Magyar Ifjúság, 1984. január-április (28. évfolyam, 1-17. szám)

1984-03-30 / 13. szám

panoráma ESEMÉNYEK, HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK JELENTÉSEK Szakácskönyvek divatja „A keréknek csak a kö­zéppontja nem forog kör­be. Az, ami az egészet körbeforgatja.” Ezt a ki­kezdhetetlen érvényű óko­ri bölcsességet egy néhány hónappal ezelőtt megje­lent alapfokú kínai főző­­iskolai tankönyvből merí­tettem. Egy kis bölcsessé­gért persze nem kell Kí­nába menni, hiszen már Brecht — aki eléggé autentikus volt a témában — is megírta, hogy előbb a hal jön, aztán a morál. Nagymamáink receptjei, szatmári parasztételek, a vegetárius főzés örömei — csak néhány a minden ko­rábbi képzeletet felülmúló gazdag szakácskönyv-kí­nálatból. A reprint soro­zat szerencsés gyűjtői pe­dig még olyan könyvecs­kéhez is hozzájuthattak, mely már címében is egé­szen különleges csemegét ígér: Úri és közönséges konyhákon megfordult szakátskönyv mellyben külömb-külömb­féle válo­gatott, c­ifra, jó, egéssé­­ges, hasznos, tiszta és sza­­pora Étkeknek megkészí­­tése, sütése és főzése a ,Gazda as­szonyoknak nagy hasznára leábrázoltatik. E regényes című „leábrá­zol­tatás” első ízben 1801- ben jelent meg, s bizonyá­ra igen hasznos volt a ko­rabeli gyomrok tulajdono­sai számára. Mert minden kornak megvoltak a ma­ga gyomrai — még akkor is, ha a közelmúlt ma­gyar történelmében volt néhány évtized, amikor csak igen elvétve adtak ki szakácskönyvet. Hogy en­nek mi volt az oka, nem tudni — az erre illetéke­sek talán úri passziónak tartották a sütést-főzést, vagy azt gondolták, hogy öntudatos dolgozó üzemi étkezdékben és önkiszol­gáló­ éttermekben tudja leghatékonyabban elmú­latni éhségét? Bárhogy is van, ez a gyo­­mors­zomorítóan szakács­könyv-hiányos korszak végképp elmúlni látszik — az elmúlt két esztendőben legalább harminc,­­ házi használatra íródott kony­hai könyv jelent meg. Hogy miért e hirtelen — amúgy igazán kedvemre való — változás? Sokan állítják, hogy az egyre el­érhetetlenebb magassá­gokban tanyázó vendéglői árak élesztették fel a sza­kácskönyveket haló po­raikból. Ebben persze van egy jó adag igazság, ám az éremne­k, mint a leg­több esetben, ezúttal is van egy másik oldala: közismerten túlsúlyos nép vagyunk, ami azt is bizo­nyítja, hogy nálunk még mindig az evés az élet sa­­va-borsa. Föld S. Péter 6 TELEVÍZIÓ Francia négyes A múlt héten még arr­ól elmélkedtem, hogy milyen kevés kell egy jó tévéjá­tékhoz — máris ki kell igazítanom magam. Bíró Lajos Francia négyes cí­mű művéből Bán Róbert rendezett té­véjátékot, és — legalábbis szándéka szerint — szinte valamennyi tényezőt felhasználta, ami kell a sikerhez. Ép­pen csak egy pici hiányzik innen-on­­nan, s ez máris érződik a színvonalon. Bíró Lajosnak sok jobb írása van, mint ez a Francia négyes. Időtállóbb is akad, bizonyára. Mert ez a történet — hiába a romantikus polgári erkölcsök ellent­mondásainak zajos leleplezése, semmit sem közöl már velünk. Hiába az iro­nikusnak szánt komoly­kodás a semmi kis konfliktus körül — unalom szüle­tik belőle. Két kedves és kapatos ifjú férj véletlenségből feleséget cserél egyetlen éjszakára — ebből fakad a felhajtás­, a moralizálás, a lelki hul­lámvölgy, amely nemcsak a négy al­kalmi házasságtörőt, hanem a népes famíliát is megrendíti. A konfliktus­hoz mérten szimpla a megoldás: ki-ki­­maradjon alkalmi párjánál, úgyis ők illenek össze. Hiába a megannyi jó színész, Sulyok Mária családi tábornok-nagymamája, Csákányi László, a papucsférjek kapi­tánya éppúgy egyetlen karaktervonás­ra épül, mint Pécsi Ildikó moderni­zálódó, óvatosan lázadó úriasszonya vagy Vajda László kissé infantilisra vett apuskája. A színészek megerőlte­tés nélkül kapják elő a legildeillőbb megoldásokat. Hegedűs D. Gézának sem okozott gondot az egyik ifjú férj. Téry Sándornak sem a másik. Her­­czeg Csilla kissé túlaffektálja a mély­­lelkű kékharisnyát, Tóth Enikő pedig azt folytatja,­­ amit a nemrég vetített Györgyike, drága gyermekben abba­hagyott, talán a ruhája se más. (Erre igazán oda kellene már figyelni: a fiatal színésznőtől sok tévés rendező hosszú ideje és túlontúl gyakran sem­mi mást nem igényel, mint a fizikai jelenlétet.) Nem is lett jó a Francia négyes, elcuk­­rozott, lassú, máris megkopott. Amit