Magyar Jövő, 1949. május (48. évfolyam, 101-125. szám)
1949-05-02 / 101. szám
ay ■ 1S4» A CIO és az AFL vezetősége ellenére a végére a munkásság fog győzni írta: HOLLÓ A New York Tiones április 29-iki számárban megjelent egy cikk arról, hogy a CIO országos vezetősége erélyesen fog fellépni azokkal a szakszervezeti vezetőkkel szemben, akik nem hajlandók az országos vezetők politikai vonalát követni. A kijelentésre Donald Henderson, a CIO kebelébe tartozó élelmiszer, dohánygyári és mezőgazdasági munkások elnökének Párisbólvaló visszatérése adott okot. Henderson ugyanis mint kiküldött részt vett a párisi béketanácskozáson s beszédet tartott, melyben kijelentette, hogy az amerikai munkásságot még nem sikerült a háborús uszítók által tervezett fasiszta járomba kényszeríteni és az amerikai nép nem lesz hajlandó életet áldozni a Wall Street imperialista fejedelmeinek érdekéért. Természetesen Philip Murraynek és társainak már az is fájt, hogy a CIO egyik vezetője részt vett a béketanácskozáson s kétszeresen fájt az, hogy Henderson beszédet tartott Párisban s beszédében hivatkozhatott arra, hogy a new yorki Waldorf Astoriában lefolyt, hasonló jellegű konferencia idején 300 CIO vezető elítélte az Atlanti Szövetséget és általában a kormány külpolitikáját a hűvös háború minden kellékével együtt. Henderson visszatérése után a CIO országos vezetősége bejelentette, hogy kérdőre vonja Hendersont és mindazokat a vezetőket, akik szembehelyezkednek az országos vezetőség akaratával. Minthogy az utolsó hónapok eseményei bebizonyították, hogy a nagy reményekkel létrejött CIO még nem sülyedt odáig, hogy tagjai kérdés nélkül elfogadják az országos vezetőség politikai diktálását s minthogy a választások óta a progresszív párt politikájához csatlakozó CIO tagok száma erősen megnövekedett, a CIO vezetősége most azon az alapon akarja kérdőre vonni az ellenzéki vezetőket, hogy milyen álláspontot foglalnak el a szakszervezeti világszövetséggel szemben. A világszervezet vezetőségének utolsó ülésén a katolikus reakció vonalát követő James B. Carey, a CIO képviselője bejelentette, hogy szervezete kilép a világszövetségből, mely elítélte a Marshall-tervet és a hűvös háborút. Az angol szakszervezeti szövetség hasonlóképpen cselekedett, miután előzőleg megbeszéléseket folytatott az amerikai vezetőkkel. Ez a bejelentés úgy a CIO, mint az angol szakszervezeti vezetők részéről a tagság teljes megkérdezése nélkül történt. Ugyancsak a tagok megkérdezése nélkül jelentették be, hogy egy rivális világszervezetet akarnak alapítani, ami ugyan nehezen lesz világszervezetnek nevezhető, mert még az Atlanti Szövetséget aláírt államok szakszervezetei sem hajlandók csatlakozni ahhoz. Az amerikai munkásságnak még csak egy része van tisztában azzal, de a valóság az, hogy a CIO vezetősége, követve az AFL-t, mely sohasem csatlakozott a szakszervezetek világszövetségéhez, azért lépett ki a szervezetből, mert feladta a munkásszolidaritásért, a munkásság előbbre jutásáért folytatott harcot, nemcsak nemzetközi, de itthoni értelemben is. A harc ugyan még nem szűnt meg teljesen a CIO szervezetében, mert a progresszív vezetés alatt álló