Magyar Ipar, 1902. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1902-02-16 / 7. szám
kozik, igazolta, az engedély megadásának az ipartörvény szempontjából mi sem áll útjában. Ásványvizeknek palackokba töltése munkaszüneti napokon nem végezhető. A kereskedelemügyi miniszter egy ásványvízforrástulajdonos ellen a vasárnapi munkaszünet meg nem tartása miatt folyamatba tett kihágási ügyből kifolyólag kimondotta, hogy ásványvizeknek palaczkokba töltése az 1884: XVII. t.-czikkbe foglalt ipartörvény rendelkezései alá tartozik, minélfogva ezen művelet csak az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891 : XVIII. t.-cz., illetve az ezen törvény 3. §-a alapján kiadott miniszteri rendeletek által felállított korlátokon belül gyakorolható vasárnap és Szent István király napján. Minthogy pedig az idézett törvény 3. §-a alapján kiadott rendeletekben az ásványvizeknek palackokba töltése nincs felsorolva azon foglalkozások, illetve iparnemek közt, melyek munkaszüneti napokon is végezhetők, ásványvizeknek palaczkokba töltése vasárnap és Szent István király napján nincs megengedve. bizottság 292 panaszt tárgyalt és intézett el. Segély és nyugdíj fejében kiadott a testület összesen 6972 koronát. Az ügyforgalom 2310 darab volt. Az évi zárszámadások szerint az ipartestület bevétele volt a múlt évben 69850 korona 83 fillér, kiadása 35,000 korona 14 fillér. Vagyona 270,533 korona 40 fillér. Ezt a segélyezési alaptőke, 270,113 korona 60 fillér terheli. 3. Budapesti bérkocsi ipartársulat. A budapesti bérkocsi ipartársulat jelentése szerint a kereskedelmi miniszter megerősítette az új alapszabályokat s a székesfővárosi közgyűlés által megalkotott új bérkocsi-szabályrendelet is legközelebb életbe fog lépni. A számozatlan bérkocsik tisztességtelen versenyét a főkapitány erélyesen korlátozza és a bérkocsiügyek elintézését a közigazgatási ügyosztályból az elnöki osztályba helyezvén át, a saját közvetlen hatáskörébe vonta. A gazda és segéd közti viszony hathatós rendezése czéljából a közgyűlés elhatározta, hogy megteszi a szükséges lépéseket az ipartársulatnak ipartestületté leendő átalakítása érdekében. A jelentés végül kiemeli a főkapitánynak a válságos helyzetben sínylődő bérkocsiiparosok iránt tanúsított jóindulatát. Tisztelettel felkérem tehát azon kongresszusi előadókat, kik felterjesztéseiket ezideig még nem küldték be, szíveskedjenek legkésőbben e hó 18-ig felterjesztéseiket az Országos Iparegyesülethez megküldeni, hogy azok a „Magyar Ipar“-nak e hó 23-án megjelenő száma mellékleteként kinyomathatók legyenek. A mennyiben a felterjesztések kellő időben beérkeznek, azok letárgyalása és a minisztériumhoz való juttatásuk módjának megállapítása végett a központi bizottság még ebben a hónapban fog ülésre egybehivatni. Budapest, 1902. február hó 10. Szontágh Jenő főjegyző. Ipartestületek* Évi jelentések. 2. Budapesti szabó ipartestület. A budapesti férfi- és nőruhakészítő ipartestület évi jelentése a lefolyt év jelentősebb mozzanatairól, elsősorban az ipartestület hivatalos lapjának megalapításáról számol be. A testület munkaközvetítőjét az állami munkaközvetítő intézetnek adta át, részt vett az aradi szabóiparos-kongresszuson és belépett a szabóiparosok hitel- és termelő szövetkezetébe. A jelentés ezután vázolja a szövetkezet ipari és hitelügyi tevékenységét, ismerteti a nőszabó szakosztály működését, főképen ennek egy külön nőszabó-ipartestület létesítésére vonatkozó akczióját. Az 1900. év végével az ipartestületnek 2651 tagja volt. Szegődtettek 1124 tanonczot, fölszabadult 540 tanoncz. A békéltető Segélypénztárak* Értesítés. A f. évi január hó 26-án és 27-én megtartott betegsegélyző pénztári kongresszus jegyzőkönyvét lapunk jelen számához mellékelve veszik az érdekelt betegsegélyző pénztárak. Ezt a jegyzőkönyvet a központi bizottság legközelebbi ülésében fogja hitelesíteni és a hozott határozatoknak megfelelő kongresszusi felterjesztésekkel együtt a kereskedelemügyi minisztériumhoz felterjeszteni. A központi bizottsági ülést megelőzőleg a felterjesztések is e lap melléklete gyanánt fognak megjelenni, hogy a bizottság tagjainak alkalmuk legyen a felterjesztéseket az ülés előtt tanulmányozni és azokra vonatkozó észrevételeiket az ülésen megtenni. Segélypénztári véleményadások* Szontágh Jenőtől. Tekintetes Szerkesztőség 1918. Miután alapszabályaink 4. §-a akként intézkedik, hogy oly tagok, kik a tagsági kötelezettséget megállapító foglalkozásból kilépnek és nem mennek át oly foglalkozásba, mely őket valamely pénztárba való belépésre kötelezné, megmaradhatnak a pénztár tagjaiul mindaddig, míg a magyar korona országaiban tartózkodnak és járadékaikat fizetik és csak akkor szűnik meg ezen joguk, ha a járadékok befizetését 4 egymás után való héten elmulasztják. Kérdés, vájjon egy olyan tag, aki a pénztárból kijelentetett, azonban nem jelentette, hogy ő tovább is tag akar maradni, de a kijelentéstől számított 3-ik héten magánmunkája közben leesett egy háztetőről és ekkor már mint beteg, a bizalmi férfiúnál két heti járulékot lefizette, követelheti-e a fenti szakasz értelmében, hogy neki a pénztár segélyt nyújtson, hogy ezáltal tagsági jogot nyert ? Szives válaszáért előre is köszönetet mondunk, a válaszbélyeget ide csatoljuk. — Szegzárd, 1902. január 15. A szegzárdi kerületi betegsegélyző pénztár.