Magyar Ipar, 1928 (49. évfolyam, 1-24. szám)

1928-03-20 / 6. szám

MAGYAR IPAR Az Országos Műszaki Egyesület tagjainak nagy ér­deklődése mellett tartotta meg XXVIII. évi rendes köz­gyűlését, melyen az évi beszámolón és zárszámadásokon kívül ismertették az illetékes minisztériumhoz intézett felterjesztéseket is. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tiszteletbeli taggá választotta Beck Jenőt, a Müller test­vérek rt. vezérigazgatóját, Faller Mihályt, a BESZKÁRT műszaki főfelügyelőjét és dr. Keleti Kornélt, a dr. Keleti és Murányi vegyészeti gyár vezérigazgatóját. A tiszt­újító választások eredménye: Elnök: Kemény Lajos ve­gyészeti gyáros, ügyv. elnök: Mike Béla főmérnök, al­­elnökök: Végh Ödön és Pillisch Károly, továbbá igazgató: Szunyogh Géza, főtitkár: Bartos Aladár, jogtanácsos: dr. Wehner József, az ügyvédi kamara titkára, jegyző: Thurzó Rezső, a Műszaki továbbképző tanfolyam elnöke, Jelsoviczky Géza kir. tanácsos, felsőipariskolai igazgató, Építőipari Szemle. Ezzel a címmel a Vállalkozók Lapja szakmellékletet indított, helyet akarván adni a minden aktualitástól mentes szakközlemények számára. Az „Építőipari Szemle“ főszerkesztője Lakatos Mihály, szerkesztője Óriás Zoltán oki. mérnök, főmunkatársai és nagyszámú munkatársainak gárdájában az építőipar min­den ága legkiválóbb szakemberek által van képviselve. A márciusi szám 32 oldal terjedelemben és alábbi tarta­lommal jelent meg: Jobbat olcsóbban. — A modern lakó­házépítés eredményei a stuttgarti „Weissenhof-Siedlung“ tükrében. — A belvizek lecsapolása, tekintettel a talaj­­nedvesség szabályozására. — Homokforma a betonáru­­gyártásnál. — „Klinker“-homlokzatok N­émetországban. — Betonozás öntőtornyok segítségével. — Kisebb szak­­közlemények. Iparjogvédelem. Szakkérdések és Feleletek. — Szakirodalom. — A Vállalkozók Lapja szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapest, VI., Podmaniczky­ utca 27. A részletüzlet kérdése. A pénzünk stabilizálása, óta ismét igen jelentékeny szerepet játszik gazdasági életünkben a részletüzlet, különösen ennek újabban fej­lődött csoportja, a csoportos részletüzlet. Ennek az el­adási módszernek barátai és ellenségei éles harcban ál­lanak egymással és ez arra késztette az OMKÉ-t, hogy az ankéten foglalkozzék a kérdéssel. Az ankét 15-én vette kezdetét Székács Imre alelnök elnöklete mellett. Az előadói tisztet Gonda Hugó, dr. György Ernő, az OHE igazgatója, dr. Hajdú Miklós, a Tudakozódó Egyesület vezérigazgatója vállalták el. Az ankéten, amelyre a társegyesületek is meghívták az Országos Iparegyesüle­tet, Hauswirth Ödön alelnök és dr. Naményi Ernő he­lyettes igazgató képviselték. A szerencsi ipartestület állásfoglalása az aggkori biztosítás kérdésében. A szerencsi ipartestület behatóan foglalkozott a munkások aggkori biztosításáról szóló törvényjavaslattal és határozati javaslatot fogadott el, amelynek értelmében a biztosítás díjai teljes mértékük­ben a munkásokra lennének hárítandók és a munkaadó teljesen mentesittessék a díjfizetéshez való hozzájáru­lás alól. A vendéglők stb. utcán át való árusítása. A mi­niszter az 1927. évi 73590. XI. számú rendeletével sza­bályozta a régóta vajúdó buffet-kérdést, a következő rendelkezésekkel: 1. A vendéglő, korcsma stb. céljaira szolgáló helyi­ségekben fűszerkereskedést, vagy csemegekereskedést gyakorolni nem szabad. 2. Azon iparos, ki a jelen rendelettel egyidejűleg étkezés céljára üzletében egyszersmind fűszerkereske­dést óhajt űzni, ezt köteles bejelenteni a rendelkezés életbelépését követő nyolc napon belül az elsőfokú ipar­hatóságnak, amelyben megjelöli, hogy ezután fűszerke­reskedést, vagy kifőzőipart óhajt folytatni. 3. Vendéglőkből, kávéházakból, stb., szóval a kifő­zésből utcán át szódavizén, ásványvizén, péksütemé­nyen kívül csak oly italok és élelmiszerek árusítása en­gedhető meg, amelyeket az illető üzletben állítottak elő. Nem esik az első bekezdésben foglalt korlátozások alá cukorféléknek és száraz cukrászsüteményeknek ut­cán át történő árusítása, valamint a tejnek, aludttejnek, tejfölnek, túrónak és vajnak az élelmiszerüzletek nyit­­vatartására megállapított idő alatt utcán át történő árusítása, továbbá oly megrendelés foganatosítása, amely egy több személyre szóló és túlnyomórészben az illető üzemben elkészített ételekből álló reggelinek, ebédnek, uzsonának, vagy vacsorának házhoz szállítá­sára irányul. Kivétel továbbá a rendelkezés alól a vas­úti és hajózási állomásokon történő árusítás. Azokat a berendezési tárgyakat, amelyeket úgy a fűszer- és csemegekereskedésekben, valamint a kifőző­iparban láthatunk, mérleg, sonkavágógép, a kifőzőipar­ban csupán oly helyiségekben szabad tartani, amelye­ket a vendégek nem látogatnak. A vendéglők, kávéhá­zak és kocsmák vendégek által látogatott helyiségeiben a közönség kiszolgálására szánt ételadagokat, csak üvegszekrényben, vagy üvegbura alatt helyezhetik el. A vendéglők stb., kávéházak kirakatait tilos oly módon berendezni, hogy a közönség körében azt a látszatot keltse, hogy az illető üzem fűszer- vagy csemegekeres­kedő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási ható­ságnak, mint a rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a kereskedelemügyi miniszter bíráskodik. A rendelet 1928. évi március hó 1-én lépett életbe. Kiadótulajdonos: AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET. A kiadásért felelős : DÁLNOKI-KOVÁTS JENŐ.­ ­

Next