Magyar Jövő, 1948. szeptember (47. évfolyam, 215-239. szám)
1948-09-04 / 218. szám
A City CIO Marcantonioért NEW YORK. — Minden idők “legnagyobb erőfeszítésére” szólítja fel a szavazókat a City CIO-tanács Vito Marcantonio újramegválasztásának biztosítására abban a határozatban, amelyet delegátusainak csütörtökön este a Tom Mooney Hallban tartott gyűlésén hoztak. 116 jelölt közül, akiket a kongresszusi és az állami parlamenti kampányban támogatni fognak, Marcantoniot szemelte ki a tanács arra, hogy a legnagyobb erővel támogassák, mert mindenkor ő harcolt a legnagyobb erővel a CIO- program megvalósításáért. Rendületlenül piketelnek a sorozás ellen BOSTON. A Bérelt verekedők erőszakoskodása sem tudja megállítani azt a nagyszabású piketelést, amely ebben a városban folyik a központi sorozóbizottság hivatala előtt. Ez az ország legnagyobb piketelő sikere. Harminc plakátvivő progresszív ifjú, Walter O’Brien progresszív képviselőjelölttel az élén, tántoríthatatlanul folytatja tiltakozó tüntetését. Bérelt csirkefogók, akik a közeli csapszékben ütötték fel főhadiszállásukat, tízéves gyermekek közt osztogatnak paradicsomokat, hogy a piketelőket megdobálják velük. A csirkefogók verekedéseket provokálnak, hogy összetépjék a plakátokat. Semmi sem használ. A tiltakozás rendületlenül folyik. Gyorsítják a deportálási tárgyalásokat NEW YORK. Az igazságügyminisztérium deportálási tárgyalásait Alexander Bitterman, Jack Stachel, Claudia Jones és más kommunista vezető személyiségek ellen szeptember 13-ikán, hétfőn kezdik meg, jelentette be John P. Boyd, a bevándorlási hivatal helyettes kormánybiztosa. A bejelentés az Alexander Stevens ellen folyó négynapi kihallgatások befejeztével történt. Royall támogatja MacArthur sztrájktilalmát WASHINGTON. — Douglas MacArthur tábornagynak rendeletét, amely megtiltja a japán munkásoknak, hogy kormányuk elleni sztrájkba lépjenek, támogatta Kenneth C. Royall, az amerikai hadsereg minisztere. BROOKLYN. — A városi bizottság brooklyni tagjául Simon W. Gerson kommunista jelöltet akarják behozni és e célra a brooklyni kommunista választási kampánybizottsága 14,232 aláírást gyűjtött össze a megkövetelt ötezer helyett. HUNGARIAN DAILY JOURNAL Demokratikus, antifasiszta napilap. — A Democratic Anti-Fascist Dally. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM. No. 218 SZÁM SEPTEMBER 4, 1948 SATURDAY Megkövezték Wallace jelöltjét ill.-ban +Fasiszta mintára szervezett csőcselék az illinoisi West Frankfortban megtámadta McDougall professzort, a progresszív párt szenátorjelöltjét és kíséretét. — Wallace Mississippi és Louisiana államokban folytatja déli körútját SZEPTEMBER 9 Wallace NAGYGYŰLÉS NEW YORKBAN Yankee Stadium MT. VIERNON, Illinois. — West Frankfort 30 mérföldnyi távolságra fekszik ettől a várostól, Illinois déli részében. Hat héttel ezelőtt a csőcselék ugyanebben a városban véresre vert egy 65 éves helyi farmert, aki aláírásokat gyűjtött a progresszív párt számára. Most aztán a fasiszta mintára megszervezett csőcselék teljes akcióba lépett, hogy megakadályozza Curtis D. McDougall egyetemi tanár, a progresszív párt szenátorjelöltjének beszédét a városban. McDougall társasága, — összesen 13 személy — automobilokon érkezett a városba. A társaságban több gyermek is volt, közöttük McDougall két kisgyermeke. Mikor a városba érkezett, körülbelül százfőnyi, jobbára húsz éven aluli fiatalemberekből álló csoport megakadályozta, hogy McDougall beszédet tartson. A csoport körülvette McDougallt, szétrugdalta a hangszórókat s a tiltakozó polgárokat elkergette a színhelyről. McDougall szembefordult a csőcselékkel, mely láthatólag jól meg volt szervezve. “Ehhez lehetett hasonló Hitler Németországa!” kiabálta