Magyar Jövő, 1947. május (46. évfolyam, 86-107. szám)

1947-05-15 / 96. szám

2 €7MAGYAR Published Daily, except Sunday, Monday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL ASSOCIATION, INC. ISO East 16th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 Editor: Dr. JOHN GYETVAI, szerkesztő Manager: EUGENE PRAGER, ügyvezető Subscription Rates: tfSA Canada 7 Dollars one year, $4.00 half year, $2.50 three months. So. America, Mexico, Cuba 8 dollars on year, $4.60 half year, $2.50 three months. Europe Australia, Africa, Palestina, etc., $10.00 one year, $8.00 half year, $3.50 three months. New York City $8.08 one year, $4.50 half year, $2.75 three months. Xnt«r«d M Second Clau Matter May 10, 1948, at ti; «Post Office of New York, N. Y. under the Act of March S. 1879. 28$ Büntetjük barátainkat, jutalmazzuk ellenségeinket Acheson külügyi államtitkár Delta, Mississippi­ben mondott beszéde arra vet fényt, hogy mily módon szándé­kozik kormányunk alkalmazni a Truman Doktrínát a világ­­gazdaság és a legyőzött tengelyállamok ipari újjáépí­tése terén. Nem hiába hozta az amerikai sajtó e beszéd hírét azzal, hogy “Amerika újjáépíti a tengelyállamokat”, de valóban ez volt a hír lényege. Marshall és Dulles moszkvai beszámoló beszédeinek szellemében Németország és Japán iparát minél hamarább újjá fogjuk építeni “még négy­hatalmi megegyezés nélkül is.” Más szóval Amerika és Anglia arra az álláspontra helyezkedik, hogy ők rendelkez­nek azon ország iparával, mely egy évszázad leforgása alatt Franciaországot háromszor, Belgiumot, Lengyelországot és Oroszországot kétszer támadta meg, mely pontosan erre az iparra támaszkodva vihette csak ki világpusztító, barbár terveit, mészárolhatta le Európa népeinek tízmillióit. De ez még mindig nem elég. Az amerikai terv, ahogy Acheson beszédében körvonalazva volt, nemcsak a tengely­államok építését, hanem volt szövetségeseink gazdasági bojkottját is kilátásba helyezi. Más szóval ellenségeink ipa­rának újjáépítését minden erőnkkel támogatjuk, barátaink, szövetségeseink iparát, azok újjáépítését bojkottáljuk így festenek a Truman Doktrína gazdasági célkitűzései. Adjuk ehhez hozzá a doktrína katonai rendelkezéseit és kötelezményeit, és akkor megértjük, hogy miért jelentette ki Wallace, hogy ez a politika csak depresszióra, káoszra, forradalmakra és háborúra vezethet. A Segélyakció vezetősége és az Elnökasszony fogadtatása Tildy Zoltánná méltó, a magyarság minden rétegét bevonó fogadtatásának megrendezését nagyban megnehe­zíti a Segélyakció vezetőségének rendkívül önkényes és az első látszatra ellentmondó viselkedése. Egyes városokban, az ünneplés megrendezésére vonat­kozó utasítást Borshy K. György írta alá “a követség fel­kérésére” — minden bizonnyal mint a Segélyakció tótum­­faktuma. Ahol azonban a Segélyakció csoportjai vették kezükbe a kezdeményezést, miként Chicagóban a Dr. Dienes Barnához kiküldött utasítás alapján, ott a helyi Magyar Szövetség odahatott, hogy egymással együttműködő Segélycsoportok helyében sokkal “megbízhatóbb” egyének és csoportok vegyék kezükbe a kezdeményezést. Detroitban, ahol a szépen működő 12. sz. Segélyakció osztályból Borsayék politikai barátai a múltban kivonultak, a Relief for Hungary-val semmi közösséget sem vállaló ú. n. Lelkészi Bizottság vette magára az Elnökasszony “teljes politikamentes fogadtatásának” a megszervezését, miként azt az ottani lapokban Vajda S. Zoltán aláírásával megjelenő felhívás bizonyítja. Rév. Vajda szakértő a “politikamentességben”, mivel ő volt a március 26.