Magyar Jövő, 1949. május (48. évfolyam, 101-125. szám)

1949-05-02 / 101. szám

ay ■ 1S4» A CIO és­ az AFL vezetősége ellenére a végére a munkásság fog győzni írta­: HOLLÓ A New York Tiones április 29-iki számárban megjelent egy cikk arról, hogy a CIO országos vezetősége erélyesen fog fellépni azokkal a szak­­szervezeti vezetőkkel szem­ben, akik nem hajlandók az országos vezetők politikai vo­nalát követni. A kijelentésre Donald Henderson, a CIO ke­belébe tartozó élelmiszer, do­hánygyári és mezőgazdasági munkások elnökének Párisból­­való visszatérése adott okot. Henderson ugyanis mint ki­küldött részt vett a párisi béketanácskozáson s beszédet tartott, melyben kijelentette, hogy az amerikai munkássá­got még nem sikerült a há­borús uszítók által tervezett fasiszta járomba kényszerí­teni és az amerikai nép nem lesz hajlandó életet áldozni a Wall Street imperialista feje­delmeinek érdekéért. Természetesen Philip Mur­­raynek és társainak már az is fájt, hogy a CIO egyik veze­tője részt vett a béketanács­kozáson s kétszeresen fájt az, hogy Henderson beszédet tartott Párisban s beszédé­ben hivatkozhatott arra, hogy a new yorki Waldorf Astoriában lefolyt, hasonló jellegű konferencia idején 300 CIO vezető elítélte az Atlan­ti Szövetséget és általában a kormány külpolitikáját a hűvös háború minden kelléké­vel együtt. Henderson visszatérése után a CIO országos vezető­sége bejelentette, hogy kér­dőre vonja Hendersont és mindazokat a vezetőket, akik szembehelyezkednek az or­szágos vezetőség akaratával. Minthogy az utolsó hónapok eseményei bebizonyították, hogy a nagy reményekkel lét­rejött CIO még nem sülyedt odáig, hogy tagjai kérdés nél­kül elfogadják az országos vezetőség politikai diktálását s minthogy a választások óta a progresszív párt politikájá­hoz csatlakozó CIO tagok száma erősen megnövekedett, a CIO vezetősége most azon az alapon akarja kérdőre vonni az ellenzéki vezetőket, hogy milyen álláspontot fog­lalnak el a szakszervezeti vi­lágszövetséggel szemben. A világszervezet vezetősé­gének utolsó ülésén a kato­likus reakció vonalát követő James B. Carey, a CIO kép­viselője bejelentette, hogy szervezete kilép a világszö­vetségből, mely elítélte a Marshall-tervet és a hűvös háborút. Az angol szakszer­vezeti szövetség hasonló­képpen cselekedett, miután előzőleg megbeszéléseket foly­tatott az amerikai vezetők­kel. Ez a bejelentés úgy a CIO, mint az angol szakszer­vezeti vezetők részéről a tag­ság teljes megkérdezése nél­kül történt. Ugyancsak a­ ta­gok megkérdezése nélkül je­lentették be, hogy egy rivá­lis világszervezetet akarnak alapítani, ami ugyan nehezen lesz világszervezetnek nevez­hető, mert még az Atlanti Szövetséget aláírt államok szakszervezetei sem hajlan­dók csatlakozni ahhoz. Az amerikai munkásság­nak még csak egy része van tisztában azzal, de a valóság az, hogy a CIO vezetősége, követve az AFL-t, mely so­hasem csatlakozott a szak­­szervezetek világszövetségé­hez, azért lépett ki a szerve­zetből, mert feladta a mun­kásszolidaritásért, a munkás­ság előbbre jutásáért folyta­tott harcot, nemcsak nemzet­közi, de itthoni értelemben is. A harc ugyan még nem szűnt meg teljesen a CIO szerveze­tében, mert a progresszív vezetés