Magyar Ifjúság, 1973. január-március (17. évfolyam, 1-11. szám)

1973-03-02 / 9. szám

Határhelyzetben „AkI nem tud hőssé válni, az csak árulóvá válhat?” — ezzel a kétségbeesett mondat­tal fejeződik be az Üzenet első része, s ezzel az elgon­dolkoztató kérdéssel kezdő­dik a Rózsa Ferencet megje­lenítő hangjáték második ré­sze. Az ismétlés természete­sen nem véletlen, elvégre végletekig kiélezett helyzet­ről van szó. Arról a korról, amikor a döntés, a cselekvés lehetőségei leszűkülnek, s a határhelyzetbe kerülők csu­pán a „vagy” és a „vagy” között választhatnak. Igazi drámát ígért volna a hősi ha­lált vállaló Rózsa és az élet­tel kecsegtető árulást vállaló összekötő szembesítése. A szembesítés, persze, nem ma­radt el, de mégiscsak más detektívek karéjában talál­kozni, mint elvszerűen vitat­kozni ... Mégsem érdemes különösképpen felróni Asper­­­án Györgynek, hogy a kínál­kozó lehetőséget elszalasztot­ta. Eleve másra vállalkozott, s enélkül is elég tartalmas mozzanatot emelt át Hollós Ervin könyvéből: az elmúlt vasárnap is volt okunk a töp­rengésre. Rózsa Ferenc, az illegális Kommunista Párt titkára ez­úttal már nemcsak pillana­tokra tűnik fel, hanem szinte teljes egészében kitölti a má­sodik rész időkereteit. A val­latás szaggatott hangképeiből sok minden kiderül, minde­nekelőtt az, ami már a do­­kumentumjátékszerű indítás­ban is kidomborodott: nem igaz az a sommás megállapí­tás, hogy a Szabad Nép első szerkesztőjét úgy általában a horthysták verették agyon. A németbarát horthysták és az angolbarát horthysták 1942-es párviadalának pilla­natnyi állásától függött élete vagy halála. A náci bérenc vezérkari főnökhöz kapcsoló­dó csendőrség és a nyugat fe­lé kacsingató belügyminisz­terhez húzó politikai rendőr­ség testületi rivalizálása azon­ban rávilágított még valami nagyon fontosra. Nevezetesen ar­ra, hogy ha az ország füg­getlenségének horthysta hívei nem tudnak dönteni a törté­nelmi határhelyzetben, ha képtelenek felülemelkedni osztályelőítéleteiken, akkor szándékuk ellenére is árulók­ká lesznek. A tanulság ko­rántsem megvetendő, a világ­háborús politikai színkép árnyalt felidézéséért és az eszményi történelemóráért csak dicséret illeti a rádióso­kat. A munkásmozgalmi hang­­játéksorozat következő adásá­ban, a Schönherz-darabban bizonyára arra is alkalmat kerítenek majd, hogy az ér­zékletesen egyénített hőst az áruló testülettel, de egy jól kiválasztott áruló személyi­séggel is szembesítsék. Már csak a drámaszikráztatás re­ményében is . . . Viselkedésminta A kivételes személyiségtől elleshetjük, hogyan kell dön­teni az élére állított helyzet­ben. A köznapi egyéniség ar­ra is megtanít bennünket, hogyan érdemes viselkedni az adott helyzetben. A rádiósok­tól aránylag kevés viselke­désmintát kapunk, a hangjá­tékokat — különösen a törté­nelmi hangjátékokat — ural­ják a talapzaton álló, nagy formátumú történelmi szemé­lyiségek. A Szentendrei gye­rekek a kivételek közé tarto­zik, szereplői hús-vér gyere­kek; még , nem szereztek ma­guknak nevet, alkalmasak le­hetnek tehát a viselkedésmin­ta átnyújtására. Nos, l­ipták Gábor rokonszenves teremt­ményei az elmúlt­ vasárnap robinzonosdit játszottak. Igaz, a