Magyar Jövő, 1944. december (43. évfolyam, 5857-5877. szám)

1944-12-01 / 5857. szám

■ Előfizetési árak: u »isjssöís Államokban, Canadá&íá, Mexicoban, Cub&ban, Délameriká­­sgn övre 5 U S, dollár, félévre S dollár, három hónapra I1.7E **** írná® ára, 3 cent — (New Tori városában egy évre 7 dollár, félévre 13.50, negyedévre 2 dollár. Subscription Bates: dftÄ, Canada, So. America, Mexico, Cuba * dollar* one year, 8 dollar« six months, $1.7i three months. Slagle copies 2 cents. (Id New York ®ity 1 dollars one year, *3.50 nix months, J dolláré three months) w Bacovd Cl*» Metta* May 10, 1640. *t tha Post Off!« of Nov, York N. under tit® Act &i Mur^b 8, 32'?9”. / HUNGARIAN DAILY JOURNAL Published dally except, Sunday, Monday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL PUBLISHING CO. Published at 413 East 14th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-6575 "Editor : Dr7 JOHNGYETVAÍ szerkeszti" Manager: S. RÁKOSI ügyvezető A magyar bűnösök fokozott felelőssége Tragikusan meghosszabbodik Magyarország aggóniája. Most már hón­okra kinyúlt a rettentő helyzet, hogy Magyarország is hadszíntérré vált, hogy Magyarország ma­radt az utolsó vazallusa egész Európában Hitleréknek. Hó­napok óta pusztulnak magyar városok, falvak. Hónapok óta kell figyelnünk összeszoruló szívvel, napról-napra a hadihí­­reket Magyarországból. Városok dőlnek romokba, ahol test­véreink, rokonaink vannak. Ki adja, mi történt velük. Ta­lán nagy részük hajléktalan marad a télre. Tudjuk, hogy a nácik mindenükből kifosztották őket. Maguk a nácik és ma­gyar árulók lövik romokká a városokat, robbantják föl a hi­dakat, vasutakat, Budapest épületeit, gyönyörű hídjait visz­­szavonuló útjukban. Mindennek a szörnyűségnek régen véget lehetett volna vetni Mint véget vetettek a románok, bolgárok, finnek. Csak Magyarország árulói tartották Hitler mellett és ezzel ka­tasztrófában az országot. Esztelenül és gaztettesen, mert hiszen semmi reményük többé a győzelemre nem lehet. Ott tartotta Horthy, ott tartja most a Szálasi banda. A szovjet seregeknek és a Szövetségeseknek nem maradt más hátra, mint kemény és véres harcok útján városról-városra föl­szabadítani a gaztettesek uralma alól Magyarországot. Nagy­része már fölszabadult. De a többi részén még mindig a náci és magyar bűntettesek vannak és úgy látszik, össze akar­ják romboltatni az egész országot, hogy nyomorult ural­mukat és életüket néhány héttel meghosszabbítsák. Büntettük napról-napra fokozódik. Büntetésüknek ezzel kell majd arányban lennie. Amilyen elvetemedetten vitték pusztulásba az országot, olyan alaposan kell kiirtani ennek a bűntettes uralomnak valóban még a csíráját is. Sajnos, nemcsak Magyarország tényleges pusztulása lesz az ára ennek a gaztettnek, hanem a következmények is egyre súlyosabbak lesznek Magyarországra nézve. Attól rettegtünk mindig, hogy ha Magyarország a végsőkig kitart Hitlerék mellett, ha megvárja Hitlerék összeomlását, anél­kül, hogy otthagyná őket. Magyarországot a Németország­hoz hasonló elbírálásban részesítik a náci Németországgal. Ez következett be, ha a magyar nép az utolsó pillanatok­ban még maga nem cselekszik. Még mindig nem adtuk föl erre a reményt. De nem adhatjuk föl azt a föllebbezésünket sem a Szö­vetségesekhez, a világ közvéleményéhez, hogy a magyar nép a maga egészében nem lehet bűnös, ne büntessék őt Hitlerék­­kel és a magyar hazaárulókkal együt. Ennek a pernek, volt népünk szörnyű, tragikus