Magyar Ipar, 1908. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1908-07-05 / 27. szám
XXIX. kötet. Budapest, 1908. julius hó 5. 27. szám. Magyar ipar „IPARÜGYEK" - AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Megjelenik vasárnap. —Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K., félévre 6 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. I. Általános rész. A kiállítási ügy rendezésének kezdete. Az uj angol szabadalmi törvény (Tonelli Sándor.) Az állami munkaközvetítés. (Beküldetett.) Az osztrák iparfelügyelet fejlesztése. (Dr. Paci Henrik.) Olcsóbb levélposta. (T. S.) Az iparfejlesztési emlékirat bírálata. A méz- és viasziparról. (Zechmeister Kálmán.) Az ipartörvény revíziója körül. Az ipartestületek tárgyalásai. Kamarai élet. Győr, június 30. Kiállítási ügyek. A prágai kiállítás tanulmányozása. A londoni magyar kiállításról. A keszthelyi kiállítás elmarad. Elektromos kiállítás Marseilleben Iparkiállítás Toulouseban. Szakoktatás. Timáripari szakiskola. Munkásügyek. A) Munkásbiztosítás. Az Országos Pénztár Közgyűlése. (Sz. J.) Fontosabb elvi határozatok. B) Munkásviszonyok. Munkáslakások. Nyolczórai munkaidő az angol szénbányákban. Munka és üzlet. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a keresk. minisztérium köréből. Állami kedvezmények. Ipariskolai kinevezések. Ipartanácsi kinevezés. Iparfelügyelői kinevezések. Uj egyesület. Uj munkáltató szövetség. Uj hetivásár. Vásáráthelyezés. Pótvásár. Különfélék. WVekerle a szakszervezetekről és a sztrájkról. Két uj ipari főfelügyelő. Kováts Emil dr. A végrehajtási novella a képviselőházban. Iparfelügyelet Boszniában. Halálozás. A kikészitési eljárás előnyei. Az első épitőmesternő. Az iparügyek csoportosítása az osztrák kereskedelemügyi minisztériumban. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség napirendje. A magyar vegyészek érdekében. Becsületsértési per valótlan értesítése miatt. Német munkáltatók szervezkedése 1907- ben. Osztrák iparbirósági döntések. A postatakarékpénztár 1907-ben. Magyarország és a londoni kémiai kongresszus. A vitatkozás módjáról. A munkaközvetítő intézetből. II. Egyesületi élet. Első segély a gyárakban. III. Értesítések. Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. Dunagőzhajózási Társaság. IV. Hirdetések. A kiállítási ügy rendezésének kezdete. Sokszor foglalkoztunk már lapunk hasábjain a kiállítási ügy rendezésével és kezdeményezésünk első nagy eredménye a kiállítási központ megalakulása volt. Ez a központ az összes, hivatott tényezők közreműködésével megkezdette a kiállítási ügy rendezésének nagy részletmunkáját és e téren is már szép eredményt ért el. Nem célunk bírálatot mondani azokról a részletesen és körültekintő gonddal kidolgozott és a hazai ipar, mezőgazdaság és közművelődés közérdekeit szemmel tartó szakvéleményekről, melyeket a központ minden fontosabb kérdésben a kereskedelemügyi miniszter úrnak adott; de konstatáljuk, hogy megragadta figyelmünket az a szertelenség, amely a vidéki kiállítások rendezése körül lábra kapott, főleg az a mohóság, melylyel a legkisebb kiállítások is rávetették magukat a kormány anyagi támogatására. És ez a támogatás még helyén lett volna, ha a kiállítás rendezői csak kis mértékben jelét adták volna a gyakorlati érzéknek, melyet ilyen kiállítás rendezése körül okvetlenül tanúsítani kell. Mert kiaggatni egy pár csizmát, beállítani egy kis bútort, feldíszíteni a falat hímzett kendőkkel, kitűzni egy nemzeti zászlót, ez még nem kiállítás, ebből soha senkinek haszna még nem volt és nem is lesz. Tudunk esetet, hogy egyes vidéki kiállítási intézők, oly kiállítások számára, amelyek szőröstől-bőröstől legfeljebb 300 korona költséget emészthettek, ezreket kértek a kereskedelemügyi miniszter úrtól. Ezeket az állapotokat tette szóvá a kiállítási központ, amikor a múlt hónap folyamán a következő előterjesztést intézte a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Nagyméltóságú miniszter úr! Folyó évi április hó 25-én 35.808 VII/C. sz. a. kelt nagybecsű leirata alapján kiállítási központunk munkabizottsága a békéscsabai kisipari és háziipari kiállítás ügyében a következőkben fejtette ki álláspontját: A békés megyei kisipari és háziipari kiállítás eszméjét pártolásra és úgy erkölcsi, mint anyagi támogatásra érdemesnek tartjuk és e szempontból melegen ajánljuk a kereskedelemügyi miniszter úr ő Nagyméltósága figyelmébe; ez alkalomból azonban egész általánosságban felhívjuk ő Nagyméltóságának figyelmét arra, hogy ilyen vidéki kiállításoknál oda kellene hatni, hogy a rendezőség még a legszerényebb építkezésekbe se bocsátkozzék.