Magyar Jövő, 1946. március (45. évfolyam, 44-65. szám)

1946-03-01 / 44. szám

2 209 (CTtKAGYAÜ Published Daily, except Sunday, Monday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL PUBLISHING CO. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 Editor:: Dr. JOHN GYETVAI, szerkesztő Manager: SÁNDOR RÁKOSI, ügyvezető Subscription Rates: USA, Canada 6 dollars one year, $3.50 half year, $2.00 three months. So. America, Mexico, Cuba 8 dollars on year, $4.50 half year, $2.50 three months. Europe, Australia, Africa, Palestina, etc., $10.00 one year, $6.00 half year, $3.50 three months. New York City $7.00 one year, $4.00' half year, $2.50 three months. Entered as Second Class Matter May 10, 1943, at th ePost Office of New Ynrk, N. Y. under the Act of March 3. 1879. A német monstrumot érintetlenül meghagyták alapjaiban úgy az amerikai-angol meg­szállási zónákban, mint kicsempészett óriási gazdasági bá­zisát a semleges országokban, mondja Russel A. Nixon, az európai Amerikai Katonai Kormányzat egyik polgári veze­tő tagja súlyos vádjában, amit a Szenátus Kilgore bizott­sága előtt emelt hivatalosan. ’’Tragikusan megengedjük, mondja Nixon, hogy Német­ország megőrizhesse külső gazdasági bázisát egy harmadik világháborúra.” A német monstrum-gyárakat, köztük a Farbenindus­­triet, a potsdami egyezmény és Truman elnök határozott utasítása ellenére, nem szerelték le. Érintetlenül hagyták alapjaikban a többi nagy náci gyárakat is az angol-amerikai megszállási zónákban. Megakadályozták azt, hogy a kicsem­pészett német vagyonokat lefoglalják a semleges országok­ban, így S Svájcban, Portugáliában, Spanyolországban és Argentínában. Közel 3 ezer millió dollárnyi ez a vagyon, amelyet most szabadon fordíthatnak új háborús előkészü­letre. Tették mindezt összeesküvésszerűen, megtörve a pots­dami határozatokat és kikapcsolva a Szovjetuniót. Megakadályozták azt, hogy a Szovjetunió a potsdami határozatok értelmében megkapja kártérítés fejében a leszerelendő német gyárak gépeinek egy részét. De sokkal messzebb is mentek ebben az összeesküvésen: céljuk az volt, hogy az alapjaiban érintetlenül hagyott náci Német­országot beleillesszék a nyugati blokkba a Szovjetunió ellen. Mint Nixon mondja, az egész világon szabadon szaladgálhat­nak a náci ügynökök seregei, lázasan készítve az új hábo­rút. Ugyancsak ő állapítja meg, hogy 100.000 Gestapo­­ügynök, mint háborús bűnös ellen mit sem tesznek. Nixon szerint U. S. State Department volt benne ebben a játék­ban, nagyrészt Truman elnök tudta, vagy akarata ellenére. Ezek után érthetőbb az is, hogy miért vetették el töb­bek­ között a Szovjetunió azon javaslatát is, hogy regisztrál­ják az összes háborús bűnösöket, köztük a Gestapo bűnö­seit, oszlassák fel a reakciós katonai alakulatokat, tisztítsák ki Európát a fasiszta és háborús bűnös hulladékoktól, tele­pítsék vissza az országaikba a lengyel, jugoszláv és egyéb reakciós hadseregek tagjait s adják ki a háborús bűnösö­ket az illető országoknak, amelyek ellen a bűnt elkövették. De érthető ezek után még világosabban az is, hogy nemcsak a gyarmatokon, hanem Európában is nemzetközi reakciós erők veszélyeztetik súlyosan