perének" érveit odatártuk már részben és oda kell majd még tárnunk a szabad világ köz­véleménye elé. STETTINIUS Ahogyan Cordell Hull személye és politikája jelentette magát az Egyesült Államokat az egész jelenlegi világhelyzet­ben, ugyanazt fogja jelenteni az új külügyi államtitkár, Stettiius is. Jó és biztató értelemben, ha politikájuk a világ többi részének, az­­ egész emberiségnek egyetemes érdekei­vel és céljaival esik egybe, rossz és nyugtalanító értelem­­, ha attól eltérne Amerika és a világ többi részének emes érdekei azonosak a legnagyobb feladatokban, valaha hárultak Amerikára és az emberiségre, minél­­ban legyőzni a fasizmust, erre összefogni a szabad , biztosítani a tartós békét és erre a célra is össze­­összetartani a világ szabad nemzeteit. Ez ma min­den zét külpolitikájának alapvonala. Hull, a konzervatív volt tenessei bíró hozzánőtt ehhez a nagy feladathoz. Politikájának alapja a Szövetségesek egy­sége volt háborúban és békében. Roosevelt egész messzelátó politikájában jobbkezet talált Hullban. De hisszük, hogy jobbkezet talált Stettiniusban is. Min­den eddigi megnyilatkozása, amióta Hull helyett tényleges külügyi államtitkár volt, erre mutatott. Követi ugyanazt a vonalat, amit követett Hull. Ha mérték volt Hullra nézve például Hitlerék és Argentina fasiszta kormányának gyű­lölete ellene, mérték Stettiniusra Argentina “félelme” Stet­­tiniustól. Ahogyan megnyugtató volt Amerika és az emberiség jövő sorsára nézve Roosevelt elnök újraválasztása, meg­nyugtató Stettinius külügyi államtitkársága arra nézve, hogy Roosevelt külpolitikája változatlanul folytatódni fog. MEGJELENT! MÁR KAPHATÓ! A Magyar Jövő új nagy KÉPES NAPTÁRA Szebb és tartalmasabb, mint valaha Rendelje meg most, míg a készlet tart! Ára 60 cent. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily JournaH A szovjet és a Németország A porosz militarizmus és nem a német nép kiirtása a szovjet célja A nagyvilág előtt kevéssé ismeretes az a tény, hogy Moszkvában a Szovjetorosz Tudományos Akadémia sta­tisztikusok és szociológusok százait foglalkoztatja, akinek a munkájuk abból áll, hogy tudományos alapon, a feldol­gozott hiteles okmányok, je­lentések és statisztikák alap­ján állapítsák meg Németor­szágnak­ a háborúban való bűnrészességét és a szovjet­nek a háború utáni Németor­szággal való állásfoglalását. Ezen tudós társaság kutatása az 1919-ben kötött versaillesi békénél kezdődik el és csak akkor végződik be,­­amikor Berlinben, az Egyesült Nem­zetek hadseregfőparancsnok­sága előtt a német hadsereg vezetősége aláírja a fegyver­szüneti feltételeket. A fegyverszüneti feltételek A Londonban székelő Euró­pai Tanácsadó Bizottság ké­szíti elő a németeknek adott fegyverszünet feltételeit.­­ Ezen feltételeknek négy leg­fontosabb pontja így hang­zik: 1. A német kormánynak és a német hadsereg főparancs­nokságnak el kell ismernie, hogy a német haderők elvesz­tették a háborút. 2. A német hadsereget, lég­erőt és hadiflottát le kell sze­­­relni és az Egyesült Nemze­teknek kell kiszolgáltatni mindennemű hadfelszerelési cikket. 3. Az összes katonai véd­­műveket le kell rombolni és a német hadiüzemeket fel kell oszlatni. 