Petőfi hullámhosszán, hol­ott játszadozás közben „csak” Petőfi szellemét kellett volna felidézniük. Eredetileg ugyan­is a XIX. századba, s egy du­nai szigetre osontak át, ám csakhamar kiderült, hogy ka­landjaik időtől és tértől füg­getlenedtek. Alig-alig érzékel­tük a helyszínt, s azt, hogy az osztrák megtorlás miként tükröződött az 1849-ben tizen­évesek tudatában. Kielégítetlenségünk magya­rázata: a történelem ezúttal csupán átlátszó kulissza volt, s az eseményjátékban nélkü­lözhetetlen romantika is hiányzott. A drámainak szánt hangképek hallatán nem érez­tük magunkat drámai hely­zetekben, s a fülünkbe elju­tott ugyan egy-két korinfor­­máció, a hangulatmozaikok mégsem álltak össze egységes korképpé. Hiányoztak az el­lenfelek is, ezt ugyanis alig­ha tarthatjuk romantikus el­lenpontozásnak, hogy az egyik első jelenetben felbukkan egy áruló polgár, az egyik utolsó­ban pedig pórul jár egy csá­szári foglár. Tartok tőle, tör­ténelmi hangjáték helyett ali­­bihangjátékot követtünk fi­gyelemmel, amely a szabad­ságharcos és a romantikus háttér híján legfeljebb azt su­­galltatta, hogy szeressük egy­mást gyerekek . .. Természe­tesen a közhelyszerű tanulság is tanulságos. Azt bizonyítja, hogy ha olykor-olykor elő­térbe kerülnek is a viselke­désminták — mint például a Szentendrei gyerekekben —, akkor a szándék megvalósí­tásával van baj. Kár, nagy kár a felemás kísérletért, már csak azért is, mert a nemzeti önbecsülésre való ne­velés valóban megköveteli an­nak bemutatását, hogy az adott történelmi helyzetek­ben miként viselkedtek a köz­napi tudat szférájában élő emberek. Zöldi László Kaleidoszkóp Eddig is tudtam, hogy Ur­­­bán Ernő nagy indulatú em­ber. Ezért nem lepett meg, hogy az 1001. kilométer című tévéjátékának írásakor elra­gadta a lényeg bemutatásá­nak, a valós élet teljességre törő ábrázolásának indulata. Ez a nemes töltésű indulat tört fel belőle olyan hévvel, hogy elsodorta az arányok, a tudatos szerkesztés, az éssze­rű drámaépítés határait jelző bólyákat is. Szőnyi G. Sándor rendezé­se, Bornyi Gyula képei és a népes szereplőgárda játéka, mind-mind tehetséggel szol­gálta az írói gondolatok képi megjelenítését. Az írói szán­dék pedig világos: a főváro­sinak tartott és a tanyákra jellemző megnyilatkozások szakadatlan párhuzamba állí­tásával az élni és megélni ho­gyanját és mikéntjét tárja a nézők elé jószerivel annyifé­le nézőpontból, ahány ven­dég csak befér egy héthatár­ra szóló falusi lakodalomba. Már önmagában ennek a kérdésnek elemző és meggyő­ző felvetése is írót próbáló feladat. De Orbán még szám­talan nehézséggel terhelte ön­maga számára. Hiába válasz­totta a legegyszerűbb és mi­ként már máskor másoknál, úgy ezúttal is sikert ígérő megoldást. Hiába hozta ösz­­sze hőseit egy lakodalomba, ahol az elfogyasztott szesz­szel egyenes arányban hull­nak le a józanon megmereve­dett külső mázak és tárul­koznak ki az emberi lelkek. Hiába teremtett ezzel a meg­oldással lehetőséget arra is, hogy magától értetődő termé­szetességgel villantson fel lát­ványos falusi életképeket és ezeken keresztül is hangsú­lyozzon elgondolkodtató meg­figyeléseket. (Például a meny­asszonytánc összegei, a beat­­zenészek