Magyar Ipar, 1894 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1894-03-31 / 3. szám
A tervezett kereskedelmi részvénytársaság, úgy amint az újabban fölmerült, nem szerencsés gondolat. Egyáltalában meg kellene szüntetni azt a rendszert, hogy a kormány, mihelyt valaki 200.000 frtot akar egy jövedelmező vállalatba belefektetni, mindjárt évi 10.000 forint szubvenciót bocsásson rendelkezésére, íme itt van e czélra a kereskedelmi múzeum, ez a kormány közege; bocsásson a kormány ennek 200.000 forintnyi alapot a rendelkezésére s látni fogjuk, milyen eredményeket lehet majd elérni. Tudoma, hogy a 200.000 frtot sokalják , pedig ha egy nemes csődörrel kevesebbet vesznek évenkint, megvan a 200.000 frt s nem kell azt az összeget 10—20 év alatt az ablakon kidobni, mint a hogy egyesek tervezték. Egyes kereskedők s keresk. vállalatok támogatásával eddig nem igen voltunk szerencsések, mig a keresk. múzeumnak a főváros kellő közepén nyitandó háziipari főraktára és áruháza nagy reményekkel kecsegtet úgy a belföldi, mint a külföldi forgalomban. Különösen melegen pártolom ezt az eszmét azért, mert a keresk.múzeumban megvan az a garancia, hogy a háziipari bizottság ellenőrzése mellett és utasítása szerint igazán önzetlenül fogja a háziipari termelők ügyét felkarolni, nem nyúzza a népet, hanem annak jóltevője és bizalmi közege lesz s meg fogja szüntetni azt az anomáliát, hogy 60—80 kros czikkek 4 — 5 frtért kerüljenek a forgalomba, vagyis a keresk. muzeum által el fogjuk érni azt, hogy a háziiparral foglalkozónak a munkásságát tisztességesen dotálják s keresetképességét emeljék; másrészt pedig meg fog szűnni az a visszaélés, melylyel a csinos és tetszetős czikkeket méregdrágán sózták a fogyasztók nyakába s ha az üzlet nem ment, hazafias agitácziókat kezdettünk egyes ily vállalkozók ügyének előmozdítására. Ellenben ez a központi közeg egyenes összeköttetésbe léphet az eddig háziipar terjesztésével foglalkozó kereskedőkkel (akiknek neveit a miniszter évi jelentése közölni szokta) s ezekre is nyomást gyakorolhat a háziipari czikkek szolid terjesztése érdekében. Míg tehát a közp. keresk. vállalkozó, vagy a tervezett háziipari részvénytársaság a dividenciák érdekében, tehát a saját zsebére dolgoznék, addig a keresk. muzeum a háziipari termelők zsebére dolgoznék s ezek érdekeit hivatalos és nem hivatalos uton képviselné. Az pedig mese, hogy a keresk. múzeumban ilyen üzletre nem volna meg a kereskedelmi szellem s a gyakorlati keresk. érték. Egészen nyugodtak lehetünk az iránt, hogy a mostani vezetőség praktikus irányban fogja ezt az új intézményt vezetni és az ügyes embereket ép oly szerencsével alkalmazhatja, mint ezt akármely fényesen szubvencionált keresk. részvénytársaság tehetné. Ez új intézmény feladatai lehetnének még a következők is: 1. a hazai kereskedésekből és piacokról szorítsa ki a sok külföldi készítményt, melyhez hasonló már hazánkban is sikeresen készíttetik; 2. hogy a hazai fürdőket a nyári idény alatt lehetőleg a hazai háziipar specialistáival lássa el; 3. hogy a kivitelre képes háziiparczikkekkel, mint például a szatyrokkal, kosarakkal stb. stb. lehetőleg keleten és általában a külföldön piaczokat foglaljon; 4. hogy egyes kiváló speczialitásainkat, melyeknek a világ legnagyobb városaiban is lehetne kelendőséget biztosítani, mint például gyönyörű déli szőnyegeinket, katrinczáinkat, a szebbnél szebb hímzett kendőket párisi és más nagyvárosi piaczokra vigyék értékesítés és megkedveltetés végett. 5. A dolgozó háziiparosokkal szemben is ismerje föl hivatását és pedig megfelelő minták kiosztása, jó anyag kiszolgálása és végre megfelelő instrukciók adása, ennek megmunkálására nézve és a lehető legjobb műszerek- és eszközöknek rendelkezésre bocsátása tekintetében, előlegek kiszolgálása, végre a termelési verseny megfelelő szabályozása, sat. sat. Mind e feladataiban s általában a háziipari árucsarnok szervezése, vezetése, forgalma sat. az említett háziipari tanács ellenőrzése és irányítása alatt állana. íme az a néhány eszme, melyet időszerűnek és szükségesnek tartottam fölszínre vetni. Nem merítettem ki a tárgyat s nem nyújtottam rendszeres egészet, jól tudom. De van ez ügynek sok lelkes, önzetlen hive és apostola, ám jöjjenek azok segítségünkre és építsék ki azt a javaslatot háziiparosaink rendszeres fejlesztése és a világpiaczra vitele érdekében, melynek alapvonásait itt csak nagyjában vázoltam. Ha a kísérletet nem ítélik meg szigorúan, talán mások, hivatottabbak is, — talán több szerencsével is — követni fognak ezen a téren. A Magyar Kereskedelmi Múzeum 1893. évi forgalmi kimutatása A) Ü g y fo r g a lo m. Igazgatósági iroda: A Kereskedelmi Muzeum igazgatóságához beérkezett 3003 ügydarab. Kiment az igazgatóságtól 5132 ügydarab, összesen 8135 ügydarab. Részletezés: 1. Miniszteri leiratok, illetőleg fölterjesztések: beérkezett 280, kiment 301. 2. Képviselőségek folyó ügyei, szervezési és személyi ügyei, forgalmi kimutatásai beérkezett 859, kiment 401. 3. Az anyaintézet és kirendeltségek számadási ügyei