a tartós békét, demo­kráciát s készítik lázasan az új háborút. Viszont érthető az is, ha úgy a Szovjetunió, mint a szabad emberiség nyugta­lanul követeli ezen reakciós erők végleges likvidálását s a béke, demokrácia védelmére az egész szabad emberiség, a gyarmati népekkel együtt kész lesz­ a végsőkig menő harcra. Spellman Francóhoz ment a kardinálisok titkos gyűlése után Rómából. Amig más kardinálisok legalább a látszatot őrizték s óvakodtak elmen­ni a római spanyol követség bankettjére Rómában, Spell­man, amerikai kardinális oda is elment s most egyenesen Madridban fog tárgyalni a fasiszta Francoval. Hogy miről fog tárgyalni, nem tudhatjuk. Annyit je­lentettek, hogy a pápától is levelet visz Franconak. Nem állnak egyelőre rendelkezésre más tények, csak a római kar­dinálisok, köztük Mindszenty magyar kardinális nyílt harci üzenete a magyar demokrácia ellen s magának a pápának “intése” a Szovjetunió ellen. ’’Kerülte“ ugyan, mondotta a pápa, a nácik “bátorítását” a Szovjetunió megtámadására 1941-ben, de nem is szólt ellene, hallgatólagosan jóváhagy­ta s most azt jelenti be, hogy “nem hallgathat tovább, ha a keresztény civilizáció kerül kockára.” Amikor Hitlerék ve­szélyeztették azt súlyosan, akkor az ellen nem tett semmit. Most ki ellen szól az intés, ha nem a Szovjetunió ellen? — Hiszen nyíltan is megnevezi a Szovjetuniót. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy lázas munkában vannak az egész világon a volt náci ügynökök és nemzetközi reakciós erők, a “harmadik világháborúra” a legtöbb ügynök közül jelenleg is Spanyolországban működik Argentínán kívül, 3 ezer millió dollárnyi kicsempészett náci vagyon fölött rendelkezve, akkor elképzelhetjük, miért ment Spell­man tárgyalni Francóhoz. És Spellmant emlegetik az új pápának. A többit min­den gondolkodó ember elképzelheti. Az égő cirkusz elitéltjei HARTFORD. — A Ring­­ling Bros. and Barnum cir­­­­kusz két igazgatója,­­Smith és Aylesworth az 1944-es cir­­kuszégés után gondatlanság­ból okozott emberölésért ka­pott börtönbüntetését leülte és kiszabadult. Négy másik elitélt társuk,.még tavaly töl­tötte ki büntetését,­­ , Veszélyben forog a bevándorlási kvóta WASHINGTON.­A House Committee on Immigration and Naturalization most tár­gyalja a Gossett Bill-t. A lé­nyege e törvényjavaslatnak az az intézkedés, amely a fennálló bevándorlási kvótát 50 százalékkal akarja csök­kenteni a következő tíz évre. A bizottság hangulata azt mutatja, hogy a javaslat kedvező fogadtatásra fog ta­lálni, hacsak nem lesz erős ellenzéke. A javaslat tárgya­lása február 28-ig és szükség esetén még a következő hé­ten is tartani fog. Ha valamely egyesület meg­bízottakat kíván küldeni ?A tárgyalásra, tanácsos azok neveit közölni az illetékes tisztviselőkkel, Walt M. Bes­­terman-nal, Committee on Immigration and Naturaliza­tion, House of Representative Washington, D. C. Ha valamely egyesület nem képes megbízottat küldeni, nyilatkozatot küldhet Hon. John Lesinsky-nek, a bizott­ság elnökének. Páris szovjet búzát akar PÁRIS. — Leon Blum Amerikába készül pénzért és búzáért, ugyanakkor a fran­cia kormány e­l­h­a­tározta, hogy a Szovjetuniótól is kér 250,000 tonna búzát. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) Vallásszabadság A Vörös Hadsereg a legteljesebb vallásszabadságot biztosította.— Miért “lázad” most Mindszenty és áll szellemileg fasiszta tünte­tések élére? — A földreform és az óriási püspöki, hercegprímási vagyonok, ezer holdak. A Mindszenty ügy nagyon aktuálissá avatja a Christian Science Monitor egy febr. 13-iki budapesti tudósítását, amelyben R. H. Markham többek között ezeket írja: ’ BUDAPEST, febr. 13. — Magyarország köztársasági elnöke egy protestáns lelkész. Ezt megelőzőleg miniszterelnökségi állam­titkára egy katolikus lelkész volt, aki egy­ben a magyar-szovjet békeszerződés egyik aláírója is volt. A közoktatásügyi miniszté­rium egyik legmagasabb vezetője szintén egyházi ember. “Ezeket a tényeket szimbolikusoknak le­het tekinteni arra nézve, hogy a jelenlegi magyar kormány a legkiterjedtebb vallási szabadságot mennyire biztosítja, a szovjet hadsereg égisze alatt, amely szövetséges megszálló hadseregként van Magyarország­ban. Sem a szovjet hatóságok, sem a magyar marxisták, akik jelentékeny befolyást gya­korolnak, nem korlátozzák az egyházak ta­nítási szabadságát vagy egyéb tevékenysé­gét, sőt ellenkezőleg, bizonyos mértékben még fokozták is ezt az egyházi szabadsá­got.” Mi fáj hát az egyháznak? Ezek megállapítása után mintegy azt a kérdést veti fel az amerikai tudósító, hogy mi fáj hát Mindszentyéknek és megállapítja, hogy a földreform fáj legjobban, különösen azoknak, akiknek a legnagyobb birtokaik, ezerholdjaik vannak. (A földi kincsek nyug­talanítják hát a krisztusi szeretet magas hirdetőit is.) Viszont a magyar nép így gon­dolkozott, mint Mr. Markham írja tovább: “A magyar nép sok vezetője azonban úgy érezte, hogy nem volt az demokratikus, amikor a hatalmas (egyházi) intézmények hatalmas vagyonnal rendelkeztek s annak útján döntő szerepet játszhattak a közvéle­mény kialakításában, sőt túl a nemzet kon­trolján, önrendelkezéssel bíró külön intéz­mény (állam az államban.(Szerk.) lettek. Éppen ezért a néptömegek között tekintélyes hangulat volt a mellett, hogy a nagybirtok­kal együtt az egyházi birtokokat is odaad­ják a népnek. Viszont az egyházi vagyonuk­nak a nép tulajdonába való adása távolról sem jelentett a vallás ellen irányuló akciót. Már csak azért sem, mert az egyes parochi­­ák, plébániák megtarthattak elég bőven földet a plébánosok és iskolák eltartására is. Másodszor az egyházi birtokok szekularizá­cióját távolról sem kísérte a legkisebb bán­tása sem az egyházaknak, vagy semmiféle vallás elleni hangulat. Rendkívüli figyelem az egyházak iránt ’’Bár több hadsereg ment át Magyarorszá­gon s bár nagy harcok folytak területén, s közben nagy társadalmi átalakulás is folya­matba került, ténylegesen minden egyház, mint olyan, sértetlen maradt. . .’’Egy kitűnően informált katolikus pap maga mondotta nekem, hogy a Vörös Had­sereg egyenesen külön rendeletet adott ki az egyházak, templomok kímélésére, ameny­­nyire ez csak lehetséges a csaták hevében. És külön rendeletben proklamálta a bevonu­lás után a vallási szabadság biztosítását. És hangozzék bármilyen különösen ma, de az a tény, hogy maguk az egyházak, templomok