Magyar Jogász, 1880 (5. évfolyam, 1-147. szám)
1880-02-14 / 36. szám
miniszter parlamenti felelősségével kellő összhangba hozható. Mire a miniszter válaszában megjegyzi, hogy míg az ily bizottság a bírák függetlenségének megóvására igen jótékony hatással lenne, miután az csak „votum consultativum“-mal lenne felruházva, a parlamenti felelősségbe átalában nem ütköznék s hogy ennélfogva legközelebb eszközlésbe veendi a bizottság kinevezését. A törvénykezési szemlében Ternovszky Bélaszéki biró a kisebb polgári peres ügyek mezején folytatja sovány böngészetét és Bosnyák László árvaszéki ülnök tartozik a gyámi törvény köréből padolt szobában. Utóbbi különösen Dr. Nagy Árpád és Zlinszky Imrével polemizálva kisüti, hogy a gondnokságnak szükségképens követelménye, hogy az egyén vagyona zár alá vétessék, de valamely vagyon zár alá vétele még nem föltételezi az egyén személyes joggyakorlatának korlátozását, különösen nem akkor, midőn a zárlatnak is csak a vagyon egy részére van helye. Pénzügyi törvényhozásunk. II. Ismerkedjünk meg mindenekelőtt a jelzett törvényjavaslatok lényegével is. A legfontosabbnak, mely a földtehermentesítési kötvények kisorsolásáról szól, rövid tartalmú következő: 1. §. A pénzügyminiszter fölhatalmaztatik, hogy a magyar s erdélyi földtehermentesítési kötelezvények eddigi törlesztési terveinek föntartása mellett az ezen törlesztési tervekben alapul fölvett tőkeösszegen túl kibocsátandó, mintegy 23 millió 700 ezer p. forint (osztrák értékben 24.885.000) névértékű földtehermentesitési kötvényeket szintén az emlitett törlesztési tervekben kitűzött idő alatt és pedig a magyarországi kötvényeket, amennyiben az 1867. évi sorsolási záradékkal nincsenek ellátva, 1897. okt. 31-én; amennyiben pedig az 1867-diki záradékkal ellátva vannak, 1907. évi okt. 31-éig, végre az erdélyi kötvényeket 1916-ik junius 30-ig, egyenlő félévi kamat és tőke törlesztési járadékok alapján megállapítandó törlesztési póttervek szerint törleszsze. 2. §. A törlesztés módját megállapító eddigi rendeletek, melyeknek értelmében a sorsolási záradékkal el nem látott magyarországi kötvények félévi sorsolás és teljes névérték szerinti beváltás útján, a magyarországi záradékos és az erdélyi kötvények pedig felerészben félévi sorsolás és teljes névérték szerinti beváltás, felerészben pedig tőzsdei vásárlás útján törlesztendők. Az eddigi törlesztési tervekbe fölvett kötvénymennyiségekre nézve azonban továbbra is érvényben tartatnak oly módosítással, hogy a tőzsdei vásárlásra csak annyi pénz fordíttassék, amennyi a vásárlás útján törlesztendő kötvénymennyiség beszerzésére szükségeltetik, illetőleg még a kibocsátandó mintegy 23.700.000 pg. frt. erejéig. 3. §. Az 1. §-ban említett földtehermentesítési kötvények beszerzése czéljából az évenkint törlesztendő földtehermentesítési kötvények névértékesítéséből befolyó pénzösszeg évenkint az államköltségvetésbe, mint bevétel, az államadósságok fejezetébe veendő fel. 4. §. Az első §-ban említett módon nem fedezhető tőketörlesztési részlet, úgy a kötvények kamatainak, valamint az alsórendű papság részére megállapított tizedkárpótlási járadékoknak, nemkülönben a földtehermentesítési alapok kezelési költségeinek és egyébb kiadásainak fedezetéül a törvény által megállapított földtehermentesítési adópótlék szolgál. 