szakszervezetek folytatják azt, míg az országos vezetőség általános politikája legtöbb esetben a Wall Street érdekeket szolgáló hivatalos kormánypolitika visszhangja. Ezért történik, hogy az acélmunkások a textilipari és az automobilipari munkások között, melyek leginkább visszatükrözik a hivatalos CIO politikát, egyre növekedik az ellenzék száma, mely követeli, hogy a szakszervezet térjen vissza az eredeti célkitűzésekhez és úgy munkásjóléti, mint politikai szempontból vegye fel a harcot a reakció ellen. Philip Murray, Walter Reuther, James Carey és társaik a kormány hivatalos politikájára és az országos hisztériára támaszkodva nem akarják meglátni, hogy útjük teljesen elvállt az amerikai munkásság politikailag érett tömegeinek útjától. Murray és társai ugyanazt az utat követik, melyet a német jobboldali szociáldemokrata vezetők követtek, akik átjátszották a szakszervezeteket Hitler úgynevezett fasiszta munkásfrontjába s az utolsó hetek eseményeiből, a szakszervezetekben egyre szaporodó “lázadásokból” ítélve az amerikai unkásság idejekorán felébred, hogy megakadályozza a németországi események megismétlődését. Úgy a CIO, mint az AFL országos vezetősége azáltal reméli a maga számára megtartani a vezetést, hogy támogatják a Taft- Hartley törvény nemkommunista szakaszának fenntartását, ami által meg akarják akadályozni, hogy a progreszszívek vezető szerephez juthassanak a helyi szervezetekben. Az események azonban azt igazolják, hogy a nemkommmunista szakasz ellenére a munkásoknak egyre nagyobb része fordul a hisztéria ellen s a munkástömegek sztrájkba lépnek, de nem engedik vezetőikre kényszeríteni a nemkommunista nyilatkozat aláírását. Philip Murray és társai most a szakszervezeti világszövetség kérdését akarják felhasznáni a progresszív vezetők ellen, minthogy a CIO alapszabályait nem tudták úgy megváltoztatni, hogy Truman elnök mintájára hűségnyilatkozatot követeljenek és előírják nemcsak a cselekvést, de a gondolkodást is. A CIO és az AFL vezetői között hírek szerint teljes az a megegyezés, hogy együttesen felállítsanak egy rivális szakszervezeti világszövetséget, mely a Marshall terv és az Atlanti Szövetség céljait szollgálja. Egészen bizonyos, hogy nem fogják elérni a célt, miután az európai munkásságot nem lehet mégegyszer félrevezetni, még akkor sem, ha a nyugati polgárság egy részét lehetett. Ezt érzik Philip Murray és William Green is, ezért a két vezetőség tanácskozásán úgy határoztak, hogy az angol szakszervezeti szövetséget kérik fel egy nemzetközi konferencia összehívására a svájci Genfben. E a tanácskozáson biztosan nem lesznek jelen az európai munkásság valódi képviselői, legfeljebb néhány ország katolikus szakszervezet vezetői lesznek jelen, ugyan azok, akik állandóan a mukásság megbontása érdekében dolgoztak, így ezekre a vezetőkre alapozhatják majd a rivális világszövetséget, de semmi Valószínűség sincs arra, hogy a katolikus szakszervezeti tagoknak csupán egy kis részét is meg tudják nyerni és egészen bizonyos, hogy nem tudják megnyerni az amerikai progresszív munkás tömegeket. Éppen ez az oka, amiért a CIO országos vezetői kérdőre akarják vonni a progresszív szakszervezeti vezetőket, mert Donald Henderson párisi tartózkodását arra is felhasználta, hogy Louis Saillanttal a szakszervezetek világszövetségének főtitkárával is tárgyalt, arról a kérdésről, hogy az amerikai szakszervezetek függetlenül az országos vezetőségtől is csatlakozhassanak a munkásság valódi világszövetségéhez. ESEMÉNYEK NAPTÁRA ! —................................