Magyar Ifjúság, 1973. január-március (17. évfolyam, 1-11. szám)
1973-03-02 / 9. szám
Határhelyzetben „AkI nem tud hőssé válni, az csak árulóvá válhat?” — ezzel a kétségbeesett mondattal fejeződik be az Üzenet első része, s ezzel az elgondolkoztató kérdéssel kezdődik a Rózsa Ferencet megjelenítő hangjáték második része. Az ismétlés természetesen nem véletlen, elvégre végletekig kiélezett helyzetről van szó. Arról a korról, amikor a döntés, a cselekvés lehetőségei leszűkülnek, s a határhelyzetbe kerülők csupán a „vagy” és a „vagy” között választhatnak. Igazi drámát ígért volna a hősi halált vállaló Rózsa és az élettel kecsegtető árulást vállaló összekötő szembesítése. A szembesítés, persze, nem maradt el, de mégiscsak más detektívek karéjában találkozni, mint elvszerűen vitatkozni ... Mégsem érdemes különösképpen felróni Asperán Györgynek, hogy a kínálkozó lehetőséget elszalasztotta. Eleve másra vállalkozott, s enélkül is elég tartalmas mozzanatot emelt át Hollós Ervin könyvéből: az elmúlt vasárnap is volt okunk a töprengésre. Rózsa Ferenc, az illegális Kommunista Párt titkára ezúttal már nemcsak pillanatokra tűnik fel, hanem szinte teljes egészében kitölti a második rész időkereteit. A vallatás szaggatott hangképeiből sok minden kiderül, mindenekelőtt az, ami már a dokumentumjátékszerű indításban is kidomborodott: nem igaz az a sommás megállapítás, hogy a Szabad Nép első szerkesztőjét úgy általában a horthysták verették agyon. A németbarát horthysták és az angolbarát horthysták 1942-es párviadalának pillanatnyi állásától függött élete vagy halála. A náci bérenc vezérkari főnökhöz kapcsolódó csendőrség és a nyugat felé kacsingató belügyminiszterhez húzó politikai rendőrség testületi rivalizálása azonban rávilágított még valami nagyon fontosra. Nevezetesen arra, hogy ha az ország függetlenségének horthysta hívei nem tudnak dönteni a történelmi határhelyzetben, ha képtelenek felülemelkedni osztályelőítéleteiken, akkor szándékuk ellenére is árulókká lesznek. A tanulság korántsem megvetendő, a világháborús politikai színkép árnyalt felidézéséért és az eszményi történelemóráért csak dicséret illeti a rádiósokat. A munkásmozgalmi hangjátéksorozat következő adásában, a Schönherz-darabban bizonyára arra is alkalmat kerítenek majd, hogy az érzékletesen egyénített hőst az áruló testülettel, de egy jól kiválasztott áruló személyiséggel is szembesítsék. Már csak a drámaszikráztatás reményében is . . . Viselkedésminta A kivételes személyiségtől elleshetjük, hogyan kell dönteni az élére állított helyzetben. A köznapi egyéniség arra is megtanít bennünket, hogyan érdemes viselkedni az adott helyzetben. A rádiósoktól aránylag kevés viselkedésmintát kapunk, a hangjátékokat — különösen a történelmi hangjátékokat — uralják a talapzaton álló, nagy formátumú történelmi személyiségek. A Szentendrei gyerekek a kivételek közé tartozik, szereplői hús-vér gyerekek; még , nem szereztek maguknak nevet, alkalmasak lehetnek tehát a viselkedésminta átnyújtására. Nos, lipták Gábor rokonszenves teremtményei az elmúlt vasárnap robinzonosdit játszottak. Igaz, a Petőfi