Magyar Ifjúság, 1983. január-április (27. évfolyam, 1-17. szám)

1983-01-07 / 1. szám

Díszünnepség a Vígszínházban A Szovjetunió megalaku­lásának 60. évfordulója al­kalmából december 29-én Budapesten, a Vígszínház­ban díszünnepséget rende­zett az MSZMP Központi Bizottsága, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, a Mi­nisztertanács, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A díszünnepség elnökségé­ben foglalt helyet Loson­­czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a KB titká­ra, Benke Valéria, a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Ha­vasi Ferenc, a KB titkára, Korom Mihály, a KB tit­kára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, a KB titkára, Óvári Miklós, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság el­nöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyű­lés elnöke, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság elnöke, Bombánál János, Faluvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Az elnök­ségben foglalt helyet Vla­gyimir Nyikolajevics Ba­­zovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagyköve­te. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a díszünnepségen elnöklő Losonczi Pál mondott megnyitó beszédet. Ki­emelte: a Szovjetunió lété­nek hat évtizede alatt — és példájának ösztönző ha­tására — gyökeresen meg­változott Földünk politikai térképe. A második világ­háború utáni fejlődés eredményeként létrejött a szocialista világrendszer. Több mint kétmilliárd em­ber rázta le a gyarmati rendszer igáját, és vívta ki hazája függetlenségét. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége megalakulásának 60. év­fordulóját köszöntő moszk­vai ünnepségen 112 ország képviselőinek jelenléte fe­jezte ki, hogy a világ első munkás-paraszt állama ma is az egész haladó em­beriség tiszteletét és nagy­rabecsülését élvezi. Lázár György ünnepi be­szédében rámutatott: való­ra vált az a lenini jöven­dölés, hogy a szocializmus az emberi együttélés új, magasabb rendű formáit teremti meg. E hatvan év alatt az elmaradott cári Oroszország helyén törté­nelmileg példátlanul rövid idő alatt egy a nép kul­túráját és anyagi jólétét állandóan növelő, világ­szerte tekintélynek örven­dő, hatalmas, soknemzeti­ségű állam épült fel, ame­lyet úgy ismernek, mint a társadalmi haladás, a né­pek közötti barátság, a bé­ke megőrzésének élharco­sát. Lázár György nagy tapssal fogadott beszéde után az ünnepet köszöntő műsor következett. A díszünnep­ség az Internacionálé hangjaival ért véget. Versenyek szakközépiskolásoknak A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a KISZ Központi Bizottsága és a Művelő­dési Minisztérium a szakközépiskolások számára — a korábbi évekhez hason­lóan — ismét meghirdette az országos orosz nyelvi szóbeli versenyt. A verse­nyen a szakközépiskolák harmadik és negyedik osztályos tanulói közül azok vehetnek részt, akik az orosz nyelvet heti két órában tanulják, és akik az or­szágos középiskolai tanulmányi verse­nyen orosz nyelvből nem indulnak. Nem vehet részt orosz anyanyelvű szü­lők gyermeke és az olyan tanuló, aki egy évig vagy annál hosszabb ideig orosz nyelvterületen élt. Az iskolai ver­senyeket 1983 január 31-ig, a megyei és a fővárosi versenyeket március 5-ig rendezik meg. Az országos döntő ápri­lis 9-én lesz. A megyei, illetve a fővá­rosi versenyekre csak azok a tanulók nevezhetők, akik az iskolai versenyen első helyezést értek el. A döntő első tíz helyezettje — ha a verseny évében IV. osztályos tanuló — az érettségi vizsgán orosz nyelvből jeles osztályzatot kap. A Művelődési Minisztérium középfokú nevelési főosztálya meghirdette az or­szágos szakmai tanulmányi versenye­ket. A szakközépiskolák IV. osztályos tanulói 32 féle szakmai versenyen ve­hetnek részt. A versenyzőknek a tanter­vekben előírt feladatokat kell megol­daniuk szóbeli, írásbeli és gyakorlati vizsgákon. A versenyeket 1983 február eleje és április vége között tartják, a vizsgák jellege szerint két vagy három fordulóban. A selejtezőket a versenyzők iskoláiban, az elődöntőket és a döntőket a kijelölt szakközépiskolákban rendezik meg. A legkiválóbb eredményt elérő tanulók az érettségi vizsgán jeles minő­sítést kapnak az adott szakmai tantár­gyakból. Azoknak, akik egyetemen vagy főiskolán a szakképzettségüknek megfelelő szakon folytatják tanulmá­nyaikat, az előírt szaktantárgyakból nem kell felvételi vizsgát tenniük. Munkasiker a Dunai Vasműben A Dunai Vasmű kokszoló­blokkjainak állaga a har­mincéves üzemelés