-I New York Downtown Május 8-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel a Testvériség 1006-os osztálya tagfelavató ünnepélyt rendez. Ugyanakkor az Anyák Napját is ünnepelni fogjuk, melyre a tagokon kívül minden jó barátunkat meghívjuk. A Női Csoportunk kávé és süteményről gondoskodik. Nagy kártya és bingó party. Beléptidíj nincs. Cím: 82 Second Avenue. BRONX, N. Y. Május 14-én, szombaton este 8 órakor a 809 Westchester Avenue alatti klubhelyiségben a Testvériség központi vezetősége és a bronxi 1029-es osztály nagy vacsorát rendez a bronxi műkedvelők tiszteletére. Zene, program, tánc, kitűnő enni és innivaló várja a vendégeket. Belépőjegy :1.00. NEW YORKI MAGYAR ÜZLETI ÚTMUTATÓ I New York Hungarian Bus^iess Guide and Directory — MEGJELENIK It INDEN NAP. — SÉRJÜK TISZTELT OLVASÓINKAT, hogy pártolják fokozottan az állandóan ebben a rovatban hirdetett üzleteket, mert ezek a magyar hirdetők is állandóan támogatják magunkat. SZÁLLÍTÓ ÉS KÖLTÖZTETŐ (MOVING AND STORAGE) AFFILIATED MOVING and STORAGE GO., Inc. forkvillei magyar megbízható szállító és költöztető helyben és vidékre, Beachre és nyaralókba, egyleti piknikekre. 443 EAST 85th STREET, NEW YORK 28, N. Y.— Tel.: ^Egent 4-1477.— MARTIN HÁZASPÁR. VENDÉGLŐK (RESTAURANTS) UllilPADIAU PADItEftl 1528 SECOND AVENUE, telefon: RE 4-967« flUlfU Alii All UAntlOl Bar- «tterem. tánc, zene, műsor, ■■«■•«ninnai """ ■«■■■■ ZETTL LACI és HERLITCSEK JOE talaj. LUSZTIG DEBRECEN RESTAURANT ur & im bu x. j. c. Telefon RH 4-9305 Yorkville Hungarian Self Service Restaurant (MAGYAR MUNKÁS OTTHON) — 350 EAST 81ST STREET. Telefon: RE 4-9566 RÉTESEK (STRUDELS) y no UCDflCT RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA — 1437 Third Avenue. InifOl VlEllE)vl (81ST STREET SARKÁN. — Telefon: BU 80660. — HÚSÁRUK (MEATS) MERTL JÓZSEF, magyar hentesáruk, isos second are n. y.c. _______ _____________________________________________________________KH 48292__________ (Televízió, refrigerator, mosógép, rádió és phonograph üzlet) JAMAICA REFRIGERATION SERVICE CORP. Egyedüli ilyen zsánerű magyar cég, árusít refrigerátorokat, jéghűtőket, mosógépeket, minden gyártmányú televíziós készülékeket, rádiókat, phonographokat, főzőkályhákat és elektromos kellékeket. — 97-02—150th Street, Jamaica, L. I. Fióküzlet: 166-30 Jamaica Avenue, Jamaica, L. I. ♦ Útirányért telefonáljon: REpublic 9-7755, Flushing 3-0770 és Jamaica 6-2738 -1 MOZIK — (THEATRES) Látogassa a Stanley-t, 42d Sl. & 7 th Ave. N.Y.C. Külföldi filmek. Specializáltuk magunkat orosz filmekben. Mai műsor: ‘‘Tánya*”. __________________FÉRFIRUHA ÜZLET (MEN’S CLOTHING) NaDEL HUGO férfiruha üzlete 7 c.f. ’.