alatt álló szakszerve­zetek folytatják azt, míg az országos vezetőség általános politikája legtöbb esetben a Wall Street érdekeket szol­gáló hivatalos kormánypoli­tika visszhangja. Ezért tör­ténik, hogy az acélmunkások a textilipari és az automobil­­ipari munkások között, me­lyek leginkább visszatükrö­zik a hivatalos CIO politikát, egyre növekedik az ellenzék száma, mely követeli, hogy a szakszervezet térjen vissza az eredeti célkitűzésekhez és úgy munkásjóléti, mint poli­tikai szempontból vegye fel a harcot a reakció ellen. Philip Murray, Walter Reuther, James Carey és tár­saik a kormány hivatalos po­litikájára és az országos hisz­tériára támaszkodva nem akarják meglátni, hogy útjük teljesen elvállt az amerikai munkásság politikailag érett tömegeinek útjától. Murray és társai ugyanazt az utat kö­vetik, melyet a német jobbol­dali szociáldemokrata vezetők követtek, akik átjátszották a szakszervezeteket Hitler úgy­nevezett fasiszta munkás­frontjába s az utolsó hetek eseményeiből, a szakszerve­zetekben egyre szaporodó “lá­zadásokból” ítélve az ameri­kai unkásság idejekorán fel­ébred, hogy megakadályozza a németországi események megismétlődését. Úgy a CIO, mint az AFL országos veze­tősége azáltal reméli a maga számára megtartani a veze­tést, hogy támogatják a Ta­ft- Hartley törvény nemkommu­nista szakaszának fenntartá­sát, ami által meg akarják a­­k­adályozni, hogy a progresz­­szívek vezető szerephez jut­hassanak a helyi szervezetek­ben. Az események azonban azt igazolják, hogy a nem­­kommmunista szakasz ellené­re a munkásoknak egyre na­gyobb része fordul a hisztéria ellen s a munkástömegek sztrájkba lépnek, de nem en­gedik vezetőikre kényszeríte­ni a nemkommunista nyilatko­zat aláírását. Philip Murray és társai most a szakszervezeti világ­­szövetség kérdését akarják felhasznáni a progresszív ve­zetők ellen, minthogy a CIO alapszabályait nem tudták úgy megváltoztatni, hogy Truman elnök mintájára hű­ségnyilatkozatot követeljenek és előírják nemcsak a cselek­vést, de a gondolkodást is. A CIO és az AFL vezetői között hírek szerint teljes az a meg­egyezés, hogy együttesen fel­állítsanak egy rivális szak­­szervezeti világszövetséget, mely a Marshall terv és az Atlanti Szövetség céljait szol­­lgálja. Egészen bizonyos, hogy nem fogják elérni a célt, mi­után az európai munkásságot nem lehet mégegyszer félre­vezetni, még akkor sem, ha a nyugati polgárság egy részét lehetett. Ezt érzik Philip Murray és William Green is, ezért a két vezetőség tanács­kozásán úgy határoztak, hogy az angol szakszervezeti szövetséget kérik fel egy nemzetközi konferencia össze­hívására a svájci Genf­ben. E a tanácskozáson biztosan nem lesznek jelen az európai munkásság valódi képviselői, legfeljebb néhány ország ka­tolikus szakszervezet vezetői lesznek jelen, ugyan azok, akik állandóan a mukásság megbontása érdekében dol­goztak, így ezekre a vezetők­re alapozhatják majd a rivá­lis világszövetséget, de sem­mi Valószínűség sincs arra, hogy a katolikus szakszerve­zeti tagoknak csupán egy kis részét is meg tudják nyerni és egészen bizonyos, hogy nem tudják megnyerni az amerikai progresszív munkás tömegeket. Éppen ez az oka, amiért a CIO országos vezetői kérdőre akarják vonni a prog­resszív szakszervezeti vezető­ket, mert Donald Henderson párisi tartózkodását arra is felhasználta, hogy Louis Sail­­lanttal a szakszervezetek vi­lágszövetségének főtitkárá­val is tárgyalt, arról a kér­désről, hogy az amerikai szak­szervezetek függetlenül az or­szágos vezetőségtől is csatla­kozhassanak a munkásság valódi világszövetségéhez. ESEMÉNYEK NAPTÁRA ! —­­­................................