általában kielégítő”, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a követelményt sem, hogy a szocialista ember­típus formálása érdekében a nevelésben, a következő idő­ben jobban kell támaszkodni az úttörőszervezetekre és a KISZ-szervezetekre. A diákönkormányzat fejlesztésével növelhető a tanulóifjúság társadalmi aktivitása, felelősség­­érzete, kötelességtudata, fegyelme: demokratikusabbá, ha­tékonyabbá és bensőségesebbé lehet tenni a tanári diák viszonyt, szorosabbra fűződhet a családi és iskolai neve­lés kapcsolata. Az állami oktatás rendszerének továbbfejlesztése ter­mészetesen nem egyik napról a másikra történő feladat. Sok erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a párt Központi Bi­zottságának határozata a gyakorlatban is helyesen, oko­san, a lehetőségeket figyelembe véve valósuljon meg. És ebben a társadalmi, állami szervek tevékenységén túl, sok múlik az iskolai pártszervezetek, KISZ-szervezetek vezetőségeinek és tagságának aktivitásán, megértő cselek­vőkészségén. GY. F. 72/25­2MAGYAR IFJÚSÁG MAGYAR IFJÚSÁG Szendvics­panel Készül a szendvicspanel az Országos Szakipari Vállalat Ócsai úti új üzemének kor­szerű, nyugatnémet gyárt­mányú gépsorán. A Premi­­sel elnevezésű, könnyűszer­kezetes építéshez szükséges elemekből ezen a telepen évente 180 ezer négyzetmé­tert készítenek. A szend­vicspanelek egyaránt al­kalmasak lakóházak, ipari és mezőgazdasági épületek összeállítására. Olcsóbb magnók A Budapesti Rádiótechnik­i­kai Gyár kecskeméti üzeme­­ jó hírrel szolgál a magnó-­­ soknak: már készül a I BNV-n bemutatott MK 25- ös és MK 26-os típusú mag­netofonok sorozatgyártásé-­­ ra. Az első darabok az év végén az üzletekbe kerül- e­nek, s jövőre már húszezret is készítenek a tetszetős kül­sejű, szerkezetében egysze­rűbb, árban olcsóbb s mindösze 1,6 kilogramm sú­­­­lyú készülékekből. A BRG nemcsak a mézes madzagot­­ húzta el a fiatalok orra­­ előtt, hanem amit bemuta­­­­tott a vásáron, azt elkezdi­­ gyártani is. Jó volna, ha a j betű-szám­jel helyett vala- a­mi nevet is kitalálnának a két új magnónak. Sportnapközi Kaput nyitott a 10—15 éves gyerekek előtt a szombat- i helyi sportnapközi. A szü­­lök nyugodtan dolgozhat­nak, hiszen csemetéik szak-­­ képzett tanárok, nevelők és edzők vigyázó tekintete­­ mellett töltik a nyarat, strandolnak, sportolnak, ki­rándulnak, filmet néznek, játszanak. A sportnapközi augusztus végéig nyolcszáz , szombathelyi gyereknek nyújt egész napos otthont és tartalmas nyaralást. Négy évre szól A Nógrád megyei tanács és a KISZ Nógrád megyei bi­zottsága négy esztendőre szóló együttműködési szer­ződést írt alá. Közösen akarnak munkálkodni a párt ifjúságpolitikai hatá­rozatának, s az ifjúsági tör­vénynek megyei megvalósí­tásáért. Terveik között sze­repel, hogy a megye vala­mennyi középiskolájában felvételi előkészítő tanfo­lyamokat szerveznek a fizi­kai dolgozók tehetséges gyermekeinek, minden év novemberében pályaválasz­tási hónapot rendeznek, lét­rehozzák a fiatal tanácsta­gok fórumát, összehívják a mezőgazdaságban dolgozó megyei fiatalok találkozó­ját, s évente három válla­latnál megvizsgálják a szakmunkás-tanulók hely­zetét. Emlékplakettek A dunaújvárosi Dr. Mün­­nich Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola legjobban érettségizett diákjai meg­kapták a Dr. Münnich-em­­lékplakettet és -oklevelet, s az ezzel járó pénzjutalmat. A kitüntetést iskolájuk névadójának özvegye nyúj­totta át Bergman Annamá­riának, Gáspár Csabának, Halas Zsuzsának és Olasz Rózsának. Vízvallatók Tudományos kutatók hada vizsgálja a Mecsek hegy­ség felszín alatti vízkészletét. Nyolcvan kutatóponton rendszeresen mérik, hogy mennyi a források vízho­zama, s a mecseki vizet kémiai vizsgálatok során is „kivallatják”. T-34-es a parkban Új szenzációval gazdagodott a csillebérci úttörő­tábor: honvédelmi parkot rendeztek be a pajtások­nak. A néphadseregtől kiöregedett harckocsikat és fegyvereket kapnak, így érkezett meg elsőként — saját hernyótalpain — egy kiérdemesült