lakodalmi megjele­nése stb.) Orbán azonban ahelyett, hogy egyetlen, követhető gondolatot járt volna körül és ezáltal elősegítette volna mondanivalójának, szándéká­nak hatásos érvényesülését, közel másfél órán keresztül forgatta előttünk kaleidosz­kópját. Minidrámák egész so­rát exponálta, izgalmas és va­júdó társadalmi-erkölcsi kér­dések sorozatát vetette föl. És ez az írói magatartás hatásá­ban is kaleidoszkóp hatásúvá vált. Nem maradt meg ben­nünk egyetlen kép felkavaró élménye sem, nem állt össze egyetlen pillanatra sem a való­ság teljes képe, csupán ar­ra emlékszünk, arra emlékez­hetünk, hogy elkápráztatott a színek kavargása. Pedig önálló drámává telje­sedhetne minden egyes mo­zaikkép. Például az egykori nagy karriert ígérő mozgalmi ifjú maszekká polgárosodása, az új módszerekkel új híve­ket toborozni akaró fiatal pap személyében exponált kléruson belül is kitapintható generációs ellentét, vagy ép­penséggel a két tsz-elnök al­kati különbözőségének mé­lyén rejtőző megszívlelendő tanulságok. Külön filmet igé­nyelne a tanyán megrekedt, de a korszerű filmes szemmel látó fiatal mozigépész is, vagy a gyökereitől elszakadt és te­hetsége helyett a testével ér­vényesülni akaró színésznő is. Mind izgalmas és figye­lemre méltó önálló tv-film le­hetett volna, így egybefonva, mindegyik elvesztette eredeti színeit, és csak az érdekesség lehetőségét őrizte meg. Sajnos Orbán, a maga gaz­dag emberismeretét, életta­pasztalatát, elgondolkodtató megfigyeléseit és tisztító szándékú indulatát ezúttal nem tudta kamatoztatni és csak a régi bölcsesség igaz­ságát húzta ismételten alá: kevesebb több lett volna! Bersényi Iván Svédország messze van Újhelyi János Svédország messze van című regényében a téma az elhagyatottság, az elszigetelődés. Azt az igazsá­got próbálta „megregényesí­­teni”, hogy az emberek egyedül élnek egymás mel­lett, „párhuzamosan” — aho­gyan egyik hőse mondja — s hogy csak néha találkoznak, de magányuk ekkor sem ol­dódik fel. Magányuk feloldá­sára csak egy út marad: megtalálni a közösséget. Könyvében azonban az író ezt az igazságot közhellyé fo­kozta le. A regény könyvtáros főhő­se, Varga Bálint, az érvénye­sülésért és lakásért folyta­tott küzdelemben, valamint a túlhajszolt munka miatt, el­­érzéketlenkedik, megszűnnek emberi kapcsolatai, barátait és szeretőjét elmarja maga mellől. Hogy kiszabaduljon ebből az elszigeteltségből, el­határozza, elutazik Svédor­szágba, hogy megkeresse ap­ját, akinél talán megtalálná azt a szeretetet, amelyre any­­nyira áhítozik. Lassan azon­ban ez az illúziója is szerte­­foszlik és rájön, hogy Svéd­ország, azaz a boldogság és a szeretet messze van, s ezt a boldogságot és szeretetet nem odakint, hanem itt kell meg­szereznie. Varga Bálint történetét a felületes, rossz magyarázat miatt nem hiszem el. Újhelyi János regénye vázlatos ma­rad, stílusa filmforgatókönyv­szerű, csak jelzésekkel dol­gozik, s a felületen mozog. E könyv lehet egy művelt könyvtáros naplója, feljegy­zése, igaz kalandjainak pon­tos leírása, mégsem irodalom. Kosztolányi Dezső mondta: „Ha valaki történetek sodrá­ba kerül, és ezt elbeszéli, ez még nem regény". Ez áll Új­helyi János könyvére is. U. A. Az