Magyar Jövő, 1951. július (50. évfolyam, 102-117. szám)

1951-07-25 / 114. szám

A NÉP ÁTLÁT A SZITÁN , ÉS BÉKÉT AKAR Egyre szembeötlőbb az a kettős játék, amelyet washingtoni illetékesek űznek a béke jelszavaival és a háborúra való készülődés tényeivel. Barátságos érzelmekről szóló üzenetet menesztenek hivatalosan a szovjet népnek s közben adják-osztogatják a sokmilliós hadimegrendeléseket amerikai nagyvállalatoknak és fegyvergyáraknak, a képviselőházi bizottság pedig megszavaz hatbillió dolláros összeget a Szovjetuniót körülgyűrűző bombavetőgép- bázisok hálózatásra s az elnök újabb 30 billiót kér fegyverkezésre. Már túl hangosan ordítanak a háborús készülődések tényei ahhoz, hogy el lehessen hitetni az amerikai néppel, hogy vezetőinknek békés szándékaik vannak. S a nép annyival is inkább gyanakvó, mert háború esetén őrá hárulna minden bizonnyal, hogy az atomok halálsugaraiban összeégjen. Egyre kevésbé lehet eltitkolni azt, hogy Washingtonban és a Wall Streeten rettegnek a békétől, mert ez esetben otthonokat és iskolákat kellene építeniük ágyuk és atombombák helyett. A háborús uszítók ellen szól az is, hogy Anglia, Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország, sőt Spanyolország népe sem akar háborút. Aki ebben kételkedik, az gondoljon arra, hogy a legutóbbi választások során Franciaországban és Olaszországban tízmillió felnőtt szavazó sorakozott fel a kommunista képviselőjelöltek mögött, akiknek választási fő jelszava a béke volt. Ezzel a kiáltó népakarattal ott a Pentagonban sem mernek habozás nélkül ujjat húzni. A Marshall-terven is egyre jobban keresztüllátnak a világ népei és tisztában vannak vele, hogy ez a gazdasági talpraállítás jelszava alatt kezdeményezett program halálfejes sisakot hord igazi ábrázatán. A népek törhetetlenül ragaszkodnak gazdasági talpraállásukhoz és ugyancsak nem akarnak halálsugarak áldozatául esni. Főleg Angliában világosodott meg a nép előtt, hogy világháború esetén Anglia lenne az atomok célpontja. Ezért van az, hogy a bajkeverő John Foster Dulles, aki gyűlölte Rooseveltet, mert nem akart együttműködni a Hitler-Hirohitó-tengellyel, rohanva rakja a fegyvereket a japán háborús bűnösök kezébe. Ezért tervezik a Dulles-féle csalárd “béketervezetben”, hogy a Pentagon hadai állandóan szállják meg Japánt és építsék ki a támadás céljait szolgáló hadibázisul — Kína, Korea, a Szovjetunió, Indonézia, Indo-Kína, stb. ellen. Ezért tervezik, hogy az amerikai fiúk váljanak a német fasiszta gyilkosok, a dachaui és buchenwaldi gázkamrák vadállatai “szövetségeseivé”. Ezért történik meg az az arcpirító, az Egyesült Nemzeteket kijátszó, megalázó és porbasújtó lépés, hogy fegyvereket szállítsanak a véreskezű Franco spanyol diktátor roskadozó rendszerének alátámasztására. Talán mire e sorok napvilágot látnak, már tudni fogjuk, hogyan dőltek el a koreai fegyverszüneti tárgyalások. Eddigelé csak azt a rettegő félelmet láttuk, hogy Koreában megköthetik a békét és hogy a béke szétterjedhet Ázsiában és Európában: ez a félelem lelkesítette Pentagon képviselőit a keszongi tárgyalások húzásánál-halogatásánál. Nem írta-e a N. Y. Herald-Tribune politikai szerkesztője egy kissé megdöbbentő nyiltsággal, hogy alá ne írják azt a fegyverszüneti egyezményt, mert akkor esetleg Formózát is vissza kell adni, amelyre jogtalanul tették rá kezüket. A népnek meg kell szólalnia. A népakarat erőszakolta ki a tüzet szünteső tárgyalásokat. Ez kell, hogy a fegyverszünet aláírására kényszerítse őket, hogy utána a Szovjettel és Kínával leüljenek tárgyalni a nagyhatalmak a tartós béke rendezése végett. Egyének, szervezetek írjanak Truman elnöknek és a honatyáknak és sürgessék őket a békére. Saypol kiterjeszti az óvadék-inkvizíciót NEW YORK: — Irving Saypol szövetségi ügyész ki akarja terjeszteni a Civil Rights Congress ellen indított hajszát a külföldi szüleésűeket védő bizottság (Amen Committee for Protecol Foreign Born) ellen Saypol a bíróság elleni esetlenség vádját emelte el Green, a bizottság főkia és annak több alkalottja ellen, mert megtaák az adakozók listájabemutatását. Az ügyész beadványára John F. X. McGohey szövetségi bíró, aki a 11 EP vezető