‘Z — TAVASZI ÉS NYÁRI RUHÁK DÚS VÁLASZTÉKBAN —____________ _________________________________SZÁLLODA (HOTEL) H flTFIQT FRAMfflQ MAGYAR SZÁLLODA, 124 West 47th Street ■ M I lala VI I I IBM KIVÍV a 6 és 7-ik Avenuek között. Tel.: PL 7-4670. ■... _______________ SÍRKÖVEK (MONUMENTS) WEINREB BROS. & GROSS IS Siegel Bt., Brooklyn, Tel.: EV 794S9. Elhunyt magyar erületi tagok sirkökészkSj. _______________TEMETKEZÉSI INTÉZETEK (FUNERAL DIRECTORS) CRAMIf f» nfiVIB TEMETKEZÉSI VÁIT.ALAT, S48 E. ilth Street I IIHHr. Ul UH VII« NEW YORK CITY. Telefon: PUn I-S200—S-S201 »8-26 »1ST STREET, LONG ISLAND CITY, - Telefonok: fRon.lde. 6-8120—6-ÍIÍ1 NEW YORK UNDERTAKING CO* M- J* halló, 24# s. stik s« Te!«f*is. RfÜB<»!aiMkir 4-4412 MAU I AK JOVO (Hungarian Liaiiy Journau A UAW vezetősége elhalasztotta a Ford-sztrájkot DETROIT. Az automobilmunkások CIO szervezetének végrehajtóbizottsága elhalasztotta a döntést 62 ezer munkás azon kérelme felett, hogy sztrájkot kezdhessenek. A végrehajtóbizottság egy külön bizottságot jelölt ki a munkások azon vádjának kivizsgálására, hogy az üzemvezetőség a munkatempó állandó fokozását követeli a River Rouge telepen. Reuther elnök kijelentette, hogy a sztrájk engedélyezését a bizottság vizsgálatának eredményétől teszi függővé. Engedélyezték a sztrájkot 3500 Ford-munkás részére, akik a Lincoln telepen dolgoznak és ugyancsak a munkatempó fokozását kifogásolják. A hajfestés veszélyes lehet CHICAGO. Az amerikai orvosszövetség “Hygeia” című szaklapja azt írja, hogy óvatosan kezeljék a nők a hajfestéket, nehogy a fejbőr valamilyen sérülésébe vagy a szemekbe jusson. Ez nem a henna-féle szerekre, hanem az úgynevezett fémtartalmú hajvisszaszínezőkre vonatkozik, amelyek, ha a szervezetbe jutnak, fémmérgezést okozhatnak. A Chrysler-munkások visszatértek DETROIT. A Chrysler üzem három itteni gyárában újra megindult a munka, amikor egynapi munkabeszüntetés után 10,500 kizárt autómunkás visszatért a munkába. A Na$h-Kelvinator Corporation májusban újabb ezer munkást bocsát el a jégszekrénygyáraiból. Az eddig elbocsátottak száma közel 16 ezer. /jői !^ovat A férj rigolyái Felületes ítélet lenne, ha a házasfelek türelmének határát olyan humoros szempont alapján tűznék ki, mint a bíróság tette egy mulatságos válóperben. A bíró elválasztotta a feleséget és kimondta, hogy a feleség nem köteles tűrni a férj bogarait. A férj ugyanis rovargyűjtő volt s távollétében feleségének kellett etetnie a különféle rovarok hadseregét, amelyek összevissza csípték az asszonyt. Vannak azonban szép számmal olyan bogaras férjek is, akik nem rovargyűjtők élő rovaruk egy sincs, hanem annál több a bogaruk. Az emberi természet egyik kétségbeejtő oldala, hogy néha makacsabban ragaszkodik bogaraihoz, mint elveihez, vagy magához a feleséghez és ilyen esetben kész pokol az asszony élete. Sajnos, a bogarakat nem is lehet kiciánozni a lélekből, ezek a rigolyák rémületben tartják a házat, véres csaták dúlnak közöttük, napi perpatvarok csattognak végig a családi csatatéren. A türelem, amelyre az aszszonynak még a bogártalan férjjel szemben is szüksége van, nem is földi, hanem felsőbb adomány. Mert ha a szülés mártíriumát elszenvedi a nő, akkor valóban nagyon felülről mosolyoghat le a férj pattogó bogaraira. S ha már mosolyog, ha