angyalok nyelvén sem... A huszonnyolc éves szerző első kötetével minden külö­nösebb ajánlólevél nélkül ér­kezett az úgynevezett fiatal prózairodalomba. A folyóira­tok hasábjain hónapok óta gyűrűző „fiatal írók"*-vitában egyik tábor sem emlegette tagjai sorában vagy érvként a nevét, elszórt publikációira kevesen emlékeznek, így fo­kozottan kellemes tehát a meglepetés: Egri Csaba jó író. Az angyalok nyelvén sem . . . című könyve tehet­séges novellák gyűjteménye. A rövid írásokat jellemzen­­dő, a fülszöveg többször is említi, s az egyik ciklus cí­mével maga a szerző is rá­kérdez: groteszk vagy „gro­­tex"-e az elbeszélések jelle­ge? Egri Csaba szerencsére nem esik e mostanában bű­vös-divatos fogalom szélsősé­geibe: neki fontos mondani­ és kérdezni való­ja van, s a groteszk nála tényleg csak szemléletmód, alapállás. No­velláin fanyar kettősség, a komikum és a tragikum pár­huzama vonul végig, s álta­lában az utóbbi lesz a győz­tes. A gyerekkor világát bú­csúztató szomorúság, az igazi helyét kereső felnőtt férfi szkepticizmusa bukkan föl minduntalan. Ezért is kérdez oly sokat az író — legtöbb­ször jól s lényegeset; ez pe­dig már önmagában is erény, mert komoly továbbgondol­kodásra késztet. Az elbeszélések értékét álta­lában az dönti el: túl tud-e lépni az önéletrajzi indíttatá­sú mesélgetésen, amit el­mond, általános érvényűvé, számunkra is fontossá vá­lik-e? A Sírás nélkül című nyitó ciklusban, vagy az Óriáskerék, a Mandula című írásokban ez nem sikerül, il­letve ..agyonbeszélte* mon­dandóját az író. Az Idegen éjszakák ciklus viszont fe­szes, szűkszavú elbeszéléseket sorakoztat föl, köztük a kötet legértékesebb, legszebb da­rabjait: az Aranydiploma, az Arden sík tava és a Képmá­sod a szél című írásokat. Mit tehet az ember, mi a köteles­sége önmagával s a világgal szemben, s főleg: mi marad meg egy — szürkén hétközna­pi vagy akár „aranydiplo­más” — életből — kérdezi Egri Csaba. Válasza, ítélkezé­se kemény: „Csak a rend áhítása. Csak a tel hatalma. Csak az erkélyre behajló fa.” Mégsem pesszimista, még­sem komor ez a könyv (a lenti idézet mellé is szomor­­kás-groteszk kiegészítés tár­sul). Tartalma és megformá­lása e kötetnek azzal biztat, hogy elkészül majd az újabb mű, amelynek szükségessé­gét, mindannyiunk számára való fontosságát Egri Csaba is érzi. (Szépirodalmi, 1972.) T. T. 73/9 MAGYAR IFJÚSÁG RÁDIÓ KÖNYV RÁDIÓ MÁRCIUS 2. PÉNTEK K. 12.00: Ki nyer ma Vá­cott? Játék és muzsika tíz percben. 12.35: Tánczenei kok­tél. 16.05: így élünk mi nők. Holakovszky István műsora. 19.40: Korok és kalandok. Vi­lágirodalmi dekameron. Lisz­­kay Tamás összeállítása. P. 14.00: Kettőtől hatig.. A Petőfi Rádió zenedélutánja 18.20: Mesterségünk címere . . Pályaválasztási vetélkedő 20.28: A Rádió Dalszínháza Énekóra. Vidám kisopera Karinthy Frigyes Jelenetéből írta: Romhányi József. 21.40 Egy pálya vonzásában.. . Hoffmann Károlyné vasdiplo­más tanítónővel beszélget Eőry Éva. Az Ifjúsági Rádió műsora. MÁRCIUS 3. SZOMBAT K. 11.48: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. 12.30: Magyarán szól­va... 12.45: Melódiakoktél. 18.10: Csak fiataloknak! Kom­játhy György tánczeneműso­­ra. 18.00: 188 óra. 19.52: Köz­vetítés a Katona József Szín­házból. Csurka István: Dög­lött aknák. Vígjáték két rész­ben.