-iki u. n. Segélygyűlés összehívója, amelyen Kim Sigler és Újlaki Ferenc vezették a kígyó-béka kiáltást a kommunis­ták, a magyarországi vörös “terror”, a csehek, az oroszok, stb. ellen. A Segélyakció detroiti osztálya joggal kérdezheti, hogy minek az alapján érdemelték ki Vajdáért ezt a mono­póliumot a gyűlés összehívására. A legérdekesebb tünet a Segélyakció szerepével kap­csolatban azonban a new yorki fogadtatás előzménye. Mi­után itt két osztály van, amelyek egymást politikailag “semlegesítik” és Borshyék eddig minden egység meg­teremtésére vezető lépést elgáncsoltak, s mivel a new yorki magyarságban a horthyistáknak nagyon kevés a befolyá­suk, így a washingtoni kamarilla amellett döntött, hogy a fogadtatás a Segélyakció KÖZPONTI IRODÁJÁN keresztül szerveződjék meg... A fenti három látszólag ellentmondó példa természe­tesen egyszerűen megmagyarázható a “politikamentesség” függönyének a felemelésével. Mivel a MŰKÖDŐ osztályok csak a magyarság minden rétegének bevonásával működ­hetnek (a segélyezést szabotáló elemek kivételével), azokat nem­ lehet bevonni, de ahol a helyzet megköveteli, az or­szágos iroda is jó a helyi csoportok teljes mellőzésével a fogadtatás rendezésére. Felhalmozódik a cukor WASHINGTON.­­ A cu­korgyárak képviselői tanács­kozást tartottak a földműve­lésügyi minisztérium megbí­zottjaival, abból a célból, hogy módot találjanak a rak­tárakban felhalmozódó cukor elhelyezésére. A cukorgyárak azt ajánlották, hogy a kor­mány emelje fel az ipari vál­lalatok és az éttermek számá­ra engedélyezett cukormen­­­­­nyiséget. A keleteurópai békeszerető népek bontja A sok beszéd, nyilatkozat, cikk közül, amely Kelet- és Délkelet-Európával kap­csolatban elhangzott, ragadjunk ki egy jel­lemzőt. Walter Lippmann, a Herald Tribune­­ban többek között így határozza meg az­ USA külpolitikájának alapelveit: “A szov­jet hadsereg kivonulása után a kommunis­ták meggyöngülnek. Ez, persze még nem teremti meg a ‘'demokráciát” Kelet-Európá­ban. Ez még nem minden, még nem az egész cipó, de már egy jókora'karéj belőle. (Lásd: Dálnoki Vezessék “minimális és maximális ” céljait.) Másutt így fenyeget: “Egy görög Tito hatalomraj­utását a mi ré­szünkről azonnali katonai intézkedések kö­vetnének.” Őszinte, világos beszéd, amelyet az ismert cselekedetek egész sora erősít meg. Az angolszász nagyhatalmak különösen 1946 nyara óta fokozódó gazdasági és poli­tikai nyomást igyekeznek gyakorolni a ke­leteurópai országokra. A párisi békekonfe­rencián a “szabad dunai hajózás” jelige alatt első­sorban gazdasági terjeszkedésre törekedtek. Amikor ez a terv a Szovjetunió és az érdekelt országok szilárd ellenállása miatt meghiúsult, egymásután intézték a magyarországihoz hasonló célzatú jegyzé­keket Jugoszláviához, Albániához, Romániá­hoz, Bulgáriához és Lengyelországhoz, Csehszlovákiával pedig megszakították a kölcsöntárgyalásokat. Ilyen előzmények után jelentette ki Tito 1947 március 31-én: “A nyugati reakciós, imperialista, hábo­rús uszítókkal szemben kialakult a békesze­rető szomszédos államok szilárd frontja.” A 200 milliós nagy szocialista birodalom a Szovjetunió mellett a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzé­sével a békés népek egy új, hatalmas, 100 milliós tábora alakul ki Szófiától Varsóig a függetlenségüket féltő kis országokból. Az új folyamat középpontjában Jugoszlá­via áll, amely élen járt a fasizmus elleni harcnak és ma példamutató határozottság­gal, öntudattal áll szemben minden új im­perialista kísérlettel. Jugoszlávia kölcsönös barátsági és segélynyújtási egyezményt kö­tött Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Albániával. Ugyanilyen szerződés köti egy­máshoz­­Lengyelországot és Csehszlovákiát, valamint a fenti országok mindegyikét a Szovjetunióval. A volt ellenséges államok, Magyarország, Bulgária, Románia egymás között és győz­tes