-I New York Downtown Május 8-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel a Testvériség 1006-os osztálya tagfelavató ünnepélyt ren­dez. Ugyanakkor az Anyák Napját is ünnepelni fogjuk, melyre a tago­kon kívül minden jó barátunkat meghívjuk. A Női Csoportunk kávé és süteményről gondoskodik. Nagy kártya és bingó party. Beléptidíj nincs. Cím: 82 Second Avenue. BRONX, N. Y. Május 14-én, szombaton este 8 órakor a 809 Westchester Avenue alatti klubhelyiségben a Testvéri­ség központi vezetősége és a bronxi 1029-es osztály nagy vacso­rát rendez a bronxi műkedvelők tiszteletére. Zene, program, tánc, kitűnő enni és innivaló várja a vendégeket. Belépőjegy :1.00. NEW YORKI MAGYAR ÜZLETI ÚTMUTATÓ I New York Hungarian Bus^iess Guide and Directory — MEGJELENIK It INDEN NAP. — SÉRJÜK TISZTELT OLVASÓINKAT, hogy pártolják fokozottan az állandóan ebben a rovatban hirdetett üzleteket, mert ezek a magyar hirdetők is állandóan támogat­ják magunkat. SZÁLLÍTÓ ÉS KÖLTÖZTETŐ (MOVING AND STORAGE) AFFILIATED MOVING and STORAGE GO., Inc. forkvillei magyar megbízható szállító és költöztető helyben és vidékre, Beachre és nyaralókba, egyleti piknikekre. 443 EAST 85th STREET, NEW YORK 28, N. Y.— Tel.: ^Egent 4-1477.— MARTIN HÁZASPÁR. VENDÉGLŐK (RESTAURANTS) UllilPADIAU PADItEftl 1528 SECOND AVENUE, telefon: RE 4-967« flUlfU Alii All UAntlOl Bar- «tterem. tánc, zene, műsor, ■■«■•«ninnai """ ■«■■■■ ZETTL LACI és HERLITCSEK JOE talaj. LUSZTIG DEBRECEN RESTAURANT ur & im bu x. j. c. Telefon RH 4-9305 Yorkville Hungarian Self Service Restaurant (MAGYAR MUNKÁS OTTHON) — 350 EAST 81ST STREET. Telefon: RE 4-9566 RÉTESEK (STRUDELS) y no UCDflCT RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA — 1437 Third Avenue. InifOl VlEllE)vl­ (81ST STREET SARKÁN. — Telefon: BU 8­0660. — HÚSÁRUK (MEATS) MERTL JÓZSEF, magyar hentesáruk, isos second are n. y.c. _______ _____________________________________________________________KH 4­8292__________ (Televízió, refrigerator, mosógép, rádió és phonograph üzlet) JAMAICA REFRIGERATION SERVICE CORP. Egyedüli ilyen zsánerű magyar cég, árusít refrigerátorokat, jéghűtőket, mosógépeket, minden gyártmányú televíziós készülékeket, rádiókat, pho­­nographokat, főzőkályhákat és elektromos kellékeket. — 97-02—150th Street, Jamaica, L. I. Fióküzlet: 166-30 Jamaica Avenue, Jamaica, L. I. ♦ Útirányért telefonáljon: REpublic 9-7755, Flushing 3-0770 és Jamaica 6-2738 -1 MOZIK — (THEATRES) Látogassa a Stanley-t, 42d Sl. & 7 th Ave. N.Y.C. Kü­lföldi filmek. Specializáltuk magunkat orosz filmekben. Mai műsor: ‘‘Tánya*”. __________________FÉRFIRUHA ÜZLET (MEN’S CLOTHING) NaDEL HUGO férfiruha üzlete 7 c.f. ’.