­­! 14.53: Éneklő Ifjúság Za­laegerszegen. 15.30: Közvetí­tés a Salgótarján—O. Dózsa, bajnoki labdarúgó-mérkőzés­ről 18.18: Senki többet? Har­madszori Szellemi árverés az 1-es stúdióban. Vezeti: Szilá­gyi János. MÁRCIUS 4. VASÁRNAP K. 10.03: Keress, kutass! Az Ifjúsági Rádió műsora. 11.25: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának Beethoven-matinéja. 16.00: Körkapcsolás bajnoki labda­rúgó-mérkőzésekről. 19.53: Iro­dalmi folyóirataink. Alföld. 21.14: A zene nem ismer ha­tárokat. P. 14.00: Táskarádió. Az Ifjúsági Rádió zenés műsora. 14.55: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. 18.13: Rádiószínház. Egy ke­resztespók tapasztalatai. László Anna rádiójátéka. 19.40: Sztárok fény nélkül. Koncz Zsuzsával beszélget Kovács Júlia. MÁRCIUS 8. HÉTFŐ­N: 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.38: Tánczenei koktél. 16.18: Rá­diószínház. Játék a nádasban. 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsikával. Czigány György műsora. 17.40: Van új a Nap alatt. Tudományos Híradó. 17.55: Húszas stúdió. Névtáblák. 19.40: A Rádió Ka­barészínháza. Márciusi műsor a 6-os stúdióból. P. 10.00: A zene hullám­hosszán. 14.00: Kettőtől hatig... A Rádió kívánság­­műsora. 21.38: Közkívánatra ! A műsor vendége Tari Vik­tor. MÁRCIUS 7. KEDD K. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.38: Melódiakoktél. 13.44: Hazai tükör. Tamási Áron regényét rádióra alkalmazta és rendez­te: Gál István. II. rész. 17.05: Fiatalok Stúdiója. Miután Sándor a három sárkányt megölte. Csalog Zsolt elbe­szélése. P. 10.00: A zene hullány­­hosszán. 14.00: Kettőtől ha­tig... A Petőfi Rádió zenés délutánja. 20.28: Rádiószínház. Pilátus. Felkai Ferenc rádió­játéka. MÁRCIUS 7. SZERDA K­ 12.20: Ki nyer ma? Já­ték és muzsika tíz percben. 12.35: Tánczenei koktél. 20.55: Közvetítés a Juventus—II. Dó­zsa BEK negyeddöntő mérkő­zésről. 22.50: Februárban hal­lották először... P. 14.00: Kettőtől hatig... A Petőfi Rádió zenés délután­ja. 19.04: Közvetítés a József Attila Színházból. Makra. Kertész Ákos drámája két részben. MÁRCIUS 8. CSÜTÖRTÖK K. 12.20: Ki nyer ma? Já­ték és muzsika tíz percben. 12.35: Melódiakoktél. 19.35: Reggel a Centrálban. A Ma­gyar Rádió Irodalmi kávéhá­za. P: 10.00: A zene hullám­hosszán. 14.00: Ifjúsági rande,­­Vú kettőtől hatig. 18.56: Az Ifjúsági Rádió Irodalmi ön­képzőköre. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Állami Hangver­senyzenekar hangversenye. 23.15: Könnyűzene öt ország­ból,­szunk bábszínházát. 13.40: Pe­dagógusok fóruma. 14.20: Te­lesport. 1. Tavaszi Nagy Han­dicap. 2. Műkorcsolya VB. Gálaest, I. 16.20: Delta. 17.10: Petőfi Sándor-szavalóverseny. 18.05: Mézga Aladár különös kalandjai. 19.00: A „Hét” 20.05: Emil hajója. Magyarul beszélő francia film. 21.45: Te­lesport. Műkorcsolya VB. Gá­laest, II. MÁRCIUS 6. KEDD 17.00: Életet az éveknek. 17.30: Sakk-matt. 17.45: Maró­­cza Olga üzeni. 18.45: Játék a betűkkel. 19.30: Tv-Híradó. 20.00: A lámpás. Tv-film Gár­donyi Géza regényéből. 21.35: Sanzonról-sanzonra. 22.05: Szülők, nevelők egymás közt. MÁRCIUS 7. SZERDA 16.30: Irány az egyetemi Előkészítő a felsőfokú felvé­teli vizsgákra. 