szomszédaikkal fontos gazdasági és kul­turális egyezményeket kötöttek. Közülök jelentőségükben és terjedelmükben kiemel­kednek a jugoszláv-bolgár, a jugoszláv­­magyar, jugoszláv-csehszlovák, csehszlovák, bolgár és bolgár-román megállapodások, amelyek már a dunamedencei országok nagy újjáépítési terveibe illeszkednek bele. Ma­gyarország Ausztrián kívül minden szom­szédjával, Bulgáriával és Lengyelországgal kötött gazdasági megállapodásokat. A hivatalos kormánykapcsolatok mellett, két esztendő alatt többet fejlődtek a kelet­európai országok közötti népi, barátsági kapcsolatok, mint az elmúlt évszázadokban. A művelődési társaságokon, sportünnepsé­geken, kongresszusokon kívül az egész vilá­gon feltűnést keltett az az áldozatkészség, amellyel az ugyancsak nehéz helyzetben lé­vő valamennyi szomszéd ország legutóbb önzetlenül az élemiszerválsággal küzdő Ro­mánia segítségére sietett. A népek ellentéteire spekuláló háborús uszitók nyugtalanul és elégedetlenül szemlé­lik a keleteurópai országok új fejlődését. Európának azon a részén, amelyet még nem is olyan régen “lőporos hordónak” neveztek, ahol négy évtized alatt négy nagy háború dúlt (két balkáni háború és két világhábo­rú), ahol az áthidalhatatlannak hirdetett cseh—lengyel, magyar—román, jugoszláv —bolgár ellentéteket kihasználva, utoljára Hitler borította lángba az országokat; ma a zavartalan, békés együttműködés légköre allakul ki. A béke ellenségei kezdetben kézlegyintve, a “szláv blokk” és a “szovjet érdekszféra” jelszavának hangoztatásával próbálták el­ütni a dolgot. A szláv blokk hamis meséjét megdöntöt­ték az események, mert az együttműködés­ben egyenrangú félként résztvevő Magyar­­ország és Románia nem szláv ország. A Szovjetunió valóban döntő szerepet ját­szik a béke arcvonal kialakításában. A kelet­európai országokat a Vörös Hadsereg szaba­dította fel, amely nemcsak a külső elnyomó­kat űzte el, hanem segített a népeknek a belső ellenségekkel való leszámolásban is. így kerültek a keleteurópai országok élére jobbára a dolgozó osztályok, a munkások, parasztok és haladó értelmiségiek képvise­lői. Olyan kormányok alakultak, amelyek az országon belül és az országon kívül nem a népek ellentétére spekulálnak, hanem azok békés együttműködését igyekeznek előmoz­dítani. A demokratikus belpolitikát folytató ke­leteurópai országok kormányai nehéz fel­adatot vállaltak magukra, amikor demokra­tikus külpolitikai elképzeléseik megvalósí­tásához láttak hozzá. Évszázadok mestersé­gesen szított ellentéteit, előítéleteit kellett leküzdeniük,a sok fájó emléket kellett elfe­­ledtetniök. Munkájuk elején Dimitrov, Tito, Groza, Bierut talán maguk sem hitték vol­na, hogy rövid idő alatt ilyen óriási ered­ményeket érnek el. Az általuk kezdeménye­zett fejlődési folyamatot kétségkívül meg­gyorsította a külföldről jövő közös imperialista fenyegetés, amely szükségsze­rűen és parancsolólag sürgeti az érdekelt népeket, hogy szorosabbra fűzzék kapcso­lataikat legdrágább közös kincsük, a sza­badság és a nemzeti függetlenség érdekében. Vásárhelyi Miklós (Szabad Szó.) A UE 15 centes béremelést nyert 315 ezer munkásnak A United Electric Radio and Machine Workers 600 ezer tagja közül eddig már 315 ezernek sikerült kihar­colni a 15 centes órabér ja­vítást, jelenti Julius Emspak a szakszervezet pénzügyi tit­kára. A béremelés 119 millió dollárt tesz ki évente. A UE most azon fáradozik, hogy a szervezet összes tagjainak kiharcolja a 15 centes órabér javítást. ---------------­ A new yorki kikötő botránya NEW YORK. — O’Dwyer polgármester bejelentette, hogy I. James Brody helyet­tes kikötőfelügyelőt elbocsá­totta állásából. Mr. Brody ugyanis olyan hajósvállala­toknak is adott engedélyt a kikötők használatára, melyek csak papíron léteztek. James V. Auditore például két ilyen társaságot is képviselt, anél­kül, hogy egyetlen hajónak is a tulajdonosa lett volna. Ha­jója nem volt, de kikötő he­lye volt és ezt kiadva olyan hajósvállalatoknak, amelyek hajókkal is rendelkeztek, így 30,000 dolláron felüli jövede­lemhez jutott. Az új helyet­tes kikötő felügyelő G. Jo­seph Minetti lett. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily ,Journal) --------♦------­ Nagy tűz Coney Islandon NEW YORK. — Hatalmas tűz pusztította el Coney Islandnak egy részét. Az ösz­­szes környékbeli tűzoltókat ide rendelték a tűz oltására. A tűz központja néhány fa­épület, köztük egy szálloda volt. Legalább 6 tűzoltót ke­zeltek a mentők füstmérge­zés ellen. A meleg idő a szo­­k­o­tt­nál nagyobb tömeget csalt ki a szigetre, de ennek ellenére sem haláleset, sem súlyos sérülés nem volt a tűz következtében. A tűz állító­lag egy háromemeletes épü­letben kezdődött, amely ‘Bar’ néven ismeretes a környéken. A Franco ellenes tiltakozó sztrájk megújí­tását helyezte kilátásba a baszk földalatti mozgalom Párisban tartózkodó vezére, Aguirre, ha Francoék nem bocsájtják szabadon a letar­tóztatott többszáz munkást. ----------------­ Német hivatalnokok a válság okai BERLIN.­­ Az amerikai katonai kormányzat földmi­­velés és élelmezésügyi veze­tője a tehetetlen német hiva­talnokokat okozza az élelmi­szerválságért. Szabotálják a Ruhrvidék élelmezését A ruhrvidéki német szak­­szervezeti munkások tiltakoz­tak az ellen a módszer ellen, ahogy az angolok a Ruhrvi­dék élelmezését kezelik. Wup­­pertalban a szakszervezetek jelentették az angol hatósá­goknak, hogy a gáz, víz és elektromos művek munká­sainak 30 százaléka nem je­lentkezett munkára az élelem­hiány miatt. Bajorországban, amely U. S. katonai kontrol alatt van, náci-barát hiva­talnokok tudatosan szabotál­ják az élelem szállítását a vidékről. Baumgartner föld­­mivelésügyi miniszter eldi­csekedett több hivatalnok­nak, hogy ő ellenzi az élelem szállítását a Ruhrvidékre. ----------------­ Románia tagadja a lisztküldést BUKAREST.­­ A román kormány jegyzéket tett köz­zé, melyben tagadja, hogy Románia 400 vagon lisztet küldött volna a Szovjetunió­ba, mint ahogy azt az ameri­kai újságok állították. Adj egy napi bért a Magyar Segély javára! Bányaszerencsétlenség Miskolcon A Miskolc melletti Pereces bányatelepen megrendítő bá­nyaszerencsétlenség történt a múlt péntekről szombatra virradó éjjel. A perecesi Ba­­ross-aknát Perecessel össze­kötő tárnában a munkásokat vivő bányavonat egyik négy­tonnás vaskocsija kisiklott, teljes erővel nekiütődött a tárna falának. A támfalak összetörtek, a tárna ráomlott a vonatra és maga alá temet­te az egyik kocsi utasait. A szerencsétlenség hírére n­y­o­mban megindították a mentési munkát és ennek so­rán kilenc halottat húztak ki az összeomlott tárna omladé­kai közül. Ezek a következők: Moócz Károly bányafelőr, Szalai Ernő főmester, Köves József vájár, Mankis Zoltán csillés, Holli Dezső gépkezelő, Viskei Lajos csillés, Reiter József segédvájár, Kalafusz Sándor csillés. A kilencedik áldozat holtteste a felismer­­h­e­tetlenségig összeroncsoló­­dott, úgy hogy személyazo­nosságát még nem lehetett megállapítani. A szerencsét­lenségnek nincs sebesültje. A rendőrségi vizsgálat folyik, a MASz részéről bizottság száll ki, hogyan történhetett a sze­rencsétlenség és ki az oko­zója. • A perecesi bányakatasz­trófa alkalmából a kormány részvétét fejezte ki a katasz­trófa áldozatainak hozzátar­tozói iránt. A Gazdasági Fő­tanács 25.000 forint azonnali segélyt utalt ki a szerencsét­lenül járt bányászok hozzá­tartozói részére. Halálra ítélték Szálasi soffőrjét A pestvidéki törvényszék által rablás és gyújtogatás bűntette miatt halálraítélt Dunavölgyi Zoltán kegyelmi kérvényét a köztársaság elnö­ke elutasította. A halálos ítéletet két órán belül végre­hajtották.