a csőcselék felé. Ekkor a vezető jelszavára a csőcselék kövekkel dobálta meg a társaságot. A rendőrségnek hire-hamva sem volt, s mikor McDougall a rendőrségre hajtott és védelmet kért, az ott egymagában székelő rendőrőrmester kijelentette, hogy nem ad védelmet, de arra hajlandó, hogy kikísérje a csoportot a városból. Az illinoisi progresszív párt vezetősége kijelentette, hogy dacára a megszervezett, fiatalkorúakból álló csőcseléknek, McDougall professzor folytatni fogja beszélő körútját az államban. Mississiben nem volt zavar Wallace gyűlésein MONROE, La. — Henry A. Wallace Edwards, mississippii városban tartott rádióbeszéddel kezdte meg körútját Mississippi államban, majd a Vicksburg városban és a Louisiana államban lévő Monroe városban tartott szabadtéri beszédet. Nagy tömegek hallgatták meg mindenütt, ahol csak beszélt és nem volt rendzavarás. Úgy Mississippi, mint Louisiana államok rendőri kíséretet adtak Wallace mellé, hogy végigkísérjék egész körútján. Wallace beszédeiben kijelentette, hogy a csőcselék ellene intézett támadása nem tudja elijeszteni attól, hogy kifejezést adjon meggyőződésének, hogy csakis a béke és az emberi testvériség nagy eszméi vihetik előre az emberiséget. Hangoztatta, hogy a fajgyűlölők nem akarják ennek a meggyőződésnek hangoztatását s felszólította hallgatóságát, hogy gondolkodjon, mibe kerül a népnek ez a fajgyűlölet, melynek segítségével a népet szegénységben és elmaradottságban tartják. “Minderre azonban nem a Délen rejlik a válasz,” mondta Wallace. “Egy hosszú lánc kapcsolja össze az alabamai és az északkarolinai városok csőcselékét a kitűnő szabású ruhában járó üzletembereikkel, akik New York és Boston pénzügyiközpontjaiban ülnek s akik dollárokat és centeket húznak profit gyanánt abból, hogy a déli államokban egymást fajgyűlöletre uszítják. A Dixtokraták igazi központja, éppenúgy, mint a republikánus és a demokrata pártok központja a Wall Streeten található.” Henry A. Wallace Labor Day-i üzenete A munka ezen ünnepén Amerika népe a legnagyobb jelentőségű politikai választás előtt áll. Választania kell a Wall Street két régi pártja között, vagy fel kell, hogy építsen egy új pártot a munkásság és az egyszerű emberek pártját. A demokrata és a republikánus pártok a Wall Street és a nagy korporációk foglyai. Ezek a pártok a Taft-Hartley törvénnyel láncba vetették a munkásságot. Mindkét párt többsége erre a törvényre szavazott. A régi pártok szétrombolták az árellenőrzést, elszabadították az inflációt, mely felére csökkentette le a munkásság dollárjainak vásárlóértékét és tragikus depresszióval fenyeget. Ugyanakkor elmulasztották azt, hogy házakat építsenek a hajléktalanok számára, hogy megfelelő minimális munkabéreket szavazzanak meg az éhbérért dolgozók számára, becsületes nyugdíjat az aggok számára és amerikai standarddal rendelkező társadalmi biztosítást mindenki számára. Elmulasztották a kisebbségek politikai jogainak megvédését s ehelyett boszorkányhajszát indítottak el, mely minden amerikai polgár demokratikus szabadságát fenyegeti. Adórendszerük, mely különös kedvezményeket ad a profitharácsolóknak, éppen annyira jellemző, mint a munkásság jogai és életszínvonala ellen intézett támadásaik. Az egyetlen különbség a két régi párt között az, hogy Dewey és republikánusai hencegnek ezzel a rekorddal, míg Truman és demokratái liberális szólamokkal akarják eltakarni cselekedeteiket. Truman több sztrájkbetiltó végzést adott ki, mint minden más elnök a történelem folyamán és a kongreszszus demokrata csoportjának többsége a munkásságot érdeklő kérdésekben majdnem minden esetben a republikánusokkal szavazott. A demokrata és a republikánus pártok elvetették Roosevelt