Magyar Jövő, 1947. május (46. évfolyam, 86-107. szám)
1947-05-15 / 96. szám
2 €7MAGYAR Published Daily, except Sunday, Monday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL ASSOCIATION, INC. ISO East 16th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 Editor: Dr. JOHN GYETVAI, szerkesztő Manager: EUGENE PRAGER, ügyvezető Subscription Rates: tfSA Canada 7 Dollars one year, $4.00 half year, $2.50 three months. So. America, Mexico, Cuba 8 dollars on year, $4.60 half year, $2.50 three months. Europe Australia, Africa, Palestina, etc., $10.00 one year, $8.00 half year, $3.50 three months. New York City $8.08 one year, $4.50 half year, $2.75 three months. Xnt«r«d M Second Clau Matter May 10, 1948, at ti; «Post Office of New York, N. Y. under the Act of March S. 1879. 28$ Büntetjük barátainkat, jutalmazzuk ellenségeinket Acheson külügyi államtitkár Delta, Mississippiben mondott beszéde arra vet fényt, hogy mily módon szándékozik kormányunk alkalmazni a Truman Doktrínát a világgazdaság és a legyőzött tengelyállamok ipari újjáépítése terén. Nem hiába hozta az amerikai sajtó e beszéd hírét azzal, hogy “Amerika újjáépíti a tengelyállamokat”, de valóban ez volt a hír lényege. Marshall és Dulles moszkvai beszámoló beszédeinek szellemében Németország és Japán iparát minél hamarább újjá fogjuk építeni “még négyhatalmi megegyezés nélkül is.” Más szóval Amerika és Anglia arra az álláspontra helyezkedik, hogy ők rendelkeznek azon ország iparával, mely egy évszázad leforgása alatt Franciaországot háromszor, Belgiumot, Lengyelországot és Oroszországot kétszer támadta meg, mely pontosan erre az iparra támaszkodva vihette csak ki világpusztító, barbár terveit, mészárolhatta le Európa népeinek tízmillióit. De ez még mindig nem elég. Az amerikai terv, ahogy Acheson beszédében körvonalazva volt, nemcsak a tengelyállamok építését, hanem volt szövetségeseink gazdasági bojkottját is kilátásba helyezi. Más szóval ellenségeink iparának újjáépítését minden erőnkkel támogatjuk, barátaink, szövetségeseink iparát, azok újjáépítését bojkottáljuk így festenek a Truman Doktrína gazdasági célkitűzései. Adjuk ehhez hozzá a doktrína katonai rendelkezéseit és kötelezményeit, és akkor megértjük, hogy miért jelentette ki Wallace, hogy ez a politika csak depresszióra, káoszra, forradalmakra és háborúra vezethet. A Segélyakció vezetősége és az Elnökasszony fogadtatása Tildy Zoltánná méltó, a magyarság minden rétegét bevonó fogadtatásának megrendezését nagyban megnehezíti a Segélyakció vezetőségének rendkívül önkényes és az első látszatra ellentmondó viselkedése. Egyes városokban, az ünneplés megrendezésére vonatkozó utasítást Borshy K. György írta alá “a követség felkérésére” — minden bizonnyal mint a Segélyakció tótumfaktuma. Ahol azonban a Segélyakció csoportjai vették kezükbe a kezdeményezést, miként Chicagóban a Dr. Dienes Barnához kiküldött utasítás alapján, ott a helyi Magyar Szövetség odahatott, hogy egymással együttműködő Segélycsoportok helyében sokkal “megbízhatóbb” egyének és csoportok vegyék kezükbe a kezdeményezést. Detroitban, ahol a szépen működő 12. sz. Segélyakció osztályból Borsayék politikai barátai a múltban kivonultak, a Relief for Hungary-val semmi közösséget sem vállaló ú. n. Lelkészi Bizottság vette magára az Elnökasszony “teljes politikamentes fogadtatásának” a megszervezését, miként azt az ottani lapokban Vajda S. Zoltán aláírásával megjelenő felhívás bizonyítja. Rév. Vajda szakértő a “politikamentességben”, mivel ő volt a március 26.