Magyar Ipar, 1898. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1898-07-03 / 27. szám
TARTALOM: I. Általános rész. Gazdasági politikánk múltja és jövője. (Matlekovits Sándor.) — A kereskedelmi és iparkamarákból. (Beszterczebánya, Szeged). — Segélypénztári értesíti. (A kerületi pénztárak évi jelentéseiről. Szontágh Jenőtől. A postakocsisok és a pénztárak.) — Kiállítási ügyek. — Szakoktatás. — Konzuli jelentések. — Munkásügyek. — Vállalkozói értesítő. — Vegyes hírek. (Hivatalos közlemények a keresk. miniszt. köréből. Különfélék.) — II. Egyesületi élet. Központi munkaközvetítő intézet. (Fölterjesztés.) A Matlekovits banket. Vegyi iparunk és a hadsereg. — III. Értesítések. Keresk. Muzeum. M. Á. V. — IV. Hirdetések. Gazdasági politikánk múltja és jövője. E czim alatt jelent meg Bálint Imre közgazdasági írónktól egy közel 150 lapra terjedő munka, melynek olvasása különösen gazdasági jövőnk szempontjából felette érdekes. Igaz, a szerző munkájának majdnem kilencztized részében gazdasági múltúnkkal foglalkozik s úgy látszik tanulmányánál a fősulyt munkájának ezen részére fektette. A múltaknak ezen vázolásánál a szerző agrár szempontból színez és a magyar kormány és törvényhozás egész kereskedelem-politikai működését akként tünteti fel, hogy az összes gazdasági bajok, melyekben állítólag jelenleg szenvedünk, tulajdonkép általuk fejlődtek. Sokkal jobban ismerjük az agrárfelfogásokat Európa valamenynyi országaiban, semhogy ezen a felfogáson most egy magyar szerző magyar könyvében csodálkoznánk. De könnyű volna Németország agráriusait szembeállítani szerzőnk véleményével. Ott Bismarck intézkedései óta egyik agrárvám a másikat éri, az elszigetelés oly rendszere követtetik, melyet szerzőnk maga főkép Magyarország hátrányára szolgálónak jellemez, és mégis javultak-e ott csak valamivel is az úgynevezett agrárbajok ? Németország közel húsz éve következetesen küzd a gazdasági termékek és állatok behozatala ellen és egyoldalú törekvéseinek eredménye mégis csak az, hogy most is, mint húsz évvel ezelőtt, a gazdasági nyomás súlya alatt áll. Nem kritika akar ez lenni szerzőnk felfogásával szemben, mert e sorok írója épúgy, mint a szerző meg van győződve, hogy irányuk teljes ellentéte mellett bizonyos kérdések közöttük mindig vitásak maradnak , csak jellemezni akarom, hogy amidőn az említett munkát a lap közönségének figyelmébe ajánlom, nem azért teszem, hogy a munka első részével foglalkozzék, hanem azért, mert gazdasági jövőnk szempontjából oly eszmék vettetnek föl, melyek fölött alaposan gondolkozni mindenkinek, aki a közgazdasági életben működik, czélszerű és szükséges. A szerző egyrészt az Ausztriával való gazdasági viszonyt, s másrészt Magyarország jövő helyzetét a nagy világban teszi gondolkozásának alapjává. Ausztriával szemben, ha méltányos közgazdasági egyezkedés lehetséges, a közös vámterület fenntartását megokoltnak tekinti; ha azonban ezt elérni nem lehet, egy oly viszonyt tart szerződés útján megállapítandónak, melyben a két fél főczikkei eddigi piaczukat megtarthatnák. Közben eső vámok választanák el ugyan e két területet , de nem szednénk egymástól minden áru után vámot, hanem csak ott és oly áruknál, melyekre nézve a gazdasági fejlődés a vám védelmét szükségessé tenné. A szerző tehát egy oly állapotot tart kívánatosnak, mely mintegy magától fejlődve, a teljes szabadsorforgalomból átvezetne fokozatonként a megkötött vagy gátolt forgalomba, s melynél mind a két állam gazdasági érdekei kölcsönösen meg volnának védhetők. Ez egy oly eszme, melynek valósítására főkép nekünk magyaroknak törekednünk kell, mert tagadhatatlan, hogy gazdaságunknak semmiféle érdeke sincs abban, ha szövő- Budapest, 1898. julius hó 3. XIX. kötet. ajr. szám. MAGYART ipar „IPARÜGYEK« AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő : Gelléri Mór. Főmunkatársak : Dr. Horváth János, Dr Matlekovits Sándor, Háth Károly. Az orsz. iparegyesület tagjainak e lap tagsági dijuk fejében jár. Nem tagok számára az előfizetési díj egész évre 6 frt, félévre 3 frt. — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, uj utcza 4., az egyesület házában. — Megjelenik minden vasárnap. Réthy János utóda EDVI ILLÉS ISTVÁN aki, mérik és szabadalmi ügyvivő Stlig&nyezlni: Intention, Budapest, Budapest, Erzsébet-körút 2. 111 Telefon 50 — 80.