hullámhosszán, holott játszadozás közben „csak” Petőfi szellemét kellett volna felidézniük. Eredetileg ugyanis a XIX. századba, s egy dunai szigetre osontak át, ám csakhamar kiderült, hogy kalandjaik időtől és tértől függetlenedtek. Alig-alig érzékeltük a helyszínt, s azt, hogy az osztrák megtorlás miként tükröződött az 1849-ben tizenévesek tudatában. Kielégítetlenségünk magyarázata: a történelem ezúttal csupán átlátszó kulissza volt, s az eseményjátékban nélkülözhetetlen romantika is hiányzott. A drámainak szánt hangképek hallatán nem éreztük magunkat drámai helyzetekben, s a fülünkbe eljutott ugyan egy-két korinformáció, a hangulatmozaikok mégsem álltak össze egységes korképpé. Hiányoztak az ellenfelek is, ezt ugyanis aligha tarthatjuk romantikus ellenpontozásnak, hogy az egyik első jelenetben felbukkan egy áruló polgár, az egyik utolsóban pedig pórul jár egy császári foglár. Tartok tőle, történelmi hangjáték helyett alibihangjátékot követtünk figyelemmel, amely a szabadságharcos és a romantikus háttér híján legfeljebb azt sugalltatta, hogy szeressük egymást gyerekek . .. Természetesen a közhelyszerű tanulság is tanulságos. Azt bizonyítja, hogy ha olykor-olykor előtérbe kerülnek is a viselkedésminták — mint például a Szentendrei gyerekekben —, akkor a szándék megvalósításával van baj. Kár, nagy kár a felemás kísérletért, már csak azért is, mert a nemzeti önbecsülésre való nevelés valóban megköveteli annak bemutatását, hogy az adott történelmi helyzetekben miként viselkedtek a köznapi tudat szférájában élő emberek. Zöldi László Kaleidoszkóp Eddig is tudtam, hogy Urbán Ernő nagy indulatú ember. Ezért nem lepett meg, hogy az 1001. kilométer című tévéjátékának írásakor elragadta a lényeg bemutatásának, a valós élet teljességre törő ábrázolásának indulata. Ez a nemes töltésű indulat tört fel belőle olyan hévvel, hogy elsodorta az arányok, a tudatos szerkesztés, az ésszerű drámaépítés határait jelző bólyákat is. Szőnyi G. Sándor rendezése, Bornyi Gyula képei és a népes szereplőgárda játéka, mind-mind tehetséggel szolgálta az írói gondolatok képi megjelenítését. Az írói szándék pedig világos: a fővárosinak tartott és a tanyákra jellemző megnyilatkozások szakadatlan párhuzamba állításával az élni és megélni hogyanját és mikéntjét tárja a nézők elé jószerivel annyiféle nézőpontból, ahány vendég csak befér egy héthatárra szóló falusi lakodalomba. Már önmagában ennek a kérdésnek elemző és meggyőző felvetése is írót próbáló feladat. De Orbán még számtalan nehézséggel terhelte önmaga számára. Hiába választotta a legegyszerűbb és miként már máskor másoknál, úgy ezúttal is sikert ígérő megoldást. Hiába hozta öszsze hőseit egy lakodalomba, ahol az elfogyasztott szeszszel egyenes arányban hullnak le a józanon megmerevedett külső mázak és tárulkoznak ki az emberi lelkek. Hiába teremtett ezzel a megoldással lehetőséget arra is, hogy magától értetődő természetességgel villantson fel látványos falusi életképeket és ezeken keresztül is hangsúlyozzon elgondolkodtató megfigyeléseket. (Például a menyasszonytánc összegei, a beatzenészek lakodalmi megjelenése