Magyar Ifjúság, 1983. január-április (27. évfolyam, 1-17. szám)
1983-04-22 / 16. szám
A pletykákról Városszerte hallani, hogy a Macskák előadására 1000, azaz ezer forint egy belépőjegy a feketepiacon. (Pedig a Madách Színház pénztáránál kint a tábla: az I—IX. sortba a földszinten százötven forint egy jegy.) A pesti bennfentesek azt is tudni vélik, hogy a Really Useful Company Limited-del történt megállapodás alapján mindössze ötven előadás lesz — ennyire, telik a színháznak! Mások szerint ez az a produkció, amit még unokáink is látni fognak! " A különböző találgatásoknak és képtelenségeknek se szeri se száma. Budapest színházba járó közönsége fokozott figyelemmel kísérte a londoni és a New York-i siker után a Macskák bérmutatóját. Az íróról . Az 1965-ben elhunyt Nobel-díjas Thomas Stearns Eliot macskákról szóló verseinek — többek között az „öreg Possumkönyve ügyes macskákról” című kötete — alapján készült a musical szövege. Ezek a versek részben magyarul is megjelentek Weöres Sándor, Nemes- Nagy Ágnes és Tandori Dezső fordításában. A gyermekeknek íródott macskaverseken is érződik az Eliotra oly jellemző, matematikai pontossággal kiszámított ironikus és szürreális hangvétel. A Madách Színházban most Romhányi József virtuóz fordítását élvezhetjük. Romhányi néhol nagyon frappánsan aktualizálta a szöveget mai színházi életünk anomáliáira. A zeneszerzőről kevés olyan mai muzsikus van, akinek a neve annyira eggyé forrt volna műveivel, mint Andrew Lloyd Webber-ré, aki többek között az Evita és a Jézus Krisztus Szupersztár szerzője. S úgy tűnik, Webber a Cats sikere után tovább aratja babérjait, ugyanis a londoni Palace Theatre-ban kitűnő szórakozást nyújt jelenleg a Dali és tánc (Song and Dance) című revüje. De maradjunk , még a Macskák zenéjénél: tulajdonképpen zeneileg igényesebb munka, mint az említett korábbi művei. Némely szám nagyon is fülbemászó, s lehet belőle sláger is. Az előadásról Sokan már fél esztendővel ezelőtt (akkor kezdődtek meg a próbák) kétkedve fogadták a hírt: a világhírű musicalt miért épp egy prózai színház társulata készül bemutatni? Nos, apéldátlanul hosszú próbaidőszak leteltével azt kell mondanunk: minden szempontból jó volt a választás és ebben nem kis része van Szirtes Tamás rendező mellett Seregi Lászlónak, az Operaház balettigazgatójának, aki nagyon is látható módon rátette kézjegyét az előadásra. De nemcsak a kézjegyét (értve ezalatt szakmai tehetségét és páratlan koreográfiáját), hanem több kitűnő táncosát és énekesét is magával hozta. A látottak alapján nehéz kideríteni, hogy kinek a dramaturgiai ötlete volt — de nagy ötlet! —, hogy bizonyos mértékig szakítottak a londoni előadással, amelyben (a New Haumann Péter és Kishonti Ildikó Macskák London Theatre-ben) a laza szövésű cselekmény egy modern szeméttelepen játszódik. Nálunk, a Lenin körúti színpadon egy elhagyott, még inkább elhagyatott színházépületben táncolják, éneklik el a macskák az életüket. És épp ez a helyszín adja a musical külön, magyar pikantériáját, tudniillik (a már említett Romihányiféle fordítás által) a mostanában annyira vitatott színházi életünk egy-egy kürtölhetik. Mindehhez Götz Béla igen szellemes, látványos és szemet gyönyörködtető díszletet szolgáltatott. A sok ötlet közül csakegyet említünk: minden tárgy (például egy cilinder is) óriásinak tűnik, mert ezeket a macskák szemével látjuk mi, nézők is. Amikor az előadás kezdetén megjelennek a színház nézőterén, s közben az erkélyszegletekben is a foszforeszkáló macskaszemek, már érezzük: ez az előmacska saját kis világgá. V 28 A Bacilusz sem lehet próféta? Az 1982 elején született dzsesszegyüttest négy fiatal, de már ismert muzsikus keresztelte erre az újhullámosan meghökkentő, viszont nemzetközileg is érthető névre. A nagykanizsai bemutatkozás után alig egy év allatt megfordultak a lipcsei, belgrádi, zágrábi, prágai fesztiválokon, meghívták őket finnországi és görögországi turnéra, sikerrel léptek föl az NSZK-ban. A felsorolásból kitűnik, miért is hangzik nevük itthon egyelőre ismeretlenül. Pedig azt, hogy igényes, egyéni hangzású muzsikát játszanak, azt annak a két hanglemezfelvételnek a ténye is bizonyítja, amit görög és nyugatnémet cégek adtak ki. Sajnos sem a Toto Blanke és Joachim Kühn nevével fémjelzett Alizo-nál, sem az athéni Columbia-EMI-nél készült felvételbe nem tudtunk belehallgatni. Kár, mert az általunk hallott koncertek után szívesen megtettük volna. Görögországban, úgy látszik, egyre népszerűbb a magyar dzsessz, hiszen a Bacilus már a második együttes is Supertrió után, melynek k előbb jelenik meg kirit nagylemeze, mint idehaza. Tényleg senki sem lehet próféta...? Milyen zene is az, amellyel az együttes Gárdonyi László, a zongorista szerint „fertőzni” szeretné? A combo stílusában leginkább az a jó arányérzék tűnik fel, amellyel a mai modern dzsesszben élő szinte valamennyi irányzatot elegyítik saját elképzeléseikkel. A kedvező nyugat-európai fogadtatás egyik magyarázata az az „amerikai hangzás”, ami ma az európai zenészek között jóformán egyértelműen pejoratív fogalom. — Hiányzik is a pódiumról! Az, hogy ez az „amerikai hang” keletről jön, külön pikantéria. Az együttes legismertebb és talán legnépszerűbb tagja a szaxofonos Lakatos Antal. Az eddig sok-sok formációban játszott Lakatosnak ezúttal a koncerteken szemmel láthatóan örömet okoz, hogy magával egyírású, hasonló gondolkodású társaival saját elképzeléseiket valósítják meg. A már említett Gárdonyi Lászlónak session-zenészi múltja nagy segítségére van szűk kézzel mért szólói és a jó értelemben vett kíséret váltogatásában. A nagyközönség a dobos Szende Gábort a Supergroupból ismerheti, ám téved, aki pusztán az ott hallottak alapján ítéli meg. A Supergroupbeli „alapzaj”-biztosítással szemben a Bacilusban zenésztársaival egyenlő érdemei vannak a közös hangzás létrehozásában. A jelenleg hazafiúi kötelességét teljesítő Vasvári Pál helyén Lattman Béla bőgőzik, akiről éppúgy el lehet mondani, hogy korábbi önmagához képest játéka sokoldalúbb, invenciózusabb lett. A Bacillus együttes. Nem Lakatos Antal és egy trió, hanem négy zenész, négy egyenrangú hangszer jól kimunkált egysége. Az egyéni improvizáció gazdag lehetőségeit meghagyva túlléptek a hagyományos témabemutatásra szorítkozó közös játékon. Tudatosan eltávolodtak a nálunk eddig