kö­vetkeztében mindinkább romlik. A kamrák falaza­tának javítása a termelés­ben jelentős kiesést okoz. Az egy éve bevezetett, úgynevezett felszórásos el­járással most már nem kell bemenni a 4—500 Cel­sius fokra „lehűtött” kam­rákba. Ezzel lerövidült a kokszolómű állásideje, a kamrák állagának romlása pedig annyira lelassult, hogy termeléscsökkenésről ma már nem lehet beszél­ni. A kokszolómű 1982-ben 12 ezer tonnával teljesí­tette túl éves tervét. A technikusképzés új formája A technikusképzés a szak­középiskolák feladata lesz a következő időkben. Újra iskolarendszerben képezik tehát majd a középfokú műszaki mun­kaköröket betöltő technikusokat, akárcsak tíz év­vel ezelőtt. Az Elnöki Tanács ülésén módosított törvényerejű rendelet előírja, hogy a szakközép­­iskolákban középfokú szakképesítést, technikuské­pesítést, illetőleg a magasabb elméleti képzettséget igénylő ipari, élelmiszeripari, mező- és erdőgaz­dasági szakmunkás-képesítést lehet szerezni. A ta­nulmányi idő négy, illetve öt év. A műszaki jel­legű szakközépiskolákban a tanulók az első két évben főleg az általános műveltséget és a szak­mát alapozó tantárgyakat tanulják, szakmai, el­méleti és gyakorlati képzésben részesülnek. A má­sodik év végén minden tanuló alapvizsgát tesz. Ezután — immár 16 évesen — érdeklődése, ké­pessége, tanulmányi eredményei alapján döntheti el: az érettségi mellé szakmunkás-bizonyítványt, technikusi képesítést akar-e szerezni, vagy külön­bözeti vizsgával átmegy a gimnáziumba. Akik érettségizett szakmunkások akarnak lenni, azok külön tanulmányi ágon még két évig; akik pedig a technikusi pályát választják, azok külön tanulmányi ágon további három évig tanulnak, az utolsó tanévben — az elképzelések szerint — csak szakmai képzésben részesülnek. Az ötéves képzésben részt vevők tehát érettségi vizsgát a negyedik évfolyam elvégzése után, szakmai ké­pesítő vizsgát az ötödik évfolyam befejezése után tehetnek. A négyéves képzésben tanulók a ne­gyedik évfolyam elvégzése után tehetnek érett­ségi (technikusi) képesítő vizsgát. Az érettségi bi­­­főnyitvánnyal jelentkezhetnek felsőoktatási intéz­­­­ménybe. Akik az érettségi mellé valamely szakmában szak­munkás-bizonyítványt szereztek, munka mellett kétéves levelező-oktatásban szintén megszerezhetik a technikus képesítést. A technikusi oklevéllel rendelkezők természetesen szakmunkásként is fog­lalkoztathatók majd. Az illetékes minisztériumok és a tanácsok a kö­vetkező két, illetve három évben előkészítik az új képzési formát, amelyet a tervek szerint a nap­pali képzésben 1985-­ben, a levelezőknek 1984-ben vezetnek be. Ez ideig a jelenlegi technikusi mi­nősítő rendszer érvényes. Az egykori technikumokat régi formájukban nem állítják vissza — mivel időközben változtak a kö­vetelmények — azok oktatási, képzési, nevelési tapasztalatait azonban hasznosítják az új képzési formában. Lehetővé kívánják tenni, hogy a ta­nulók ne közvetlenül az általános iskola elvégzé­se, hanem képességeik megismerése után választ­hassák a technikusi pályát. Szükséges módosítani az egykori tananyag mennyiségét, minőségét, szer­kezetét, és a kellő gyakorlat mellett erősíteni az elméleti képzést, az idegennyelv-oktatást. Helyet kell adni a számítástechnikai képzésnek, a veze­tési-szervezési ismeretek oktatásának. E képzés korszerűsítését az indokolja, hogy a technikusmi­nősítő tanfolyamokon képesítőzők szakmai szín­vonala és általános műveltsége nem felel meg teljes mértékben a korszerű technika, technológia és termelés követelményeinek. Jelenleg a közép­fokú műszaki végzettségűek munkakörének egy­ötödét a kívántnál alacsonyabb, egyhatodát ma­gasabb képzettségűek, csaknem egynegyedét szak­képzetlenek töltik be. A technikusi oklevéllel ren­delkező aktív keresőknek csupán a fele dolgozik technikusi munkakörben. A népgazdaság érdeke, hogy a mintegy 300 ezer középfokú műszaki szak­­alkalmazotti munkakört jól képzett szaktechniku­sok töltsék be. Ezek megfelelő képzése csakis is­kolai rendszerben lehetséges. Bélyeggyűjtőik tanácskozása 1982. december 27. és 30. között Csillebércen rendez­ték meg a gyermek és ifjúsági bélyeggyűjtőkörök vezetőinek hatodik országos találkozóját. A csaknem 1400 kör több mint 37 ezer ifjú bélyeggyűjtőjét kép­viselő vezetők megtárgyalták az úttörőszövetség, a KISZ és a bélyeggyűjtés kapcsolatát, s azt, hogyan segíthetik a szakkörök a mozgalmi munkát. A ta­nácskozáson előadást tartott Kiss Ernő, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének főtitkára is.­ ­

Next