stb.) Orbán azonban ahelyett, hogy egyetlen, követhető gondolatot járt volna körül és ezáltal elősegítette volna mondanivalójának, szándékának hatásos érvényesülését, közel másfél órán keresztül forgatta előttünk kaleidoszkópját. Minidrámák egész sorát exponálta, izgalmas és vajúdó társadalmi-erkölcsi kérdések sorozatát vetette föl. És ez az írói magatartás hatásában is kaleidoszkóp hatásúvá vált. Nem maradt meg bennünk egyetlen kép felkavaró élménye sem, nem állt össze egyetlen pillanatra sem a valóság teljes képe, csupán arra emlékszünk, arra emlékezhetünk, hogy elkápráztatott a színek kavargása. Pedig önálló drámává teljesedhetne minden egyes mozaikkép. Például az egykori nagy karriert ígérő mozgalmi ifjú maszekká polgárosodása, az új módszerekkel új híveket toborozni akaró fiatal pap személyében exponált kléruson belül is kitapintható generációs ellentét, vagy éppenséggel a két tsz-elnök alkati különbözőségének mélyén rejtőző megszívlelendő tanulságok. Külön filmet igényelne a tanyán megrekedt, de a korszerű filmes szemmel látó fiatal mozigépész is, vagy a gyökereitől elszakadt és tehetsége helyett a testével érvényesülni akaró színésznő is. Mind izgalmas és figyelemre méltó önálló tv-film lehetett volna, így egybefonva, mindegyik elvesztette eredeti színeit, és csak az érdekesség lehetőségét őrizte meg. Sajnos Orbán, a maga gazdag emberismeretét, élettapasztalatát, elgondolkodtató megfigyeléseit és tisztító szándékú indulatát ezúttal nem tudta kamatoztatni és csak a régi bölcsesség igazságát húzta ismételten alá: kevesebb több lett volna! Bersényi Iván Svédország messze van Újhelyi János Svédország messze van című regényében a téma az elhagyatottság, az elszigetelődés. Azt az igazságot próbálta „megregényesíteni”, hogy az emberek egyedül élnek egymás mellett, „párhuzamosan” — ahogyan egyik hőse mondja — s hogy csak néha találkoznak, de magányuk ekkor sem oldódik fel. Magányuk feloldására csak egy út marad: megtalálni a közösséget. Könyvében azonban az író ezt az igazságot közhellyé fokozta le. A regény könyvtáros főhőse, Varga Bálint, az érvényesülésért és lakásért folytatott küzdelemben, valamint a túlhajszolt munka miatt, elérzéketlenkedik, megszűnnek emberi kapcsolatai, barátait és szeretőjét elmarja maga mellől. Hogy kiszabaduljon ebből az elszigeteltségből, elhatározza, elutazik Svédországba, hogy megkeresse apját, akinél talán megtalálná azt a szeretetet, amelyre anynyira áhítozik. Lassan azonban ez az illúziója is szertefoszlik és rájön, hogy Svédország, azaz a boldogság és a szeretet messze van, s ezt a boldogságot és szeretetet nem odakint, hanem itt kell megszereznie. Varga Bálint történetét a felületes, rossz magyarázat miatt nem hiszem el. Újhelyi János regénye vázlatos marad, stílusa filmforgatókönyvszerű, csak jelzésekkel dolgozik, s a felületen mozog. E könyv lehet egy művelt könyvtáros naplója, feljegyzése, igaz kalandjainak pontos leírása, mégsem irodalom. Kosztolányi Dezső mondta: „Ha valaki történetek sodrába kerül, és ezt elbeszéli, ez még nem regény". Ez áll Újhelyi János könyvére is. U. A. Az angyalok nyelvén