Magyar Ipar, 1928 (49. évfolyam, 1-24. szám)
1928-03-20 / 6. szám
MAGYAR IPAR Az Országos Műszaki Egyesület tagjainak nagy érdeklődése mellett tartotta meg XXVIII. évi rendes közgyűlését, melyen az évi beszámolón és zárszámadásokon kívül ismertették az illetékes minisztériumhoz intézett felterjesztéseket is. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel tiszteletbeli taggá választotta Beck Jenőt, a Müller testvérek rt. vezérigazgatóját, Faller Mihályt, a BESZKÁRT műszaki főfelügyelőjét és dr. Keleti Kornélt, a dr. Keleti és Murányi vegyészeti gyár vezérigazgatóját. A tisztújító választások eredménye: Elnök: Kemény Lajos vegyészeti gyáros, ügyv. elnök: Mike Béla főmérnök, alelnökök: Végh Ödön és Pillisch Károly, továbbá igazgató: Szunyogh Géza, főtitkár: Bartos Aladár, jogtanácsos: dr. Wehner József, az ügyvédi kamara titkára, jegyző: Thurzó Rezső, a Műszaki továbbképző tanfolyam elnöke, Jelsoviczky Géza kir. tanácsos, felsőipariskolai igazgató, Építőipari Szemle. Ezzel a címmel a Vállalkozók Lapja szakmellékletet indított, helyet akarván adni a minden aktualitástól mentes szakközlemények számára. Az „Építőipari Szemle“ főszerkesztője Lakatos Mihály, szerkesztője Óriás Zoltán oki. mérnök, főmunkatársai és nagyszámú munkatársainak gárdájában az építőipar minden ága legkiválóbb szakemberek által van képviselve. A márciusi szám 32 oldal terjedelemben és alábbi tartalommal jelent meg: Jobbat olcsóbban. — A modern lakóházépítés eredményei a stuttgarti „Weissenhof-Siedlung“ tükrében. — A belvizek lecsapolása, tekintettel a talajnedvesség szabályozására. — Homokforma a betonárugyártásnál. — „Klinker“-homlokzatok Németországban. — Betonozás öntőtornyok segítségével. — Kisebb szakközlemények. Iparjogvédelem. Szakkérdések és Feleletek. — Szakirodalom. — A Vállalkozók Lapja szerkesztősége és kiadóhivatala. Budapest, VI., Podmaniczky utca 27. A részletüzlet kérdése. A pénzünk stabilizálása, óta ismét igen jelentékeny szerepet játszik gazdasági életünkben a részletüzlet, különösen ennek újabban fejlődött csoportja, a csoportos részletüzlet. Ennek az eladási módszernek barátai és ellenségei éles harcban állanak egymással és ez arra késztette az OMKÉ-t, hogy az ankéten foglalkozzék a kérdéssel. Az ankét 15-én vette kezdetét Székács Imre alelnök elnöklete mellett. Az előadói tisztet Gonda Hugó, dr. György Ernő, az OHE igazgatója, dr. Hajdú Miklós, a Tudakozódó Egyesület vezérigazgatója vállalták el. Az ankéten, amelyre a társegyesületek is meghívták az Országos Iparegyesületet, Hauswirth Ödön alelnök és dr. Naményi Ernő helyettes igazgató képviselték. A szerencsi ipartestület állásfoglalása az aggkori biztosítás kérdésében. A szerencsi ipartestület behatóan foglalkozott a munkások aggkori biztosításáról szóló törvényjavaslattal és határozati javaslatot fogadott el, amelynek értelmében a biztosítás díjai teljes mértékükben a munkásokra lennének hárítandók és a munkaadó teljesen mentesittessék a díjfizetéshez való hozzájárulás alól. A vendéglők stb. utcán át való árusítása. A miniszter az 1927. évi 73590. XI. számú rendeletével szabályozta a régóta vajúdó buffet-kérdést, a következő rendelkezésekkel: 1. A vendéglő, korcsma stb. céljaira szolgáló helyiségekben fűszerkereskedést, vagy csemegekereskedést gyakorolni nem szabad. 2. Azon iparos, ki a jelen rendelettel egyidejűleg étkezés céljára üzletében egyszersmind fűszerkereskedést óhajt űzni, ezt köteles bejelenteni a rendelkezés életbelépését követő nyolc napon belül az elsőfokú iparhatóságnak, amelyben megjelöli, hogy ezután fűszerkereskedést, vagy kifőzőipart óhajt folytatni. 3. Vendéglőkből, kávéházakból, stb., szóval a kifőzésből utcán át szódavizén, ásványvizén, péksüteményen kívül csak oly italok és élelmiszerek árusítása engedhető meg, amelyeket az illető üzletben állítottak elő. Nem esik az első bekezdésben foglalt korlátozások alá cukorféléknek és száraz cukrászsüteményeknek utcán át történő árusítása, valamint a tejnek, aludttejnek, tejfölnek, túrónak és vajnak az élelmiszerüzletek nyitvatartására megállapított idő alatt utcán át történő árusítása, továbbá oly megrendelés foganatosítása, amely egy több személyre szóló és túlnyomórészben az illető üzemben elkészített ételekből álló reggelinek, ebédnek, uzsonának, vagy vacsorának házhoz szállítására irányul. Kivétel továbbá a rendelkezés alól a vasúti és hajózási állomásokon történő árusítás. Azokat a berendezési tárgyakat, amelyeket úgy a fűszer- és csemegekereskedésekben, valamint a kifőzőiparban láthatunk, mérleg, sonkavágógép, a kifőzőiparban csupán oly helyiségekben szabad tartani, amelyeket a vendégek nem látogatnak. A vendéglők, kávéházak és kocsmák vendégek által látogatott helyiségeiben a közönség kiszolgálására szánt ételadagokat, csak üvegszekrényben, vagy üvegbura alatt helyezhetik el. A vendéglők stb., kávéházak kirakatait tilos oly módon berendezni, hogy a közönség körében azt a látszatot keltse, hogy az illető üzem fűszer- vagy csemegekereskedő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint a rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a kereskedelemügyi miniszter bíráskodik. A rendelet 1928. évi március hó 1-én lépett életbe. Kiadótulajdonos: AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET. A kiadásért felelős : DÁLNOKI-KOVÁTS JENŐ.