4. Az Egyesült Nemzetek fentartják maguknak a jogot arra, hogy további politikai, katonai és gazdasági követe­lésekkel léphessenek fel Né­metországgal szemben. A fegyverszüneti feltételek­ből a háborús bűnösök kiada­tásának kérdése azért maradt ki, mert ezek ügyét az ugyan­csak Londonban székelő Hábo­rús Bűnösökkel Foglalkozó Bizottság kezeli. Az orosz vélemény az, hogy a bűnösö­ket a bűntettük elkövetésé­nek helyére kell visszavinni és ott átadni a törvényszék­nek. A háborús bűnösök kér­désével azonban a Szovjet is foglalkozik a Moszkvában székelő Háborús Bűntetteket Vizsgáló Bizottság keretén belül. Szovjet körökben erős vissz­hangra talált Churchill mi­niszterelnöknek azon kijelen­tése, hogy az Atlantic Char­ter, amely a háború utáni ha­­tárkiigazítások ellen foglalt állást, nem vonatkozik Né­metországra. Az új lengyel határ Egy nagy amerikai hetilap moszkvai munkatársa, akinek alkalma volt a Lengyel Fel­szabadító Bizottság elnöké­vel, Edward Boleslaw Osubka- Morawskival beszélni, lapjá­nak azt a tudósítást küldte, hogy a Lengyel Felszabadító Bizottság igényt tart Kelet- Poroszországra. Osubka-Mo­­rawski szerint Lengyelország magába fogja foglalni Szilé­zia nagy részét egészen a Neisse folyóig, attól északra az Odera folyó mentén egész a Balti tengerig, Stettin ki­kötővárosát is beleértve. Eugene Tarle, a Szovjet Tudományos Akadémia tag­ja, egyik legkimagaslóbb kép­viselője annak a szovjet­orosz szellemi iránynak, mely nem hisz a német területi in­tegritásban. Szerinte Német­országot csak oly módon le­het ártalmatlanná tenni, ha legyengítik Poroszországot. A német imperialista­ törek­vésekben ugyanis mindenkor a poroszok jártak elölje. Min­den valószínűség még van tehát arra, hogy a­­ hábo­rú után Poroszország elveszti azokat a lengyel területeket, ahol a porosz militaristák ge­nerációkon keresztül sanyar­gatták a lengyeleket. A szovjetorosz hivatalos állásfoglalás, mint azt Stalin marsai beszédében leszögez­te, hogy se Németországot, se­­ a német népet nem lehet és nem szabad elpusztítani, ha­nem a porosz militarizmust kell kiirtani. A hivatal a szovjetorosz vélemény őszin­teségéről másfél év után ma­ga Von Paulus német marsal, aki Stalingrádnál esett orosz fogságba, is meggyőződött és olyértelmű nyilatkozatot adott ki, hogy Hitler elűzése után békés és barátságos viszony fog megteremtődni a német és a szovjetorosz népek kö­zött. A Moszkvában alakult Szabad Német Bizottság ve­zetője, Erich Weinert, ugyan­csak barátságos viszonyt jó­sol a két nép között a náciz­mus kiirtása után. A német kártérítés A Szovjet nem tűzte ki cé­lul a német kiirtását, ellen­ben a nácik által orosz terüle­ten történt pusztításokért kártérítést kíván. Jelenlegi német pusztítások okozta kár összegét 400 billió dollárra becsülik és mivel Németor­szág évi jövedelme a legjobb gazdasági esztendőben, 1942- ben, 40 billió dollárt tett csak ki, csupán a szovjetben tett kár megtérítésére 10 eszten­dőn keresztül az egész német nép minden jövedelmét rá kellene fordítani. Ez a megol­dás lassú és alig kivihető. Ellenben felmerült az a terv, hogy kisebb náci bűnö­zőket, akiknek a száma mil­liókra rúg, a szovjetorosz te­rületen véghezvitt náci rom­bolások újjáépítésére fogják. A sok millió orosz, aki éle­tét vesztette a náci orvtáma­dás idején, a sírjából többé vissza nem jön. A szovjet céljai tehát, kettős, a háború okozta károk helyreállítása náci munkaerővel és biztosí­tása annak, hogy a jövőben Németország ne indíthasson egy újabb orvtámadást a szovjet ellen, amely családok millióit viszi a sírba és az emberiség fejlődését a legsö­tétebb középkorba veti visz­­sza. SCIEL CANAL KIEL ROSTOCK­ BREMEN,­­­ELBE­R-J. HANOVER GERMANY ■ LEIPZIG . ODER R I I INSTULA­R pr WARSAW