sem... A huszonnyolc éves szerző első kötetével minden különösebb ajánlólevél nélkül érkezett az úgynevezett fiatal prózairodalomba. A folyóiratok hasábjain hónapok óta gyűrűző „fiatal írók"*-vitában egyik tábor sem emlegette tagjai sorában vagy érvként a nevét, elszórt publikációira kevesen emlékeznek, így fokozottan kellemes tehát a meglepetés: Egri Csaba jó író. Az angyalok nyelvén sem . . . című könyve tehetséges novellák gyűjteménye. A rövid írásokat jellemzendő, a fülszöveg többször is említi, s az egyik ciklus címével maga a szerző is rákérdez: groteszk vagy „grotex"-e az elbeszélések jellege? Egri Csaba szerencsére nem esik e mostanában bűvös-divatos fogalom szélsőségeibe: neki fontos mondani és kérdezni valója van, s a groteszk nála tényleg csak szemléletmód, alapállás. Novelláin fanyar kettősség, a komikum és a tragikum párhuzama vonul végig, s általában az utóbbi lesz a győztes. A gyerekkor világát búcsúztató szomorúság, az igazi helyét kereső felnőtt férfi szkepticizmusa bukkan föl minduntalan. Ezért is kérdez oly sokat az író — legtöbbször jól s lényegeset; ez pedig már önmagában is erény, mert komoly továbbgondolkodásra késztet. Az elbeszélések értékét általában az dönti el: túl tud-e lépni az önéletrajzi indíttatású mesélgetésen, amit elmond, általános érvényűvé, számunkra is fontossá válik-e? A Sírás nélkül című nyitó ciklusban, vagy az Óriáskerék, a Mandula című írásokban ez nem sikerül, illetve ..agyonbeszélte* mondandóját az író. Az Idegen éjszakák ciklus viszont feszes, szűkszavú elbeszéléseket sorakoztat föl, köztük a kötet legértékesebb, legszebb darabjait: az Aranydiploma, az Arden sík tava és a Képmásod a szél című írásokat. Mit tehet az ember, mi a kötelessége önmagával s a világgal szemben, s főleg: mi marad meg egy — szürkén hétköznapi vagy akár „aranydiplomás” — életből — kérdezi Egri Csaba. Válasza, ítélkezése kemény: „Csak a rend áhítása. Csak a tel hatalma. Csak az erkélyre behajló fa.” Mégsem pesszimista, mégsem komor ez a könyv (a lenti idézet mellé is szomorkás-groteszk kiegészítés társul). Tartalma és megformálása e kötetnek azzal biztat, hogy elkészül majd az újabb mű, amelynek szükségességét, mindannyiunk számára való fontosságát Egri Csaba is érzi. (Szépirodalmi, 1972.) T. T. 73/9 MAGYAR IFJÚSÁG RÁDIÓ KÖNYV RÁDIÓ MÁRCIUS 2. PÉNTEK K. 12.00: Ki nyer ma Vácott? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Tánczenei koktél. 16.05: így élünk mi nők. Holakovszky István műsora. 19.40: Korok és kalandok. Világirodalmi dekameron. Liszkay Tamás összeállítása. P. 14.00: Kettőtől hatig.. A Petőfi Rádió zenedélutánja 18.20: Mesterségünk címere . . Pályaválasztási vetélkedő 20.28: A Rádió Dalszínháza Énekóra. Vidám kisopera Karinthy Frigyes Jelenetéből írta: Romhányi József. 21.40 Egy pálya vonzásában.. . Hoffmann Károlyné vasdiplomás tanítónővel beszélget Eőry Éva. Az Ifjúsági Rádió műsora. MÁRCIUS 3. SZOMBAT K. 11.48: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. 12.30: Magyarán szólva... 12.45: Melódiakoktél. 18.10: Csak fiataloknak! Komjáthy György tánczeneműsora. 