forradalmi újításként közölni akar, minden úriháznak törvénye ma már. Minek beszélni róla? Csáki Judit :Sok a vita arról, mikor hasznos leginkább a tévékritika: az elemzett műsorok sugárzá­sa előtt­­ vagy után, esetleg velük párhuza­mosan. Mi azzal szavazunk ebben a vitában, hogy azon a héten közöljük kritikusunk vé­leményét, amelyen a nézők láthatják az il­lető tévéadást. Ez viszont azzal a kockázat­tal jár, hogy műsorváltozás esetén — ez tör­tént a múlt héten is — olyasmiről írunk, amivel olvasóink csak később találkozhatnak a képernyőn. — A SZERK.) Vetélkedő Körösi Csom­a emlékére 1984. április elejétől június végéig tart a vetélke­dősorozat, amelyet Körösi Csorna Sándor születé­sének 200. évfordulója alkalmából rendez a KISZ KB és a Körösi Csorna Emlékbizottság. A vetélke­dő három­fordulós. Az első forduló iskolai egyéni verseny lesz április 1. május 15. között. Az iskolai verseny I—III. helyezettjei — a továbbiakban az iskola csapataként — a megyei (fővárosi) döntőben versenyeznek május 15.—június 15. között. A me­gye I. helyezett csapata és Budapest I—II—III. he­lyezett csapatai kerülnek az országos döntőbe. Az országos döntőt az ODOT-rendezvények keretében Salgótarjánban rendezik meg 1984. június 27-én. A második forduló (megyei­, illetve fővárosi) ren­dezői a területileg illetékes KISZ-bizottságok és művelődési­ osztályok. A vetélkedő két témakört ■tartalmaz. Az első: Körösi Csorna életei, munkás­sága. A második témakör a Körösi Csorna által­­be­járt útvonalon lévő más országokkal kapcsolatos. Ezek: Törökország, Egyiptom, Libanon, Szíria, Irak, Irán, Szovjet-Üzbegisztán, Afganisztán, Pa­kisztán és India. Az I. helyezett csapat és felkészítő tanára ázsiai, a II. helyezett csapat és tanára európai jutalomuta­­zásban részesül. A további helyezettek értékes tárgyjutalmakat kapnak. Főiskolások a Nemzetiért A Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékei április 1. és 8. között főiskolai napokat rendeznek. Az eseménysorozat teljes bevételét az új Nemzeti Színház javára ajánlották fel. Ebben az időszakban az Odry Színpadon április 1-én 19 órakor Dickens—Bart Oliver, 4-én 15 órakor Wasser­mann—Leigh La Mancha lovagja, 5-én 19 órakor Patrick Teaház az augusztusi Holdhoz, 6-án 20 órakor Gireaudoux Amphitrion ’38, 7-én 20 órakor Dürrenmatt János király című darabját mutatják be, 8-án 21 órai kezdettel a főiskola jelenlegi és volt növendékei Maszkabál címmel gálaműsort ad­nak. A főiskolai napok alatt a Szentkirályi utca 32/a alatti vetítőteremben vizsgafilmeket mutat­nak be, a Rákóczi úti kamarateremben is bemu­tatókat tartanak. Az Ódry Színpad előadásaira je­gyek ötvenforintos árban elővételben és az elő­adások kezdete előtt a pénztárban kaphatók. NATO-évforduló Ha a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatait figyelembe vették volna az április 4-én 35 éves NATO-tagországai, akkor nem kerülne sor az el­következendő napokban a Washingtonban megtar­tandó születésnapi ünnepségre. Mint ismeretes, a szocialista országok védelmi szervezete, már alap­okmányában leszögezte: a Varsói Szerződés hatá­lyát veszti, mihelyt a NATO feloszlik, és életbe lép az európai kollektív biztonságról szóló szerződés. A két, egymással szemben álló katonai-politikai szövetség kölcsönös, egyidejű feloszlatására vonat­kozó javaslatát a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete többször megismételte. A NATO igazi története a II. világháború végnap­jaiban megkezdődött. Akkor fogtak hozzá a nyugati államok, amerikai sugallatra, alternatív tervük ki­dolgozásához egy olyan katonai-politikai tömb lét­rehozására, amely hadat viselhet a Szovjetunió ellen. 1949. április 4-én tíz nyugat-európai ország, az USA, és Kanada külügyminiszterei Washington­ban aláírták a NATO-szerződést. Jelenleg 16 or­szág a tagja. A NATO megalakulása óta igyekszik védelmi szö­vetségként feltüntetni önmagát. Tevékenysége azonban leplezetlenül feltárta igazi arcát: az ag­resszív szándékot. Ma már a NATO-országok pol­gárai sem hajlandók elfogadni a védelem hangza­tos jelszavát. Ezt bizonyítják többek közt a NATO 1979-es úgynevezett kettős határozata értelmében Európába telepített amerikai rakéták ellen kibon­takozott, soha nem látott méretű tiltakozó akciók.

Next