és Willkie “Egy világot” hirdető politikáját. A Truman-Vandenberg doktrínával, a háborús költekezéssel, a sorozással és megkülönböztetésen alapuló külföldi segélyprogramjukkal olyan vad hajszát indítottak el a Wall Street világuralma érdekében, hogy azzal egy harmadik világháborút provokálhatnak ki. Az egyszerű amerikai nép fellázad ez ellen a veszedelmes, elnyomást, depressziót és háborút előidéző kétpárti politika ellen és egy új pártot épít, a munkásság és az egyszerű emberek pártját. Minthogy ez a munkásság pártja, harcol a Taft-Hartley törvény visszavonásáért és a Wagner törvény megerősítéséért, magasabb bérekért a hatalmas profit rovására, a megélhetési árak leszállításáért, olcsó házakért, 1 dolláros minimális munkabérért, 100 dolláros minimális aggkori nyugdíjért, jobb társadalmi biztosításért, a nép általános jólétéért és a világbékéért. Minden szavazat, melyet a régi pártokra adnak, eldobott szavazat, ami a munkásság ellenségeit segíti. A progresszíve párt jelöltjeire adott szavazatok azok, melyek a munkásság érdekét szolgálják. 325 EZER AMERIKAI HAL MEG ÉVENTE AZÉRT, MERT NINCS PÉNZE ORVOSI KEZELÉSRE WASHINGTON. A közegészségügyi hivatal most kiadott jelentésében az a megdöbbentő adat található, hogy a betegségben sínylődő amerikaiaknak csak egyötöde tudja fedezni a szükséges orvosi kezeléssel járó költségeket, 325 ezer pedig anyagiak híján meghal évente. A nemzeti katasztrófa orvoslására a jelentés egy tízéves, több billió dolláros betegség elleni országos biztosítást és orvosi kezelési programot javasol. Az erre vonatkozó adatokat Oscar R. Ewing, szövetségi főbiztos hét hónapi kutatás után állította össze 183 oldalas jelentésében, ezt pedig Truman elnöknek nyújtotta be. Sajtókonferenciáján Truman melegen ajánlotta ennek a programnak elfogadását és hangsúlyozta, hogy USA “ennél jobb egészségi gondozást tudna adni népének.” 350 ezer halála nemcsak emberélet veszteséget hanem roppant mennyiségű, pontosan kiszámítva 4 millió 300 ezer emberi munkaév elpazarlását jelenti. Másképpen kifejezve: 27 billió dollár értékű nemzeti vagyon vész el vele évente. Az amerikai munkásság mindig harcolt az egészségügyi programért, mit sem törődve azzal, hogy a reakció ezt “államosított gyógykezelésinek bélyegezte. A legtöbb orvos, az orvosok szövetsége, mindig ellenezte, a republikánus Kongresszus pedig nem volt hajlandó törvényt hozni ennek érdekében. A jelentés javaslatai hasonlók a Kongresszus által januárban visszavetett Wagner-Murray-Dingell-féle törvényjavaslathoz. KERSTEN KÉPVISELŐ, A IKONOK ELLENSÉGE ADÓVISSZAÉLÉSEKET KÖVETETT EL MILWAUKEE. — Charles J. Kersten wisconsini republikánus kongresszusi kép- viselő “100 százalékos amerikai hazafi”, amikor a unionok elleni boszorkányhajszában vesz részt, de az állami adóbehajtók erősen kételkednek patriotizmusában. Kerstent, akinek képviselőházi albizottsága éppen most vezet rágalmazási kampányt a CIO villamossági munkások ellen, egy évvel ezelőtt adóvisszaéléssel vádolták. A Milwaukee Journal, amely maga is munkásellenes, 1947 január 25-én egy vezércikkben a következőket írta Kerstenről: “Az adóvisszaélések első helyen áll azok között az Amerika-ellenes bűnök között amit egy ember elkövethet. Még súlyosabb elbírálás alá esik a bűncselekmény, ha olyan ember akarja elkerülni a jogszerűen kivetett adó megfizetését, aki részt vesz a közéletben.” JKersten elfelejtette kitölteni az 1943, 1944 és 1945 évi állami adóíveket. Amikor a turpisság kiderült, 1947 januárjában megfizette a viszszamenőleges adót. Több éven keresztül már korábban is vagy egyáltalán nem adott be adóvallomást, vagy pedig kisebb összegben tüntette fel jövedelmét, mint amennyit a tényleges helyzetnek