18.00: 188 óra. 19.52: Közvetítés a Katona József Színházból. Csurka István: Döglött aknák. Vígjáték két részben.! 14.53: Éneklő Ifjúság Zalaegerszegen. 15.30: Közvetítés a Salgótarján—O. Dózsa, bajnoki labdarúgó-mérkőzésről 18.18: Senki többet? Harmadszori Szellemi árverés az 1-es stúdióban. Vezeti: Szilágyi János. MÁRCIUS 4. VASÁRNAP K. 10.03: Keress, kutass! Az Ifjúsági Rádió műsora. 11.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának Beethoven-matinéja. 16.00: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 19.53: Irodalmi folyóirataink. Alföld. 21.14: A zene nem ismer határokat. P. 14.00: Táskarádió. Az Ifjúsági Rádió zenés műsora. 14.55: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 18.13: Rádiószínház. Egy keresztespók tapasztalatai. László Anna rádiójátéka. 19.40: Sztárok fény nélkül. Koncz Zsuzsával beszélget Kovács Júlia. MÁRCIUS 8. HÉTFŐN: 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.38: Tánczenei koktél. 16.18: Rádiószínház. Játék a nádasban. 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. Czigány György műsora. 17.40: Van új a Nap alatt. Tudományos Híradó. 17.55: Húszas stúdió. Névtáblák. 19.40: A Rádió Kabarészínháza. Márciusi műsor a 6-os stúdióból. P. 10.00: A zene hullámhosszán. 14.00: Kettőtől hatig... A Rádió kívánságműsora. 21.38: Közkívánatra ! A műsor vendége Tari Viktor. MÁRCIUS 7. KEDD K. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.38: Melódiakoktél. 13.44: Hazai tükör. Tamási Áron regényét rádióra alkalmazta és rendezte: Gál István. II. rész. 17.05: Fiatalok Stúdiója. Miután Sándor a három sárkányt megölte. Csalog Zsolt elbeszélése. P. 10.00: A zene hullányhosszán. 14.00: Kettőtől hatig... A Petőfi Rádió zenés délutánja. 20.28: Rádiószínház. Pilátus. Felkai Ferenc rádiójátéka. MÁRCIUS 7. SZERDA K 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Tánczenei koktél. 20.55: Közvetítés a Juventus—II. Dózsa BEK negyeddöntő mérkőzésről. 22.50: Februárban hallották először... P. 14.00: Kettőtől hatig... A Petőfi Rádió zenés délutánja. 19.04: Közvetítés a József Attila Színházból. Makra. Kertész Ákos drámája két részben. MÁRCIUS 8. CSÜTÖRTÖK K. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Melódiakoktél. 19.35: Reggel a Centrálban. A Magyar Rádió Irodalmi kávéháza. P: 10.00: A zene hullámhosszán. 14.00: Ifjúsági rande,Vú kettőtől hatig. 18.56: Az Ifjúsági Rádió Irodalmi önképzőköre. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. 23.15: Könnyűzene öt országból,szunk bábszínházát. 13.40: Pedagógusok fóruma. 14.20: Telesport. 1. Tavaszi Nagy Handicap. 2. Műkorcsolya VB. Gálaest, I. 16.20: Delta. 17.10: Petőfi Sándor-szavalóverseny. 18.05: Mézga Aladár különös kalandjai. 19.00: A „Hét” 20.05: Emil hajója. Magyarul beszélő francia film. 21.45: Telesport. Műkorcsolya VB. Gálaest, II. MÁRCIUS 6. KEDD 17.00: Életet az éveknek. 17.30: Sakk-matt. 17.45: Marócza Olga üzeni. 18.45: Játék a betűkkel. 19.30: Tv-Híradó. 20.00: A lámpás. Tv-film Gárdonyi Géza regényéből. 21.35: Sanzonról-sanzonra. 22.05: Szülők, nevelők egymás közt. MÁRCIUS 7. SZERDA 16.30: Irány az egyetemi Előkészítő a felsőfokú felvételi vizsgákra. 