‘Z — TAVASZI ÉS NYÁRI RUHÁK DÚS VÁLASZTÉKBAN —____________ _________________________________SZÁLLODA (HOTEL) H flTFI­QT FRAMfflQ MAGYAR SZÁLLODA, 124 West 47th Street ■ M­ I lala VI I I IBM KIVÍV a 6 és 7-ik Avenuek között. Tel.: PL 7-4670. ■... _______________ SÍRKÖVEK (MONUMENTS) WEINREB BROS. & GROSS IS Siegel Bt., Brooklyn, Tel.: EV 7­94S9. Elhunyt magyar erületi tagok sirkökészk­Sj. _______________TEMETKEZÉSI INTÉZETEK (FUNERAL DIRECTORS) CRAMIf f» nfiVIB TEMETKEZÉSI VÁIT.ALAT, S48 E. ilth Street I IIHHr. Ul UH VII« NEW YORK CITY. Telefon: PUn I-S200—S-S201 »8-26 »1ST STREET, LONG ISLAND CITY, - Telefonok: fRon.lde. 6-8120—6-ÍIÍ1 NEW YORK UNDERTAKING CO* M- J* halló, 24# s. stik s« Te!«f*is. RfÜB<»!aiMkir 4-4412 MAU I AK JOVO (Hungarian Liaiiy Journau A UAW vezetősége elhalasztotta a Ford-sztrájkot DETROIT.­­ Az automo­bilmunkások CIO szervezeté­nek végrehajtóbizottsága el­halasztotta a döntést 62 ezer munkás azon kérelme felett, hogy sztrájkot kezdhessenek. A végrehajtóbizottság egy külön bizottságot jelölt ki a munkások azon vádjának ki­vizsgálására, hogy az üzem­­vezetőség a munkatempó ál­landó fokozását követeli a River Rouge telepen. Reuther elnök kijelentette, hogy a sztrájk engedélyezését a bi­zottság vizsgálatának ered­ményétől teszi függővé. En­gedélyezték a sztrájkot 3500 Ford-munkás részére, akik a Lincoln telepen dolgoznak és ugyancsak a munkatempó fo­kozását kifogásolják. A hajfestés veszélyes lehet CHICAGO.­­ Az ameri­kai orvosszövetség “Hygeia” című szaklapja azt írja, hogy óvatosan kezeljék a nők a hajfestéket, nehogy a fejbőr valamilyen sérülésébe vagy a szemekbe jusson. Ez nem a henna-féle szerekre, hanem az úgynevezett fémtartalmú haj­visszaszínezőkre vonat­kozik, amelyek, ha a szerve­zetbe jutnak, fémmérgezést okozhatnak. A Chrysler-munkások visszatértek DETROIT.­­ A Chrysler üzem három itteni gyárában újra megindult a munka, amikor egynapi munkabe­szüntetés után 10,500 kizárt autómunkás visszatért a munkába. A Na$h-Kelvinator Corpo­ration májusban újabb ezer munkást bocsát el a jég­szekrénygyáraiból. Az eddig elbocsátottak száma közel 16 ezer. /­jői !^­ovat A férj rigolyái Felületes ítélet lenne, ha a házasfelek türelmének hatá­rát olyan humoros szempont alapján tűznék ki, mint a bí­róság tette egy mulatságos válóperben. A bíró elválasz­totta a feleséget és kimondta, hogy a feleség nem köteles tűrni a férj bogarait. A férj ugyanis rovargyű­jtő volt s tá­vollétében feleségének kellett etetnie a különféle rovarok hadseregét, amelyek össze­vissza csípték az asszonyt. Vannak azonban szép szám­mal olyan bogaras férjek is, akik nem rovargyűjtők élő ro­varuk egy sincs, hanem annál több a bogaruk. Az emberi természet egyik kétségbeejtő oldala, hogy néha makacsab­­ban ragaszkodik bogaraihoz, mint elveihez, vagy magához a feleséghez és ilyen esetben kész pokol az asszony élete. Sajnos, a bogarakat nem is lehet kiciánozni a lélekből, ezek a rigolyák rémületben tartják a házat, véres csaták dúlnak közöttük, napi perpat­varok csattognak végig a csa­ládi csatatéren. A türelem, amelyre az asz­­szonynak még a bogártalan férjjel szemben is szüksége van, nem is földi, hanem fel­sőbb adomány. Mert ha a szü­lés mártíriumát elszenvedi a nő, akkor valóban nagyon fe­lülről mosolyoghat le a férj pattogó bogaraira. S ha már mosolyog, ha már ráadja