harangzúgással üdvözölték a Vörös Hadse­reget. És ezeknek a templomoknak és egy­házaknak kétharmada római katolikus volt. M­ért támad hát Mindszenty? “Ezzel szemben magasrangú egyházfők, különösen a római katolikus egyház herceg­­primása, Mindszenty József súlyos politikai implikációkkal mond gyakran beszédeket. “Legutóbb­­azon a bizonyos vasárnapon, amikor Mindszenty beszéde nyomán és an­nak éltetésével fasiszt tüntetés indult el Budapest utcáin — Szerk.) Szent Margit em­lékünnepe alkalmából prédikációjában az élezte ki, hogy a jelen idő és Szent Margit korszaka közt nagy hasonlatosság van. — Akkor dúlták a tatárok Magyarországot. S azt állítva, hogy a katolikus egyház volt akkor is a hatalmas tényező, amely megmen­tette Magyarországot s kihangsúlyozva az egyház mai szerepét is, a hercegprímás sem­mi kétséget nem hagyott hallgatóiban az iránt, hogy milyen magatartást tanúsít a jelenlegi megszállókkal szemben. (A ’’meg­értő” tömeg nyomban meg is kezdte a fa­siszta tüntetést. ( Szerk.) ”Egy másik alkalommal, Újév napján a hercegprímás éppen ilyen erős hangú be­szédet mondott a materializmus, a hatósági hatalom ellen, tiltakozva magyar (háborús bűnösök) letartóztatása és a svábok hitelep­i­­té­s ellen. (Mindszenty maga is német­­származású és eredeti neve Prehm József volt. — Szerk.) *Befejezésül megjegyzi még Mr. Mark­ham, hogy bármilyen különösnek hangoz­zék, a Szovjetunió és a megszálló szovjet se­reg vált az egyházak, különösen a kisebb egyházak védőjévé, amelyeknek alapítói Amerikából mentek Magyarországba. Cik­két ezzel zárja Mr. Markham: ’’Összefoglalva azt lehet mondani, hogy bár a magyar egyházak szenvedtek veszte­ségeket a háború alatt (ki nem­ szenvedett) s szenvedtek a földreformok útján is, magát a vallásszabadságot sem a szovjet megszálló seregek, sem a helyi marxisták nem ve­szélyeztették.” Az erdélyi magyarok vagyonát, személyi biztonságát nemcsak nem veszélyezteti senki, hanem maga a demokratikus román kormány védi azt gon­­an. Erre nézve adott ki határozott nyilatkozatot a Groza­­kormány. Hogy olyan hazug hír, miszerint Erdélyben veszélybe került volna a magyar kisebbség személyi és vagyoni biz­tonsága, csak jellemző a reakció patkánymunkájára, amely lázas akcióba lépett és irredenta kampányt kezdett a cseh­szlovák-magyar tárgyalásokkal kapcsolatban is. A kelet­­európai egyes felszabadult országok demokráciája és a Duna-völgye békéje, baráti egyetértése ellen irányult ez a patkánymunka, így remélték a magyar, román, vagy cseh­szlovák és jugoszláv reakciós és fasiszta maradványok rob­bantani Kelet-Európa új demokratikus rendjét s a maguk uralmának restaurációját. Az új irredentizmus lett volna arre egyik bázisuk. Nem sikerült irredenta robbantásuk a magyar-cseh­szlovák kérdésben, nem fog nekik sikerülni egymás ellen uszítani a demokratikus Romániát, Jugoszláviát és Magyar­­országot sem. Nemcsak az illető országok demokráciái elég erősek egyenként ennek a merényletnek visszaverésére, hanem még erősebb lesz közös összefogásuk a Duna-menti demokráciák biztosítására, békés és baráti legjobb viszony megteremtésére egymás között. S ennek egyik alapját, a kisebbségi kérdések demokratikus megoldását nemcsak Románia, Jugoszlávia viszik a teljes megvalósulás felé, ha­nem mint az utóbbi hírek mondják, teljes baráti megegye­zés van útban Csehszlovákia és Magyarország közt is a magyar és szlovák kisebbségek kérdésében. A reakciós szemetek lépésről-lépésre vereséget kell, hogy szenvedjenek egész a végső megsemmisülésükig. Árfolyamesés az értéktőzsdén NEW YORK.