17.20: Kuckó, örökzöld növények szaporí­tása. 17.40: Állatkertek a nagyvilágban. 18.00: Emberek az átlagok mögött. 18.20: He­lyünk a világmindenségben. Amit a Naprendszerről tu­dunk. 19.05: Tiszteljétek a nő­ket. 19.30: Tv-Híradó. 20.00: Miénk a szó. Monori Lili és Koltay Róbert műsora. 20.55: Juventus—II. Dózsa labda­rúgó BEK-mérkőzés közvetí­tése. MÁRCIUS 8. CSÜTÖRTÖK 17.30: Tízen Túliak Társa­sága. 18.25: Nemzetközi Nő­nap. 20.00: Hosszú forró nyár. Magyarul beszélő amerikai tv-filmsorozat. 20.50: Zenei fi­gyelő. 21.35: Nobel-díjas tudó­sok. Wigner Jenő. I. rész. EGYETEMI SZÍNPAD II EXPRESS MÁRCIUS 3. SZOMBAT LATIN-AMERIKAI DALLAMOK José Arzamendia és a Los Pachungos együttes műsora MÁRCIUS 5. HÉTFŐ AZ INTERBRASS EGYÜTTES HANGVERSENYE MÁRCIUS 6. KEDD A HOLDKUTATÁS nagy EREDMÉNYEI III. MÁRCIUS 8. CSÜTÖRTÖK DEVECSERI GÁBOR: I. Ám­on és a delfinek II. A meztelen Istennő és a vak jövendőmondó MÁRCIUS 2. PÉNTEK MOST KEZDŐDIK A TÁNC Makó, városi műv. közp. OMEGA HANGVERSENY Debrecen, színház MÁRCIUS 5. HÉTFŐ OMEGA HANGVERSENY Esztergom, műv. közp. MÁRCIUS 6. KEDD SLÁGER ’75 Cegléd, Kossuth Műv. közp. OMEGA HANGVERSENY Ajka, városi műv. közp. MÁRCIUS 7. SZERDA Omega Hangverseny Makó, városi műv. közp. MÁRCIUS 2. PÉNTEK 17.40: 25 évesek Világa — Bolgár riportfilm, a bolgár huszonévesek pályakezdésé­ről, beilleszkedéséről. 18.10: öt perc meteorológia. 18.15: Helyünk a világmindenség­ben. III. Kopernikusz hatása. 18.45: Munkahelyi közérzet, demokratizmus az üzemek­ben. 19.30: Tv-Híradó. 20.00: Pirx kalandjai. Stanislav Lem fantasztikus novelláinak tv­­filmváltozata. I. 21.00: Dilet­tánsok egymás közt. 22.00: Te­lesport. Műkorcsolya VB — Jégtánc. Közvetítés Pozsony­ból. MÁRCIUS 3. SZOMBAT 14.25: Michel Vaillant. Ma­gyarul beszélő francia film­sorozat. III. rész. 14.55: SBTC— II. Dózsa, bajnoki labdarúgó­­mérkőzés. 16.45: Papírsár­kány. 17.20: Emberek az át­lagok mögött. 17.40: Szó-mi­­szó. Zenei szótár. 18.15: Belé­pés csak tévénézőknek. 18.45: A vámos gyermekei. 19.00: Legenda a térről. 19.30: Tv- Hiradó. 20.00: Szerelem jutá­nyos áron. 21.25: Mesterisko­la. 22.10: Telesport. Műkorcso­lya VB. — Férfi szabadonvá­­lasztott gyakorlatok. MÁRCIUS 4. VASÁRNAP 9.50: A Tenkes kapitánya. X. A haditerv. ro.is: Jutsz­ MŰSOR­KALAUZ NÉPSZERŰ KLASSZIKUS LEMEZEK RADNÓTI MIKLÓS KÖNYVESBOLT MONLJN­ J. S. BACH: d-moll toccata és fúga, orgonaművek (Lehot­­ka Gábor 60.— Ft BEETHOVEN: I. és VIII. szimfónia („Zene mindenkinek” sorozat) 35.— Ft BEETHOVEN: FÜR ELISE — népsze­rű zongora­­darabok 60,— Ft HANDEL: Vlzlzene 60,— Ft KODÁLY ZOLTÁN: Háry János szvit — Galántai táncok — Ma­rosszéki táncok 60,— Ft KODÁLY ZOLTÁN: Székely fonó (daljá­ték) 120,— Ft LISZT FERENC: Christus (oratórium) 180,— Ft LISZT FERENC: Magyar rapszódiák (zongorára) 180,— Ft VERSES LEMEZEK Petőfi Sándor emléke­zetére 60,— Ft Radnóti Miklós versei (Gáti József) 60,— Ft A felsorolt művek egyenként is megren­delhetők. Kérjük, szí­veskedjék hirdetésün­ket kivágni és a pél­dányszámok feltünteté­sével, megfelelő bé­lyeggel ellátott, szab­­ványméretű borítékban címünkre beküldeni. CÍMÜNK: RADNÓTI