a házi lázadásokra a női mosoly áldását, akkor a bogaraiért tűzbemenő­­ és dühbeguruló férj is rögtön kisebb legény lesz. Hogy elszégyeli magát, az bizonyos. Olyan hősies fö­lénye ez a türelem az asszo­nyoknak, amelyet nem kell fitogtatniok, nem kell előtér­be tolniok, hanem csak szelí­den alkalmazniok és a terem­tés koronája boldogan befogja ,a száját. És ez az összeütközés, viha­ros jelenetek a házaséletben, amelyet a bogarak és rigolyák szitának, még mindig jobb, mintha két hűvös lény él egymás mellett, különálló vi­lággal, programmal, és önálló, sérthetetlen elvekkel. A túlsá­gosan független házasfelek nem türelmesek, csak udva­riasak egymással szemben. Ezeknek nincs közös érintke­zési területük, amely meleg és világos, csak álarcuk, amely mögül kitartóan lesik egymás hadmozdulatait. Hátborzong­­tatóan hideg van körülöttük. Ezek talán soha sem porolnak egymással a rigolyák és rova­rok miatt, de nem is igen lán­golnak egymásért. Összefor­­radásuk az érdek bilincsei közt történik, szívük kevés van, idegzetük hálózata a bőr Bergmann-csöveiben bújik meg s befelé rombolódik, mert soha nem tombolja ki magát egy kis egészséges veszeke­désben. Vagy ha veszekszik, akkor már öl is. Bár ne lennének bogaras férjek és egyik fél se lenne megverve rigolyákkal... De ha már belénk kapaszkodnak ezek a lelki élősdiek, akkor adja reájuk a feleség a pusz­tító szelidség áldásait. Mert van olyan visszafejlődés is, hogy a rigolyából nem lesz szeszély s aztán gyógyíthatat­lan szenvedély, hanem a bo­gárka először megüti a rossz szokás mértékét s aztán mi­kor érzi, hogy a szelíd mo­soly derűvé, majd meg csen­des nevetéssé nő körötte, ak­kor ez a bűnös, bogaras ember egy­szer csak abbahagyja en-­­ nek a lelki állatkertnek ápo­­l lás£t. Ehhez az örvendetes ese­ményhez azonban elengedhe­tetlenül szükséges az asszony I ki-kitörő kacagása.­­ Csiky Ferenc Sokszor köszönöm a szíves részvétet, tisztelt Somogyi uram, hogy sajnál, amiért “gyakran” találok “súlyos” hibákat a lapunkban. Hogy mindjárt itt kezdjem a szőr­­szálhasogatást: ha jól emlék­szem, nem állítottam, hogy gyakran találtam hibát, azt sem, hogy azok súlyosak vol­tak. A hajdiszét se károsítsa meg miattam hasogatni való szőrszál küldésével, mert egy­felől bizony nagyon elfoglalt ember vagyok, meg van ha­sogatni való szőrszál anélkül is. Hogy mi a szőrszálhasoga­­tás és mi nem, az attól függ, hogy ki mit milyen, szemmel néz. Azután ítélve, hogy ked­ves Somogyi úr egy bushel zabot ajánl fel, azt következ­tethetem, hogy talán szántó­vető ember, és mint ilyen ta­lán szőrszálhasogatásnak te­kinti, ha a művezető a trak­torgyárban ragaszkodik hoz­zá, hogy a csiszoló a traktor­­méter dugattyújába való hajtórúd-csapot pont 2/1000 inch pontossággal köszörülje a megfelelő átmérőre, már­pe­dig a szakember tudja, hogy ennek pont így kell lenni. Ha pedig véletlenül Somo­gyi úr is vasesztergályos vagy szerszámcsináló, akkor meg szőrszálhasongatásnak tekinti, ha a jó gazda ragasz­kodik hozzá, hogy a béresek a jószágot pont reggeli négy órakor kezdjék etetni. Ha akár földművelő, akár mecha­nikus, akkor azt tekintheti szőrszálhasogatásnak, aho­gyan az ügyvéd egy szerző­dést vagy végrendeletet meg­fogalmaz, megcifrázva