megfelelően fel kellett volna tüntetnie. A képviselő sógora és ügyvédtársa is különös feledékenységről tesz tanúságot, amikor az adóbevallás ideje elérkezik. A sógor, Mr. Aldo A. McKinon, amint ugyancsak az elmúlt év januárjában derült ki, a teljes 12 esztendőn keresztül, 1935 óta nem töltött ki adóíveket és így nem fizetett állami adót. Kersten képviselő, a képviselőház munkaügyi bizottsá SZALUTOSZTRÁJK NYUAN, HAIESSZTRAJK NYUGATON NEW YORK. A városban majdnem teljesen megállt minden áruszállítás, miután az AFL szállítómunkások 807-es számú lokáljának tagjai a Manhattan Centerben tartott gyűlésen határozatot hoztak, hogy nem engednek követelésükből és 25 centes órabéremelés mellett, egy jóléti alap felállítását is követelik. A szervezet több más lokáljának tagjai is csatlakoztak a sztrájkhoz és semmi kilátás sincs rá, hogy gának egyik legaktívabb tagja és 1946 óta, amikor bekeerült a Kongresszusba erejének nagy részét a munkásság támadására áldozza. Nemcsak megszavazta a Taft-Hartley törvényt, de a monopolisták ügyvédjeivel együttműködve, résztvett annak megszerkesztésében is. Vizsgálatot vezetett a new yorki áruházi munkások szakszervezete ellen és most vezeti a hadjáratot a 600 ezer tagot számláló CIO villamossági munkások unionja ellen. Felmerül a kérdés: milyen kvalifikációja van, mások ellen vizsgálatot folytatni Kersten képviselőnek az adó körül elkövetett visszaéléseinek leleplezése után? Mi kedd előtt tanácskozásra kerülhet a sor a munkások és a szállító társaságok között. Washingtoni jelentés szerint Truman elnök tanulmányozza a kérdést, hogy a kormány a Taft-Hartley törvény alapján letiltást alkalmazzon-e. Ugyanakkor a new yorki rendőrség vizsgálatot indított, hogy nem a “vörösök” állnak-e a sztrájk mögött. A tej és a kenyérellátás zavartalanul folyik a városban. SAN FRANCISCO. — A nyugati kikötőkben teljesen megállt a munka, miután öt hajós és dokkmunkás szervezet 30 ezer tagja sztrájkba lépett. A sztrájkot megelőzőleg a kormány 80 napra letiltotta azt, azonban a 80 nap elmúlt és neim jött létre megegyezés a hajóstársaságok és a munkások között. Harry Bridges, a dokkmunkások CIO szervezetének elnöke bejelentette, hogy a munkások készen állnak rá, hogy ha szükség lesz rá, hat hónapon át folytassák a sztrájkot, de nem engednek minimális követeléseikből. A sztrájkban résztvevő öt CIO szervezet fogadalmat tett, hogy csak akkor szünteti be a sztrájkot, ha valamennyi egyezményt köt a társaságokkal. LABOR DAY 1948-BAN Wall Street bérencei megmutatták Illinois államban, hogy Amerika igazi urai, a gigászi trösztök vezetői késhegyre menő harcot fognak folytatni, hogy megakadályozzák a népet a kétpárti rendszer kötelékeiből való kiszabadulásból. A két párt, a republikánus párt és a demokrata párt, az amerikai imperializmusnak a századfordulónál való kibontakozása óta Wall Street politikai eszközévé vált. A nép progresszív törekvései időnként kifejezésre jutottak ugyan a demokrata párt politikájában, különösen a Roosevelt adminisztráció idejében, de az ő halála óta Wall Street azt is teljesen átvette, beküldve oda bankár politikusait. Wall Street biztonságban érezte magát, amíg az amerikai népnek nem volt lehetősége másra szavaznia, mint két házipártja valamelyikére. De a Progresszív Párt zászlóbontásával első ízben a huszadik században olyan népmozgalom indult meg, amely Wall Street urait komolyan aggasztja, amely kimondottan antimonopólista és antiimperialista. A progresszív párt mozgósítja és szervezi a népet Wall Street két pártja népnyúzó, reakciós, háborús politikája ellen. Ez főbenjáró bűn Wall Street urainak szemében és ezért mindent elkövetnek a mozgalom megsemmisítése érdekében. A washingtoni kémcirkusz egyik fő célja a progresszív mozgalom vezetőinek gyanúsításokkal való beszenynvezése és diszkreditálása. Délen terrorszervezésével akarják a Progresszív Párt szószólójának, Wallace-nak torkára forrasztani a szót. És Illinoisban megkövezik annak képviselőjét. 