5. §. E törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter és belügyminiszter bízatnak meg. Hogy mennyire tarthatatlan a jelen törvényjavaslat, kitetszik abból is, hogy az illető pénzügyminiszter úr, csaknem évszázadot tűz ki a földtehermentesítési kötelezvények törlesztésére, mely rémítő hosszú időtartam alatt nemcsak a kármentesítendő s már különben is derangeírozott osztály, hanem maga a nemzet is végpusztulásra juthat. Nem helyeselhetjük továbbá az ezen törvényjavaslatban már előzetesen kikötött börzei pénzbeváltásra vonatkozó indemnyut annál kevésbé, mert ez a kötvények árfolyamát nemcsak örökös hullámzásban fogná tartani, hanem azok értékét csaknem megsemmisíteni. Ez okoknál fogva mi kívánatosnak tartjuk, hogy e szóban levő svatcban nem egésséges alapon nyugvó törvényjavaslat mielőbb a halotti kamarába helyeztessék, amire a pénzügyminiszter úrnak f. é. január 31-én tett nyilatkozata szerint jogosult kilátásunk is van. Vegyes közlemények. Kinevezés. Kulin Ödön a s. a. újhelyi, Róth Gergely a pancsovai tszékhez birákká, Fodor Napoleon a sztropkói, Török Lajos az abádszalóki jbirósághoz járásbirákká, Augusztics Antal a féöri, Juschitz Károly a verseczi, Tichy Mihály a hódsági jbirósághoz albirákká, Kimkó Ede ügyészszé a a beregszászi ügyészséghez, Tribalszky János II. oszt. számtisztté, Kamner Károly III. oszt. raktári tisztté. Áthelyezés. Illyasevits Elek nyírbátori járásbiróa n.-károlyi, Chudovszky József zsolnaibiró pedig a trencsénibirósághoz. Az ügyvédi kamarákból. A nagyszebeni ügyvédi kamara Weprich János és Markovich János erzsébetvárosi ügyvédeket lajstromába folytatólag fölvette. Ingók foglalása: Grosz Ignácz és n. e Csernán, Risztics Miklós e. Temesvárit, Weinberger Hermina e. S. Zinán, Hirsch Julia e. T. Becsén, Gottse halk Victor e. Domonyikom, Zachariás Ferencz e. N. Enyeden, Szücsy Ferencz és n. e. Kis- Várdán, Polták Vilmos e. Pacsán, Nyujtó Hermina e. Kis-Várdán, Leitner Ignácz e. Debreczenben, Kis János e. Szegeden, Nagy István e. Nyíregyházán, Budai Béla e. Várpalotán, Hartmann Kain e. Csaholyban, Schwartz Sámuel Breeten (Buda, országutcza). Örökösök idézése. Kosznács József, Takács Katalin és Szölösy János ö. (pozsonyi tszék), Vattai Bartha Andor ö (pestvidéki tszék), Györök János és Ürge Katalin, Vojnits (pancsár) Vidák, Purchard Antal, Újvári Katalin, Kovács Katona János, Lázár Ágnes, Birkás István, Molnár Zsuzsánna, Pancsics Máté, Tölgyesi József és Zeity Máté, Sinkovits Katalin, Balázs József és Somogyi Anna ö. (szabadkai tszék), Tulok Zsigmond, Háry Ádám, Ivánek János, Schreiner András, Bakos István és Frayer Dániel ö. (szombathelyi tszék), Pintye István, G- Nagy Sándor, Fortos János, Nyikita János és id Huszti István ö. (sz.-németi tszék), Szirbován Nikos n és Luka Koszta ö (temesvári tszék), Szabó Gergelyné ö (kolozsvári tszék), Szabó András ö (zilahi tszék), Ring Rebeka ö. (nyíregyházi tszék), Weisz Karola ö. (lőcsei tszék), Zell Henrik ö. (brassói tszék). Gondnokság Krampf Mária n.