MIKLÓS KÖNYVESBOLT 1077 Budapest, Baross tér 22. A MEGRENDELŐ NEVE: ............... PONTOS CÍME: Ez alkalommal a budapesti fiatalokat tájékoztatjuk. A jö­vőben bel- és külföldi utazási ügyeikben az EXPRESS IF­JÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODA budapesti kerületi szervezőit keressék fel. I., II., III. kerület — KARA ERZSÉBET — szerda délután - Bp. HI., Fő tér 1. Úttörő­­ház. Telefon: 887-370 IV. , XIII., XVI. kerület — ÚJVÁRI EDÉNÉ — hétfő dél­után — Bp. IV., Rezi Károly u. 1—3. KISZ-bizottság. Tele­fon: 292-075, 293-940 V. kerület (201. Fiókiroda) — SÜTŐ BÉLÁNÉ — naponta: 8—17 óráig. Bp. V., Szabadság tér 16. — Telefon: 317-777 VI. , XIV., XV. kerület - KO­VÁCS LÁSZLÓNői - hétfő és csütörtök délelőtt — Bp. VI., Népköztársaság útja 112., KISZ-bizottság. Telefon: 118- 958, 122-541 VII. , VII. kerület (202. Fiók­iroda) — CEGLÉDI IMRE — naponta 8—17 óráig. Bp. VHL, Baross u. 61. KISZ-bizottság. Telefon: 340-188 IX. , XX., XXI. kerület — NÁ­DOR GYÖRGYNÉ — szerda délelőtt - Bp. IX., Köztelek u. 8. KISZ-bizottság. T.: 388-161 X. , XVII., XVIII., XIX. kerü­let —, SZARKA LÁSZLÓNfi — hétfő de. — Bp. X. Pataki tér 16. KISZ-bizottság. T.: 349-156 XL, XII., XXII. kerület — DÉ­­KÁNY CSABANfi — csütörtök délelőtt — Bp. XII., Böször­ményi út 20—22. KISZ-bizott­ság. Telefon: 150-660, 354-123. SZÍVESEN segítünk. JÓ KERESETET BIZTOSÍTÓ, ÉRDEKES SZAKMÁKAT AJÁNLUNK ! JÖJJETEK IPARI TANULÓNAK A PEST MEGYEI Állami építőipari VÁLLALATHOZ! VIDÉKIEKNEK KOLLÉGIUMOT ÉS TEVES ELLÁTÁST BIZTOSÍTUNK (A FESTŐ SZAKMA KIVÉTELÉVEL). SZERZŐDTETÜNK: KŐMŰVES, ACS­ALLVÁNYOZÓ, ÉPÜLETBURKOLÓ, (HIDEG), BÁDOGOS, VÍZSZIGETELŐ, VASBETONKÉSZÍTŐ, SZOBAFESTŐ SS­MAZOLÓ (TAPÉTÁZÓ), ÜVEGEZŐ, VÍZ-GÁZVEZETÉK ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ, KÖZPONTI FŰTÉS- ÉS CSŐHÁLÓZATSZERELŐ, ÉPÜLETASZTALOS, VILLANYSZERELŐ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETLAKATOS, ÉPÍTŐGÉPSZERELŐ SZAKMÁKBA. A JELENTKEZŐK A BUDAPESTI, GÖDÖLLŐI, VÁCI ÉS SZENTENDREI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETEKBEN TANULHATNAK MAJD. ÖSZTÖNDÍJAT, ÜZEMI ÉTKEZÉST, MUNKA- ÉS VÉDŐRUHÁT, KULTURÁLIS PROGRAMOT BIZTOSÍTUNK. GÖDÖLLŐN, VÁCOTT ÉS SZENTENDRÉN ELSŐSORBAN NAPONTA BEJÁRÓ FIATALOK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK. Mostani (Legutóbbi) helyezés* Hetek száma 1 (3) Add már, uram, az esőt — KOVÁCS KATI9 2 (1) Napfény kell a virágnak — KORDA GYÖRGY9 3 (5) Kakukkos óra — LGT4 4 (2) Elbújtam — KONCZ ZSUZSA9 5 (4) Vad viharban élek — NON-STOP5 6 (7) Mondd el, ha kell — KONCZ ZSUZSA9 7 (6) Gondolj néha rám — ILLÉS9 8 (9) Hol vagytok, cimborák — KORDA GYÖRGY9 9 (10) Egy viharos éjszakán — CORVINA9 10 (8) Búcsúzom tőletek, cimborák— BERGENDY 9 11 dl) Mit tehet az ember egy eltört szerelemmel — GENERAL9 12 (15) Csak egy szóra — LGT7 13 (13) Úgy szeretném — BERGENDY 9 14 (12) Itt a kezem — KONCZ ZSUZSA 9 15 (14) Boldog vagyok — LGT9 Szavazataitokat kedd (március 6.) déli 12 óráig várjuk címünkre (Magyar Ifjúság szerkesztősége, Slágerlista, J 1 1983 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). Feltétlenül mellék- 1 london­ a heti „10”*est jelzésű slágerlista-szelvény. SLÁGERLISTA - 10

Next