min­denféle “party of the first part” és a többi szemensze­­dett kifejezéssel. Már­pedig az ügyvéd azt állítja, hogy ennek így kell lenni, különben zavar és veszekedés támadhat az ügyből. Nekem nem mesterségem sem a latin, sem a görög nyelv, de miután végigcsinál­tam nyolc évet az egyikből és négyet a másikból, nem tehe­tek róla, de megbírálom, ha valaki vét ezen a téren. De hogy a tulajdonképpeni fontos dologra térjek, hogyan tetszik Somogyi urnak, mikor valamelyik bugris (ez a szó a német Burgerből származik, ez viszont a francia bour­­geois-ból, amiből viszont a burzsuj eredt), azt állítja, hogy a nácizmus meg a kom­m­­u­n­izmus ugyanaz, mert mind a kettő “totalitarian,” mind a kettő diktatúra, és aki a kettő között különbséget keres, az szőrszálhasogató. Hogy ilyet sem állít? Jaj, de­­hogyisnem, de mennyire! És a másiknak. Például vegyük hogy egyébként tanult és ér­telmes emberek ma is milyen nagy számmal vannak, akik sohasem vették a fáradságot, hogy a kettő közötti különb­séget megtanulják, még ak­kor sem, ha az a saját jól fel­fogott érdekükben van. Hány heti 35 dolláros tintanyaló mond ilyet, kidüllesztve a mellét, hogy ő nem totalitá­rian. Mind e mögött az rejlik, hogy egy szó egy dolgot je­lent az egyiknek, és mást a a másiknak. Például vegyük azt a szót, hogy “osztály.” Ha a fentnevezett bugrist meg­kérdjük, hogy neki mit jelent az osztály, azt feleli, hogy van a szegény osztály, úgy 1000 dollár évi jövedelemig, aztán van egy-két alsóbb osz­tály, 1000—2000 és 2—3000 dollárral, az alsó középosz­tály úgy 5000 dollárig, a fel­sőbb középosztály úgy évi 15.000-ig, és így tovább. Hogy ez milyen ellentmondásokra vezethet, azt a minap a kö­vetkező esetben­­ tapasztal­tam. Beszéltem egy Magyar­­országból újonnan érkezett ügyvéddel, aki kijelentette, hogy odaát a középosztály tönkrement. Valaki kérdezte tőle, hogy az ügyvédi gyakor­latot szocializálták-e, mire én közbevágtam, hogy azt nem, de a legjövedelmezőbb ügyfe­leket, a gyárakat, nagykeres­kedőket, bankokat szocializál­ták. Ezután azt kérdeztem, hogy az u. n. “középosztály” sok más tagja, úgymint az orvosok, mérnökök, vegyé­szek gyárvezetők tönkre men­tek-e, vagy pedig az új rend­be jól bele tudtak illeszkedni? Az ügyvéd úr kénytelen volt elismerni, hogy­­ azok nem mentek tönkre. Hol itt a hi­ba? Miből származott a félre­értés? Abból, hogy az ügyvéd úr, bár mesterségénél fogva szakmája a pontos beszéd és a szavak helyes megválasztá­sa, az “osztály” szót a fenti bugris értelemben használta, a jövedelem szerint osztályoz­va az embereket. Mi, különböző árnyalatú szocialisták, viszont csak két osztályt ismerünk: a dolgo­zókét és­ a herékét. Itt megint egy kis szőrszálhasongatás szükséges: ki a dolgozó és ki nem a mi nyelvünkön ? A dol­gozó az, aki társadalmilag hasznos munkát végez, vagyis olyan termelő munkát, ami­ből az egész társadalomnak haszna van, nem pedig csak néhány kiváltságosnak. Igaz, hogy a szóban forgó ügyvéd igen derék, tanult, szorgal­mas és tisztességes ember, de a balsorsa úgy hozta magá­val, hogy a munkája a nagy cégek közötti pörösködés vi­tele, még a kapitalizmus ide­jében sem volt közhasznú, a szocializmus alatt meg éppen­séggel tárgytalanná