Magyar Ipar, 1904. július-június (25. évfolyam, 27-52. szám)
1904-07-03 / 27. szám
kiállítók megterhelését. Például egy szálloda épült a kiállítás területén és ennek engedményese minden vendége után naponkint és fejenkint 1íz dollárt fizet az igazgatóságnak. Hát ez hagyján, mert hisz ez magánvállalkozás és mindenki olyan szerződést köthet bárkivel, amilyent akar. De érdekesebb, hogy az igazgatóság például az eladási jutalék megállapítását hozta-halasztotta s mikor már minden együtt volt (úgy, ahogy), akkor kijelenti, hogy az összes czikkek után az eladási jutalék, melyet a kiállítás igazgatóságának be kell szolgáltatni, 25 százalék lesz, a szeszes italok után azonban 45. Tehát körülbelül tízszerese, sőt húszszorosa annak, amit eddig a nagy kiállítások követelni mertek. A főkérdés mindezek után az : fognak-e szakembereink ezen a kiállításon valamit profitírozni ? Erre nézve az a nézetem, hogy hivatott szakembereink, akiknek a kiállítás szakma szerinti tanulmányozása a feladata, fognak egészséges búzaszemeket találni, de a bő aratástól nagyon távol maradnak. Ha röviden kellene ezt a monstruózus kiállítást jellemezni, ezt imám a fejfájára: — Inkább érdekes volt, mint tanulságos, de távolról sem ért annyit, mint amennyibe került. Gelléri Mór: Kamarai élet, A budapesti kamara alakulása. A Budapesti kereskedelmi és iparkamara hétfőn délután tartotta alakuló ülését, amelynek tárgya a kamara elnökének és két alelnökének megválasztása volt. Az ülés lefolyása a következő volt: Láng György tanácsnok üdvözölte a kamara tagjait és röviden ismertette a választás előmunkálatait, a választást és a miniszter határozatát. Ezután Seregi Zoltán dr. tanácsjegyző felolvasta a kamara új tagjainak névsorát. Az elnöklő tanácsnok ezután újból köszöntötte a kamara tagjait s örömének adott kifejezést a fölött, hogy a választás nagy többségének bizalma a hazai kereskedelem és ipar ily tekintélyes vezető férfiaira esett. Az éljenzéssel fogadott beszéd után áttértek az elnökválasztásra. Elnökéül a kamara egyhangú közfelkiáltással Lánczy Leót választotta meg. Erre következett az alelnökválasztás. A kereskedők részéről alelnökül Hüttl Tivadart választották meg egyhangúlag. Másik alelnökül Thék Endre az iparosok részéről lovag Faik Zsigmondot, az eddigi alelnököt ajánlotta. Madary Gábor ellenben — teljes tisztelettel Fáik személye és érdemei iránt — Thék Endrét ajánlotta. Az elnök erre elrendelte a titkos szavazást, amelynek eredménye az lett, hogy Thék Endre 27, lovag Fáik Zsigmond pedig 12 szavazatot kapott. A második alelnök tehát Thék Endre lett. ] Ezzel az alakuló ülés napi- I rendje kimerült. Az elnök mégtudatta, hogy a választást felterjeszti a kormányhoz jóváhagyás végett, s ennek leérkezése után újabb ülésre fogja összehívni a kamarát. Kolozsvár, junius 24. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara közgyűlésén Weisz József elnök elnökölt. A tárgyalásokból kiemeljük a következőket : Hirschfeld Károly kamarai beltag indítványára a közgyűlés fölterjesztést intéz a miniszterhez, hogy a gőzkazánok és cséplőgépek kezelőire nézve tegye kötelezővé és lehetővé az első segély nyújtásánál a kötszerekkel való bánásmód elsajátítását. A fölterjesztés szövege esetleges pártolás végett a társkamaráknak is megküldetik. A tordai tímárok panasza következtében a kamara elhatározta, hogy a mindinkább dráguló nyersanyag előnyösebb beszerzése érdekében a kerületében levő kisebb tímárokat nyersanyag beszerző szövetkezetté tömöriteni megkísérli s e törekvéseinek támogatására fölkéri Sztodola József bőripari vándortanitót és az országos központi hitelszövetkezetet. A közgyűlés tudomásul vette a miniszter úrnak a kamarai 1902. évi jelentés több pontjára tett észrevételeit, nevezetesen a vidéki könyvnyomdák érdekének megóvását a központosítás ellen, a méheknek lekénezése és tömeges pusztítása ellen felhozott panaszok ügyében tett intézkedést; a lókereskedés előmozdítása érdekében javasolt lóvásárok szervezésére vonatkozó intézkedéseket, végül a kolozsvári gyufagyár által a nyersanyag biztosítására kérelmezett intézkedés ügyében tett felvilágosítást. Az Emke azon panaszára, hogy a nagyobb iparvállalatok idegen illetőségű munkásokat szerződtetnek ahelyett, hogy hazai, jelesen székely munkásokat alkalmaznának, a kamara kijelenti, hogy területén ez a visszásság nem fordul elő, mindazonáltal szükségesnek vélte az ügyet tanulmányozni s az illetékes vállalatokat figyelmeztetni, hogy előforduló esetben hazafiai kötelesség a hazai származású munkások alkalmazása. A tordai csiszmadia ipari hitelszövetkezet közös használatra gépsegélyért folyamodott. A kamara a megadás ellen nyilatkozott. A győri kamara a közszállítások ügyének rendezése érdekében terjedelmes emlékiratot szerkesztett, amelynek szándéklatával és javaslatával a közgyűlés is egyetért és pártolni határozta. A végeladásokkal űzött visszaélések ügye az elnök javaslatára megbeszélés és ebből folyó kívánatos intézkedés végett átutaltatik a miniszter úr által egybehívandó titkári értekezlet tárgyai közé. A magyar bőriparosok országos egyletének emlékiratát a nyersbőrök sérüléseit megakadályozó intézkedések ügyében a közgyűlés minden irányban magáévá tette s felterjesztéssel pártolja. A kamarakerület mészárosai különben ismervén a helytelen kezelésből származó értékcsökkenést, kezdet óta kerülik az úgynevezett