-szebeni lakos ell elmebetegség miatt. Idézés: Skuta Elek (kalocsai tszék), Steinfeld Ernő (n.-kikindai tszék), özv. Hofbauer Máténé (szabadkai tszék), Illők György ör. (sz.-csehibiróság). Csőd. Jankovics Aladár füri lakos ell. (komáromi tszék). bej. márcz. 8. 9. 10. perügyelő s id. tömeggondnok Szabó György, Berey Gyula rudai keresk. (dévai tszék) csődje megszűnt. Pályázat: Ácspalléri állomás (nagyági bányamű), csendőri állomás (Sopronmegyei, hivataltiszti állomás (kabolapojáni kohóhivatal). (A „Budapesti Közlöny“ 35. számából.) Agassiczió. Bírói körökben az a hir van elterjedve, hogy Bónis Samu elhalálozása folytán a legfőbbitélőszéken megürült tanácselnöki helyre Péchy Tamás jelenlegi közlekedési miniszter neveztetnék ki. Pólya József, Barsmegye szeretett alispánja, volt országgyűlési képviselő I. 1880. évi február 12-én meghalt. Azon jellemrajzokban, melyeket a semmitőszéki birákról közlöttünk, azt állítottuk, hogy a semmitőszék kitűnő bírája Babos Kálmán ur főispán volt, holott nevezett biró ily állást sohsem foglalt el. Az átalános népszámlálás megbeszélése ügyében a kereskedelemi minisztériumban tanácskozmányok tartatnak. „A magyar magánjog mai érvényében az elmélet s gyakorlat igényeire való egyenlő tekintettel“ czímű munka első kötete, mely az átalános részt foglalja magában, megjelent. Irta Dr. Herczegh Mihály bpesti tud. egyet. ny. rendes jogtanár, köz- s váltó-ügyvéd stb. A munka ára 3 frt. Ajánljuk e kitűnő, páratlan munkát olvasóink figyelmébe. Kapható minden könyvárus utján. Fegyelmi tárgyalás volt ma dr. 10 órakor a legfőbbitélőszék fegyelmi bírósága előtt. Égető László magyar-csékei körjegyző feljelenté Erdélyi Péter ottanibírót a minisztériumnál, hogy durván és sértőleg szidalmazta a minisztereket s átalában részéről igen durva bánásmód követtetik. Ennek folytán a nagyváradi kir. ügyész az előleges nyomozást s vizsgálatot teljesítette is, a vádpontokat formulázta s 7 büntethető cselekményt számlál föl vád inditványában. A vádpontok a következők: 1) 1878. decz 31-én szolgabirói határozat kíséretében 4 frt. 38 krral terhelt levél átvételét durva káromkodással megtagadta és a kézbesítőt elutasította. 2) Ezen határozat utólagos átadása alkalmával Hannó Lajos jegyzősegéd ellen durva magaviseletet tanúsított és a kézbesítendő levelet visszadobta neki. 3) Hogy G y e n e Flore nevezetű vizsgálat alatt álló egyént mellbe lökött. 4) üzeni ez Mitrut vizsgálat alatt arczul ütötte, másik vizsgálat alatt álló egyéni csendlegényével megpofoztatott s hajánál fogva megczibáltatott azért, mivel nem akart kedve szerinti vallomást tenni. 5) Hogy a miniszterelnököt, minisztereket, úgy az összes községhivatalnokokat sértőleg szidalmazta. 