­ A népbíróság halálra ítélte Szokolics Ferenc keretle­gényt, aki a háború alatt több embert megkínzott és agyonlőtt. Szokolics nem ka­pott kegyelmet és így az íté­letet múlt pénteken végre­hajtották.­­ A népbiróság kötél általi halálra ítélte Pá­linkás András háborús bű­nöst, aki Szálasi soffőrje volt. A köztársasági elnök meg­kegyelmezett a halálraítélt Koncz Elek csendőrnyomozó­nak és Lázár Imre tábori csen­dőrnek. Büntetésüket életfogytiglani kényszermun­kára változtatták át. ----------UJ---------­MAGYARORSZÁG­­ * A Négy Nagy ismét tárgyalja az osztrák kérdést VIENNA. — AU. S., An­glia, a Szovjetunió és Fran­ciaország képviselői ismét összejöttek Bécsben, hogy tárgyalják az osztrák béke­­szerződés kérdéseit. A tár­gyalás fő kérdése: az Ausz­triában levő német tulajdon meghatározása és Jugoszlá­via háborús követelései. Ütközet készül Kínában PEIPING.­­ A kinai kor­mány hivatalos hírszolgálata szerint egy hatvanezer főből összeállított kommunista had­sereg támadásra készül Sze­­pingcsal mandzsúriai vasúti központ ellen, mely éppen egy évvel ezelőtt nagy ütközet színhelye volt. Az utolsó je­lentések szerint a kommunis­ták több tartományban előre nyomultak. May 15, 1947 Magyarország 4000 tonna lisztet kap Amerikából A Magyar Vöröskereszt közli: A Magyar Vöröske­reszt most értesül genfi meg­bízottjának, dr. Pörges Ist­vánnak jelentéséből, hogy Magyarország áprilisban és májusban az Emergency Food Council engedélye alapján 4000 tonna lisztet fog kapni. Ezt a jelentős mennyiséget, hat héttel mielőtt bármely más volt ellenséges ország lisztkiutalást kapott volna, megadták Magyarországnak. A lisztmennyiséget Budapest kapja és a szétosztás a köz­­ellátásügyi minisztérium fel­ügyelete mellett jegyrendszer alapján fog megtörténni. . ---------------­ Új állatkertet építenek Budán A főváros közművelődési szakbizottsága a jövő héten tárgyalja az új állatkert megépítésének ügyét. A régi állatkert a Városligetben a háború és ostrom során telje­sen elpusztult. Az épületek erősen megrongálódtak, az állatállomány legnagyobb ré­sze áldozatul esett. A közmű­ve­lődési ügyosztály tervei szerint új állatkertet építe­nek a Budán, a Széher-út és a Budakeszi-út közötti 96 hold kiterjedésű területen. Európai körúton 12 amerikai lapkiadó WASHINGTON.­­ Ro­bert P. Patterson hadügymi­niszter bejelentette, hogy 12 amerikai szerkesztő és lap­kiadó rövidesen egy 30 na­pos európai útra indul a hadsereg égisze alatt. Idejük nagy részét Németországban és Ausztriában fogják töl­teni. RAB: Gondnok úr! Úgy látszom, az Őr­­nek hiába Szóltam, hogy beázik a cel­lám. Tegyen ön valamit. GONDNOK: Jefewts* az újjáépítési miniszternek a 25-ös cetlába.. Kópéra jS­ft. (A napilapok jelentik, hogy a­­pa* Jesstinai bevándorlók vízbe dobják az angol katonákat, akik a partraazál* ráco­ka­t meg akarták akadályom!.) Gnxellén férfiú bethirh !­» Megf­onták a nyugdíját, kegyelmes gróf úr. — Nem baj. Én ingyen is szívesen fúrom a de­­gnokrácia. Harminc vagon szalámi érkezett — Éppen tegnap írtam a Marynek, hogy úgy élünk itt Palesztinában, mint a hal a vízben ... Á, szalámi! Harminc vágón! Ne Örüljön, proli úr, a maga fiz dekája még A Parasztszövetségben PARASZTSZÖVETSÉGI — Micsoda disznóség, Nincs gyümölcs! Ez a de­mokrácia ... — De hiszen márciusban azelőtt sem volt! — De legalább demo­krácia sem volt... Havi CSOPORTJA —­m­erettem, ezt a bakancsot reggel nyolckor és délilőtt tiszatélkor — Szerencs fia ember maga hallja, a többeknél csak fétisenegyig tartott...

Next