T—34-es harckocsi, s várják már a MiG—15-ös repülőgépet is. Gépóriás a bányában A pilisvörösvári dolomit­bánya szállítja a vegyipar, a cukoripar és a gyógyszer­­ipar fontos és értékes se­gédanyagát. A bányában most rekonstrukciót hajta­nak végre, s új szállítósza­lagokat, omlasztó-, maró-, és rakodógépeket állítanak munkába. A Német Demok­ratikus Köztársaságból ér­kezett Pilisvörösvárra ez a hatalmas, marótárcsás fej­tőgép, amely megkönnyíti majd a dolomitbányászok nehéz fizikai munkáját. Nyolcvan meghívó A KISZ soproni városi bi­zottsága meghívókat kül­dött szét valamennyi sopro­ni üzembe. Nyolcvan gaz­dasági vezetőt invitált a város Pataki István ifjúsági házába, hogy a termelést közvetlenül irányító szak­emberektől kérjen véle­ményt a fiatalokról, az üze­mek KISZ-szervezeteinek munkájáról. A tanácskozás négy szekcióban dolgozott, külön foglalkoztak a texti­les, a vasas, az élelmiszer­­ipari és a más munkaterü­leteken dolgozó fiatalok helyzetével. Téma volt a munkássá nevelés, az üze­mi KISZ-munka, s szó esett arról, hogy a fiatalok érde­kében hozott határozatok a gyakorlatban nem elég gyorsan és hatékonyan va­lósulnak meg. Napozni tudni kell Végérvényesen itt a nyár. Ide­je, felfrissíteni nyaralási tudni­valóinkat, hogy a pihenésből­­szórakozásból ne legyen jajga­tás és orvosi kezelés. A mér­téktelen vízparti napozás máris százaknak okozott kellemetlen bőrégéseket, s június elején tu­catnyi balatoni beutaltat kezel­tek napszúrással. A napozást is elő kell készíte­ni. Strandra nem való a fény­­érzékeny festéket tartalmazó rúzs, de a kölnivíz sem, amely a fény hatására bőrgyulladást okozhat. A sminket tehát hagy­ják a lányok otthon. A fiúk se legénykedjenek túlságosan, mert a teljesen egészséges és fiatal szervezetet is érheti nap­szúrás, tehát erős napsütésben a fejüket fedjék be valamivel, például „vadevezős” szalmaka­lappal. A hűs víz csábít, türel­metlenül várjuk, hogy elmerül­hessünk benne. De felhevült testtel vízbe ugrani — még a legjobb úszóknak is! — életve­szélyes. Olyan szabályok ezek, amelyeket mindenkinek be kell tartania, saját jól felfogott ér­dekében, egészsége védelmé­ben. A Balaton-part negyven üdülőtelepén megszervezték a nyári egészségügyi szolgálatot. A két parton több mint ötven körzeti orvos segít a bajba ju­tottakon, s több mint száz he­lyen tartanak szolgálatot a Vö­röskereszt elsősegélynyújtói. Bár ne lenne rájuk szükség! Ezekkel az intelmekkel nem akartunk ünneprontók lenni, de el kellett mondanunk, hogy mindenki megelőzze a bajt, s zavartalanul hódolhasson a nyár örömeinek. — most Dömösi kincsek Lehet találgatni, mit néze­get a képen látható kis­lány? Ugye, nem hibázott rá senki? Ez ugyanis egy ha­talmas méretű barokk zár­­szerkezet. Pastinszky Mik­lós ősei 250 éve telepedtek meg Dömös környékén, s azóta gyarapodik a családi gyűjteményből álló házi múzeum. A tervek szerint a gazdag és érdekes magán­­gyűjtemény egy később megnyíló Duna-kanyari helytörténeti múzeum anyagát gazdagítja majd. Két járás randevúja A mosonmagyaróvári járás­ban, a hédervári ősi kastély parkjában ifjúsági nagy­gyűléssel kezdődtek a szi­getközi munkás-paraszt if­júsági napok. A Szigetköz szinte valamennyi községe képviseltette magát, s az ezer fiatal jó szórakozással töltötte a vasárnapot. Ugyanezen a hétvégén a soproni járásban található Hidegségen rendezték a Fertő-menti ifjúsági talál­kozót, amelyen a nagycenki, fertődi, fertőrákosi, röjtök­­muzsalyi és zsirai fiatalok randevúztak. Eszti komponál négy egy létrát, néhány vég­szövetet, sok gombos­tűt és nylonszálat, kalapácsot, harapófogót é s már kész is Janes Eszter kirakatkompozíciója. A Szász Ferenc iparcikk-kereskedelmi szakmunkásképző is­kolában végző fiatal kirakatrendezőkre és reklám­­szakemberekre nagy szükség van a kereskedelem­ben. Az ízlés formálásában sokat számít, hogy üzle­teink milyen kirakatokkal kínálják áruikat. A vizs­gakirakatokat az iskola tanáraiból és reklámszak­embereiből álló zsűri bírálta el.

Next