tárgyalásán az ügyészi szerepet vitte, elrendelte, hogy Abner Green és a bizottság alkalmazottai az összes könyvekkel és kimutatásokkal jelenjenek meg a szövetségi esküdtszék előtt. Miután Green a Civil Rights Kongress óvadékalapjának menőre is, a bíró elrendelte,gy a Civil Rights Congkimutatásait is hozza magával. Amennyiben ezt nem teszi meg, a bíró börtönbüntetéssel fenyegette meg Greent és a külföldieket védő bizottság alkalmazottait. A Civil Rights Congress óvadékalapjának három másik ellenőrét már börtönbüntetésre ítélték a bírósággal szembeni tiszteletlenség vádja alapján. Abner Green a bíró előtt tiltakozott, az American Committee for Protection of Foreign Born ellen intézett hajsza miatt s hangoztatta, hogy annak működése semmi kapcsolatban nem áll a Civil Rights Congressel s célja az, hogy megvédje az idegenszületésűeket, akik ellen deportálási hajszát indítottak. Carol King azzal vádolta Saypol szövetségi ügyészt, hogy célja a védelmi szervezetek működésének megakadályozása, anélkül, hogy azok ellen bármilyen bizonyítékot is tudnak felhozni. ÚJABB 30 BILLIÓT FEGYVERKEZÉSRE WASHINGTON. — • Mialatt Koreában fegyverszüneti tárgyalások folynak s a világ népei a nagyhatalmak értekezletét követelik a teljes béke helyreállítására, Truman elnök a Kongreszszushoz intézett átiratában a katonai költségvetés 80 billió dollárral való emelését kéri. Az elnök szerint valószínűleg fel kell emelni a hadsereg létszámát a Kongreszszus által eddig engedélyezett 3 és félmillióról. Az átirattal egyetemben az elnök beterjesztette félévi közgazdasági jelentését a törvényhozás elé, amit a közgazdasági tanácsadó bizottság készített el. Az elnök, mint minden esetben, mikor a katonai költségvetés emelését kéri, most is a “szovjet támadásról” beszél. “A világ eseményeinek tükrében stratégiai helyzetünket megvizsgálva, úgy tűnik, hogy az eddig kitűzött célokat emelnünk kell, akár lesz fegyverszünet Koreában, akár nem,” hangoztatja. A célok, melyről az átirat beszél, a fegyverkezés fokozása. Korábban hírek voltak arról, hogy a hadügyminisztérium a fegyverkezés további fokozását és a katonai erők kiterjesztését tervezi s az elnök átirata az első hivatalos bejelentés. A közvetlen katonai kiadások a jelenben évi 35 billió dollárt tesznek ki, hangoztatja az elnök jelentése, ezt újévig 50 billióra és a jövő év júliusáig 65 billióra kell emelni. Míg Korea előtt az össztermelés 11 százalékát fordították hadicélokra, most a termelés 20 százaléka katonai célokat szolgál s 1954 közepéig az össztermelés 50 százalékát erre a célra akarják fordítani. Az elnök hangsúlyozza átiratában, hogy reméli: a Kongresszus teljes egészében megszavazza az általa kért törvényhozást, ami az adók 10 billió dolláros emelésével kezdődne. Az elnök ugyancsak megismételte korábbi kérését, melyben felhatalmazást kér új hadiipar építésére abban az esetben, ha a magánipar nem tudja azt felépíteni, a fogyasztók hitelének ellenőrzésre és részletfizetésre történő vásárlás további megszorítására. Ugyancsak felszólította az elnök a Kongresszust a szövetséges államok felfegyverzésére kért 8 és félbillió dollár sürgős megszavazására. Harcok Koreában TOKIÓ. A front különböző szakaszairól több kisebb ütközetet jelentenek. A fegyverszüneti tárgyalást ma délelőtt 10 órakor folytatják koreai idő szerint. A phenjangi rádió hangoztatta, hogy Korea népe követeli az idegen csapatok eltávolítását az országból és azzal vádolta US-t, hogy állandó bázisokat akar az országban.----------------- Irán újra tárgyal az angolokkal TEHERÁN. Az iráni kormány javaslatot tett az angoloknak az olaj nacionalizálálásával kapcsolatos tárgyalások újbóli felvételére. A javaslat Averrel Harriman, Truman elnök képviselőjével folytatott több tárgyalás után történt. Hogy mi történt ezeken a tárgyalásokon, arról nincs semmiféle jelentés. ----------------- három munkásvezér szabadlábon NEW YORK. A szövetségi bíróság szabadlábra helyezte Claudia Jones és Betty Garnett munkásvezetőket, miután liberális üzletemberek, akik tiltakoznak a demokráciával ellentétben álló hajsza ellen, 20—20 ezer dolláros óvadékot helyeztek el a Civil Rights Congress korábbi