1948 Labor Day napját Wall Street fasiszta, háborúra készülő akcióinak közepette ünnepli Amerika munkássága. Látják az amerikai reakció brutális megmozdulásait, tudatában vannak gonosz, népellenes terveiknek. De egyre többen ismerik fel benne ugyanakkor az agyaglábú óriást, amely pontosan azért, mert érzi, hogy nem tudja uralmát normális és békés, a nép jólétét szolgáló eszközökkel megoldani, szándékszik népünket és az egész világ népét új háborúk vérözönébe sodorni. Labor Day napján a dolgozók egységének kérdése ismét életkérdésként áll a nép előtt. Ha Amerika munkássága egységes volna, minden kétséget kizárólag már rég visszavethette volna Wall Street háborús, reakciós terveit. Tudják ezt a monopóliumok urai, azért sajátították ki és használják a nácik, fasiszták egységbontó taktikáját: a vörösfalást, a szovjetellenességet. Ez az utolsó ütőkártyájuk. Labor Day napján az amerikai munkásságnak fokozni kell a harcot a reakció e mérgezett fegyverei ellen. Csak így biztosíthatjuk az egységet, amely nélkülözhetetlen a reakció fölötti győzelemhez. IZRAELI LŐSZERSZÁLLÍTÁSÉRT LEFOGTAK TÍZ AMERIKAIT WASHINGTON. — A State Department azonkívül, hogy lépéseket tett a csehszlovák kormánynál amiatt, mert a csehek egy repülőteret bocsátottak Izrael rendelkezésére, ahonnan fegyvereket, lőszert és harci repülőgépeket szállítottak Izraelbe, őrizetbe is vétetett 10 amerikai állampolgárt, akik a fegyverszállításokat végezték. A csehek a State Department tiltakozása ellenére sem voltak hajlandók a repülőtér működését megszüntetni. A tíz őrizetbe vett egyén vallomása után még több amerikai állampolgár kihallgatását rendelik el a fegyverszállítási ügyben. Az amerikai külügyminisztérium a jeruzsálemi konzul útján Bernadotte gróf UN közvetítőnél is bevádolta a zsidókat tilos fegyverszállítás miatt. Lapzártáig még nem kaptunk értesítést arról, vájjon Amerika tiltakozott-e az angol kormánynál a támadó arab hadseregek felszerelése és anyagi támogatása miatt. SCUM KÉPTELEN VOLT ÚJ KORMÁNYT ALAKÍTANI PáRIS. — A francia munkásság egységes nyomása következtében a szociáldemokraták nem voltak hajlandói olyan kormányban résztvenni, amelynek feje, Schuman kijelölt miniszterelnök lett volna. Ennek következtében 8 man képtelen volt új kormányt alakítani és így az öttel ezelőtt megbukott miniszterelnök visszaadta megbíását Auriol köztársasági elnöknek. Az elnök most új miniszterelnököt keres és szóval André Mariéról, akinek kormánya négy heti működés után megbukott. Ha a kormányalakítási tárgyalások ismét nehézségekbe ütköznének, sor kerülhet a parlament feloszlatására és új választások kiírására. HÉTFŐRE VÁRJÁK A BERLINI TÁRGYALÁSOK BEFEJEZÉSÉT A BERLIN. — Németország négy zónájának katonai parancsnokai és a négy hatalom pénzügyi szakértői pénteken újból hosszasan tárgyaltak. Előző napon mindössze másfélórás megbeszélés volt, mert olyan technikai kérdések merültek fel, amelyek a pénzügyi szakértők külön konferenciáját tették szükségessé. Általában bizakodó a hangulat és hétfőre várják a tanácskozások kedvező befejeződését. Az most kétségtelen, hogy egész Berlin területén a Szovjetunió kívánságánál megfelelően a szovjet zónában kibocsájtott bankjegyek lesznek érvényben. Amint a berlini tárgyalások végetérnek, Moszkvában tovább folytatják a négy nagyhatalom diplomatáinak értekezletét. LABOR DAY ünnepére való tekintettel a Magyar Jövő nem jelenik meg hétfőn, szeptember 6-ikán.