-iki u. n. Segélygyűlés összehívója, amelyen Kim Sigler és Újlaki Ferenc vezették a kígyó-béka kiáltást a kommunisták, a magyarországi vörös “terror”, a csehek, az oroszok, stb. ellen. A Segélyakció detroiti osztálya joggal kérdezheti, hogy minek az alapján érdemelték ki Vajdáért ezt a monopóliumot a gyűlés összehívására. A legérdekesebb tünet a Segélyakció szerepével kapcsolatban azonban a new yorki fogadtatás előzménye. Miután itt két osztály van, amelyek egymást politikailag “semlegesítik” és Borshyék eddig minden egység megteremtésére vezető lépést elgáncsoltak, s mivel a new yorki magyarságban a horthyistáknak nagyon kevés a befolyásuk, így a washingtoni kamarilla amellett döntött, hogy a fogadtatás a Segélyakció KÖZPONTI IRODÁJÁN keresztül szerveződjék meg... A fenti három látszólag ellentmondó példa természetesen egyszerűen megmagyarázható a “politikamentesség” függönyének a felemelésével. Mivel a MŰKÖDŐ osztályok csak a magyarság minden rétegének bevonásával működhetnek (a segélyezést szabotáló elemek kivételével), azokat nem lehet bevonni, de ahol a helyzet megköveteli, az országos iroda is jó a helyi csoportok teljes mellőzésével a fogadtatás rendezésére. Felhalmozódik a cukor WASHINGTON. A cukorgyárak képviselői tanácskozást tartottak a földművelésügyi minisztérium megbízottjaival, abból a célból, hogy módot találjanak a raktárakban felhalmozódó cukor elhelyezésére. A cukorgyárak azt ajánlották, hogy a kormány emelje fel az ipari vállalatok és az éttermek számára engedélyezett cukormennyiséget. A keleteurópai békeszerető népek bontja A sok beszéd, nyilatkozat, cikk közül, amely Kelet- és Délkelet-Európával kapcsolatban elhangzott, ragadjunk ki egy jellemzőt. Walter Lippmann, a Herald Tribuneban többek között így határozza meg az USA külpolitikájának alapelveit: “A szovjet hadsereg kivonulása után a kommunisták meggyöngülnek. Ez, persze még nem teremti meg a ‘'demokráciát” Kelet-Európában. Ez még nem minden, még nem az egész cipó, de már egy jókora'karéj belőle. (Lásd: Dálnoki Vezessék “minimális és maximális ” céljait.) Másutt így fenyeget: “Egy görög Tito hatalomrajutását a mi részünkről azonnali katonai intézkedések követnének.” Őszinte, világos beszéd, amelyet az ismert cselekedetek egész sora erősít meg. Az angolszász nagyhatalmak különösen 1946 nyara óta fokozódó gazdasági és politikai nyomást igyekeznek gyakorolni a keleteurópai országokra. A párisi békekonferencián a “szabad dunai hajózás” jelige alatt elsősorban gazdasági terjeszkedésre törekedtek. Amikor ez a terv a Szovjetunió és az érdekelt országok szilárd ellenállása miatt meghiúsult, egymásután intézték a magyarországihoz hasonló célzatú jegyzékeket Jugoszláviához, Albániához, Romániához, Bulgáriához és Lengyelországhoz, Csehszlovákiával pedig megszakították a kölcsöntárgyalásokat. Ilyen előzmények után jelentette ki Tito 1947 március 31-én: “A nyugati reakciós, imperialista, háborús uszítókkal szemben kialakult a békeszerető szomszédos államok szilárd frontja.” A 200 milliós nagy szocialista birodalom a Szovjetunió mellett a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzésével a békés népek egy új, hatalmas, 100 milliós tábora alakul ki Szófiától Varsóig a függetlenségüket féltő kis országokból. Az új folyamat középpontjában Jugoszlávia áll, amely élen járt a fasizmus elleni harcnak és ma példamutató határozottsággal, öntudattal áll szemben minden új imperialista kísérlettel. Jugoszlávia kölcsönös barátsági és segélynyújtási egyezményt kötött Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Albániával. Ugyanilyen szerződés köti egymáshozLengyelországot és Csehszlovákiát, valamint a fenti országok mindegyikét a Szovjetunióval. A volt ellenséges államok, Magyarország, Bulgária, Románia