17.20: Kuckó, örökzöld növények szaporítása. 17.40: Állatkertek a nagyvilágban. 18.00: Emberek az átlagok mögött. 18.20: Helyünk a világmindenségben. Amit a Naprendszerről tudunk. 19.05: Tiszteljétek a nőket. 19.30: Tv-Híradó. 20.00: Miénk a szó. Monori Lili és Koltay Róbert műsora. 20.55: Juventus—II. Dózsa labdarúgó BEK-mérkőzés közvetítése. MÁRCIUS 8. CSÜTÖRTÖK 17.30: Tízen Túliak Társasága. 18.25: Nemzetközi Nőnap. 20.00: Hosszú forró nyár. Magyarul beszélő amerikai tv-filmsorozat. 20.50: Zenei figyelő. 21.35: Nobel-díjas tudósok. Wigner Jenő. I. rész. EGYETEMI SZÍNPAD II EXPRESS MÁRCIUS 3. SZOMBAT LATIN-AMERIKAI DALLAMOK José Arzamendia és a Los Pachungos együttes műsora MÁRCIUS 5. HÉTFŐ AZ INTERBRASS EGYÜTTES HANGVERSENYE MÁRCIUS 6. KEDD A HOLDKUTATÁS nagy EREDMÉNYEI III. MÁRCIUS 8. CSÜTÖRTÖK DEVECSERI GÁBOR: I. Ámon és a delfinek II. A meztelen Istennő és a vak jövendőmondó MÁRCIUS 2. PÉNTEK MOST KEZDŐDIK A TÁNC Makó, városi műv. közp. OMEGA HANGVERSENY Debrecen, színház MÁRCIUS 5. HÉTFŐ OMEGA HANGVERSENY Esztergom, műv. közp. MÁRCIUS 6. KEDD SLÁGER ’75 Cegléd, Kossuth Műv. közp. OMEGA HANGVERSENY Ajka, városi műv. közp. MÁRCIUS 7. SZERDA Omega Hangverseny Makó, városi műv. közp. MÁRCIUS 2. PÉNTEK 17.40: 25 évesek Világa — Bolgár riportfilm, a bolgár huszonévesek pályakezdéséről, beilleszkedéséről. 18.10: öt perc meteorológia. 18.15: Helyünk a világmindenségben. III. Kopernikusz hatása. 18.45: Munkahelyi közérzet, demokratizmus az üzemekben. 19.30: Tv-Híradó. 20.00: Pirx kalandjai. Stanislav Lem fantasztikus novelláinak tvfilmváltozata. I. 21.00: Dilettánsok egymás közt. 22.00: Telesport. Műkorcsolya VB — Jégtánc. Közvetítés Pozsonyból. MÁRCIUS 3. SZOMBAT 14.25: Michel Vaillant. Magyarul beszélő francia filmsorozat. III. rész. 14.55: SBTC— II. Dózsa, bajnoki labdarúgómérkőzés. 16.45: Papírsárkány. 17.20: Emberek az átlagok mögött. 17.40: Szó-miszó. Zenei szótár. 18.15: Belépés csak tévénézőknek. 18.45: A vámos gyermekei. 19.00: Legenda a térről. 19.30: Tv- Hiradó. 20.00: Szerelem jutányos áron. 21.25: Mesteriskola. 22.10: Telesport. Műkorcsolya VB. — Férfi szabadonválasztott gyakorlatok. MÁRCIUS 4. VASÁRNAP 9.50: A Tenkes kapitánya. X. A haditerv. ro.is: Jutsz MŰSORKALAUZ NÉPSZERŰ KLASSZIKUS LEMEZEK RADNÓTI MIKLÓS KÖNYVESBOLT MONLJN J. S. BACH: d-moll toccata és fúga, orgonaművek (Lehotka Gábor 60.— Ft BEETHOVEN: I. és VIII. szimfónia („Zene mindenkinek” sorozat) 35.— Ft BEETHOVEN: FÜR ELISE — népszerű zongoradarabok 60,— Ft HANDEL: Vlzlzene 60,— Ft KODÁLY ZOLTÁN: Háry János szvit — Galántai táncok — Marosszéki táncok 60,— Ft KODÁLY ZOLTÁN: Székely fonó (daljáték) 120,— Ft LISZT FERENC: Christus (oratórium) 180,— Ft LISZT FERENC: Magyar rapszódiák (zongorára) 180,— Ft VERSES LEMEZEK Petőfi Sándor emlékezetére 60,— Ft Radnóti Miklós versei (Gáti József) 60,— Ft A felsorolt művek egyenként is megrendelhetők. Kérjük, szíveskedjék hirdetésünket kivágni és a példányszámok feltüntetésével, megfelelő bélyeggel ellátott, szabványméretű borítékban címünkre beküldeni. CÍMÜNK: RADNÓTI MIKLÓS KÖNYVESBOLT 1077 Budapest, Baross