Magyar Ifjúság, 1986. szeptember-december (30. évfolyam, 36-52. szám)
1986-09-12 / 37. szám
volabb, de ugyanannál a járdánál teszik ki az utasukat. A szülők túl kevés figyelmet szentelnek annak, hogy gyermekeik hogyan, mikor és hol teremtenek kapcsolatot a közlekedéssel. Félelmetes, hogy egyes szülők milyen elvárásokat támasztanak ebből a szempontból gyermekeikkel szemben. A városi forgalomban az 5 éves kerékpáros vagy a 3 éves gyalogos kisgyermek kísérő nélkül olyan életveszélynek van kitéve, amely az egész későbbi élete során létrejövő veszélyhelyzetek összességét meghaladja. A személyi sérüléses balesetek közel húszéves időszakát vizsgálva megállapítható, hogy a segédmotoros kerékpárral okozott balesetek növekedése rendkívül nagy. Az összes baleset másfélszeres növekedés mellett a segédmotorosok balesetei hat és félszeresére emelkedtek. A vakáció ideje alatt különleges baleseti veszélyforrások veszik át az év „általános” veszélyeinek szerepét. Ezek a fokozott nyári veszedelmek ,az iskolakezdéssel egycsapásra eltűnnek és felnőttnek, gyereknek rövid idő alatt alkalmazkodnia kell a lakóhelyükön szokásos közlekedési körülményekhez. Természetesen e rövid idő is eltart néhány napig, az iskolaév első két hetét minden bizonnyal igénybe veszi. Ekkor a tanmenet is lassúbb tempót diktál, időt adva a gyermekeknek, hogy figyelmük a nyári vakációt feledve az iskoláé legyen. Ilyen lassúbb tempóra az utcán közlekedők nem számíthatnak, a forgalom nincs tekintettel az iskolaév kezdetére. A forgalom nem veszi figyelembe a gyerekeket, és a gyerekek is nagyon nehezen vesznek tudomást az őszi forgalomról. Pedig lenne mit tapasztalni, hiszen legtöbbjük a lakóhelyétől távol töltötte a nyár jelentős részét, ezalatt sok, számukra új változás köpvetkezett be. Az a tanuló is más életmódot követett a vakáció ideje alatt, aki nem utazott el. Most megváltozik a „menetrend”. A tanév kezdetekor a szülők feladata, hogy megtalálják az iskolába vezető legbiztonságosabb utat, felhívják a gyerekek figyelmét a különféle veszélyhelyzetekre, esetleg az előző tanév befejezése óta beállt változásokra, arra, hogy az iskolakezdés nagyobb forgalmat is jelent és azt, hogy a tanulóknak is ott és akkor kell közlekedniük, ahol és amikor a csúcsforgalom nehezíti haladásukat. Sok szülő hajlamos túlbecsülni a kicsik felfogóképességét, miközben maguk is nehezen veszik figyelembe, hogy a gyerek már kisebb termete miatt is másképpen lát az utcán, mint a felnőtt, aki képes a hangok lokalizálására, a sebesség, a távolság becslésére. Mindezekről sok szó esett a táborban, s remélni lehet azt, hogy nem hiába. Persze, minden az utakon dől el, a tereken, a hétköznapokon. Iskolába menet és hazafelé jövet. lesz—