POLAND CZECHO SLOVAKIA. CALAISTka HUE • I PARIS VERDUN FRANCE DIJON I BELFORT SWITZ. STUTTGART tJUREMBERG^ ?MUNICH§ AUSTRIA BUDAPEST 4 .HUNGARY _____a» MANNHEIMs§& kWVW iTRIERj ^LUXEMBURG AACHENj e§EI COLOGNE BELG. » DUESSELDORF ,KÖNIGSBERG, A háború utáni Németország. A Rajna vidékét (1) Franciaország igényli. Bajorországot (2) Ausztria kapja meg. Hollandia német határvidéket (3) kap kár­pótlásul a németek által elöntött területekért. Keletporoszország (4) és Pomeránia (5) lengyel fenhatóság alá kerül. MŰKÖDNEK AZ ARGENTIN PARTIZÁNOK Az argentin ezredesek dik­tatúrája ellen egyre nagyobb ellenállási mozgalom van mű­ködésben. Nyílt harcra ugyan nem került a sor az argentin fasiszták és a partizánok kö­zött, azonban a partizánok úgy szabotázzsal, mint ötle­tes propaganda trükkökkel munkálkodnak az ezredesek kormánya ellen. Az elmúlt hetekben egy na­pon Buenos Aires arra éb­redt, hogy a Casa Rosada, az argenti elnöki palotától kezd­ve a középületekre és a házak falaira egy rejtélyes kéz a­ 35-ös szám­ot festette fel olyan nagyra, hogy messziről is meg lehetett látni. A bue­­nos­ airesi automata telefono­kon a Libertad (Szabadság) telefonközpont hívója ez a két szám. Mikor Argentínában az ez­redesek kormánya vette át az uralmat,­­a fasizmus meg­kezdte a tombolást. Az ar­gentin cenzúra figyelme min­denre kiterjedt. Még Roose­velt beszédét sem volt szabad az argentin lapoknak leközöl­ni, annak dacára, hogy egy­­ évvel ezelőtt az argentin saj­tó nem ismerte a cenzúra fo­galmát. A demokrácia szava azonban nem némult el. El­rejtett nyomdákban, rossz papíron, de megjelenik a sza­bad sajtó, amely a kormány legféltettebben őrzött titkait leplezte le. A demokratikus érzelmű argentínai tisztában van az­zal, hogy a nagy fegyverke­zés csak egyet eredményez­het — háborút. Tehát Sza­botálják az újonnan meg­szervezett hadiüzemeket. És az argentin ellenállási moz­galom olyan eredményeket December 1, 1944 Az elsülyedt St. Lo anyahajó törhetetlen lelkű katonái a mentőhajó fedélzetén. Hajójuk a Fülöp szigetek körüli tengeri csata folyamán sülyedt el. Ezek a fiúk még sok galibát fognak okozni a “tiszteletreméltó” japánoknak. ♦ LEVELEK* Kritizálja a szőrmemunkások győzelméről hozott hírünket Tisztelt Munkástársak!­­ Tekintetel arra, hogy én is szőrmemunkás vagyok, így tehát megragadom az alkal­mat, hogy pár sorban néze­temnek adjak kifejezést ak­kor, mikor önök az utcáról fölvett, üres, semmitmondó pletykát publikálnak. Ha nem tévedek, e hó 18-án megjelent egy cikk a lap első oldalán: “A szőrmemunkások nagy győzelméről”. A gyermek meg se született és már meg­adták a nevét. Győzelem! Mi­­nekünk, szőrmemunkásoknak, a papíron mindig győzelmünk van. Már május vagy június­ban is győzelmünk volt. Csak a munkaadók nem akarták el­ismerni a Labor Board dön­­té­sét. Akkor hát hol volt a győzelem? És ne felejtsék, munkástársak, mi február óta vajúdunk, mint a borjazó te­hén. Akkor hol van a győze­lem? Az, aki önöknek vitte ezt az üres Far Market plety­kát, hogy tudhatta ő a győ­zelmet, mikor még a munka­adók nem is kapták meg a union vezetőnktől a Board döntését. Mellékelek egy röplapot, mely elég magyarázatot ad önöknek ahhoz, hogy az a győzelemtudósítás nem áll­hatja meg a helyét, különö­sen akkor, mikor csak ma lesz a gyűlés. És ma fog el­dőlni a nagy győzelem. A jövőre való tekintettel, kérem önöket, ha jön egy ilyen álhír, aminek bizonyíté­ka nincs, dobják a papírko­sárba. Vagy ha