már ráadja a házi lázadásokra a női mosoly áldását, akkor a bogaraiért tűzbemenő és dühbeguruló férj is rögtön kisebb legény lesz. Hogy elszégyeli magát, az bizonyos. Olyan hősies fölénye ez a türelem az asszonyoknak, amelyet nem kell fitogtatniok, nem kell előtérbe tolniok, hanem csak szelíden alkalmazniok és a teremtés koronája boldogan befogja ,a száját. És ez az összeütközés, viharos jelenetek a házaséletben, amelyet a bogarak és rigolyák szitának, még mindig jobb, mintha két hűvös lény él egymás mellett, különálló világgal, programmal, és önálló, sérthetetlen elvekkel. A túlságosan független házasfelek nem türelmesek, csak udvariasak egymással szemben. Ezeknek nincs közös érintkezési területük, amely meleg és világos, csak álarcuk, amely mögül kitartóan lesik egymás hadmozdulatait. Hátborzongtatóan hideg van körülöttük. Ezek talán soha sem porolnak egymással a rigolyák és rovarok miatt, de nem is igen lángolnak egymásért. Összeforradásuk az érdek bilincsei közt történik, szívük kevés van, idegzetük hálózata a bőr Bergmann-csöveiben bújik meg s befelé rombolódik, mert soha nem tombolja ki magát egy kis egészséges veszekedésben. Vagy ha veszekszik, akkor már öl is. Bár ne lennének bogaras férjek és egyik fél se lenne megverve rigolyákkal... De ha már belénk kapaszkodnak ezek a lelki élősdiek, akkor adja reájuk a feleség a pusztító szelidség áldásait. Mert van olyan visszafejlődés is, hogy a rigolyából nem lesz szeszély s aztán gyógyíthatatlan szenvedély, hanem a bogárka először megüti a rossz szokás mértékét s aztán mikor érzi, hogy a szelíd mosoly derűvé, majd meg csendes nevetéssé nő körötte, akkor ez a bűnös, bogaras ember egyszer csak abbahagyja en- nek a lelki állatkertnek ápol lás£t. Ehhez az örvendetes eseményhez azonban elengedhetetlenül szükséges az asszony I ki-kitörő kacagása. Csiky Ferenc Sokszor köszönöm a szíves részvétet, tisztelt Somogyi uram, hogy sajnál, amiért “gyakran” találok “súlyos” hibákat a lapunkban. Hogy mindjárt itt kezdjem a szőrszálhasogatást: ha jól emlékszem, nem állítottam, hogy gyakran találtam hibát, azt sem, hogy azok súlyosak voltak. A hajdiszét se károsítsa meg miattam hasogatni való szőrszál küldésével, mert egyfelől bizony nagyon elfoglalt ember vagyok, meg van hasogatni való szőrszál anélkül is. Hogy mi a szőrszálhasogatás és mi nem, az attól függ, hogy ki mit milyen, szemmel néz. Azután ítélve, hogy kedves Somogyi úr egy bushel zabot ajánl fel, azt következtethetem, hogy talán szántóvető ember, és mint ilyen talán szőrszálhasogatásnak tekinti, ha a művezető a traktorgyárban ragaszkodik hozzá, hogy a csiszoló a traktorméter dugattyújába való hajtórúd-csapot pont 2/1000 inch pontossággal köszörülje a megfelelő átmérőre, márpedig a szakember tudja, hogy ennek pont így kell lenni. Ha pedig véletlenül Somogyi úr is vasesztergályos vagy szerszámcsináló, akkor meg szőrszálhasongatásnak tekinti, ha a jó gazda ragaszkodik hozzá, hogy a béresek a jószágot pont reggeli négy órakor kezdjék etetni. Ha akár földművelő, akár mechanikus, akkor azt tekintheti szőrszálhasogatásnak, ahogyan az ügyvéd egy szerződést vagy végrendeletet