egymás között és győztes szomszédaikkal fontos gazdasági és kulturális egyezményeket kötöttek. Közülök jelentőségükben és terjedelmükben kiemelkednek a jugoszláv-bolgár, a jugoszlávmagyar, jugoszláv-csehszlovák, csehszlovák, bolgár és bolgár-román megállapodások, amelyek már a dunamedencei országok nagy újjáépítési terveibe illeszkednek bele. Magyarország Ausztrián kívül minden szomszédjával, Bulgáriával és Lengyelországgal kötött gazdasági megállapodásokat. A hivatalos kormánykapcsolatok mellett, két esztendő alatt többet fejlődtek a keleteurópai országok közötti népi, barátsági kapcsolatok, mint az elmúlt évszázadokban. A művelődési társaságokon, sportünnepségeken, kongresszusokon kívül az egész világon feltűnést keltett az az áldozatkészség, amellyel az ugyancsak nehéz helyzetben lévő valamennyi szomszéd ország legutóbb önzetlenül az élemiszerválsággal küzdő Románia segítségére sietett. A népek ellentéteire spekuláló háborús uszitók nyugtalanul és elégedetlenül szemlélik a keleteurópai országok új fejlődését. Európának azon a részén, amelyet még nem is olyan régen “lőporos hordónak” neveztek, ahol négy évtized alatt négy nagy háború dúlt (két balkáni háború és két világháború), ahol az áthidalhatatlannak hirdetett cseh—lengyel, magyar—román, jugoszláv —bolgár ellentéteket kihasználva, utoljára Hitler borította lángba az országokat; ma a zavartalan, békés együttműködés légköre allakul ki. A béke ellenségei kezdetben kézlegyintve, a “szláv blokk” és a “szovjet érdekszféra” jelszavának hangoztatásával próbálták elütni a dolgot. A szláv blokk hamis meséjét megdöntötték az események, mert az együttműködésben egyenrangú félként résztvevő Magyarország és Románia nem szláv ország. A Szovjetunió valóban döntő szerepet játszik a béke arcvonal kialakításában. A keleteurópai országokat a Vörös Hadsereg szabadította fel, amely nemcsak a külső elnyomókat űzte el, hanem segített a népeknek a belső ellenségekkel való leszámolásban is. így kerültek a keleteurópai országok élére jobbára a dolgozó osztályok, a munkások, parasztok és haladó értelmiségiek képviselői. Olyan kormányok alakultak, amelyek az országon belül és az országon kívül nem a népek ellentétére spekulálnak, hanem azok békés együttműködését igyekeznek előmozdítani. A demokratikus belpolitikát folytató keleteurópai országok kormányai nehéz feladatot vállaltak magukra, amikor demokratikus külpolitikai elképzeléseik megvalósításához láttak hozzá. Évszázadok mesterségesen szított ellentéteit, előítéleteit kellett leküzdeniük,a sok fájó emléket kellett elfeledtetniök. Munkájuk elején Dimitrov, Tito, Groza, Bierut talán maguk sem hitték volna, hogy rövid idő alatt ilyen óriási eredményeket érnek el. Az általuk kezdeményezett fejlődési folyamatot kétségkívül meggyorsította a külföldről jövő közös imperialista fenyegetés, amely szükségszerűen és parancsolólag sürgeti az érdekelt népeket, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat legdrágább közös kincsük, a szabadság és a nemzeti függetlenség érdekében. Vásárhelyi Miklós (Szabad Szó.) A UE 15 centes béremelést nyert 315 ezer munkásnak A United Electric Radio and Machine Workers 600 ezer tagja közül eddig már 315 ezernek sikerült kiharcolni a 15 centes órabér javítást, jelenti Julius Emspak a szakszervezet pénzügyi titkára. A béremelés 119 millió dollárt tesz ki évente. A UE most azon fáradozik, hogy a szervezet összes tagjainak kiharcolja a 15 centes órabér javítást. --------------- A new yorki kikötő botránya NEW YORK. — O’Dwyer polgármester bejelentette, hogy I. James Brody helyettes kikötőfelügyelőt elbocsátotta állásából. Mr. Brody ugyanis olyan hajósvállalatoknak is adott engedélyt a kikötők használatára, melyek csak papíron léteztek. James V. Auditore például két ilyen társaságot is képviselt, anélkül, hogy egyetlen hajónak is a tulajdonosa lett volna. Hajója nem volt, de kikötő helye volt és ezt kiadva olyan hajósvállalatoknak, amelyek hajókkal is rendelkeztek, így 30,000 dolláron felüli jövedelemhez jutott. Az új helyettes kikötő felügyelő G. Joseph Minetti lett. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily ,Journal) --------♦------ Nagy tűz Coney Islandon NEW YORK. — Hatalmas tűz pusztította el Coney Islandnak egy részét. Az öszszes környékbeli tűzoltókat ide rendelték a tűz oltására. A tűz központja néhány faépület, köztük egy szálloda volt. Legalább 6 tűzoltót kezeltek a mentők füstmérgezés ellen. A meleg idő a szokottnál nagyobb tömeget csalt ki a szigetre, de ennek ellenére sem haláleset, sem súlyos sérülés nem volt a tűz következtében. A tűz állítólag egy háromemeletes épületben kezdődött, amely ‘Bar’ néven ismeretes a környéken. A Franco ellenes tiltakozó sztrájk megújítását helyezte kilátásba a baszk földalatti mozgalom Párisban tartózkodó vezére, Aguirre, ha Francoék nem bocsájtják szabadon a letartóztatott többszáz munkást. ---------------- Német hivatalnokok a válság okai BERLIN. Az amerikai katonai kormányzat földmivelés és élelmezésügyi vezetője a tehetetlen német hivatalnokokat okozza az élelmiszerválságért. Szabotálják a Ruhrvidék élelmezését A ruhrvidéki német szakszervezeti munkások tiltakoztak az ellen a módszer ellen, ahogy az angolok a Ruhrvidék élelmezését kezelik. Wuppertalban a szakszervezetek jelentették az angol hatóságoknak, hogy a gáz, víz és elektromos művek munkásainak 30 százaléka nem jelentkezett munkára az élelemhiány miatt. Bajorországban, amely U. S. katonai kontrol alatt van, náci-barát hivatalnokok tudatosan szabotálják az élelem szállítását a vidékről. Baumgartner földmivelésügyi miniszter eldicsekedett több hivatalnoknak, hogy ő ellenzi az élelem szállítását a Ruhrvidékre. ---------------- Románia tagadja a lisztküldést BUKAREST. A román kormány jegyzéket tett közzé, melyben tagadja, hogy Románia 400 vagon lisztet küldött volna a Szovjetunióba, mint ahogy azt az amerikai újságok állították. Adj egy napi bért a Magyar Segély javára! Bányaszerencsétlenség Miskolcon A Miskolc melletti Pereces bányatelepen megrendítő bányaszerencsétlenség történt a múlt péntekről szombatra virradó éjjel. A perecesi Baross-aknát Perecessel összekötő tárnában a munkásokat vivő bányavonat egyik négytonnás vaskocsija kisiklott, teljes erővel nekiütődött a tárna falának. A támfalak összetörtek, a tárna ráomlott a vonatra és maga alá temette az egyik kocsi utasait. A szerencsétlenség hírére nyomban megindították a mentési munkát és ennek során kilenc halottat húztak ki az összeomlott tárna omladékai közül. Ezek a következők: Moócz Károly bányafelőr, Szalai Ernő főmester, Köves József vájár, Mankis Zoltán csillés, Holli Dezső gépkezelő, Viskei Lajos csillés, Reiter József segédvájár, Kalafusz Sándor csillés. A kilencedik áldozat holtteste a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, úgy hogy személyazonosságát még nem lehetett megállapítani. A szerencsétlenségnek nincs sebesültje. A rendőrségi vizsgálat folyik, a MASz részéről bizottság száll ki, hogyan történhetett a szerencsétlenség és ki az okozója. • A perecesi bányakatasztrófa alkalmából a kormány részvétét fejezte ki a katasztrófa áldozatainak hozzátartozói iránt. A Gazdasági Főtanács 25.000 forint azonnali segélyt utalt ki a szerencsétlenül járt bányászok hozzátartozói részére. Halálra ítélték Szálasi