szóbelileg hozzák, utasítsák vissza. Ad­dig, míg valami munkásügy teljes bizonyítékot nem nyújt önöknek, húzzák rá a nemtö­rődömség fátyolát. Ne ve­gyék rossznéven a kritiká­mat, de be fogják önök is látni, hogy a kritikám helyén való.. Mert hogy a kis szen­tekbe lehetett a győzelmünk két héttel azelőtt, mikor csak ma fogják tudtunkra adni a Manhattan Centerben, hogy ugyan mit ad a Labor Board nekünk munkásoknak és mit vesz el. És­ mit ad a munka­adóknak, őtőlük majd bizto­san nem vesz el semmit. Vagyok ,munkástársi üdvöz­lettel: Goldschmidt Ede. (Először is köszönetemet fejezem ki a levél írójának, hogy vett magának fáradsá­got e fontos munkáskérdés­ben hozzánk beírni s vélemé­nyét kifejezni. Igazán örül­nénk, ha­ olvasóink minden más kérdéshez is ily határo­zottan szólnának hozzá. Ami magát a szőrmemun­kások győzelmét illeti, az a véleményünk, hogy Gold­schmidt Ede túl szigorúan kritizál bennünket. Azt a hírt a november 18-iki szá­munkban hivatalos informá­ció alapján írtuk meg. Az Egyesült Államok hivatalos kormányközege, a War Labor Board helybenhagyta a szőr­memunkások évtizedes köve­telését, az egyheti vakáció és a munkáselbocsájtás ügyé­ben. Ez nem volt “utcáról föl­szedett hír”, ez nem pletyka, ez tény, ez hivatalos kor­mánydöntés volt. Azt, hogy a szőrmeipari munkaadók szer­vezete, az Associated For Coat & Trimming Manufac­turers, Inc., meg fog vadulni és Sewell Averyt, Montgo­mery Ward ,munkásfaló elnö­két fogja majmolni és szem­be fog szállni Amerika kor­mányával, azt, bocsásson meg a levélíró, mi, november 18-án nem tudhattuk még. Lehet, hogy a munkaadók felebbez­­ni fognak a Legfelsőbb Tör­vényszékig, de miként Avery, úgy ők is el fogják veszteni perüket. Mi most is azt állítjuk, hogy a War Labor Board döntése igenis győzelem volt a szőrmemunkások részére és a union és a­­felvilágosodott közvélemény együttműködése révén ezt a győzelmet a szőr­memunkások hamarosan kon­krét formában is élvezni fog­ják. — Deák Zoltán). ért el, hogy még a kormány is megijedt. A koncentrációs tábor fog­lyait ugyancsak a partizánok­­szöktetik meg Uruguayba, a­hol még mindig tiszteli a nép a demokráciát. Az argentin földalatti moz­galom egyre nagyobb ará­nyokat ölt. És ha tervük si­kerül, egy általános sztrájkot szerveznek meg, amikor a 80 százalékban demokratikus ér­zelmű argentin nép minden egyes tagja abbahagyja­­ a munkáját és nem kezd el új­ra dolgozni, amíg Perron ez­redes és fasiszta társai ki nem takarodnak az argentin politikai életből. Hajóveszteség WASHINGTON.— A Szö­vetségesek jelentik, hogy a háború tartama alatt össze­sen 5758 hajót vesztettek 22,161,000 tonna tartalom­mal. Orosz dicséret a Szövetségesekről MOSZKVA. — A Red Star nagy cikkben magasztalja a Szövetségesek légi offenzí­­váit a nácik ellen a nyugati fronton. Aki Rommelt megölte? SANTA ANA, Calif. — A hadsereg hivatalos körei vizs­gálják annak lehetőségét, hogy Harold O. Miller, ame­rikai pilóta gépfegyvertüze ölte meg Rommel náci tábor­nokot július 24-én. Miller repülőjével egy náci vezér­kari autót fedezett föl és gépfegyverezni kezdte. Utá­na jelentették, hogy Rommel megsebesült és sebeibe bele­halt. How hard can ^oy hit ? You don’t have to be a husky six-footer to be able to hit our mortal enemies an awful wallop! Every dollar you put into War Bonds hurts the Japs —hurts ’em badly! So—buy at least one extra $100 War Bond for the 6th War Loan—today! YOUR COUNTRY IS STILL AT WAR-ARE YOU?

Next