­­ 1940 má­jus 21-ike óta, amikor Roose­velt kimondta a jelszót, hogy veszélyben az ország, és a ná­ci vadak átlépték a Meuse fo­lyót, ilyen zuhanás még nem volt a tőzsdén, 7 pontos ár­folyameséseket jegyeztek. Az autómunkások nagy tanácskozása DETROIT.­­ Mivel a Ge­neral Motors-al folyó tárgya­lások nem haladnak előre, a CIO a GM valamennyi helyi szakszervezetének képviselőit pénteken és szombaton tar­­t­a­ndó konferenciára hívta egybe Detroitba. March 1, 1946 Meghajtott fővel, félárbocra eresztett lobogóval piketelik a munkások a Peoria & Western R. R. főállomását Peoria, Iliin siskán, tüntetésként orvul lelőtt két mun­kástársuk haláláért. A gyilkosságot a vasút elnöke, George P. McNear által felbérelt orgyilkosok hajtották végre egy fegyveres vonatról, melynek képe alul látható.______ Eckhardt és a múlt Amikor 1938-ban megszavazta a zsidóellenes törvényt és segített elindítani a fasisztáknak milliók lemészárlását. Arról a napokban jelentettünk, hogy Eck­hardt ocsmányul támadta egy washingtoni előadásában a német ellenes magyar és európai ellenállási földalatti mozgalmakat és nyíltan zászlót bontott a Habsburgok és európai reakciós monarchiák mellett. Ez Eckhardt jelenje, föltámadva szinte érintet­lenül a fasiszta múltból. Alább idézzük Eck­hardt fasiszta múltjának egy jelenetét, ami­kor 1938 május 5-én, a Horthy parlament­ben megszavazta a zsidó­ellenes törvényt és ezzel segített elindítani a magyar és né­met fasizmusnak azt a szörnyű pusztítást, amelynek folyamán ártatlan emberek mil­lióit mészárolták le. A budapesti “Haladás” című­ lap írta 1945 december 29-én az alábbiakat és idéz­te a Horthy-parlament jegyzőkönyvéből azt a jelenetet, amikor Eckhardt nagy beszéd kíséretében megszavazta a fasiszta zsidó­­ellenes törvényt. ECKHARDT TIBOR­­- a magyar kis­gazdapárt egykori vezére - az elmúlt na­pokban a new yorki PAX ROMANA nagy­gyűlésen beszédet mondott, amelyben a ke­reszténység nagy feladatairól emlékezett meg. Nem ismerjük a beszéd szövegét, de nem hisszük, hogy Eckhardt new yorki be­szédét is az a szellem hatotta át, amely ab­ból a beszédből árad, amelyet a magyar pártvezér 1938 május 5-én a magyar ország­gyűlés 306 ik ülésén mondott el. A beszéd érdekesebb részei a következőképen szólnak: ECKHARDT TIBOR: . . .T. Ház! És most méltóztassék megengedni, hogy áttérjek a szerintem nagyon feleslegesen két kérdést egy törvényben szabályozni akaró törvény­­javaslatnak II. fejezetére, amely vulgárisan mondva a zsidó javaslatra vonatkozik. Én ezt a javaslatot úgy, ahogy van, elfogadom, úgy magam, mint a pártom nevében. (He­lyeslés és éljenzés a jobboldalon és a közé­pen) és az indokolást egyetlen mondatban tudom összefoglalni: elfogadom azért, mert ez a törvényjavaslat a nemzeti életnek egy szervi