soffőrjét A pestvidéki törvényszék által rablás és gyújtogatás bűntette miatt halálraítélt Dunavölgyi Zoltán kegyelmi kérvényét a köztársaság elnöke elutasította. A halálos ítéletet két órán belül végrehajtották. A népbíróság halálra ítélte Szokolics Ferenc keretlegényt, aki a háború alatt több embert megkínzott és agyonlőtt. Szokolics nem kapott kegyelmet és így az ítéletet múlt pénteken végrehajtották. A népbiróság kötél általi halálra ítélte Pálinkás András háborús bűnöst, aki Szálasi soffőrje volt. A köztársasági elnök megkegyelmezett a halálraítélt Koncz Elek csendőrnyomozónak és Lázár Imre tábori csendőrnek. Büntetésüket életfogytiglani kényszermunkára változtatták át. ----------UJ---------MAGYARORSZÁG * A Négy Nagy ismét tárgyalja az osztrák kérdést VIENNA. — AU. S., Anglia, a Szovjetunió és Franciaország képviselői ismét összejöttek Bécsben, hogy tárgyalják az osztrák békeszerződés kérdéseit. A tárgyalás fő kérdése: az Ausztriában levő német tulajdon meghatározása és Jugoszlávia háborús követelései. Ütközet készül Kínában PEIPING. A kinai kormány hivatalos hírszolgálata szerint egy hatvanezer főből összeállított kommunista hadsereg támadásra készül Szepingcsal mandzsúriai vasúti központ ellen, mely éppen egy évvel ezelőtt nagy ütközet színhelye volt. Az utolsó jelentések szerint a kommunisták több tartományban előre nyomultak. May 15, 1947 Magyarország 4000 tonna lisztet kap Amerikából A Magyar Vöröskereszt közli: A Magyar Vöröskereszt most értesül genfi megbízottjának, dr. Pörges Istvánnak jelentéséből, hogy Magyarország áprilisban és májusban az Emergency Food Council engedélye alapján 4000 tonna lisztet fog kapni. Ezt a jelentős mennyiséget, hat héttel mielőtt bármely más volt ellenséges ország lisztkiutalást kapott volna, megadták Magyarországnak. A lisztmennyiséget Budapest kapja és a szétosztás a közellátásügyi minisztérium felügyelete mellett jegyrendszer alapján fog megtörténni. . --------------- Új állatkertet építenek Budán A főváros közművelődési szakbizottsága a jövő héten tárgyalja az új állatkert megépítésének ügyét. A régi állatkert a Városligetben a háború és ostrom során teljesen elpusztult. Az épületek erősen megrongálódtak, az állatállomány legnagyobb része áldozatul esett. A közművelődési ügyosztály tervei szerint új állatkertet építenek a Budán, a Széher-út és a Budakeszi-út közötti 96 hold kiterjedésű területen. Európai körúton 12 amerikai lapkiadó WASHINGTON. Robert P. Patterson hadügyminiszter bejelentette, hogy 12 amerikai szerkesztő és lapkiadó rövidesen egy 30 napos európai útra indul a hadsereg égisze alatt. Idejük nagy részét Németországban és Ausztriában fogják tölteni. RAB: Gondnok úr! Úgy látszom, az Őrnek hiába Szóltam, hogy beázik a cellám. Tegyen ön valamit. GONDNOK: Jefewts* az újjáépítési miniszternek a 25-ös cetlába.. Kópéra jSft. (A napilapok jelentik, hogy apa* Jesstinai bevándorlók vízbe dobják az angol katonákat, akik a partraazál* rácokat meg akarták akadályom!.) Gnxellén férfiú bethirh !» Megfonták a nyugdíját, kegyelmes gróf úr. — Nem baj. Én ingyen is szívesen fúrom a degnokrácia. Harminc vagon szalámi érkezett — Éppen tegnap írtam a Marynek, hogy úgy élünk itt Palesztinában, mint a hal a vízben ... Á, szalámi! Harminc vágón! Ne Örüljön, proli úr, a maga fiz dekája még A Parasztszövetségben PARASZTSZÖVETSÉGI — Micsoda disznóség, Nincs gyümölcs! Ez a demokrácia ... — De hiszen márciusban azelőtt sem volt! — De legalább demokrácia sem volt... Havi CSOPORTJA —merettem, ezt a bakancsot reggel nyolckor és délilőtt tiszatélkor — Szerencs fia ember maga hallja, a többeknél csak fétisenegyig tartott...