Magyar Ifjúság, 1984. január-április (28. évfolyam, 1-17. szám)
1984-03-30 / 13. szám
panoráma ESEMÉNYEK, HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK JELENTÉSEK Szakácskönyvek divatja „A keréknek csak a középpontja nem forog körbe. Az, ami az egészet körbeforgatja.” Ezt a kikezdhetetlen érvényű ókori bölcsességet egy néhány hónappal ezelőtt megjelent alapfokú kínai főzőiskolai tankönyvből merítettem. Egy kis bölcsességért persze nem kell Kínába menni, hiszen már Brecht — aki eléggé autentikus volt a témában — is megírta, hogy előbb a hal jön, aztán a morál. Nagymamáink receptjei, szatmári parasztételek, a vegetárius főzés örömei — csak néhány a minden korábbi képzeletet felülmúló gazdag szakácskönyv-kínálatból. A reprint sorozat szerencsés gyűjtői pedig még olyan könyvecskéhez is hozzájuthattak, mely már címében is egészen különleges csemegét ígér: Úri és közönséges konyhákon megfordult szakátskönyv mellyben külömb-külömbféle válogatott, cifra, jó, egésséges, hasznos, tiszta és szapora Étkeknek megkészítése, sütése és főzése a ,Gazda asszonyoknak nagy hasznára leábrázoltatik. E regényes című „leábrázoltatás” első ízben 1801- ben jelent meg, s bizonyára igen hasznos volt a korabeli gyomrok tulajdonosai számára. Mert minden kornak megvoltak a maga gyomrai — még akkor is, ha a közelmúlt magyar történelmében volt néhány évtized, amikor csak igen elvétve adtak ki szakácskönyvet. Hogy ennek mi volt az oka, nem tudni — az erre illetékesek talán úri passziónak tartották a sütést-főzést, vagy azt gondolták, hogy öntudatos dolgozó üzemi étkezdékben és önkiszolgáló éttermekben tudja leghatékonyabban elmúlatni éhségét? Bárhogy is van, ez a gyomorszomorítóan szakácskönyv-hiányos korszak végképp elmúlni látszik — az elmúlt két esztendőben legalább harminc, házi használatra íródott konyhai könyv jelent meg. Hogy miért e hirtelen — amúgy igazán kedvemre való — változás? Sokan állítják, hogy az egyre elérhetetlenebb magasságokban tanyázó vendéglői árak élesztették fel a szakácskönyveket haló poraikból. Ebben persze van egy jó adag igazság, ám az éremnek, mint a legtöbb esetben, ezúttal is van egy másik oldala: közismerten túlsúlyos nép vagyunk, ami azt is bizonyítja, hogy nálunk még mindig az evés az élet sava-borsa. Föld S. Péter 6 TELEVÍZIÓ Francia négyes A múlt héten még arról elmélkedtem, hogy milyen kevés kell egy jó tévéjátékhoz — máris ki kell igazítanom magam. Bíró Lajos Francia négyes című művéből Bán Róbert rendezett tévéjátékot, és — legalábbis szándéka szerint — szinte valamennyi tényezőt felhasználta, ami kell a sikerhez. Éppen csak egy pici hiányzik innen-onnan, s ez máris érződik a színvonalon. Bíró Lajosnak sok jobb írása van, mint ez a Francia négyes. Időtállóbb is akad, bizonyára. Mert ez a történet — hiába a romantikus polgári erkölcsök ellentmondásainak zajos leleplezése, semmit sem közöl már velünk. Hiába az ironikusnak szánt komolykodás a semmi kis konfliktus körül — unalom születik belőle. Két kedves és kapatos ifjú férj véletlenségből feleséget cserél egyetlen éjszakára — ebből fakad a felhajtás, a moralizálás, a lelki hullámvölgy, amely nemcsak a négy alkalmi házasságtörőt, hanem a népes famíliát is megrendíti. A konfliktushoz mérten szimpla a megoldás: ki-kimaradjon alkalmi párjánál, úgyis ők illenek össze. Hiába a megannyi jó színész, Sulyok Mária családi tábornok-nagymamája, Csákányi László, a papucsférjek kapitánya éppúgy egyetlen karaktervonásra épül, mint Pécsi Ildikó modernizálódó, óvatosan lázadó úriasszonya vagy Vajda László kissé infantilisra vett apuskája. A színészek megerőltetés nélkül kapják elő a legildeillőbb megoldásokat. Hegedűs D. Gézának sem okozott gondot az egyik ifjú férj. Téry Sándornak sem a másik. Herczeg Csilla kissé túlaffektálja a mélylelkű kékharisnyát, Tóth Enikő pedig azt folytatja, amit a nemrég vetített Györgyike, drága gyermekben abbahagyott, talán a ruhája se más. (Erre igazán oda kellene már figyelni: a fiatal színésznőtől sok tévés rendező hosszú ideje és túlontúl gyakran semmi mást nem igényel, mint a fizikai jelenlétet.) Nem is lett jó a Francia négyes, elcukrozott, lassú, máris megkopott. Amit forradalmi