6) Andró Péter 13 éves fiút könnyű testi sértés miatt vesszaütésre ítélte s az ítéletet rajta végre is hajtatta .) Miklós Rába Tógyer nevű egyént a kihallgatásnál pofon ütött s csendlegénye által hajánál fogva megczibáltatott. A kir. tábla, mint elsőbiróság az első vádpont alól vádlottat fölmentette s az utóbbi 3 pontra nézve találta vétkesnek s feddésre ítélte. A mai tárgyaláson a m. kir. legfőbbitélőszék fegyelmi bírósága a kir. tábla ítéletét annyiban változtatta meg, hogy vádlottat a 7-ik vádpont alól is fölmentette, s igy csak az 5. és 6 vádpontokra nézve találtatott vétkesnek s rászólásra ítéltetett. A bekebelezett bérleti jog végrehajtásig lefoglalható az osztrák legfőbb stélőszék 6379/879. sz. a. hozott határozata értelmében, mert a p. t. k. 320. §-a szerint az adós minden haszonélvezete s igy az ingatlannak bérletére szóló is, végrehajtás tárgyát képezi. Az a merénylő (Otero), ki a spanyol király és királynéta múlt évben pisztolylyal lőtt, halálra ítéltetett a madridi királyi palota törvényszéke által. Otero lelki állapota megvizsgáltatván, az orvosok odanyilatkoztak, hogy szellemi képessége teljes birtokában van, habár értelme nincs is egészen kifejlődve. Csak az egyik orvos nyilatkozott oda, hogy a merénylő nem képes megkülönböztetni a jót a rosztól, tehát nincs erkölcsi érzéke. Azt hiszik, hogy a királyné, tekintve a bűnös fiatal korát (20 éves), megkegyelmeztetését fogja ajánlani a királynál. Döntvények. Az ügyvédi kamara valamely ügyvéd ellen biróilag megállapított birság behajtása végett végrehajtást eszközöltetvén, az abban fölmerült végrehajtói költség fizetésére nem kötelezhető. (Semmitőszék 20840 879.) A budapesti ügyvédi kamara, Beálló Anastáz ügyvéd ellen 25 frt birság behajtására végrehajtást eszközöltetett. A monoritbiróság 1879. évi 4906. sz. végzésével a foganatosított végrehajtást jóváhagyta s a felmerült újabb költséget 3 frt 20 krban állapította meg, utasítván végrehajtató kamarát, hogy azon költséget a végrehajtónak végrehajtás terhe mellett fizesse meg. A kamara semmi panaszára, a semmitőszék a neheztelt végzést e részben megsemmisítette, mert az ügyvédi kamara azáltal, hogy a bíróilag marasztalt ügyvédtől beszedendő bírság összegének hováfordítását határozta meg, végrehajtata féllé nem vált, miután azon meghatározás az Ügyv. rendt. 106 §-ban reáruházott mulhatlan kötelességet képez, melynek hivatalos felhívás folytán tett teljesítéséből őt semmi anyagi felelősség sem terheli. Ebből következik, hogy végrehajtó megállapított költségeit csak a végrehajtást szenvedő félen veheti meg. Az, hogy a hitelező egyenes adós örököseit perbe nem idéztette, azokat, kik mint az egyenes adósért jótállást vállalt, készfizetői kezes örökösei vonattak perbe, nem jogosítja arra, hogy az egyenes adós örököseit, mint szavatosakat perbe idéztessék. (Semmiteszék 22164 879) Miskolczi takarékpénztár, özv Szarka Jánosné és társai e. 178 frt iránt a miskolczi járásbíróságnál sommás pert folytatott, melyben alperesek, kik mint az egyenes adósért készfizetői kezességet magukra vállaló fél örökösei vonattak perbe, az egyenes adós örököseire, mint szavatosakra hivatkoztak. A bíróság 1879. ápr. 2- 2001. sz. végzésével annak helyt nem adott. Alperesek semmi panaszt adtak be. A semmitőszék azt elvette, mert azon körülmény, miszerint felperes az egyenes adós örököseit perbe nem idézte, érdemleges kifogás alapjául szolgálhat ugyan, de alpereseket, kik mint az egyenes adósért jótállást vállalt készfizető kezes örökösei vonattak perbe, nem jogosítja arra, hogy az egyenes adós örököseit mint szavazásokat perbe idézzék.