tér 22. A MEGRENDELŐ NEVE: ............... PONTOS CÍME: Ez alkalommal a budapesti fiatalokat tájékoztatjuk. A jövőben bel- és külföldi utazási ügyeikben az EXPRESS IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODA budapesti kerületi szervezőit keressék fel. I., II., III. kerület — KARA ERZSÉBET — szerda délután - Bp. HI., Fő tér 1. Úttörőház. Telefon: 887-370 IV. , XIII., XVI. kerület — ÚJVÁRI EDÉNÉ — hétfő délután — Bp. IV., Rezi Károly u. 1—3. KISZ-bizottság. Telefon: 292-075, 293-940 V. kerület (201. Fiókiroda) — SÜTŐ BÉLÁNÉ — naponta: 8—17 óráig. Bp. V., Szabadság tér 16. — Telefon: 317-777 VI. , XIV., XV. kerület - KOVÁCS LÁSZLÓNői - hétfő és csütörtök délelőtt — Bp. VI., Népköztársaság útja 112., KISZ-bizottság. Telefon: 118- 958, 122-541 VII. , VII. kerület (202. Fiókiroda) — CEGLÉDI IMRE — naponta 8—17 óráig. Bp. VHL, Baross u. 61. KISZ-bizottság. Telefon: 340-188 IX. , XX., XXI. kerület — NÁDOR GYÖRGYNÉ — szerda délelőtt - Bp. IX., Köztelek u. 8. KISZ-bizottság. T.: 388-161 X. , XVII., XVIII., XIX. kerület —, SZARKA LÁSZLÓNfi — hétfő de. — Bp. X. Pataki tér 16. KISZ-bizottság. T.: 349-156 XL, XII., XXII. kerület — DÉKÁNY CSABANfi — csütörtök délelőtt — Bp. XII., Böszörményi út 20—22. KISZ-bizottság. Telefon: 150-660, 354-123. SZÍVESEN segítünk. JÓ KERESETET BIZTOSÍTÓ, ÉRDEKES SZAKMÁKAT AJÁNLUNK ! JÖJJETEK IPARI TANULÓNAK A PEST MEGYEI Állami építőipari VÁLLALATHOZ! VIDÉKIEKNEK KOLLÉGIUMOT ÉS TEVES ELLÁTÁST BIZTOSÍTUNK (A FESTŐ SZAKMA KIVÉTELÉVEL). SZERZŐDTETÜNK: KŐMŰVES, ACSALLVÁNYOZÓ, ÉPÜLETBURKOLÓ, (HIDEG), BÁDOGOS, VÍZSZIGETELŐ, VASBETONKÉSZÍTŐ, SZOBAFESTŐ SSMAZOLÓ (TAPÉTÁZÓ), ÜVEGEZŐ, VÍZ-GÁZVEZETÉK ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ, KÖZPONTI FŰTÉS- ÉS CSŐHÁLÓZATSZERELŐ, ÉPÜLETASZTALOS, VILLANYSZERELŐ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETLAKATOS, ÉPÍTŐGÉPSZERELŐ SZAKMÁKBA. A JELENTKEZŐK A BUDAPESTI, GÖDÖLLŐI, VÁCI ÉS SZENTENDREI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETEKBEN TANULHATNAK MAJD. ÖSZTÖNDÍJAT, ÜZEMI ÉTKEZÉST, MUNKA- ÉS VÉDŐRUHÁT, KULTURÁLIS PROGRAMOT BIZTOSÍTUNK. GÖDÖLLŐN, VÁCOTT ÉS SZENTENDRÉN ELSŐSORBAN NAPONTA BEJÁRÓ FIATALOK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK. Mostani (Legutóbbi) helyezés* Hetek száma 1 (3) Add már, uram, az esőt — KOVÁCS KATI9 2 (1) Napfény kell a virágnak — KORDA GYÖRGY9 3 (5) Kakukkos óra — LGT4 4 (2) Elbújtam — KONCZ ZSUZSA9 5 (4) Vad viharban élek — NON-STOP5 6 (7) Mondd el, ha kell — KONCZ ZSUZSA9 7 (6) Gondolj néha rám — ILLÉS9 8 (9) Hol vagytok, cimborák — KORDA GYÖRGY9 9 (10) Egy viharos éjszakán — CORVINA9 10 (8) Búcsúzom tőletek, cimborák— BERGENDY 9 11 dl) Mit tehet az ember egy eltört szerelemmel — GENERAL9 12 (15) Csak egy szóra — LGT7 13 (13) Úgy szeretném — BERGENDY 9 14 (12) Itt a kezem — KONCZ ZSUZSA 9 15 (14) Boldog vagyok — LGT9 Szavazataitokat kedd (március 6.) déli 12 óráig várjuk címünkre (Magyar Ifjúság szerkesztősége, Slágerlista, J 1 1983 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). Feltétlenül mellék- 1 london a heti „10”*est jelzésű slágerlista-szelvény. SLÁGERLISTA - 10