újításként közölni akar, minden úriháznak törvénye ma már. Minek beszélni róla? Csáki Judit :Sok a vita arról, mikor hasznos leginkább a tévékritika: az elemzett műsorok sugárzása előtt vagy után, esetleg velük párhuzamosan. Mi azzal szavazunk ebben a vitában, hogy azon a héten közöljük kritikusunk véleményét, amelyen a nézők láthatják az illető tévéadást. Ez viszont azzal a kockázattal jár, hogy műsorváltozás esetén — ez történt a múlt héten is — olyasmiről írunk, amivel olvasóink csak később találkozhatnak a képernyőn. — A SZERK.) Vetélkedő Körösi Csoma emlékére 1984. április elejétől június végéig tart a vetélkedősorozat, amelyet Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából rendez a KISZ KB és a Körösi Csorna Emlékbizottság. A vetélkedő háromfordulós. Az első forduló iskolai egyéni verseny lesz április 1. május 15. között. Az iskolai verseny I—III. helyezettjei — a továbbiakban az iskola csapataként — a megyei (fővárosi) döntőben versenyeznek május 15.—június 15. között. A megye I. helyezett csapata és Budapest I—II—III. helyezett csapatai kerülnek az országos döntőbe. Az országos döntőt az ODOT-rendezvények keretében Salgótarjánban rendezik meg 1984. június 27-én. A második forduló (megyei, illetve fővárosi) rendezői a területileg illetékes KISZ-bizottságok és művelődési osztályok. A vetélkedő két témakört ■tartalmaz. Az első: Körösi Csorna életei, munkássága. A második témakör a Körösi Csorna általbejárt útvonalon lévő más országokkal kapcsolatos. Ezek: Törökország, Egyiptom, Libanon, Szíria, Irak, Irán, Szovjet-Üzbegisztán, Afganisztán, Pakisztán és India. Az I. helyezett csapat és felkészítő tanára ázsiai, a II. helyezett csapat és tanára európai jutalomutazásban részesül. A további helyezettek értékes tárgyjutalmakat kapnak. Főiskolások a Nemzetiért A Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékei április 1. és 8. között főiskolai napokat rendeznek. Az eseménysorozat teljes bevételét az új Nemzeti Színház javára ajánlották fel. Ebben az időszakban az Odry Színpadon április 1-én 19 órakor Dickens—Bart Oliver, 4-én 15 órakor Wassermann—Leigh La Mancha lovagja, 5-én 19 órakor Patrick Teaház az augusztusi Holdhoz, 6-án 20 órakor Gireaudoux Amphitrion ’38, 7-én 20 órakor Dürrenmatt János király című darabját mutatják be, 8-án 21 órai kezdettel a főiskola jelenlegi és volt növendékei Maszkabál címmel gálaműsort adnak. A főiskolai napok alatt a Szentkirályi utca 32/a alatti vetítőteremben vizsgafilmeket mutatnak be, a Rákóczi úti kamarateremben is bemutatókat tartanak. Az Ódry Színpad előadásaira jegyek ötvenforintos árban elővételben és az előadások kezdete előtt a pénztárban kaphatók. NATO-évforduló Ha a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatait figyelembe vették volna az április 4-én 35 éves NATO-tagországai, akkor nem kerülne sor az elkövetkezendő napokban a Washingtonban megtartandó születésnapi ünnepségre. Mint ismeretes, a szocialista országok védelmi szervezete, már alapokmányában leszögezte: a Varsói Szerződés hatályát veszti, mihelyt a NATO feloszlik, és életbe lép az európai kollektív biztonságról szóló szerződés. A két, egymással szemben álló katonai-politikai szövetség kölcsönös, egyidejű feloszlatására vonatkozó javaslatát a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete többször megismételte. A NATO igazi története a II. világháború végnapjaiban megkezdődött. Akkor fogtak hozzá a nyugati államok, amerikai sugallatra, alternatív tervük kidolgozásához egy olyan katonai-politikai tömb létrehozására, amely hadat viselhet a Szovjetunió ellen. 1949. április 4-én tíz nyugat-európai ország, az USA, és Kanada külügyminiszterei Washingtonban aláírták a NATO-szerződést. Jelenleg 16 ország a tagja. A NATO megalakulása óta igyekszik védelmi szövetségként feltüntetni önmagát. Tevékenysége azonban leplezetlenül feltárta igazi arcát: az agresszív szándékot. Ma már a NATO-országok polgárai sem hajlandók elfogadni a védelem hangzatos jelszavát. Ezt bizonyítják többek közt a NATO 1979-es úgynevezett kettős határozata értelmében Európába telepített amerikai rakéták ellen kibontakozott, soha nem látott méretű tiltakozó akciók.