baját akarja meggyógyítani. T. Ház! Én nem hunyok szemet a nehéz­ségek, sőt azon áldozatok előtt sem, ame­lyeket ennek a nemzetnek a maga erkölcsi és jogi birtokállományából le kell adnia, hogy ezt a kérdést megoldhassuk................. De ha hipokrízis és cinizmus nélkül beszé­lek, mint ahogyan úgy akarok beszélni és úgy kell, hogy beszéljünk valamennyien (helyeslés balfelől) akkor kérdeznem kell: mi hát az igazság? Igenis, nincs igaza az igazságügyminiszter úrnak, mert a jog­­egyenlőség elvén csorba esik. (Úgy van! Úgy van! Balfelől) ne kendőzzük a kérdése­ket. Az igazság az, hogy a magyar kisebbség­nek talán a legfájóbb áldozata, amelyet eb­ben a kérdésben hozunk, az, hogy a kisebb­ségvédelem tekintetében erkölcsi és jogi ala­punknak bizonyos veszélyeztetése tényleg fennáll. De azt meg kell mondanom t. Ház, ez a veszély csak egy elméleti veszély. (Úgy van jobbfelől), mert hisz húsz esztendő alatt azt tapasztaltuk, hogy ez a jogi lehetőség soha valóságos eredményeket nem hozott. (Úgy van, úgy van! Jobbfelől). Fájó szívvel me­nek le minden olyan jogi és erkölcsi, vaj teszem ki bizonyos támadásoknak, veszé­lyeknek azokat az alapelveket, amelyek a nálunknál sokkal rosszabb életet élő magyar kisebbségek sorsára vonatkozik, de ha ebből a szempontból, vagy akár kizárólag ebből a szempontból vizsgálom a kérdést azt mondom:­­ Meg leszek elégedve, ha az elszakított te­rületen élő magyar kisebbségeknél ugyan­ilyen mértékben érvényesítik a jogegyeni­ség elvét, mint ahogyan mi, magyarok,­it a zsidókérdésben érvényesíteni akarjuk (Élénk helyeslés a jobboldalon.) RUPERT REZSŐ: Ezt majd a magya kisebbségtől kell megkérdezni. Nagyon ve­szedelmes elv! BOCZONÁDI SZABÓ IMRE: Kubiko még lehet zsidó! BUCHINGER MANÓ: Maga sohasem dolgozott még az életben, a napot lopta! ECKHARDT TIBOR: Amikor a magya kormányzat javaslata, amelyet esetleg törvényhozás meg fog szavazni, az 5 száza­léknyi lakosságnak 20 százaléknyi­ érvényi teret biztosít, én ezzel az aránnyal bizon beérném az elszakított területen, ha ilye érvényesülési lehetősége volna a magya­ságnak. T. Ház! Ez a javaslat eleget tesz a k­resztény méltányosság követelményeinek , mert aránylag magas százalékot biztosít­­ elég hosszú időt enged arra, hogy a düh súlyos zavar nélkül sikerüljön!” Eddig a beszéd. Nem hisszük, hogy Eg­hardt ma ismét elmondaná e fenti beszéde Eddig Eckhardt beszéde 1938 május 5-e Budapesten a Horthy-parlamentben. Miután Eckhardt kibontotta régi fasisz­­színeit újra, nem vagyunk benne biztos, hogy nem mondaná-e el ma is ugyanezt beszédet. ­­mdfii-e hogy van Franciaországban egy ki (Troo, Montoire), amely egész mondatok, tud megismételni visszhangjában? hogy megszálló csapataink Japánban rá­hatják a Shoso-t, a kincsek házát, amelybe Japán sok felbecsülhetetlen értékű nemző kincsét tartják — őrizetlenül? (Egy cs szári pecsét zárja le mindössze, de soha ma nem próbáltak betörni oda,­ hogy XII. Károly svéd király, híres lova 14 nap alatt lovagolt Törökországból Poros­országba ( 1,800 mérföld távolságot) - ugyanazon a lovon? hogy Wm. Hook, Covington, Ky., 89 éve 74 éve borbély-­ és még mindig hat napot dí­szozik hetenként?

Next