óvadékja helyett. Előzőnap Weinstock Lajost helyezték szabadlábra. Még mindig letartóztatásban tartanak öt munkásvezetőt. ----------------- Ma lesz az NCASP tiltakozó gyűlése NEW YORK. — Thomas Jefferson, Tom Paine, Walt Whitman szellemét fogják feleleveníteni ma este a Carnegie Hallban, ahol a haladó szellemű művészek és tudósok országos bizottsága tiltakozik az alkotmányos szabadságjogokat megcsonkító Smith törvény jóváhagyása ellen. Beszélni fognak: I. F. Stone, a Daily Compass kolumnistája, Fowle V. Harper, a Yale egyetem tanára, Rev, Edward D. McGovan, Dr. Jerome Davis és Henry Pratt Fairchild, a New York University tanára. SajtónL s^ranijjulileumd Re-entered as Second Class Matter October 18, 1950 at the Post Office of New York, N. Y. under the Act of March 3, 1879. VOL. L. ÉVFOLYAM No. 114 SZÁM New York, N. Y. SZERDA JULY 25, 1951 WEDNESDAY Megmozdul táborunk Július 13-án megrázó erejű felszólítás jelent meg lapunk első oldalán az Országos Lapbizottság és az Ügyvezető Bizottság tollából, amely a M. J. és az Aranyjubileumi Album érdekében komoly áldozatokra kérte fel olvasóinkat és barátainkat. Alig tíz napja ennek s a jelek szerint megdobbantak harcos magyar munkástársaink szivei, mint amikor hajdanán a véres kardot meghordozták az óhazában nemzeti válságok idején. A szivek megdobbantak, a kezek megrezzentek és az olvasók megmozdultak szeretett fogadott hazánk távoli tájain. Megkezdődött az adományok átadása: eddigelé immár TIZENKÉT oldalt vásároltak meg 100 és 50 dollárral hozzájáruló személyek, a hirdetéseken és üdvözléseken kívül. Bízva bízunk abban, hogy lapunk támogatói szívük gyökeréig átérzik ez ünnepélyes óra jelentőségét a haladó szellemű amerikai magyar munkásság történetében. Lapunknak, mint munkáslapnak, nincsenek más segélyforrásai, mint híveink támogató és építő keze. Lapunk egyetlen napig nem állhatna fenn, ha minden józanul gondolkodó és nemesen érző munkástestvérünk nem tekintené a M. J. ügyét, úgy mint legszemélyesebb kérdését, amelynek fontossága minden más személyes ügyet túlszárnyal. E nagy és nemes szenvedélynek, e történelmi harcnak, a munkásosztály szeretetének ügyéért minden áldozatot meg kell hozni. A lap léte túlzás nélkül annyit jelent, mint lenni vagy nem lenni. Munkástársaink életének éltető szikrája kihamvadna, ha lapunkat baj érné. Mint szétvert nyáj, mint szellemi hazáját elvesztett közösség bolyonganának munkástársaink e kietlen s szeretetnélküli világ meddő terein. Ámde elképzelhetetlen, hogy ez bekövetkezzék. A megmozdult tábor feltétlenül kiáll a porondra felbuzdulásában és diadalra viszi félévszázados történelme nagy fordulópontját. Nem mindenki hozhat egyenlő nagyságú áldozatot, nekünk azonban minden segítség egyaránt kedves. Sokféle úton-módon, tehetségéhez képest járulhatnak hozzá munkástársaink a félévszázados harcunkat megörökítő nagy akcióinkhoz, ha lelkiismeretükre és munkás öntudatukra hallgatnak. Ezeket a módozatokat pontokba sűrítve tünteti fel az alanti szelvény. Felkérjük tehát minden olvasónkat, hogy a válaszforma kitöltésével lehetőleg postafordultával válaszoljanak: MAGYAR JÖVŐ, 130 E. 16th St., New York, N. Y. Kedves Munkástársak Elolvastam és megértettem július 13-iki felhívásukat. Én is hozzá akarok járulni ahhoz, hogy lapunk, a Magyar Jövő, a mai történelmi időben folytathassa nagy harcát mindannyiunk érdekében, a békéért, a szabadságért, szülőhazánk igaza védelméért. Támogatásomat a következő hozzájárulásokkal fejezem ki: Jubileumi album üdvözletre: $.............................. Jubileumi album rendelésre: $.............................. Megújítom a Fenntartó Gárdára tett fogadalmamat, illetve belépek a Fenntartó Gárdába havi..................... dollár felajánlással. Csatolva küldöm a hátralékomat ........................... illetve előfizetésem megújítását ..................... Egyéb................................................................................................ Nevem: ...................:................................................................................. Címem: ........................•. ......................................................................