Magyar Katonai Szemle, 1932 (2. évfolyam, 2. negyedév)
ÁLTALÁNOS KATONAI KÖZLEMÉNYEK - A tüzérség alkalmazása a folyamátkelés kierőszakolásánál. Írta: Riedl Lajos ny. á. altábornagy
RIEDL: A TÜZÉRSÉG ALKALMAZÁSA FOLYAMÁTKELÉSNÉL 37 palak behajózását, ezeknek átkelését a folyamon, az ellenséges parton való befészkelésüket, illetve előnyomulásukat a partról, a harci célnak megfelelő hídfőnek az eléréséig meggátolhatnák; az ellenséges folyami harcierőknek megsemmisítése (harcihajók, elindított hajók vagy megterhelt kompok, melyeknek átkelési tagjainkat vagy hidainkat el kellett pusztítaniok, vízsodorta aknáknak és aknamezőknek, stb.); az ellenséges fényszórók elpusztítása; védekezés az ellenséges repülők támadásaival szemben, stb., stb. és végül az átkelt gyalogságnak a kisérése a még az innenső parton visszamaradt tüzérség tüzével, illetve a gyalogságnak idején való és a viszonyok megfelelő kisérése a túlpartra átvont tüzérség által és ez utóbbinak idején való és kiadós lőszerrel való ellátása. Ezen nagyszámú feladatok megoldása megköveteli a legpontosabb parancsadást, a harcászati parancsnokok részéről a legaprólékosabb előkészítést és végrehajtást, a tüzérség által a legpontosabb és állandó összeköttetést a legmagasabb parancsnokság, a gyalogság és az összes tüzérségi parancsnokok között. Világos, hogy ezen feladatoknak összessége vagy legalább is javarésze csak ritkán oldható meg az elméleti követelménynek megfelelően. Az egyik esetben túl kevés tüzérség áll rendelkezésre mindezen feladatoknak egyidejű megoldására, a másik esetben nem képes a megfigyelés (repülők, léggömbök) az ellenségnek különféle állásait pontosan vagy egyáltalán felismerni, ismét egy másik esetben hiányzik az alapos előkészületekre szükséges idő, vagy a rossz időjárás megzavarja az előkészületeket, a látást, stb., úgy, hogy a folyamátkelés kierőszakolása, még ha az előmunkálatok lehető maximumát is teljesítettük, mindig nagyon nehéz vállalkozás marad, amelynél épúgy a vezetés, mint az átkelő gyalogság is folyton meglepetéseknek van kitéve, mely többé-kevésbbé nehéz válságokat az első pillanatban legtöbbnyire csak a gyalogságnak egyedül kell leküzdenie. Az ellenállásnak várható foka, illetve a célok száma határozza meg az ezeknek leküzdésére szükséges lövegek számát és a készenlétbe helyezendő lőszermennyiséget a leküzdendő vagy követendő akadályok minősége pedig a tüzérség összetételét űrméretre nézve, illetve ezeknek javadalmazását többé-kevésbbé hatásos lőszerrel. Épúgy befolyásolja a terep, azaz a folyamakadálynak szélessége, az ütegek felvonulására és elhelyezésére álló terep és az ellenpártnak természeti minősége is a tüzérség számításait. Világos, hogy a mozgóháború folyamán egynémelyike ezen körülményeknek nem jön tekintetbe, illetve mivel az ellenségnek véd