megfogalmaz, megcifrázva mindenféle “party of the first part” és a többi szemenszedett kifejezéssel. Márpedig az ügyvéd azt állítja, hogy ennek így kell lenni, különben zavar és veszekedés támadhat az ügyből. Nekem nem mesterségem sem a latin, sem a görög nyelv, de miután végigcsináltam nyolc évet az egyikből és négyet a másikból, nem tehetek róla, de megbírálom, ha valaki vét ezen a téren. De hogy a tulajdonképpeni fontos dologra térjek, hogyan tetszik Somogyi urnak, mikor valamelyik bugris (ez a szó a német Burgerből származik, ez viszont a francia bourgeois-ból, amiből viszont a burzsuj eredt), azt állítja, hogy a nácizmus meg a kommunizmus ugyanaz, mert mind a kettő “totalitarian,” mind a kettő diktatúra, és aki a kettő között különbséget keres, az szőrszálhasogató. Hogy ilyet sem állít? Jaj, dehogyisnem, de mennyire! És a másiknak. Például vegyük hogy egyébként tanult és értelmes emberek ma is milyen nagy számmal vannak, akik sohasem vették a fáradságot, hogy a kettő közötti különbséget megtanulják, még akkor sem, ha az a saját jól felfogott érdekükben van. Hány heti 35 dolláros tintanyaló mond ilyet, kidüllesztve a mellét, hogy ő nem totalitárian. Mind e mögött az rejlik, hogy egy szó egy dolgot jelent az egyiknek, és mást a a másiknak. Például vegyük azt a szót, hogy “osztály.” Ha a fentnevezett bugrist megkérdjük, hogy neki mit jelent az osztály, azt feleli, hogy van a szegény osztály, úgy 1000 dollár évi jövedelemig, aztán van egy-két alsóbb osztály, 1000—2000 és 2—3000 dollárral, az alsó középosztály úgy 5000 dollárig, a felsőbb középosztály úgy évi 15.000-ig, és így tovább. Hogy ez milyen ellentmondásokra vezethet, azt a minap a következő esetben tapasztaltam. Beszéltem egy Magyarországból újonnan érkezett ügyvéddel, aki kijelentette, hogy odaát a középosztály tönkrement. Valaki kérdezte tőle, hogy az ügyvédi gyakorlatot szocializálták-e, mire én közbevágtam, hogy azt nem, de a legjövedelmezőbb ügyfeleket, a gyárakat, nagykereskedőket, bankokat szocializálták. Ezután azt kérdeztem, hogy az u. n. “középosztály” sok más tagja, úgymint az orvosok, mérnökök, vegyészek gyárvezetők tönkre mentek-e, vagy pedig az új rendbe jól bele tudtak illeszkedni? Az ügyvéd úr kénytelen volt elismerni, hogy azok nem mentek tönkre. Hol itt a hiba? Miből származott a félreértés? Abból, hogy az ügyvéd úr, bár mesterségénél fogva szakmája a pontos beszéd és a szavak helyes megválasztása, az “osztály” szót a fenti bugris értelemben használta, a jövedelem szerint osztályozva az embereket. Mi, különböző árnyalatú szocialisták, viszont csak két osztályt ismerünk: a dolgozókét és a herékét. Itt megint egy kis szőrszálhasongatás szükséges: ki a dolgozó és ki nem a mi nyelvünkön ? A dolgozó az, aki társadalmilag hasznos munkát végez, vagyis olyan termelő munkát, amiből az egész társadalomnak haszna van, nem pedig csak néhány kiváltságosnak. Igaz, hogy a szóban forgó ügyvéd igen derék, tanult, szorgalmas és tisztességes ember, de a balsorsa úgy hozta magával, hogy a munkája a nagy cégek közötti pörösködés vitele, még a kapitalizmus idejében sem volt közhasznú, a szocializmus alatt meg éppenséggel tárgytalanná