vált. Az “osztály” szónak a je­lentésével kapcsolatban a he­lyénvaló szőrszálhasogatás kü­lönösen a következő esetben fontos: a bugris jön avval a kérdéssel, hogy hogyan meri állítani a Szovjetunió, hogy ott nincsenek különböző osz­tályok, mikor ők maguk is bevallják, hogy még az egyik meg másik munkás keresete között is nagy különbség van, kiváló művészek és tudósok meg éppenséggel igen nagy fizetéseket húznak a többiek­hez képest. A felelet megint csak az, hogy szocialista érte­lemben ott csak egy osztály van, a dolgozóké, mert léhű­­tők, kizsákmányolok, herék nincsenek. Ha még emlékeztetem So­mogyi urat, hogy az olyan szók, mint­ “demokrácia,” “szabadság,” sőt még “vallás” is mit jelentenek az egyik embernek, és mit a másiknak, akkor rá fog jönni, hogy mi­előtt ezeket a szókat komoly vitában használjuk, szükség van egy kis szőrszálhasogatás­ra. Annyira szükség van rá hogy a szók jelentésénél ú­j­a­bban saját tudományi van, a jelentéstan, angolu­l semantics,” amely nemcsak a szók, hanem arckifejezések taglejtések, egyszóval min­denféle olyan jellel foglalko­zik, amellyel egyik élőlény főleg ember, a gondolatait a másikkal közli. A “semantics’ szó a “szemafor”-ral, a vasúti jelzőkészülékkel függ össze Ez a tudomány olyan fontos, különösen a politikában, hogy a legutóbbi néhány évben eb­ben az országban több nagy könyv jelent meg róla. Ami a felajánlott kákát il­leti, köszönöm szépen, nem tudnám mire használjam, ta­lálunk mi itt csomót anélkül is. A zab helyett viszont né­hány gallon gasolin jobban jönne, mert noha annak idején vagy 4—5 évig jártam lovon, szolgálva­ az osztrák-magyar imperializmust, most inkább autón járok. Egyre azonban használhatunk itt egy kis za­bot, úgy látszik, hogy az újabb események következté­ben nagy szurkolás esik erre­felé, és talán az illető kör­­begyulladásának a­zért bizonyos zabszem bevetési bérletekkel lehetne megálla­tani. A szíves küldeményt elvá­va maradtam Somogyi urna, tisztelő híre Figyelő P. S.—Amint Somogyi úr a fentiekből látja, értem a tré­fát, és jó kedvvel veszem, de ha azt ajánlja, hogy Nadányi Palival vagy a Galambos atyával együtt tegyek akár­mit, attól még talán igen- na­gyon dühbe találok gurulni. Ami sok az sok! Mindennek meg van a maga határa. A SZŐRSZÁLHASOGATÁS DICSÉRETE Somogyi S. urnák küldöm, Kanadában Az állami KP sikere NEW YORK.­­ Nemrég fejeződött be az a gyűjtési kampány, amelyet az állami KP folytatott. Egy hónap alatt 650 ezer dollárt gyűj­töttek össze, míg a május 15-én végződő Foster tagto­borzó kampányban az elmúlt hetek során 800 tagot sze­reztek, a kitűzött 2500 egy­harmadát. A Harvester meghosszabbította a szerződést CHICAGO.­­ A Harves­ter mezőgazdasági gépgyár a szakszervezettel kötött és még érvényben lévő szerző­dést 1950 június 30-ig­­ hosszabbította. j MÁJUS 29-ÉN, VASÁRNAP ! * NE ÍGÉRKEZZEN EL! 7 NE UTAZZON EL! 1h i m Ne csináljon más terveket. i Inkább készüljön fel ■* | Családjával és Barátaival a / l MAGYAR JÖVŐ \ j KELETI NÉPÜNNEPÉLYÉRE ! THE GYPSY CAMP Igazi magyar vendégszeretettel és a legmérsékeltebb árak várják vendégeinket. MAGYAR KONYHA MINDEN ESTE ZENE: 360 Hancock Ave. Bridgeport» Conn. WM. F. CSEPKE, tulajdonos — Phone: 8-9962

Next