vált. Az “osztály” szónak a jelentésével kapcsolatban a helyénvaló szőrszálhasogatás különösen a következő esetben fontos: a bugris jön avval a kérdéssel, hogy hogyan meri állítani a Szovjetunió, hogy ott nincsenek különböző osztályok, mikor ők maguk is bevallják, hogy még az egyik meg másik munkás keresete között is nagy különbség van, kiváló művészek és tudósok meg éppenséggel igen nagy fizetéseket húznak a többiekhez képest. A felelet megint csak az, hogy szocialista értelemben ott csak egy osztály van, a dolgozóké, mert léhűtők, kizsákmányolok, herék nincsenek. Ha még emlékeztetem Somogyi urat, hogy az olyan szók, mint “demokrácia,” “szabadság,” sőt még “vallás” is mit jelentenek az egyik embernek, és mit a másiknak, akkor rá fog jönni, hogy mielőtt ezeket a szókat komoly vitában használjuk, szükség van egy kis szőrszálhasogatásra. Annyira szükség van rá hogy a szók jelentésénél újabban saját tudományi van, a jelentéstan, angolul semantics,” amely nemcsak a szók, hanem arckifejezések taglejtések, egyszóval mindenféle olyan jellel foglalkozik, amellyel egyik élőlény főleg ember, a gondolatait a másikkal közli. A “semantics’ szó a “szemafor”-ral, a vasúti jelzőkészülékkel függ össze Ez a tudomány olyan fontos, különösen a politikában, hogy a legutóbbi néhány évben ebben az országban több nagy könyv jelent meg róla. Ami a felajánlott kákát illeti, köszönöm szépen, nem tudnám mire használjam, találunk mi itt csomót anélkül is. A zab helyett viszont néhány gallon gasolin jobban jönne, mert noha annak idején vagy 4—5 évig jártam lovon, szolgálva az osztrák-magyar imperializmust, most inkább autón járok. Egyre azonban használhatunk itt egy kis zabot, úgy látszik, hogy az újabb események következtében nagy szurkolás esik errefelé, és talán az illető körbegyulladásának azért bizonyos zabszem bevetési bérletekkel lehetne megállatani. A szíves küldeményt elváva maradtam Somogyi urna, tisztelő híre Figyelő P. S.—Amint Somogyi úr a fentiekből látja, értem a tréfát, és jó kedvvel veszem, de ha azt ajánlja, hogy Nadányi Palival vagy a Galambos atyával együtt tegyek akármit, attól még talán igen- nagyon dühbe találok gurulni. Ami sok az sok! Mindennek meg van a maga határa. A SZŐRSZÁLHASOGATÁS DICSÉRETE Somogyi S. urnák küldöm, Kanadában Az állami KP sikere NEW YORK. Nemrég fejeződött be az a gyűjtési kampány, amelyet az állami KP folytatott. Egy hónap alatt 650 ezer dollárt gyűjtöttek össze, míg a május 15-én végződő Foster tagtoborzó kampányban az elmúlt hetek során 800 tagot szereztek, a kitűzött 2500 egyharmadát. A Harvester meghosszabbította a szerződést CHICAGO. A Harvester mezőgazdasági gépgyár a szakszervezettel kötött és még érvényben lévő szerződést 1950 június 30-ig hosszabbította. j MÁJUS 29-ÉN, VASÁRNAP ! * NE ÍGÉRKEZZEN EL! 7 NE UTAZZON EL! 1h i m Ne csináljon más terveket. i Inkább készüljön fel ■* | Családjával és Barátaival a / l MAGYAR JÖVŐ \ j KELETI NÉPÜNNEPÉLYÉRE ! THE GYPSY CAMP Igazi magyar vendégszeretettel és a legmérsékeltebb árak várják vendégeinket. MAGYAR KONYHA MINDEN ESTE ZENE: 360 Hancock Ave. Bridgeport» Conn. WM. F. CSEPKE, tulajdonos — Phone: 8-9962